Népszava, 1936. január (64. évfolyam, 1–25. sz.)
1936-01-01 / 1. szám
12. oldal Emésztési gyengeség, vérszegénység, lesoványodá, sápadtság, mirigyibetegségek, ekcémák, furunkulusok esetedben a „Ferenc József" -keserűvíz gyorsan szabályozza a fibelek annyira fontos működését ésa vért "biztosan felfrissíti. (X) új kijelentései alapján egyáltalán nem lehet arra következtetni, hogy újabb békítő kísérletnek több reménye volna sikerre. Ellenkezően, Silussolini hangoztatta, hogy a Lavale Hoare-terv korántsem elégíti ki Olaszország minimális követeléseit. Viszont tudott dolog, hogy London és Genf már ezeket az engedményeket is túlzottaknak találta. Nemigen látjuk tehát, folytatja a Temps', hogy ilyen körülmények között hogyan indulhatnának meg újabb tárgyalások, amelyeken Olaszországnak még nagyobb engedményeket, ajánlhatnának föl. Olaszország keletafrikai kísérlete ismételten igazolta, hogy a háború „nem jövedelmező" dolog és nem kárpótol a meghozott áldozatokért. A jelenkorban az eredményes cselekvésre csupán a nemzetközi együttműködés keretei között és a Genfben megteremtett jog alapján nyílik lehetőség. NÉPSZAVA Nagy olasz katonai készülődések (London, december 31. — „Inf.") 1A „Daily Telegraph" feltűnést keltőjelentést közöl az olasz katonai hatóságok előkészületeiről Rhodosz és Jjerosz szigeteken. Az angol lapszerint a két szigeten 50.000 főnyiolasz katonai csapatot vontak össze.A hatalmas szárazföldi haderőn kskívül tekintélyes tengeri flotta és a légi haderő is rendelkezésére állmár a két szigeten az olasz hadvezetőségnek. A szigetek kikötőibenjelenleg négy nagy cirkálóhajó, 12 torpedóromboló és 17 tengeralattjáró horgonyoz. Az összevont légihaderő 200 darab Savoya- és Caiplous-típusú repülőgépből áll. A re-epülőgépeket földalatti hangárokban helyezték el és összesen 900 ú0 pilóta áll rendelkezésre a repülőgépek szolgálatára. (Portsaid, december 31. — „Inf.")Az elmúlt héten kilenc nagy csapatszállító gőzös haladt keresztül a csatornán: 15.866 olassz tiszt és katona utazott a keletafrikai hadszíntérre. Több olasz teherhajó is áthaladt a csatornán: a hajókon főleg repülőgépalkatrészeket, benzint és cementet szállítottak. A kilenc csapatszállító hajó öt nap alatt, december 25-től 29-ig haladt át a csatornán. (Róma, december 31. — „Inf.") Az olasz sajtó részletességgel foglalkozik Mussolini minisztertanácsi beszámoló jelentésével. A háborúról szóló jelentéssel kapcsolatban megjegyzik a lapok, hogy az olasz előnyomulást folytatják majd, amint a már eddig elért állásokat megfelelően kiépítették és gondoskodás történt az utánpótlásról, továbbá a védelmi állások és az előnyomuló haderő közötti összeköttetés biztosításáról. Jelenleg csak nyugalmi szünet van, amelyet a hadvezetőség azért rendelt el, hogy a szükséges óvatossági intézkedéseket a további előnyomulás érdekében végrehajthassák. Olasz repülőbombák elpusztítottak egy vöröskeresztes kórházat? (Addisz "Abeba, december 31. . ..Inf.") Az abesszin fővárosba kedden délelőtt több jelentés érkezettarról, hogy olasz repülők egy svéd vöröskeresztes kórházat bombáztak. A hírek szerint Dolotól, a Ke,3iia, Abesszínia és Olasz-Szomáliföld határháromszögétől északra 34 kilométernyire fekvő Guernare falu mellett fölállított svéd vöröskeresztállomást hétfőn egy olasz légiraj bombázta. A falu a Doria-folyó mellett fekszik. Az első hírek úgy szóltak, hogy a vöröskeresztállomáson kilenc európai tartózkodott és állítólag valamennyien életüket veszítették.A svéd vöröskeresztállomás Fred Xylander orvos vezetése alatt állott és rajta kívül még három európai, valószínűen svéd orvos dolgozott a kórházban. Azonkívül egy európai lelkész is be volt osztva az állomásra és négy svéd állampolgárságú ápoló, illetve ápolónő. Az első szikratávirat az