Népszava, 1938. április (66. évfolyam, 73–97. sz.)

1938-04-09 / 81. szám

Ma: Teljes heti rádióműsor különmellékleten 66. évfolyam 81. szám, Budapest, 1938 április 9. szombat v- kwv •" A MA­GYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT K­Ö .Itt".-'* *• ! -'• - •.'• í - - •' ó . • .ft •-.-"• J' S-V'í- '-.'^.fi-i-V ••-KT­ZPON­T­I KÖZ­L­Ö­N­Y­E Szerkesztőség és kiadóhivatal: VIII. Conti ucca 4 • M­e­g­j­e­l­e­n­i­k hét fő kivételével minden nap • Telefonszám: 1-303-30, 1-303-31 és 1-303-32 Ara 1i fillér A szenátus leszavazta a pénzügyi javaslatokat Lemondott a Blum-kormány Akiknek hátán a korbács csattog Néh­ány hónappal ezelőtt egy nyilaskeresztes lap — nem tudni és nem fontos, hogy milyen alka­lomból — írt arról, hogy „majd ha a házatokon csattogtatjuk a korbácsot". Akkor talán még e nyilas lap beavatott szerkesztője sem tudta, hogy a csattogtatás n nem nyilas vágyálom csupán, ha­nem az 1938. évi április hó 8-án (jól jegyezze meg mindenki ezt a történelmi dátumot) kormányzati Valósággá nő és Magyarország rá­tér az árjatörvénykezés útjára ... Mérjük meg azonban, hogy kik­ről is van szó voltaképpen? Ma­gántisztviselőkről, és kereskedelmi alkalmazottakról, kis, szegényen és szerényen élő családokról, arról a budapesti és vidéki rétegről, amely a magyar nyelven kívül más nyelvet rendszerint nem tud, amely képtelen arra, hogy ebben a nagy földcsuszamlásban, amely most megindult, valamennyire is megvédje magát. Mi lesz ezekből? Nem azért vet­jük fel ezt a kérdést, mintha azt hinnék, hogy azokat, akik a ja­vaslatot hozták, vagy azokat, akik a javaslatot sugalmazták, ez a kérdés a legkevésbé is érde­kelné. Ez az ő számukra nem ügy. Ellenkezőleg. Meggyőződé­sünk, hogy a zsidótörvényt még bizonyos személyes káröröm is kíséri. Mi azonban — túl azon, hogy kikről van szó — mégis aggódva kérdezzük: mi lesz ezek­ből az emberekből! Hogyan he­lyezkednek el majd a jövőben? Ki felel a társadalomból való ki­esésükért, nyomor tanyákra való kerülésükért? Ki védi meg őket akkor, amikor a hivatalos állam­hatalom ellenük fordul? Ki gondoskodik arról a család­ról, amelynek egyetlen eltartója az a pár­ pengős fizetésű gépírónő, az a kis­kereskedelmi alkalmazott, az a „jóállásúi" könyvelő? Senki és semmi. Aminthogy senki sem törődik azzal, hogy mi lesz azzal a­ gyerekkel, akit szülei e világra bocsátottak. Mi lesz azokból a zsidó gyerekekből, akik ma jár­nak iskolába? Nem az igazgatók­ról, nem az igazgatósági tagokról van szó! Nem probléma számunk­ra, hogy jövedelmeiket más sze­mélyek élvezik majd megosztva, vagy — ami egyszerűbb és kiadó­sabb — megosztatlanul. Nekünk a kisemberek fájnak, őket érezzük magunkhoz közel, velük érzünk ebben a pillanatban és az ő sor­suk elviselhetetlenség­e lebeg a szemünk előtt. Történelmi időket élü­nk? Ezt tesszük már majdnem negyed­százada. De az egyszerű ember a maga nagyon korlátozott szem­határával, a maga nagyon egy­szerű életével, a maga nagyon krajcáros gondjaival nem bír el ennyi történelmet. Nem bírja el, de rákényszerítik. Rákényszerí­tik és­­ belerokkan. Tele van az élet hajótöröttek­kel,­­és ez az új árjatörvény a hajótöröttek egész régióját teremti intézményesen. A törvény bizo­nyosan meglesz és egy réteg tűnik le Magyarország dolgozói közül. Bizonyos, h­ogy amennyire a gazdasági élet kibírja a meg­rázkódtatást, újak jönnek helyük­be. „A hódítók" — gondolja ma­gában