Népszava, 1938. április (66. évfolyam, 73–97. sz.)

1938-04-09 / 81. szám

fűszlefóresz vagy részvény elleniben­­öröklakást biztosító szövetkezet, ille­­tőleg részvénytársaság ilyen célra szolgáló házának értékét azonban­­üzletrészeik,­ illetőleg részvényeik arányá­ban az üzletrész- és részvény­tulajdonosok vagyonánál kell figye­lembe venni. A társulati adó alá eső vállalatok hozzájárulásának kiszámításánál az 1938 január hó első napja előtt zá­rult utolsó üzleti év mértéd­­ében k k­i­mutatott saját tőke összegéből kell kiindulni. A hozzájárulás alapja az engedélyezett javítások számba­vétele után sem lehet kevesebb, mint a saját tőke 75%-a, viszont­­U­MP sem lehet, mint annak 150%-a. [ A természetes és jogi személyek ] ] Külön rendelkezést tartalmaz a javaslat arra vonatkozóan, hogy amennyiben a vállalatok által fize­tendő hozzájárulás végösszege a 350 millió pengőt nem érné el, a fennmaradó összeget a kormány a­ vállalatok közt megfelelően feloszt­hassa. A beruházási hozzájárulás kive­tése céljából, a kötelezetteknek kü­lön bevallást kell adniuk. Lehetősé­get ad a javaslat arra, hogy az adózók­­ eddig eltitkolt vagyontár­gyaikat és értékeiket is bevallhas­sák és ebből a célból adó- és deviza-amnesztiát biz­tosít. Ezzel szemben jogot ad az államnak arra, hogy amennyiben az értékek bevallása jogszabályellenesen ala­csonyan történik, az ilyen vagyon­által fizetett beruházási hozzá­járulás kulcsa 5%-nál kezdődik és az 1­0 milliópengős vagyon­érték fölött éri el a legmaga­sabb, 14%-os kulcsot. A számítások szerint a természetes és jogi személyek vagyonának megterhelése átlagosan 8%-os lesz. A kulcs alkalmazásánál nem veszik figyelembe a kötvény és rszvény forgalmi értékét, a földadó alá eső ingatlanoknál, valamint a mező­gazdasági üzemi tőkénél pedig csak a tiszta érték­es­adi része kerül csak hozzájárulásfizetési kötelezett­ség alá. A társulati adó alá eső vállalatok a következő kulcs szerint fizetik a hozzájárulást: tárgyat vagy értéket a bevallott értékben az elsőfokú kivetéstől szá­mított egy éven belül megvált­hassa. A beruházási hozzájárulás ok­tóber 1-étől kezdődően 5 éven át egyenlő negyedévi részletekben fizetendő. Tíz éven át fizetik azok, akik a va­gyonváltságot annak idején termé­szetben rótták le. A pénzügymi­niszter a fizetési részletek tekinte­tében kivételesen kedvezményt en­gedélyezhet. A kölcsönből és a beruházási hoz­zájárulásból befolyó összegeket, úgyszintén az egy milliárdos alap­ból teljesített kiadásokat az állam­háztartás egyéb bevételeitől és ki­adása­it­ól elválasztva, kü­­lön kell kezelni és elszámolni. '( y* A beruházási hozzájárulás •Ft'i alapja 100.000 100.000 P-n felül 250.000 ' 250.000 P-n „ 500.000 500.000 P-n ,. 750.000 750.000 P-n „ 1 .000.000 1.000.000 P-n .. 5.000.000 5.000.000 P-n fel­ü­l P-ig P-ig P-ig P-ig P-ig P-ig P-ig A fize­tendő beruházási hozzá­járulás s­zázaléka 10 11 12 14 16 18­­ — 20 NÉPSZAVA 1938 "április 0", szommat! 1.335 milliós új költségvetés A kiadások 67.8 millióval, a bevételek 135.9 millióval emel­kednek az állami költségvetésben a múlt évhez képest A beterjesztett új, 1938—39. évi­­állami költségvetés az állam ösz­szes kiadásait 1334 millió 900.000 pengőben, az állam összes bevételeit pedig 1335 millió pengőben irá­nyozza elő. Vagyis az állami költ­­ségvetési előirányzat 100.000 pengő fölösleggel zárul, szemben az előző évi költségvetésben előirányzott 68­­mi­llió pengő hiánnyal. Az 1334.9 millió pengő kiadás­ból 848.3 millió pengő jut az ál­lami közigazgatásnak és 4811.2 millió pengő az állami üzemek­re. Az előirányzott 1335 millió pengő bevételből pedig 878.5 millió penggő az állami közigaz­gatás, 456.5 millió pengő pedig az állami üzemek bevétele. Eszerint tehát az állami közigazga­tás költségvetési előirányzata 30.2 millió