Népszava, 1935. július (63. évfolyam, 147–172. sz.)
1935-07-02 / 147. szám
1936 .július 2. NÉPSZAVA A társadalombiztosítás újabbreformja Mi van a társadalombiztosítást szabályozó új rendeletben ? Az élharcos gárdának az OTI-ba való bevonulása előtt az volt az elv: gondoskodni kell a beteg munkásról, védeni kell a beteg munkásnak s családjának életét. A törvénykészítőnek is ez volt a célja. Ezzel is indokolta a magyar munkás biztosítás megvalósításának szükségességét: védeni kell a gyengébb gazdasági tényezőt a szociális biztosítás területén. Gondoskodni kell arról, hogy az ország munkaereje ne pusztuljon. Ma azonban más a cél. Mit lehet elvenni a biztosítottól? Ma ez a legfőbb cél: az élharcosgárda térhódítása és ellenőrzés nélküli uralma a társadalombiztosítás területén is. Könnyű nekik. Az érdekképviseleti szakemberek nem jutnak el a felügyeleti hatóság elé. Ott azok most a szakemberek, akik azelőtt csak hápogó dilettánsok voltak, akik minden komoly érveléssel való vitatkozás elől meghátráltak és most hogy a kellemetlen vitától meneküljenek, inkább kirekesztik a szabad véleményt. Így születnek meg azok a rendeletek, amelyek a társadalombiztosítás korlátozására vezetnek. Eddig a betegségbiztosításban önkéntes továbbfizetéssel az tarthatta fönn tagságát, aki a biztosítás megszüntetését közvetlenül megelőző egy év tartama alatt összesen legalább hat hónapon át vagy közvetlenül megelőző két év tartama alatt összesen legalább 12 hónapon át betegségi biztosításra kötelezett volt. Most a rendelet 7. szakasza megszűkíti ezt és kimondja, hogy önkéntes továbbfizetéssel biztosítását csak az tarthatja fönn, aki egy év tartama alatt összesen legalább hat hónapon át betegségi biztosításra kötelezett volt. Külön korlátozás az, hogy amíg a hat hónapba eddig beszámították a táppénzes időt is, ma nem számítható be akkor, ha ezalatt a biztosított munkáltatójától megkapta járandóságát. Súlyos teher és a munkáltató mulasztásáért a biztosított külön büntetését jelenti a rendelet 14. szakaszának intézkedése, mely szerint ha a külföldi vállalat a reá kirótt járulékokat nem fizeti be, a saját személye után fölmerült és be nem fizetett járulékért a munkavállaló is felelős, még akkor is, ha a járulékot a munkavállaló fizetéséből le is vonta. Ez azt jelenti, hogy az így alkalmazott munkavállalóktól kettős járulékot követelnek. Veszedelmet rejteget a rendelet 15. szakasza is, amely kimondja, hogy a miniszter a betegségbiztosítás szolgáltatásainak igénybevételét a biztosítottaknak foglalkozási ágak szerint meghatározott egyes csoportjaira nézve rendelettel a biztosított viszonyban töltött, meghatározott időtartamhoz kötheti. Eddig az, aki munkájából kilépett és két éven belül legalább 12 hónapon át biztosított volt, kilépése után még 12 napon belül is gyógykezelésre jogosult volt. Ma a passzív tagság legmagasabb ideje 21 nap. A rendelet 20. szakasza súlosan érinti az utazó, kirakatrendező, ügynök, pénzbeszedő, órabéres levelező, könyvelő és hangszerelő balesetbiztosítási kötelezettségét, mert eddig a több vállalatnál dolgozók mindegyik munkaviszonyuk alapján balesettbiztosításikötelezettség alá tartoztak, míg a mostani intézkedés szerint az előbb fölsoroltak még akkor sem esnek balesetbiztosítási kötelezettség alá, ha szolgálatukat túlnyomórészben egy munkáltató részére teljesítik is. De a 36. szakasz az öregségi biztosításban is kivonja a biztosítás hatálya alól azokat az utazókat, kirakatrendezőket, pénzbeszedőket, órabéres levelezőket, könyvelőket,és hangszerhangolókat, akik több munkáltatónál teljesítenek szolgálatot. Ezeket