Népszava, 1938. április (66. évfolyam, 73–97. sz.)
1938-04-09 / 81. szám
fűszlefóresz vagy részvény ellenibenöröklakást biztosító szövetkezet, illetőleg részvénytársaság ilyen célra szolgáló házának értékét azonbanüzletrészeik, illetőleg részvényeik arányában az üzletrész- és részvénytulajdonosok vagyonánál kell figyelembe venni. A társulati adó alá eső vállalatok hozzájárulásának kiszámításánál az 1938 január hó első napja előtt zárult utolsó üzleti év mértédében k kimutatott saját tőke összegéből kell kiindulni. A hozzájárulás alapja az engedélyezett javítások számbavétele után sem lehet kevesebb, mint a saját tőke 75%-a, viszontUMP sem lehet, mint annak 150%-a. [ A természetes és jogi személyek ] ] Külön rendelkezést tartalmaz a javaslat arra vonatkozóan, hogy amennyiben a vállalatok által fizetendő hozzájárulás végösszege a 350 millió pengőt nem érné el, a fennmaradó összeget a kormány a vállalatok közt megfelelően feloszthassa. A beruházási hozzájárulás kivetése céljából, a kötelezetteknek külön bevallást kell adniuk. Lehetőséget ad a javaslat arra, hogy az adózók eddig eltitkolt vagyontárgyaikat és értékeiket is bevallhassák és ebből a célból adó- és deviza-amnesztiát biztosít. Ezzel szemben jogot ad az államnak arra, hogy amennyiben az értékek bevallása jogszabályellenesen alacsonyan történik, az ilyen vagyonáltal fizetett beruházási hozzájárulás kulcsa 5%-nál kezdődik és az 10 milliópengős vagyonérték fölött éri el a legmagasabb, 14%-os kulcsot. A számítások szerint a természetes és jogi személyek vagyonának megterhelése átlagosan 8%-os lesz. A kulcs alkalmazásánál nem veszik figyelembe a kötvény és rszvény forgalmi értékét, a földadó alá eső ingatlanoknál, valamint a mezőgazdasági üzemi tőkénél pedig csak a tiszta értékesadi része kerül csak hozzájárulásfizetési kötelezettség alá. A társulati adó alá eső vállalatok a következő kulcs szerint fizetik a hozzájárulást: tárgyat vagy értéket a bevallott értékben az elsőfokú kivetéstől számított egy éven belül megválthassa. A beruházási hozzájárulás október 1-étől kezdődően 5 éven át egyenlő negyedévi részletekben fizetendő. Tíz éven át fizetik azok, akik a vagyonváltságot annak idején természetben rótták le. A pénzügyminiszter a fizetési részletek tekintetében kivételesen kedvezményt engedélyezhet. A kölcsönből és a beruházási hozzájárulásból befolyó összegeket, úgyszintén az egy milliárdos alapból teljesített kiadásokat az államháztartás egyéb bevételeitől és kiadásaitól elválasztva, külön kell kezelni és elszámolni. '( y* A beruházási hozzájárulás •Ft'i alapja 100.000 100.000 P-n felül 250.000 ' 250.000 P-n „ 500.000 500.000 P-n ,. 750.000 750.000 P-n „ 1 .000.000 1.000.000 P-n .. 5.000.000 5.000.000 P-n felül P-ig P-ig P-ig P-ig P-ig P-ig P-ig A fizetendő beruházási hozzájárulás százaléka 10 11 12 14 16 18 — 20 NÉPSZAVA 1938 "április 0", szommat! 1.335 milliós új költségvetés A kiadások 67.8 millióval, a bevételek 135.9 millióval emelkednek az állami költségvetésben a múlt évhez képest A beterjesztett új, 1938—39. éviállami költségvetés az állam öszszes kiadásait 1334 millió 900.000 pengőben, az állam összes bevételeit pedig 1335 millió pengőben irányozza elő. Vagyis az állami költségvetési előirányzat 100.000 pengő fölösleggel zárul, szemben az előző évi költségvetésben előirányzott 68millió pengő hiánnyal. Az 1334.9 millió pengő kiadásból 848.3 millió pengő jut az állami közigazgatásnak és 4811.2 millió pengő az állami üzemekre. Az előirányzott 1335 millió pengő bevételből pedig 878.5 millió penggő az állami közigazgatás, 456.5 millió pengő pedig az állami üzemek bevétele. Eszerint tehát az állami közigazgatás költségvetési előirányzata 30.2 millió