Népszava, 1938. április (66. évfolyam, 73–97. sz.)

1938-04-09 / 81. szám

1938 április 8. pen leír NÉPSZAVA HÍREK Hócsökkenés, szél­ ­i Meteorológiai Intézet jelenti pénte­ken, április 8-án este. A sarkvidéki ere­detű levegő elárasztotta Észak- és Közép-Európát és egészen Észak-Olaszországig hatolt. Budapesten este 9 órakor a hő­mérséklet 6 Celsius fok. Várható időjá­rás a következő 24 órára. Még erős északi-észak­nyugati szél, vál­tozó felhőzet. Több helyen záporeső, a hegyeken zápor­szerű havazás. A hőmérséklet csökken. KINCS Amszterdamban egy nagy darab gyémántot árulnak. Ez a gyémánt a Habsburg-család birtokában volt. Illetve még ma is ott van, de való­jában már nem az övék, mert jelentékeny kölcsönnel megterhelve, valamelyik nagybank páncélszekré­nyében rejtőzködik. A gyémánt nemrégen még az osztrák császári koronán csillogott, ahová Ferenc József uralkodása alatt illesztették. Bosszú kalandok után, lovagok, császárok, pápák kezein és roman­tikus történetein jutott el a Habs­burgokig, hogy díszítse egy nagy birodalom és egy nagy család ha­talmának jelvényét. A birodalom és a­ család örökkévalónak látszott és úgy is emlegették meggyőződés­sel, mint­ halhatatlant c..gy Isten ke­gyelméből valót. A flabsburgok hittek elrendeltetésükben, valami misztikus, komor hivatottságnak érezték hatalmukat és lehet őket kritizálni, ócsárolni, de bizonyos, hogy ez a hitük meggyőződésből fakadt. Amikor a flórenci gyémán­tot beleillesztették a császári koro­nába, a birodalomban az élet — legalább is a felszínen — nyugodt volt, sőt derűs és gazdag. Semmi jel nemt mutatta még akkor, hogy lent a mélyben borzongó gyötrő­déssel kavarognak a nagy erők, amelyek feltörve elárasztják a vi­lágot és megváltoztatják Európa ábrázatát. A korona múzeumi tárgy, a biro­dalom széttört és a Habsburgok uralma az örökkévalóság fényes magasságából belezuhant a meg­indult kor vadul csapkodó hullá­maiba. A történelem időmérése sze­rint mindez egy pillanat alatt ját­szódott le és ami történt ez alatt, tanulság lehet új uralmaknak, akik ugyancsak örökkévalónak hirdetik hatalmukat. Példa arra, hogy­ csak az élet örökkévaló, de nem az uralmi rendszerek. A gyémánt körül Amszterdamban folyik az alkudozás, a szimbólum­ból zálogtárgy és áru lett. A gyé­mántot megveheti akárki, akinek pénze van és új tulajdonosa el­merenghet azon, ami a kincs körül lejátszódott. Ez a történet tele van elképesztő fordulatokkal és főként tanulsággal. Főként azzal a tanul­sággal, hogy nemcsak dicsőség van, hanem bukás is. A legpazarabb ragyogás mögött is ott terpeszked­nek az árnyékok. — A Dunába esett. Weingl Lipót 64 éves kávéfőző a Szilágyi Dez­ső tér előtt az alsó Dunaparton haladt, amikor egy szembejövő gépkocsi reflektorától megriadt és oly szerencsétlenül ugrott félre, hogy a Dunába esett. A folyam elsodorta. Bogár Ferenc és Bogár Lajos hajósok és Horváth Lajos raktárnok la­dikkal kimentették.