Népszava, 1935. május (63. évfolyam, 98–123. sz.)

1935-05-01 / 98. szám

2. oldal wmmi NÉPSZAVA ¥«ri©xil& kereskedo M ISw®l©i megbízható, jó árut adni­ a jogosan olcsó árakat: a tisztelt már 140 cm széles kitűnő minőségű divatos férfi* öltönyszövet fekete és sötétkék színben is, hozzá­valóval együtt P 39.­ vagy .................................... P32 méter mosott sifon, vagy ágyneműkanavász, vagy angin, vagy zefir, vagy erősszálú pamutvászon P méter ajourozott függönyetamin, vagy 3 drb házi­ 87 szőttes pohártörlő ............................................. fillér tof­ánba: 2 mtr hosszú kitűnő kész lepedő drb ja P 3.28, festő kar­ton, voile, vagy m­űselyem­ maradék mtrje 59 fillér, 140 cm fekete, vagy színes klott mírje P 1.88, továbbá különböző gyapjú­öltöny-, nadrág-, kosztüm- és női szövetmaradékok igen olcsó árban. K,photó:CSAK AZ UDVARBAN! OLCSÓ MARADÉK­, SZÖVET- ÉS TEXTILRAKTÁR Budapest 32. VSS, 4OBRALY UCSA 32. fSaroscváz]! Postai rendeléseket 40 év óta lelkiismeretesen teljesítünk. A föld mégis azoké lesz, akik megművelik írta: ÚJVÁROSI GÁBOR A magyar föld minden négyzet­­kilométerén 14 lélek él. Él? Helyes kifejezés ez? Nem! Csak szeretne élni. Még helyesebben, élni akar. Ennek az életakaratnak áll útjá­ban áttörhetetlen gátként a nagy­birtok. Az ország lakosságának több, mint 50 százaléka mezőgazdasági termelésből él. A lakosságnak a többsége tehát munkát, kereseti le­hetőséget csak a föld megművelése útján­ kaphat. Az ország iparának, kereskedelmének tápláló forrása csak a mezőgazdasági népesség fo­­gyasztóképessége lehet. Ha a fo­gyasztóképesség összezsugorodik, megáll az ipar és kereskedelem fejlődése és megakad az egész or­szág gazdasági fejlődése. A mezőgazdasági népesség fo­­gyasztóképessége ma rendkívül alacsony és állandóan csökken. A köztudomású statisztikai adatok szerint az agrárnépesség milliós tömegeinek évi átlagos keresete nem haladja meg a 200 pengőt. Lehet-e ezen segíteni a földbirtok mai igazságtalan megoszlása mel­lett? Tud-e a nagybirtok­­ több munkal­ehetőséget, magasabb nap­számbéreket, a mainál nagyobb tö­megű földmunkás és törpebirtokos számára biztosítani. A nagybirtok kétségbeesetten vé­dekezik. Egyik tipikus képviselője statisztikai adatokkal bizonyítja, hogy a nagybirtok sokkal több em­bert tart el, mint a kisbirtok. A földreform hívei az ellenkezőjét bi­zonyítják. E cikk keretei nem en­gedik meg, hogy a statisztikusok vitájába beleszóljunk. Mi csak a tényeket látjuk. A tény az, hogy a magyar nagybirtok nem tudja ál­landó munkával ellátni a mezőgaz­dasági munkások százezreit, a fog­lalkoztatott munkásoknak pedig napi 80 filléres és 1 pengős nap­számbéreket fizet. A mezőgazdasági termények mai árszínvonala, a bel­földi verseny miatt a nagybirtok ridegen elzárkózik a bérek minden emelése ellen, sőt minden erejével arra törekszik, hogy a béreket le­szorítsa. A nagybirtok termelőesz­közeinek tökéletesítése sem vezet célhoz, mert lva fokozná is a terme­lést, ugyanakkor szaporítaná az­ amúgy is súlyos mezőgazdasági i munkanélküliséget. Az ipari termelés sem most, sem a jövőben nem lesz képes a mező­­gazdasági munkásság munkanél­küli