olasz légiraj állítólagos bombázásáról kedden délelőtt érkezett Addisz Abebába s úgy szólt, hogy az olasz repülők bombái szétrombolták a svéd vöröskereszt állomást. Később újabb szikratávirat érkezett, amelyet Rasz Deszta, a déli fronton összevont abesszin haderők jobbszárnyának parancsnoka írt alá, szó szerint akövetkezőképpen hangzott: „A svéd vöröskereszt állomást az olasz bombázás teljesen megsemmisítette. Rasz Deszta." A második szikratávirat szövegéből abesszin hivatalos körök azt olvassák ki, hogy a svéd, vöröskeresztes állomáson tartózk Iodó kilenc európai és a kórházban ápolt valamennyi sebesült abesszin harcos életét veszítette. (Stockholm, december 31. — M. T. I.") A svéd távirati iroda jelenti: A Svéd Vörös Kereszthez eddig még nem érkeztek részletes hírek az abesszíniai svéd vöröskeresztes küldöttség balesetéről. (Mintha ez a megjelölés: „baleset" nem illenék ebbe a táviratba! — A szerk.) Az addiszabebai svéd konzul távirattal jelenti, hogy svéd repülőgéppel haladéktalanul elindult a bombázás helyére. (Stockholm, december 31.) A svéd fővárosban nagy izgalmat keltettek az addisz-abebai jelentések a délabeszíniai svéd Vöröskereszt - kórház állítólagos bombázásáról. A svéd Vöröskereszt elnöksége azonnal ülésre ült össze. Az ülés után a svéd Vöröskereszt Egyesület főtitkára kijelentette, hogy még mindig van remény arra, hogy az első jelentések túlzottak voltak és bízik abban, hogy a kórház svéd orvosai és ápolói életben vannak. (Addisz-Abeba, december 31. — „Inf.") A késő esti órákig az abeszszín hatóságok sem erősítették meg a vöröskeresztes kórház bombázásáról szóló híreket és csak annyit mondtak teljes határozottsággal, hogy néhány bomba a tábori kórház közelében is lecsapott és több A leonnovobli sikereJe az 1936. évi Népszava-Naptár. Három hét alatt teljesen elfogyott. Alig van magyar könyv, amely ilyen óriási példányszámban jelent volna meg és amely ilyen rövid idő alatt elfogyott volna. Mivel a naptár iránt még mindig nagy a kereslet, felkérjük azokat a bizományosokat, akiknél netalán még volna fölöslegesnek látszó példány, szíveskedjenek azokat sürgősen visszaküldeni. európai orvost is megsebesített. A desszin részről az esti óráikban is terjesztettek olyan híreket, hogy a bombák az európai orvosokat megölték. A desszirei főhadiszállásról érkező hírek szerint a négus repülőgépet küldött a bombázás szíkhelyére, hogy közvetlenül szerezzen értesüléseiket az olasz légiraj állítólagos kórházbombázásáról. FELÁR A drágításnak új és zavarosan szakszerű eszköze, a valutafelér kapcsolt részeivel egyetemben. Az árak emelkedése egyre újabb és újabb lendületet vesz. Hétről-hétre csap le a gyanútlan fogyasztóra, a legfontosabb élelmiszerek után egyszer a bőrök, máskor a fonalak, utána a szövetek, a szerszámok drágulnak és — 10—20% alatt nem is adják. A december elején életbeléptetett valutafelár - rendszert önmagában nem lehet okolni ezért a folytonos, alattomos lassú drágulásért, amikor a varrótűtől a hócipőig, a csomagolópapírtól a villanykörtéig mindennek az ára emelkedik. A tájékozatlan és magárahagyatott fogyasztót legújabban mégis a felárrendszer külön terhei is nyomorítják. Voltaképpen majd csak hetek, hónapok múlva bontakozik ki ennek az árpolitikának minden „áldása". De mi az a felár? — kérdezi az elszomorodott olvasó. A felárak felszámításáról önmagában kár is beszélni. Külföldi pénzért, dollárért, frankért, angol fontokért megállapított kulcs szerint a hivatalos árfolyamnál többet fizet a Magyar Nemzeti Bank és ugyancsak drágábban, néhány százalékkal az átvételi felárnál is magasabban, adja az idegen valutát a Nemzeti Bank az igénylőknek. Hogy ilyen felárak vannak, ez egyszerűen szomorú közgazdasági tény, amivel nem érdemes körbeszállni vagy