pengő fölösleggel, az állami üzemeké pedig 30.1 millió pengő hiánnyal zárul. Ha a június 30-án lejáró, mostérvényben lévő 1937—38. évi költségvetés adataival hasonlítjuk össze az új költségvetés adatait, kiderül, hogy az új költségvetésben az állami közigazgatás kiadásai 26.5 millió pengővel, bevételei 73.2 millió pengővel, az állami üzemek kiadásai 41.3 millió pengővel, bevételei 62.7 millió pengővel emelkedtek. Az állam összes kiadásait ilyenformán 67.8 millió pengővel irányozták elő magasabb öszszegben, mint az elmúlt évben, bevételei pedig 135,9 millió pengővel haladják meg a legutóbb előirányzat összeget. Az állami közigazgatás keretében a 848.3 millió pengőből 478.6 millió pengő jut a személyi természetű kiadásokra (az aktív és nyugdíjas közalkalmazottak járandóságai és hozzájárulások az önkormányzatuk alkalmazottainak járandóságaihoz). Az állami üzemeknél viszont a 486.6 millió pengő kiadásból 212.9 millió pengő a személyi természetű kiadás (személyi járandóságok és nyugellátások). Ami már most az előirányzott állami bevételeket illeti, különböző egyenes adókból 248.3 millió pengőt irányoztak elő (21.8 millió pengővel többet, mint legutóbb), forgalmi adókból 139.3 milliót (a többlet 18.5 millió), illetékekből 106.8 milliót (a többlet 7.8 millió), különböző fogyasztási adókból 100.4 milliót (a többlet 6 millió) és vámjövedékből 48 milliót (a többlet itt 4 millió.) Hecser és társai ünneplik Darányit a zsidójavaslatért A legnagyobb érdeklődés a képviselőház pénteki ülésén az úgynevezett zsidótörvényjavaslat felé fordult. Ezt a törvényjavaslatot nem is Mikecz Ödön igazságügyminiszter terjesztette be, aki csütörtök este a javaslatot a Nepértekezleten ismertette, hanem maga Darányi miniszterelnök és így ő aratta le a Nep szélsőjobboldalának lelkes tapsait ezért a javaslatért, amellyel meg akarják szüntetni a zsidóvallású magyar állampolgárok eddigi egyenjogúságát. Mecsér András már a Nep csütör tök esti értekezletén kijelentette, hogy ők — a Nep szélsőséges elemei — valóságos májusi esőnek érzik ezt a zsidójavaslatot, amelynél szebb húsvéti ajándékról még csak álmodozni sem mertek. A Nep szélső jobbszárnyának ez az elismertséghez a lelkes hangulata jutott kifejezésre a pénteki ülésen is. A Mecsér-tábor hívei már megjelenésekor hosszasan tapsolták Darányi miniszterelnököt és ez a taps fokozott erővel újult ki, amikor a miniszterelnök fölállt és benyújtotta „a társadalmi és a gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról szóló törvényjavaslatot". A törvényjavaslat egyébként pontosan azokat a rendelkezéseket tartalmazza, amelyeket, a Nep csütörtök esti értekezlete nyomán már pénteki lapunkban részletesen ismertettünk. A lényege a javaslatnak tehát az, hogy a lapok szerkesztőségeiben, a színházaknál, a mozifilm műhelyeiben, a tíznél több Emésztési kiütések a bőrön rendszerint hamar elmúlnak, ha bénűködésünket reggelenként éhgyomorra egy-egy pohár természetes „Ferenc József" keserűvízzel elrendezzük. Kérdezze meg orvosát. (X) alkalmazottat foglalkoztató kereskedelmi és ipari vállalatok irodáiban az állandóan foglalkoztatott munkaerőknek legföljebb 20%-a lehet zsidó vallású, de 20%-ba nem számítják be a tűzharcosokat és azokat, akik 1019 augusztusa előtt keresztelkedtek ki. Kimondja ez a javaslat, hogy ezt, az arányszámot a szerkesztőségekben, a színháznál és filmnél 1039. év végéig, a kereskedelmi és ipari, vállalatoknál öt év alatt kell elérni. Addig pedig az újonnan fölvett alkalmazottaknak legföljebb 5%-a lehet zsidó vallású, az orvosi, ügyvédi és mérnöki kamarák új tagjainak is legföljebb csak 5%-a lehet zsidó. A parlament folyosóján természetesen másról sem esett szó, mint erről a