Népszava, 1937. január (65. évfolyam, 1–26. sz.)

1937-01-01 / 1. szám

t 2. oldal .l­eozt YJuMumbik. Készségesen bemutatja: a Magy. kir.és udv.hangszergyár VII. Rákóczi út 60. sz. Az ország legnagyobb és legszebb rádióterme Az tincses .907. típusú rádió­készü­lékeket készségüd bemutatja Podmaninszky ucíft sz. FióküzIet: Rákocai út 30 (Nacodióía ucca sarok).­­ Rádiócsüvek, Thil­ips, St­a­ndard stb. alkatrészek legolcsóbban KÉPSZAVA Horog­keresztes zászlóaffér Hollandiában Hágában holland-német labda­rúgómérkőzés volt. Amikor a horog­keresztes birodalmi zászlót felvon­ták, a közönség túlnyomó része he­ves tüntetést rendezett a­ horogke­reszt ellen és követelte a zászló be­vonását. A berlini lapok, megfeled­kezve arról, hogy Hollandiában nincs diktatúra, és sajtószabadság van, ebből kifolyóan támadják a holland hatóságokat, mert­ azok nem akadályozzák meg, hogy a baloldali lapok támadják, a, német, rend­szert. A zászlóügybe belekeverik a holland trónörökösnő vőlegényét, Lippe-Biester­feld herceget, ennek házasságtervét, és a menyegző pro­gramjára kitűzött zeneszámokat, is, nagyon méltatlankodva azért, hogy azon nem szerepel a mai Németor­szág hivatalos indulója. Szóval rossznéven veszi a berlini sajtó, hogy a holland, trónörökösnő és vő­legénye nem kockáztatják menyeg­zőjük ünnepélyességét olyan pro­grammal, amely a lakosság ellenér­zését váltja ki és esetleg ennek til­takozását is kihívja. (Hága, december 31.) A holland kormány a Hágában történt zászló­incidens miatt sajnálkozását fe­jezte ki a hágai német követ előtt és egyúttal kijelentette, hogy meg­teszi a szükséges intézkedéseket ha­sonló események jövőbeni megaka­dályozására. 1937 j&Traär í, pSntóS mondja a továbbiakban Bethlen István — a falu elesettjeinek érde­keit kell teljes erővel felkarolni. Az eladósodott­ egzisztenciáik talpra­állítása, a földhözjuttatottak ter­heinek rendezé­se, a munkanélkü­lieknek munkaalkalmakkal való lábraállítása, az egészségügyi és szociális gondoskodás, a betegség­ és öregség elleni biztosítás fokoza­tos megvalósítása kell, hogy a ki­tűzött célok legyenek. Végül kijelenti a volt miniszter Ha túl sok gyomorsavá­tól okvetlen meg akar szabadulni, úgy ne mu­lassza el reggelenként .egynegyed, esetleg fél pohár „Ferenc József" ke­serű vizet éhgyomorra inni. (X) elnök, hogy „a kormányt helyes tö­rekvéseiben támogatni kívánja és kritikát vele szemben csak ott gya­korol majd, ahol esetleg elhajlást lát azoktól az intencióiktól, amelyek meggyőződése szerint a kívánt célra vezetnek". Bethlen a német sajtótámadásokról, a múlt likvidálásáról és a­­ „kocká­zat nélMli 44 reformok­ról A volt miniszterelnök­ újévi nyilatkozata Gróf Bethlen István, volt minisz­terelnök hosszabb újévi nyilatkoza­tát közli a „8 Órai Újság". Ebben a nyilatkozatában Bethlen először tt gleichschaltolt német horogke­resztes sajtó revízió- és magyar­ellenes támadásairól mondja el vé­leményét. Hangoztatja, hogy­­ e sajtótámadások közül nagyobb je­lentőséget főként a „Völkischer Beobachter" cikkének tulajdonít, mert ennek szerzője Rosenberg, a német horogkeresztes párt külügyi szakértője volt. — Kétségtelen — mondja Beth­len —, hogy az említett cikk a magyar közvéleményben igen nagy vissza­tetszést keltett. Rosenberg úr ebben a cikkében önmérsékletre int minket a r­evízió kérdésében, mintha hiányzott volna e tekintetben részünkről eddig az önmérséklet. Ugyanakkor azonban, hogy a javulás útjára térítsen bennünket, hangoztatja, hogy Németország nem hajlandó a megváltó apostol szerepét játszani a revízió terén, vagy magát túlzott követelések szekere elé fogatni. Amiből viszont az a vád csendül ki, mintha Magyarország