tömegeit felszívni. A megoldás egyetlen módja és lehetősége tehát egy radikális föld­reform, amely életképes kisbirto­­kokat létesít, a meglevő törpebir­tokokat életképes kis birtokokká ki­egészíti és az egész mezőgazdasági termelést átszervezi. A gabonater­melést fokozatosan leszorítja a belső szükséges mértékre és olyan minőségű termények tervszerű ter­melésére tér át, amelyek az értéke­sítési piac közelsége és minőségi előnyeik folytán a világpiaci ver­senyt jobban bírják, mint az elma­radott módszerekkel, nagy terme­lési költséggel termelt magyar búza. A magyar agrárnépesség életle­hetőségét — a világgazdasági vál­ságtól függetlenül — más módon biztosítani nem lehet. A magyar földművelő nép már ezer esztendeje folytatja a maga nagy perét a magyar földért. Semmi egyebet nem akar, mint tisztessé­ges emberi életet munkája, verej­téke után. Megunta a szenvedést, a nélkülözést, a nyomort. Földet akar, hogy munkája legyen és szabadsá­got, hogy munkája eredményét él­vezhesse. BINET ÉS BARNA ÁRUHÁZÁNAK DEÁK FERENC UCCA 18.SZÁM legújabb tavaszi és nyári szövet-, selyem- és lenvá­szon különlegességei álta­­­­lános feltűnést keltenek. Már évtizedekkel ezelőtt ráesz­mélt arra, hogy­ ez a vágya Csak akkor valósulhat meg, ha a maga tömegeinek erejét egyesíti az ipari munkásság és a városok dolgozói­nak erejével. Ez a felismerés nyi­tott utat a magyar faluba a szo­cialista eszmének, a szocialista szervezkedésnek. Évtizedek óta folyik a falusi nép szocialista szervezkedése. A küzde­lem évtizedei nehezek voltak, áldo­zatosak. Mártírokat követeltek. Bör­tönnel, üldözéssel, szenvedéssel jár­tak. De az eszme terjedt és gyöke­ret vert. Kiirthatatlanul él a falusi tömegek lelkében. A politikai sza­badságok hiánya miatt nem látható külsőleg szervezeti ereje. Bizo­nyítéka azonban ennek az erőinek a félelem a titkos választójogtól. A nyílt választás terrorjára azért volt szükség, hogy a falu népe ne nyi­latkozhasson meg. Ott, ahol meg­nyilatkozhatott titkosan, Hódmező­vásárhelyen, az ország egyik leg­nagyobb mezőgazdasági városában, ott mandátumot adott a szociál­demokrata párt képviselőjének. A magyar falu nagy tömegeinek lel­kében ugyanígy él a szocializmus vágya és akarása, mint Hódmező-A szenvedő, beteg nőket reggel éhgyomorra egy kis pohár termé­szetes „Ferenc József“ keserűvíz 2—3 óra alatt könnyű, lágy bélki­ürüléshez segíti és ezáltal igen sok esetben rendkívül jótékony hatással van a beteg szervekre. A női beteg­ségekre vonatkozó tudományos iro­dalom több nagynevű alapvetője írja műveiben, hogy a valódi „Ferenc József“ vízzel elért kitűnő eredményekről saját kísérletei út­ján is alkalma volt meggyőződést szerezni. (X) vásárhely földművelő népének a lelkében. Minden akadály, üldözés és zaklatás dacára kitart a szo­cializmus mellett. A nagy per a szocializmus zász­laja alatt folyik tovább a magyar földért. A földreform ellenfelei na­gyon tévednek, ha azt hiszik, hogy a földkérdést látszattelepítésekkel és politikai frázisokkal ki lehet szo­rítani a magyar közéletből. Téved­nek abban is, ha azt hiszik, hogy a nép élniakarását hatalmi eszközök­kel örökre el lehet némítani. Minél később