zsidótörvényjavaslatról. Megállapították a képviselők, hogy a horogkeresztes Harmadik Birodalmon kívül Magyarország az egyetlen állam, ahol a zsidó vallású állampolgárok alkalmaztatását törvényben korlátozzák, ahol egyáltalán zsidótörvényt készítettek, ahol tehát törvény szerint nem egyenrangú állampolgárok a zsidóvallású magyarok a másvallásúakkal. Csoportokba verődve — természetesen saját helyzetük és hajlamaik szerint — vitatkoztak a különböző pártállású képviselők arról, hogy mi lesz ennek a zsidójavaslatnak a hatása a gazdasági életre, az idegenforgalomra és mi lesz a kihatása más, az országranézve egyáltalán nem közömbös vonatkozásokban. Akadt a kormánypárti képviselők között ,olyan, hang is, hogy, bizonyos szélsőséges elemeket talán még a Darányi-féle zsidótörvényjavaslat rendelkezései sem elégítenek ki.— Ez könnyen lehetséges — mondta egy N ep-képviselő, aki a kormánypártnak mérsékelt csoportjához tartozik. "Viszont tény, hogy a kormánypárt többsége sem mert volna még csak napok előtt sem gondolni arra, hogy Darányiék ilyen merész javaslattal állnak majd a Ház elé, ilyen javaslattal, amely egyszerre meglékeli a zsidó vallású magyarok állampolgári egyenjogúságának az alkotmányban gyökeredző elvét. Hogy vannak szélsőséges csoportok — fűzte hozzá ez a Nép-képviselő —, amelyek ezek után még ezt is keveslik, azon ma már senki sem csodálkozik. Megjegyzendő, hogy az a Népképviselő, aki ezt a nyilatkozatot tette, azok közül a kormánypárti képviselőkközül való, akiket zsidószármazásuk miatt el akartak tanácsolni a Nepből. Ez tudvalevően nem történt meg és most ez a képviselő kijelentette a folyosón, hogy ő mandátumát a választóiktól kapta, mégpedig a Nép programjával. A kormánypárt szélsőséges elemei tehát őt sem mandátumától, meg nem, foszthatják, de még csak azt sem írhatják elő neki, hogy milyen programot vallhat magáénak. Egyébként a Nép szélsőjobboldali csoportjának képviselői na egy elégtétellel hangoztatták a folyosón, hogy a kormány a pénteki ülésen beterjesztett javaslatok közül a legsürgősebbnek a zsidójavaslatot tartja. Ezért a húsvéti szünet után sürgetően közös ülésre hívják majd össze a képviselőháznak azt az öt bizottságát, amely elé a javaslatot előzetes letárgyalás végett utalták. Felrobbant egy arzenál Németországban 10 halott (Berlin, április 8.) Kelet-Poroszország egyik legnagyobb flottatüzérségi arzenáljában, Pillau mellett, pénteken borzalmas robbanás történt. Nehéz partvédő ágyúk gránátjainak töltése közben — eddig még felderítetlen módon — tűz ütött ki a munkateremben s az egész épületrész a levegőbe repült. A munkateremben dolgozó tiz munkás szörnyethalt, négyen súlyosan megsebesültek,ken belül: 1. Csehszlovákia külpolitikája nem változtatható meg. 2. Területi önkormányzatot nem, lehet adni. 3. A szudétanémetek tanúsítsanak feltétlen hűséget az állam iránt és szüntessék be az államellenes propagandát. A levelező szerint a szudétanémetek nem hajlandók ezeket a határokat elfogadni s a csehszlovák-orosz egyezmény elejtését és területi önkormányzatot követelnek. Konrád Henlein, a szudétanémetek fasiszta vezetője kijelentette, hogy olyanféle dualizmust követel, mint amilyen Ausztria és Magyarország között állott fenn a régi Habsburg-birodalomban. Meddig hajlandó elmenni Hodzsa? (London, április 1. — „M. T. I.") A „Daily Telegraph" prágai levelezője úgy értesül, hogy a cseh-szlovík parlament kormánytámogató pártjai megegyeztek, hogy Hodzsa csehszlovák miniszterelnök engedményeket tehet a szudétanémeteknek, mégpedig a következő határ. Kedvezményes szinhház, mozi- és fürdőjegyek kaphatók a Népszava-könyvkereskedésben, VII. ker., Erzsébet körút 35. szám Jegypénztár: d. e. 9 órától d. u. 6 óráig, szombaton 7-ig