Németországgal szemben e téren indokolatlan követe­lődzéssel lépett volna föl a múltban. A magyar közvélemény — mondja Bethlen — ezeket a vádakat nem vállalhatja, hiszen Magyarorszá­got sokkal­­ nagyobb mértékben érte a békeszerződés révén igazságtalanság, mint Németországot. Ami pedig a terü­leti kérdéseket illeti, Németország azt is megkísérelte, hogy e téren eredmé­nyeket érjen el, amennyiben az osztrák Ansehnusst erőszakolta és kísérletet tett, hogy annak gazdasági téren való keresztülvitelét a többi hatalmakkal el­ismertesse. Mi ebben az esetben a leg­nagyobb önmérsékletet tanúsítottuk, amennyiben, talán saját érdekeink ellenére, egy lépést sem tettünk e kísérlet ellen, nem tettük meg mindazt, ami a legalkalmasabb lett volna, illetve a jövőben is alkalmas lehet ennek megakadályozására. És tör­tük, jóllehet kárunk volt belő­le, hogy velünk szembe­n azzal a váddal léptek föl a nagyhatalmak és más országok, hogy Német­ország vontatókötelén já­runk. Nem érdemelte tehát meg a magyar közvélemény, hogy akkor, amikor arra a legcsekélyebb indokot nem adta, olyan rendreutasításban részesüljön, amelyre senkit e világon hivatottnak és jogosultnak, nem tartok legkevésbé német embert. Bethlen ezek után kijelenti: azt hiszi, hogy a hivatalos Német­­ ország másképpen gondolkozik e tóren, mint Rosenberg úr, a horog­keresztes párt külpolitikai szakér­tője. Majd a b­elpolitika kérdései­ről nyilatkozik Bethlen István. A Baranyi-kormány — Bethlen szerint — fokozatos egymásután­ban likvidálja a kifogásolt múltat és a közbizalmat az ügyek vitele iránt igyekszik helyreállítani, noha Bethlen is megállapítja, hogy azért még vannak rendezetlen kérdések, mint például a sajtó kérdése is. Ennek ellenére hangoztatja Beth­len, hogy bizalommal néz a Da­rányi-kormány működése elé. A legközelebbi fontos feladatok közé sorolja Bethlen azt, hogy vissza kell vezetni a magyar közéletet az alkotmányos tradíciók útjára, ahol a közéletben szereplő összes té­nyezők együttműködésben szolgál­hatják az ország érdekeit. Meg kell oldani az alkotmányjogi­kar és ezzel kapcsolatosan reform.­Bethlen úgy vélekedik, hogy­­,a reformok terén a kockázat nél­küli, fokozatos haladás az egye­düli út, amely a magyar konzer­vatív, de egyúttal haladó poli­tika követelményeinek meg­felel". — A szociális politika terén — !iiiiiii!i!iniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii!iiiiiiiiii!iniiiiiuniiniiini!!iniiiii Az utolsó órákban semmisítette meg a belügyminiszter a BART-vonalak átvételére vonatkozó közgyűlési határozatot A közlekedési és jogi anarchia elkerülésére a főváros Szilveszter éjfélén átvette a BART-vonalakat A Városházát, de állapítsuk meg, az egész közvéleményt csütörtökön délben kínos meglepetés érte. Fél nappa­l azelőtt, hogy a főváros köz­gyűlésének határozata értelmében a Besakart-nak át kellett vennie a BART-tól a pestkörnyéki autóbusz­vonalakat, a belügyminiszter az idevonatkozó közgyűlési határoza­tot megsemmisítette. A közgyűlés december 9-én hozta ezt a határo­zatát. Mindent beleszámítva, közel három hét után, állapítja meg a belügyminiszter leirata, hogy a szavazásnál szabálytalanság tör­tént. Nevezetesen a BART fellebbe­zése szerint jelentkezett hat olyan, úr, aki, a BART mellett sza­vazott, de a szavazó jegyzékben nem szere­pelt. A miniszter felhívta a közgyű­lést, hogy újra szavazzon ebben a kérdésben. Hangsúlyozza a le­irat, hogy a B­A­RT-szerződés dolgában az­ elhatározás az ön­kormányzatot illeti és az ebben a kérdésben létrejött határozat­nak az érvényesülését tolni nem fogja­ meggá­ A megsemmisítés formai okának helyessége tekintetében itt vitába­­ bocsátkozni nem kívánunk, ámbár