­­ A Nemzeti Sportcsarnok tervpályá­zat eredményét pénteken közölték. Az összes tervek köz­ül a feladatot a leg­jobban Müller Antal és Tóth Imre kö­zös terve oldotta meg, akiket az első díjjal is­ kitüntettek. Ezenkívül számos tervezőt tüntettek ki még első díjjal,­lletve a második díjjal. A pályaműve­ket április 20-ika után kiállítják a Mű­egyetemen. Halifax bejelentette Eden visszatérését (London, április 6.) Lord Halifax külügyminiszter Brisztolban mon­dott beszédében azt a reményét hangoztatta, hogy az­ ország­ nemsokára újra él­vezi majd elődjének, Edennek kiváló képességeit, megfelelő fontos politikai állásban. A továbbiakban hangoztatta, hogy a külügyminiszter minden törekvé­sének arra kell irányulnia, hogy megerősítse a béke ügyét. Minden politikánk fő célja a tisztességes béke. Ezután hosszasan magyarázta a Chamberlain-kormány külpoliti­káját. A békére való törekvés si­kere — mondotta — nemcsak raj­tunk fordul meg. Csak nemrég erő­sítettük meg újból a népszövetségi alapokmányból származó, valamint az egyes országokkal fönnálló kü­lönleges kötelezettségeinket. Anglia mindig szavát tartja és nem ad olyan ígéreteket, amelyekről nem tudja teljes biztonsággal, hogy népe föltétlenül teljesíti azokat. Újabb erőfeszítésekre van szük­ség­ haderőnk fejlesztése érdeké­ben, hogy mindig­­ megtehessük kötelezettségeinket. Európa nagy része új eszméktől és törekvésektől férr és az angol kor­mány egyetlen téves lépése belát­hatatlan következményekkel járna. Ilyen súlyos időkben fő erősségünk az angol nép rettenthetetlen szel­leme. Chamberlain Anglia háborús kötelezett­ségéről és az Anschluss hatásáról (London, április 8.) Chamberlain miniszterelnök Birminghamben tar­tott beszédében a külpolitikai hely­zettel foglalkozott. — Bizonyos szerződések — mon­dotta — Franciaország, vagy Bel­gium megsegítésére köteleznek bnnünket, ha ezeknek az orszá­goknak egyikét vétlen támadás érné, de nem vállalunk hasonló kötelezettséget egyéb, távolabb fekvő államokkal szemben, ahol létérdekeink nincsenek hasonló m­értékben érintve­­­ amelyek olyan körülmények között bonyolódhat­nak háborúba, amelyekre nem lehet befolyásunk. Igaz, hogy a mai világban nem lehet tudni, meddig terjedhet egy háború és mely kormányok bonyolódhat­nak olyan viszályba, amely Európa legtávolabb eső szögle­tében tör ki. De legalább fönn kell tartanunk azt a jogunkat, hogy magunk dönthessük el, szükségesnek tartjuk-e a beavat­kozást ilyen háborúba. A háborús megoldás szükségessége fölmerülhet a jövőben is, mint a­ho­gya­n fölmerült a múltban, de erre csak akkor adnám ki a jelszót, ha föltétlenül meggyőződnék, hogy semmiféle más módon nem védhet­jük meg szabadságunkat. — Az ellenzék a leghevesebben elítélte az angol-olasz megbeszélé­seket. Még csak egy kis türelmet kérek, nemsokára megkötjük az egyezményt, azt közzétesszük és ha önök akkor nem­­így találják, hogy nem­ a miniszterelnököt tették bo­londdá, hanem­­az ellenzék tette bolonddá önmagát, akkor kész va­gyok a kalapomat megenni. Ami Ausztria bekebelezését jelenti a Német Birodalomba, az angol nép nem akar beavatkozni egy olyan esetbe, amelyben két állam egye­sülni kíván, de bizonyos módszerek, amelyeket az egyesülés alkalmával hasz­náltak, nagyon visszatetszettek az angol kormánynak és mély­ségesen megrendítették a köz­véleményt. E megrendülés következtében na­gyon sokan tanújelét akarták adni annak a ha­jlan­dósá­guknak, hogy szolgálataikat hazáink rendelkezé­sére akarják