biztosításra nem kötelezetteknek mondja még akkor is, ha szolgálatukat túlnyomórészben egy munkáltató javára teljesítik is. A törvény 11. szakasza szerint csak a segítő családtag nem volt biztosításra kötelezett. A rendelet 38. szakasza azonban mentesíti a biztosítási kötelezettségtől már a dolgozó családtagot is. De súlyosan érinti az alkalmazottak munkalehetőségét az is, hogy a rendelet szerint a tényleges szolgálatban álló közszolgálati alkalmazottnak ezt a szolgálatát kell főfoglalkozásnak tekinteni még akkor is, ha ebből eredő keresete kisebb az egyéb keresőforrásból eredő jövedelménél. Eddig az öregségi biztosításban önkéntes továbbfizetésre az szerzett jogot, aki egy év alatt 13, illetve két év alatt legalább 26 hetet befizetett. A rendelet szerint már csak az. iiiiiiiiiiiiiiiiiiHayiiiiiiiiiiiiiiiiiinmiiii^^ aki egy éven át 13 heti jogot szerzett. Súlyos jogfosztást jelent a rendelet 46. §-a, amely az öregségi biztosításban elért heteket érvényteleníti, ha a biztosítási viszony megszűnése és újabb kezdete között tíz év elmúlt. Rosszabbodást jelent a 48. § is, mert amíg eddig a járadékos, ha újra munkába lépett és itj munkaviszonya után járadékért jelentkezett, azt megkapta. Az új rendelkezés következtében új járadékot csak az új munkaviszony megszűnését követő hat hónap után kaphat. Aminthogy az ügyviteli hatalom növelését jelenti az 50. § intézkedése, amely a rokkantság megelőzésére vonatkozó intézkedést az intézet hatásköréből az ügyvitel hatáskörébe teszi át. Az egyik oldalon szűkítik a szolgáltatást, a másik oldalon pedig csökkentik az állami hozzájárulást. A szolgáltatmány csökkentését azzal indokolják, hogy ezáltal az intézet pénzügyi helyzetét javítják, de amilyen arányban javul az intézet pénzügyi helyzete a beteg és rokkant munkások szolgáltatásának a csökkentésével, olyan arányban csökkentik a törvényben kötelezően előírt állami hozzájárulást, amelyet a rendelet 30. §-a évi 3.200.000 pengőről évi 2.400.000 pengőre csökkent. A reformpolitika szerint ez is a szociális biztosításban előírt embervédelem. II Minkáshilltimiszk a MOVE dísztermében Csúfos kudarcba fllt a „Nemzeti Munkasközpont" toborzó gyűlése Hónapok óta kísérletezik a MOVE kebelében működő „Nemzeti Munkaközpont" egyes szakmáknak az úgynevezett nemzeti egység keretében való megszervezésével — sikertelenül. Legutóbb az építőmunkásokra vetették rá magukat. Az épületeket és a munkanélküli építőmunkások gyülekezőhelyeit elárasztották röpiratokkal, amelyekben június 30-ára, vasárnap délelőtt 10 órára meghívták az építőmunkásokat a MOVE dísztermében tartandó „alakuló nagygyűlésre". A nagygyűlés napirendjére kitűzték az érdekképviseleti rendszer tárgyalását is. Az építőmunkások el is mentek erre a nagygyűlésre, ahol dr Ruben Miklós törvényhatósági bizottsági tag, Nagy Gyula, a MEMOSZ-ból kizárt kőműves, Pál József kizárt vasmunkás és dr Molnár Sándor (várjon ő az?!) voltak, illetve lettek volna az előadók. A pódiumon együtt volt az egész vezérkar. Legtöbbjük a különböző szervezetekből kizárt egyén. A széksorokat ellepték a szervezett építőmunkások. Mögöttük sorakozott föl a földmunkásoknak egy csoportja. A napirendet Nagy Gyula ismertette. Összehordott hetet-havat a Nemzeti Munkaközpont" céljairól, a sztrájkról, a 95 pontról. Támadta a szakszervezeteket, a sztrájkot és dicsőítette az érdekképviseleti rendszert, már amennyire dicsőíthette, mert egyetlen mondatát nem fejezhette be, a közbeszólások valóságos orkánja zúdult rá: — Bérenc, munkásáruló! — Köpenyegforgató! Áruló! Amíg nálunk volt, mindennap három burzsujt