pengő fölösleggel, az állami üzemeké pedig 30.1 millió pengő hiánnyal zárul. Ha a június 30-án lejáró, most­­érvényben lévő 1937—38. évi költ­ségvetés adataival hasonlítjuk össze az új költségvetés adatait, kiderül, h­ogy az új költségvetésben az ál­lami közigazgatás kiadásai 26.5 millió pengővel, bevételei 73.2 millió pengővel, az állami üzemek kiadá­sai 41.3 millió pengővel, bevételei 62.7 millió pengővel emelkedtek. Az állam összes kiadásait ilyenformán 67.8 millió pengővel irányozták elő magasabb ösz­szegben, mint az elmúlt évben, bevételei pedig 135,9 millió pen­gővel haladják meg a legutóbb előirányzat összeget. Az állami közigazgatás keretében a 848.3 millió pengőből 478.6 millió pengő jut a személyi természetű kiadásokra (az­ aktív és nyugdíjas közalkalmazottak járandóságai és hozzájárulások az ön­kormány­zat­uk alkalmazottainak járandóságaihoz). Az állami üzemeknél viszont a 486.6 millió pengő kiadásból 212.9 millió pengő a személyi természetű kiadás (személyi járandóságok és nyugellátások). Ami már most az előirányzott állami bevétele­ket illeti, különböző egyenes adókból 248.3 millió pengőt irányoztak elő (21.8 millió pengővel többet, mint legutóbb), forgal­m­i ad­ókból 139.3 milliót (a többlet 18.5 millió), illeté­kekből 106.8 milliót (a többlet 7.8 millió), különböző fogyasztási adók­ból 100.4 milliót (a többlet 6 millió) és vámjövedékből 48 milliót (a több­let itt 4 millió.) Hecser és társai ünneplik Darányit a zsidójavaslatért­ ­A legnagyobb érdeklődés a kép­viselőház pénteki ülésén az úgyne­vezett zsidótörvényjavaslat felé fordult. Ezt a törvényjavaslatot nem is Mikecz Ödön igazságügymi­niszter terjesztette be, aki csütör­tök este a javaslatot a Nep­értekez­leten ismertette, hanem­ maga Darányi miniszterelnök és így ő aratta le a Nep szélső­jobboldalának lelkes tapsait ezért a javaslatért, amellyel meg akarják szüntetni a zsidó­vallású magyar állampolgárok eddigi egyenjogúságát. Mecsér András már a Nep csütör­ tök esti értekezletén kijelentette, hogy ők — a Nep szélsőséges ele­mei — valóságos májusi esőnek ér­zik ezt a zsidójavaslatot, amelynél szebb húsvéti ajándékról még csak álmodozni sem mertek. A Nep szélső jobbszárnyának ez az elisme­rtséghez a lelkes hangulata jutott kifejezésre a pénteki ülésen is. A Mecsér-tábor hívei már meg­jelenésekor hosszasan tapsolták Da­rányi miniszterelnököt és ez a taps fokozott erővel újult ki, amikor a miniszterelnök fölállt és benyúj­totta „a társadalmi és a gazdasági é­let egyensúlyának hatályosabb biztosításáról szóló törvényjavas­latot". A törvényjavaslat egyéb­ként pontosan azokat a rendelkezé­seket tartalmazza, amelyeket, a Nep csü­törtök esti értekezlete nyomán már pénteki lapunkban részletesen ismertettünk. A lényege a javaslat­nak tehát az, hogy a lapok szer­kesztőségeiben, a színházaknál, a mozifilm műhelyeiben, a tíznél több Emésztési kiütések a bőrön rend­szerint hamar elmúlnak, ha bé­nű­ködésünket reggelenként éhgyo­morra egy-egy pohár természetes „Ferenc József" keserűvízzel elren­dezzük. Kérdezze meg orvosát. (X) alkalmazottat foglalkoztató keres­kedelmi és ipari vállalatok irodái­ban az állandóan foglalkoztatott munkaerőknek legföljebb 20%-a lehet zsidó vallású, de­­ 20%-ba nem számítják be a tűzharcosokat és azokat, akik 1019 augusztus­a előtt keresztelkedtek ki. Kimondja ez a javaslat, hogy ezt, az arányszámot a szerkesztőségek­ben, a színháznál és filmnél 1039. év végéig, a kereskedelmi és ipari, vállalatoknál öt év alatt kell elérni. Addig pedig az újonnan fölvett al­kalmazottaknak legföljebb 5%-a le­het zsidó vallású, az orvosi, ügyvédi és mérnöki kamarák új tagjainak is legföljebb csak 5%­-a lehet zsidó. A parlament folyosóján természetesen másról sem esett szó, mint erről a zsidótörvényjavaslatról. Megállapították