jönnek erre rá, annál na­gyobb árat fizetnek érte, mert a nagy per vége mégis csak az lesz, hogy a magyar föld azok birtokába kerül, akik megművelik. délelőtt V? 11 órakor, Angyalföldön, Váci út 97 (Vasmun­kásoknál). Előadó:­ Szakosíts Ár­pád. ■ ■ ■ . .. Erzsébetvárosban, Aréna út 68 (Építőmunkásoknál). Előadó: dr Bánóczy László. Zuglóban, Bosnyák tér 8 (Munkás­­otthonban). Előadó: Herzka Sán­dor. Józsefvárosban, Magdolna utca 5—7 (a Vasmunkások dísztermében). Előadó: Horovitz Gábor. Ferencvárosban, Bakáts utca 6. Elő­adó: dr Révész Mihály. Kőbányán, Martinovics tér 3 (Mun­kásotthonban). Előadó: Ascher László. Környéken: Klvtársak. Ma, szerdán, május elsején májusi ünnepélyeket tartunk Budapesten, a környéken és a vidéki városokban Budapesten, délelőtt .A 11 órakor: Újpesten, Kolozsvári utca 55 (Mun­kásotthonban). Előadó: Pajor Ru­dolf. Csepelen, József ucca 22 (Munkás­­otthonban). Előadó: Szeder Ferenc. Budafokon kirándulással ünnepel­nek. Kispesten, Teleki ucca 48 (Munkás­otthonban). Előadó: Kábák Lajos. Pesterzsébeten, Nagy-Győry István ucca 2 (Munkásotthonban). Elő­adó: Peyer Károly. Rákospalotán, Klapka György ucca 122 (Munkásotthonban). Előadó: Propper Sándor. Vidéken, Békéscsabán, délelőtt 9 órakor (a Munkásotthonban). Előadó: Ta­kács József. Debrecenben. Előadó: Linhardt An­tal. Egerben, délután ’A4 órakor (a Munkásotthonban, Érsek utca 2). Előadó: Szakosíts Antal. Felsőgallán. Előadó: Kruppa Rezső. Győrött. Előadó: Mala­sits Géza, or­szággyűlési képviselő. Hódmezővásárhelyen, délelőtt 1­ 10 órakor. Szentesi út 20 (a Munkás­­otthonban). Előadó: Takács Fe­renc, országgyűlési képviselő. Kaposváron. Előadó: Sávolt János. Makón (a Munkásotthonban). Elő­adó: Hubai János. Orosházán, délután 3 órakor. Elő­adó: Takács Ferenc, országgyűlési képviselő. Pécsett, délelőtt 9 órakor (a Mun­kásotthonban). Előadó: Tolnai­ József. Szegeden, délelőtt h­ll órakor a Korzó-moziban. Előadó: Kéthly Anna, or­szággyűlési képviselő. Szombathelyen, délelőtt 10 órakor a Herics-kertben. Előadó: Knurr Pálné. A­z Itt fel nem sorolt vidéki pártszervezetek május elsejét kirándulással ünnepükt meg Ne támogassanak olyan filmeket, amelyek megzavar­ják a világ békéjét A Berlinben, ülésező nemzetközi film­sajtóügyi és bírálati bizottság határozati javaslatot fogadott el, amely többek között a következő­ket mondja: Az 1935 áprilisában Berlinben ta­nácskozó nemzetközi filmnagygyű­­lés örömmel üdvözli a filmnek a világ népeit egymáshoz közelebb hozó tulajdonságait és fölszólítja valamennyi ország lapjait, hogy e film kérdéseinek minél bővebb tár­gyalása útján járuljanak hozzá a nemzetközi megértés szellemének terjedéséhez. A nagygyűlés föl­hívja a nemzetközi napi- és szak­sajtónál működő szerkesztőket és kiadókat, hogy ne szenteljenek he­lyet lapjaikban olyan filmeknek és ne támogassanak olyan filmeket, amelyek alkalmasak arra, hogy a népek között félreértéseket kelt­senek és megzavarják a világ bé­kéjét. Ennek a fölhívásnak különös érdekességet ad az a körülmény, hogy éppen Berlinben, a Harmadik Birodalom fővárosában hangzott el 1935 május 1 ?tt Olvasd a Népszavát és­­ szerezz új előfizetőket!

Next