akart megenni! — Nem szégyenli magát? Mi vettünk ruhát magának, kifizettük a lakbérét és most becstelenül elárul bennünket! Nagy Gyula a közbeszólások viharában úgy próbált magának pillanatnyi nyugalmat teremteni, hogy ő nem bántja a szociáldemokrata pártot, ő tiszteli a pártot, aztán megint fordított egyet és Peyer elvtársat támadta, amivel elérte, hogy az egész terem harsányan éljenezte Peyer Károlyt. Nagy Gyula percekig nem jutott szóhoz, közben a hallgatóság soraiból fölállt Fodor Gyula elvtárs és szót kért. Erre az elnök hirtelen bezárta a gyűlést és egy mellékajtón megszökött. A gyűlésen megjelent építőmunkások, amikor látták, hogy az elnök elmúlt, egyszerre fölugrottak a helyükről, körülfogták a dobogót, amelyen a Nemzeti Munkaközpont vezérkara ült fogvacogva és az el- Széchenyi-strandfürdőjegyek kedvezményes fkon kaphatók Kultúrpropaganda jegypénztárunkban VII. kerünlet, Erzsébet körűt 35. szám 3. oldal A NAGYKVAUTA CIRKUSZAI FŐVÁROSI CIRKUSZ, VÁROSLIGET JÚLIUSI U REKORD MŰSOR A LEGVÁLOGATOTTABB CIRKUSZI MŰSOR mely a legkényesebb ízlést is kielégíti 2 LINDSTRÖM 4 GERARD külföldről visszatérve 24 TENGERÉSZ SFJÖ 7FREDYSONS 3 AURORAS!: a világ legjobb kerékpárművészei 1 HUGÓ és ördöngffs partnere PATRICfl JUCI ZOLNI ?^?apest ««warBjj kedvence ALVAREZ-BR. ATLANTIC TEST. PETDIESTI nemes fajlovaival és sole mis attrakció iNAPOSI TÄ 2 ELŐAOáS I — délután 4 órakor és este 8.15.Arakor — 1 .Tepryelfivétel a cirkusz pénztáránál d. «. 110 órától egész nap. Í népszerű helyi árak. Tel. 20-Ill. Előadás után I villamos- és autohoszközlekedés a város I minden irányába keseredett szidalmak özönét zúdították az árulókra, majd egyszerrecsak fölzengett a MOVE dísztermében a munkáshimnusz büszke dallama. Szárnyalva szállt a dacos ének: Nem lesz a tömm, úr mi rajtunk, Elvész, aki a múltnak él. A szabadság hónába tartunk. Az igazság nekünk a cél... A Nemzeti Munkaközpont vezérkara kétségbeesetten hallgatta a munkásindulót és könyörögve kérte a tüntető, bátor, meggyőződésükhöz hűséges építőmunkásokat, hogy hagyják el már a termet. A munkások erre kórusban kiáltották: — Maguk hívtak ide, hát eljöttünk, hogy megnézzük az árulókat! — Jegyezzék meg maguknak, hogymi becsületes munkások vagyunk és a mi meggyőződésünk nem eladó. — Nekünk nem kell az érdekképviselet! — Éljen a szabad szakszervezeti mozgalom! Le a „Nemzeti Munkaközponttal"! Így végzesődött a MOVE „nagy munkástoborzó gyűlése", így felejtek az öntudatos, szervezett építőmunkások az árulóknak, a renegátoknak, annak a Nagy Gyulának, aki bolsevista vizekről evezett át a keresztény-szociálisokhoz, hogy onnan befusson az úgynevezett nemzeti egységbe társai' val, a többi renegáttal együtt. Újra kiélesedett a harc a spanyol diktatúra ellen (Madrid, július 1.) Gil Robles, a spanyol jobboldali diktatúra feje Valenciában nagygyűlést tartott és itt újból fenyegetéseket szórt a baloldal felé. Alvezére, Lucia miniszter kijelentette, hogy „végleg felszámolják a forradalmakat". Válaszul hétfőn éjszaka Valenciában több helyen bombák robbantak. Barcelona városában és az egész barcelonai tartományban újból ostromállapotot hirdetett a jobboldali reakció. A diktatúra szerint az ostromállapotra „a bűnözés és barbarizmus áradatának leküzdése végett" van szükség. A barcelonai diktatúrára válaszul a munkásság általános sztrájkra A Barcelona felé vezető utakon és a város utcáin katonai és csendőrjárőrök cirkálnak. Largo Caballero elvtársat, aki az októberi szabadságharc többi vezetőjével együtt még mindig fogságban van, a diktatúra nem katonai, hanem polgári bíróság elé állítja.