a képvise­lők, hogy a horogkeresztes Harmadik Birodalmon kívül Magyar­ország az egyetlen állam, ahol a zsidó vallású állampolgárok alkalmaztatását törvényben korlátozzák, ahol egyáltalán zsidó­törvényt készítettek, ahol tehát törvény szerint nem egyenrangú állampolgárok a zsidó­vallású magyarok a másvallásúak­kal. Csoportokba verődve — termé­szetesen saját helyzetük és hajla­maik szerint — vitatkoztak a kü­lönböző pártállású képviselők ar­ról, hogy mi lesz ennek a zsidó­javaslatnak a hatása a gazdasági életre, az idegenforgalomra és mi lesz a kihatása más, az országra­­nézve egyáltalán nem közömbös vonatkozásokban. Akadt a kormánypárti képviselők között ,olyan, hang is, hogy­, bizo­nyos szélsőséges elemeket talán még a Darán­yi-féle zsidótörvényjavas­lat rendelkezései sem elégítenek ki.­­— Ez könnyen lehetséges — mondta egy N e­p-k­é­pv­i­s­elő, aki a kormánypártnak mérsékelt csoportjához tartozik. "Viszont tény, hogy a kormánypárt több­sége sem mert volna még csak napok előtt sem gondolni arra, hogy Darányiék ilyen merés­z javaslattal állnak majd a Ház elé, ilyen javaslattal, amely egy­szerre meglékeli a zsidó val­lású magyarok állampolgári egyenjogúságának az alkotmány­ban gyökeredző elvét. Hogy van­nak szélsőséges csoportok — fűzte hozzá ez a Nép-képviselő —, ame­lyek ezek után még ezt is keves­lik, azon ma már senki sem csodálkozik. Megjegyzendő, hogy az a Nép­képviselő, aki ezt a nyilatkozatot tette, azok közül a kormány­párti képviselők­­közül való, akiket zsidó­származásuk miatt el akartak taná­csolni a Nep­ből. Ez tudvalevően nem történt meg és most ez a kép­viselő kijelentette a folyosón, hogy ő mandátumát a választóiktól kapta, mégpedig a Nép programjával. A kormánypárt szélsőséges elemei te­hát őt sem mandátumától, meg nem­, foszthatják, de­ még csak azt sem­ írhatják elő neki, hogy milyen programot vallhat magáénak. Egyébként a Nép szélsőjobboldali­­ csoportjának képviselői n­a egy elég­tétellel hangoztatták a folyosón, hogy a kormány a pénteki ülésen be­terjesztett javaslatok közül a legsürgősebbnek a zsidójavasla­tot tartja. Ezért a húsvéti szünet után sü­rge­tően közös ülésre hívják majd össze a képviselőháznak azt az öt bizott­ságát, amely elé a javaslatot előze­tes letárgyalás végett utalták. Felrobbant egy arzenál Németországban 10 halott (Berlin, április 8.) Kelet-Porosz­ország egyik legnagyobb flotta­tüzérségi arzenáljában, Pillau mel­lett, pénteken borzalmas rob­banás történt. Nehéz partvédő ágyúk gránát­jainak töltése közben — eddig még felderítetlen módon — tűz ütött ki a munkateremben s az egész épületrész a levegőbe repült. A munkateremben dolgozó t­i­z m­­u­n­k­á­s szörnyethal­t, né­gyen súlyosan megsebesültek,­ken belül: 1. Csehszlovákia külpolitikája nem­­ változtat­ható meg. 2. Terü­leti önkormányzatot nem, lehet adni. 3. A szudétanémetek tanú­sítsanak feltétlen hűséget az ál­lam iránt és szüntessék be az ál­lamellenes propagandát. A levelező szerint a szudéta­németek nem hajlandók ezeket a határo­kat elfogadni s a csehszlovák-orosz egyezmény el­ejtését és területi önkormányza­tot követelnek. Konrád Henlein, a szudétanémetek fasiszta vezetője kijelentette, hogy olyanféle dualiz­must követel, mint amilyen Auszt­ria és Magyarország között állott fenn a régi Habsburg-birodalom­ban. Meddig hajlandó elmenni Hodzsa? (London, április 1. — „M. T. I.") A „Daily Telegraph" prágai levele­zője úgy értesül, hogy a cseh­-szlov­í­k parlament kormánytámogató párt­jai megegyeztek, hogy Hodzsa csehszlovák miniszterelnök enged­ményeket tehet a szudétaném­etek­nek, mégpedig a következő h­atár.­ Kedvezményes szinhház­, mozi- és fürdőjegyek kap­hatók a Népszava-könyv­kereskedésben, VII. ker., Erzsébet körút 35. szám Jegypénztár: d. e. 9 órától d. u. 6 óráig, szombaton 7-ig

Next