bocsátani. Az önkén­tes lajstromozásra, legalább békeidő­ben­ nincs szükség. Háború esetére már elkészült a kötelező lajstromozás terve. Addig is, aki szolgálatot akar tenni hazájának, beléphet a hadseregbe. A felkelők elfoglalták Barcelona villamos műveinek duzzasztóját (Párizs, április 8-) A spanyol fel­kelő csapatok főhadiszállásának hi­vatalos hadijelentése szerint Ka­talónia északi részén a navarrai dandárok megszállták Tremp városát és a trempi duzzasztótavakat, vala­mint a villamosm­­iveket, ame­lyek Barcelona villamosáramát szolgáltatják. A felkelők kezére került Palau és Vilamitjana és még nyolc más község. Balaguer városától északra két községet foglaltak el. A jacai szakaszon ugyancsak több község került kezükre. Julius Deutsch Madridnál megsebesült (Párizs, április 8. — A Népszava tudósítójától.) Julius Deutsch, az osztrák szociáldemokrata védőőrség egyik vezetője, aki az 1934-i februári harcoknál megsebesült, majd a spa­nyol háború kitörése után Spanyol­­országba ment és a köztársasági hadsereg tábornoka lett, a napokban súlyosan sebesülten Párizsba érkezett. Julius Deutsch a madridkörnyéki harcoknál se­besült meg, egy ideig Spanyolországban ápol­ták és Párizsban nyeri majd vissza teljes egészségét. P. F. Székrekedés a vért beszennyezi. Ennek következményei: émelygés, fej- és derékfájás és más bajok. Ilyenkor önnek is hashajtó. — Forgószél, 27 halott. Newyork­ból jelentik, hogy Alabama állam­ban forgószél pusztított. A szélvi­harnak 27 halottja van. Nagy anyagi kárról érkeztek jelentések. A Tiszántúl helyzetéről tartott figyelmet érdemlő előadást Pongrácz Kálmán. Az országnak ez a területe — mondotta — minden tekin­tetben igen hátrányos helyzetben van. A török hódoltság idején városai el­pusztultak, talaja megromlott, — az ipa­rosodás azóta sem indult meg, területé­ből pedig félmillió katasztrális hold ma is szikes. A Dunántúlon mintegy húsz százalékkal több egy hold hozama, mint itt. Trianon megfosztotta a Tiszántúlt közeli természetes piacaitól. Később a csehszlovákiai kivitel megszűnése is elsősorban ezt a terü­letet sújtotta: fej­letlen közlekedési viszonyai miatt a szállítás nagy költségei következtében nem tud kellő mértékben bekapcsolódni a távoli nyugati államokba irányuló exportba. Az utóbbi időben mindezeken kívül sokmilliós jövedelemkiesést okoz­tak a term­­észeti csapások. Érthető te­ 7. oldal hát, hogy ma a Tiszántúl az ország leginkább eladósodott területe. A megoldási lehetőségekről beszélt ezután az előadó. A szikes területeken öt-hat év alatt megtérülő befektetéssel meg lehet javítani a talajt. Csatornázás­sal, a közlekedés javításával, a birtok­megoszlás arányosításával és adókedvez­ménnyel kell elősegíteni a Tiszántúl gazdasági talpraállását. Elengedhetetlen — szerinte — ezenkívül az ipari decen­tralizálás is, amely városi telepeket, belső piacokat teremtene. (zs. e.) A közmunkáról tartott előadást a C­odden Szövetség előadássorozatában dr Szilas Oszkár. A közmunka fogalma — mondotta — nem azonos a közhasználatban általában el­fogadott jelentésével. Lényege ugyanis nem az, hogy a közület végez el vala­milyen munkát, amit esetleg a magán­gazdaság keretein belül is le