főváros önkormányzata iránt annyiszor hangoztatott tisztelet el­képzelhetővé tette volna azt is, hogy a belügyminisztérium a szavazás­nak miként való lefolyása tekinte­tében nem támaszkodik egyolda­lúan a BART adataira. Lehetséges­nek tartjuk, hogy ennek a hat sza­vazatnak a dolga a másik oldalról is megvilágítás alá kerül. Ennek az egész BART-ügynek évek óta megvan a maga tola­kodó, fölényes nagykapitalista­­ íze. Az a bi id­onsá­g, am­ivel — világo­san hangzó szerződések ellenére — követel koncesszió-meghossza­bbítást a fővárostól, amelyet egyébként arra sem­ érdemesít, hogy átirataira válaszoljon, az a teljes biztonság­érzet, amivel a zsebében lévőnek érzi az engedményt, párját, ritkítja. Mi, természetesen, nem lepődünk meg azon, hogy a nagytőke élni akar páratlanul megszerzett hatal­mával, a főváros közgyűlésén a­ sor, hogy ez előtt a hatalom előtt ne ha­joljon meg. A BART újra kér, a polgármester elutasítja A váratlanul érkező megsemmi­sítő határozat nyomán a Város­házán nyomban izgalmas tárgyalá­sok kezdődtek meg, hiszen minden előkészület megtörtént már arra, hogy a közgyűlési határozat értel­mében az év utolsó napján, éjfél­kor a környéki vonalakat a szesz­kárt átvegye. A városháza illetékes tényezői felvonultak a kereske­delemügyi­ minisztériumba, ahol a délutáni órákig­ folyt a tanácsko­zás a­­ további teendőkre vonatko­zóan. Szendy polgármester a BART-ügyben csütörtökön délután fontos rendelkezéseket adott ki, a­zt közli, hogy a BART csütörtökön a kérelmet terjesztette elő, hogy az ú­j közgyűlési határozatig hagyják meg kezelésében a kör­nyezi vonalakat. A polgármester megállapította, hogy a BART-nak ez a kérése nem teljesíthető. A belügy­miniszteri leirattal — úgymond — előállott az a helyzet, hogy a pestkörnyéki autóbuszjáratok további üzem­kezelésére vonatkozóan érvé­nyes határozat nincsen. Ilyen körülmények között tehát végre kell hajtani a közgyűlésnek idevonatkozó, kormányhatóság által jóváhagyott korábbi ha­tározatait. Figyelemmel arra, hogy a fennálló szerződés szerint a­ BART tartozik csütörtökön éjfélkor a szóbanforgó vonalakon a, közlekedést beszün­tetni, összes kocsijait ezekről a vo­nalakról bevonni és a Beszkárt tar­tozik ugyanakkor a­ forgalmat át­venni, — ezt a rendelkezést kell végrehajtani. Addig is, amíg a köz­gyűlés az új határozatát meghozza. A polgármester egyben felhívta a BART-ot, nyilatkozzék csütörtö­kön délután 6 óráig, hogy a 23-as vesz hidegkúti­ jára­tot, amely őt illeti, megtartja-e a kezelésében. A BART-személyzet túlnyomó része pénteken reggel a Beszkárt-nál jelentkezik A polgármester rendelete, mint láttuk, nyitva hagyta a 23-as vona­lak dolgát. A Népszavát ezenkívül elsőrendűen érdekelte az a kérdés is, hogy: mi lesz a BART-alkalma­zottakkal? Idevonatkozó kérdéseink­kel dr Perczel György Beszkárt­vezérigaz­gatóhoz fordultunk, aki az itt következő fel­világosí­tások­at adta: — A BAET csütörtökön délután 6 óra előtt közölte velünk, hogy a polgármesteri határozatnak meg­felelően a 23-as vonalat a régi szer­ződés feltételei mellett üzemben tartja, az új közgyűlési határozat jogerőre emelkedése napjáig, — ezen az időn belül is a harminc­napos fel­mondás lehetőségének ki­kötése mellett. — Ami a személyzeti kérdést il­leti, a BART személyzetének azt a részét, amely a főváros, illetőleg a Beszkárttal kötött szerződés alap­ján forgalomban tartott vonalak szállítási eszközei arányának meg­felel, a Beszk­árt átveszi és ezek az alkalmazottak, szám szerint 215-en, pénteken a Szent Domonkos utcai garázsban jelentkeznek szolgálatba­lépés céljából. A polgármester a B­A­RT-ügy­ben a közgyűlést a legrövidebb időn belül összehívja. A

Next