vitatkozni. Megállapíthatjuk azonban, hogy túlzottan merev ez az egész rendszer, akadályozna az eleven gazdasági forgalmat, de az úgynevezett „magasabb" közgazdaság a külföldi pénz értékelésének a tényleges alakulásán nyugszik. Csakhogy egészen más az, ami a felárak „körül" van. Amikor életbeléptették például az osztrák schil- ,ling-felárakat, visszaható erővel ruházták föl és egy decemberi rendelet alapján az augusztusi és szeptemberi üzletek után is, amíg a fizetést nem teljesítették, az új felárat kellett fizeni. Ez már önmagában is igazságtalan drágítást jelent. Most újabb rendelkezés jött. Az úgynevezett „önkompenzáló" vállalatokat, vagyis azokat, amelyek a nyersanyagbehozataluk és kivitelük valutaelszámolását maguk intézik, most újabb egyszázalékos illeték fizetésére kötelezték, akár vesznek, akár eladnak valutát, vagyis teljes valutaforgalmukat kétszázalékos illetékkel drágították meg. Az ország legnagyobb iparvállalatai tartoznak az „önkompenzálók" közé. Egyiknél-másiknál ez a két százalék 50—60.000, s ez a legnagyobbaknál 150—200.000 pengőt is jelent. Ezt természetesen áthárítják. Részben a szerencsétlen fogyasztókra, magasabb árak formájában, részben a munkásokra és alkalmazottakra, bér- és fizetésleszállítás formájában. A felárrendszer ebben a formájában csak ilyen gyümölcsöket teremthet: egy önámító, minden ünnepies nagyképűsége mellett is veszedelmes gazdaságpolitikának a kinövését jelenti. iiniiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiinmniniHimiiiiiiininiiiiiiiiniiiiiminiiiiiHiimnití Megkötötték a magyar-csehszlovák kereskedelmi egyezményt 40—43°/ok os felár a csehkoronára A magyar külügyminisztérium és a budapesti csehszlovák követség kedden jegyzékváltással léptette életbe az 1936-os árucsereforgalomra és az ezzel kapcsolatos fizetési forgalomra vonatkozó megállapodásokat. Az egyezmény elsősorban megállapítja, hogy a két szerződő ország 1936-ban mekkora árumennyiséget enged be a másik ország fontosabb árucikkeiből. Magyarország a fontosabb mezőgazdasági cikkek közül :50.1100 darab hízottsertést, 516 vágón disznózsírt és szalonnát, 9510 darab juhot, 1250 darab lovat és 150 vágón bort vihet ki, ezenfelül hüvelyeseket, magvakat, tojást és vajat összesen 90 millió csehkorona értékben. Ezenkívül 22 millió cseh korona értékű iparcikket is vihetünk ki Csehszlovákiába. A fizetési forgalom szabályozása eltér az eddigi rendszertől. A Csehszlovákiából származó különböző fafajták, szén, koksz és faszén elszámolásánál megmarad a magyar mezőgazdasági termékekkel szemben való kompenzációs elszámolás. Egyébként azonban az egyes magyar kivitali áruk mennyiségét a meghatározott csehszlovák igényléshez szabják, így többek közt 6 millió csehkorona értékű magyar árukivitelt szabtak a meg a csehszlovákiai fürdőket látogató magyar utasok csekkorotia szükségletének fedezésére, 5 milliós kivitelt a magyaradósok kiegyenlítetlen tartozásai fejében. Minden egyéb áru elszámolása pedig a Magyar Külkereskedelmi Hivatal felügyelete alatt álló Magyar Arucsereforgalom részvénytársaság feladata lesz. Az áruk kivitelénél a magyar áru 40%-os kiviteli támogatást élvez, a behozatalra kerülő csehszlovák áruk kifizetéseihez pedig 41%-os felárral bocsátják a cseh koronát az igénylők rendelkezésére. A megállapodás egy évre szól és 1936 január 1-én lép életbe. A közoktatásügyi miniszter programja. Hóman közoktatásügyi miniszter a „Magyar Távirati Iroda" munkatársa előtt nyilatkozott legközelebbi programjáról és ezzel kapcsolatban többek között kijelentette: Most kezdi meg működését az új közoktatásügyi igazgatási szervezet. Az ij rendszerre való áttérés januárban következik be. 1936 január 1. Mérsékelt árú fürdő- és mozijai kaphatók: VIII, Conti ii. 4. alall a kiadóhivatal pénztáránál is