az, akit helyéről kiemeltek, ha ugyan van kedve és lelkiereje rendszerezett gondolatokra. De ugyan mit hódítottak, szegények? A strazzista és a fizetési meg­hagyásos ügyvéd „pozícióit"? So­vány falat nagyon. De aki­től elvették, belepusztul. A mo­dern civilizáció huszadik századá­ban. Miért? Ezt nem tudja és nem­ érti. Talán Shakespeare „Velencei kalmár"-jának nagy kiáltása fe­lelhetne rá. De ki forgatja ma Shakespearet? ! Beterjesztették a­ beruházó programot és a zsidótörvényjavaslatot A zsidótörvényjavaslatot tartja a kormány legsürgősebbnek A képviselőház pénteki ülésén, amelynek formális napirendje nem volt, a kormány tagjai beterjesztet­ték mindazokat a törvényjavasla­tokat, amelyekről már a Nep csü­törtök esti értekezletén szó volt. Így Reményi-Schneller pénzügy­miniszter beterjesztette a beruházó programot, illetve a beruházások fedezéséről szóló törvényjavaslatot. Ennek hivatalos neve: — Törvényjavaslat a honvéde­lem és a közgazdaság fejleszté­séről s egyes népjóléti beruhá­zásokról és ezek költségeinek fedezéséről. Beterjesztette a pénzügyminisz­ter az új, 1938—39. évi állami költség­vetést. Maga Darányi miniszterelnök ter­jesztette be a szélsőjobboldali kö­rök kívánságait valóra váltó, úgy­nevezett zsidótörvény­javaslatot Ennek a javaslat tartalmát mit sem sejtető hivatalos cím­e: — Törvényjavaslat a társa­dalmi és gazdasági élet egyen­súlyának hatályosabb biztosí­tásáról. Végül Mikecz Ödön igazságügy­miniszter benyújtotta a sajtótör­vény bizonyos rendelkezéseit módo­sító javaslatot, vagyis a sajtónovellát, amelynek hivatalos címe: — Törvényjavaslat a sajtó­rendészeti köteles példány be­szolgáltatásáról és a sajtótermé­kek terjesztésének megkezdé­séről. Ezekről a javaslatokról, illetve az új költségvetésről az alábbiak­ban számolunk be: egyszeri vagyonadónak kell kinteni. 1c­ A törvényjavaslat elsősorban fel­hatalmazza a kormányt a 400 millió pengős kölcsönnek megfelelő rész­letekben való felvételére és a pénz­­ügyminiszter bejelentette, hogy a kölcsön első részletének kibo­csájtására valószínűleg még jú­nius végéig sor kerül. Ugyancsak felhatalmazást kér a kormány a munkaterv végrehajtá­sával kapcsolatos különböző át­me­neti jellegű hitelműveletekre. A továbbiakban azután a törvény­javaslat az egyszeri beruházási hozzájárulásra vonatkozó jogszabá­lyokat tartalmazza. Beruházási hozzájárulást kötelesek fizetni azok a természetes és jogi személyek, to­vábbá vagyontömegek, akiknek, il­letőleg amelyeknek tiszta vagyona február 28-án az 50.000 pengőt meg­haladta­. Ugyanígy a vagyon­adófize­t­ésre nem­ kötelezett alapok és alapít­ványok, intézmények is kötelesek ezt az egyszeri vagyonadót megfizetni, amennyiben tiszta vagyonuknak az érték© február 28-án az 50.000 pengőt meghaladta. Harmadszor, kötelezve vannak a társulati adó alá eső vál­lalatok — saját tőkéjük összegére való tekintet nélkül — még abban az esetben is, ha a társulati adó alól ideiglenesen mentesek. A tagjainak Az egymilliárdos beruházó terv programja és fedezete A beruházásokról szóló törvény j­áró. Ennek fedezetére 400 millió javaslat összefoglalja a kormány 1 pengős kölcsön és a 600 millió pen­ötéves beruházó tervének menet-i­dőre előirányzott úgynevezett be­rendjét és intézkedik az errez szűk-­ ruházási hozzájárulás szolgál. Ezt­séges egymiliárd pengő biztosító-­ az utóbbit tulajdonképpen A vasárnapi beszámolót betiltották!

Next