lehetne bonyolítani, hanem a cél, amellyel el­végzi és a hatás, amelyet a közület egész gazdaságára gyakorol. A köz­munkaalkotásokból jó képet nyerhetünk egy nép kulturális állapotáról. Tehetsé­ges uralkodók — akik a történelemből nemcsak a háborút ismerték — nagy­szabású közművek, utak, vízvezetékek, templomok építésével örökítették meg nevüket. Korunkban a kulturális szempont mellett fokozottabban jelentkezik a gazda­sági segítés szempontja: a köz­munka széles rétegeket foglalkoz­tat, gazdasági hatása tehát igen jelentős. Ez teszi alkalmassá a konjunkturális ingadozások ellensúlyozására. A köz­munka, helyesen alkalmazva, kitűnő gazdaságpolitikai eszköz a munkanélküliség leküzdésére. A várható vagy bekövetkezett válság­ban a lecsökkent fogyasztóképességeit növeli, anélkül, hogy újabb árukínálat­tal elmélyítené a termelés defektusát. Ezzel hozzájárul a bér- és árszint emel­kedéséhez. Ezeket a szempontokat, a­ m magyar milliárdos tervnek is figye­lembe kell vennie. (e. g.) — Nem kell az élet! Csütörtökön este a Britannia-szállóban szobát bérelt Va­das Géza Gábor részvénytársasági igaz­gató. Pénteken reggel a vendég nem­ kelt fel, amire a szálloda személyzete feltörte az ajtót s a fürdőszobában holtan találták Vadas Géza Gábort. A mentők megállapították, hogy nagy adag mér­get vett be, majd beült a fürdőkádba, ahol megfulladt. Vadas családja Budán a Kovács út 16. szám alatt lévő villá­ban lakik. Az életúnt búcsúlevelet írt a feleségének, amelyben azt írta, hogy gyógyíthatatlan betegsége miatt mene­kült a halálba.­­ A Szabadság tér 2. számú házban lévő banküzletében szívenlőtte magát Szűcs Ede 47 éves bankbizományos. Holtan találtak reá. Az életünt nem hagyott hátra levelet. Emiatt nem tudják, mi késztette, végze­tes tettére.­­ Bokor Lajos 41 éves magántisztviselő Csepelen, a Telep utca 3. számú házban lévő lakásában föl­akasztotta magát és meghalt. Két hó­nappal ezelőtt bocsátották el a Weiss Manfréd - gyárból, ahol kellemetlensége támadt. Anyagi bajai miatt menekült a halálba.­­ Szentesen Puskás László 23 éves legény a szolnoki motoros vonat elé vetette magát, amely lefejezte. Nem tudják, miért lett öngyilkos. — Fertőzés okozta Hatvany Valéria halálát. Londonból jelentik. A londoni törvényszék pénteken tartott zárt tár­gyalást Hatvany Valéria báróné, Ho­molka Oszkár felesége halálának okai­ról. Megállapították, hogy az elhúnyt egy régebbi műtét utóhatásai által elő­idézett fájdalmai csillapítására egy lon­doni szanatóriumban befecskendezéseket kapott, amelyek halálos fertőzést idéz­tek elő. Még nem sikerült kideríteni, hogy a fertőzést a fecskendő vagy a használt szer okozta-e.­­ Ismeretlen nőt halálra gázolt a vo­nat. Pénteken délben Kispesten, a Szent Imre herceg útnál, a lajosmizsei vasút keresztezésénél a Kispest felé haladó személyvonat elütött és halálra gázol egy ismeretlen, 50 év körüli nőt. — Grandpierre Emil halála. Dr Grand-Pierre közigazgatási bíró április 7-én váratlanul meghalt. Grandpierre Emil volt Kolozs vármegye utolsó magyar fő­ispánja. 1922-ben ő alapította az Erdélyi Magyar Pártot. 1928-ban hagyta el Er­­délyt és azóta a budapesti kíniga­zgatás bíróságon­­fejtett ki munkásságot.

Next