Népszava, 1938. május (66. évfolyam, 98–122. sz.)
1938-05-01 / 98. szám
MÁJUS 1 a munkásság testvéri találkozója a hűvösvölgyi nagyréten. . Minden munkás legyen ott! Í Al titkárság felkéri a rendezőgárda tagjait, valamint a párt és szakszervezetek által kijelölt rendezőket, hogy ma reggel 128 órakor a hűvösvölgyi nagyréten a fő rendezőségnél jelentkezzenek. * Ételekről és italokról az Általános Fogyasztási Szövetkezet gondoskodik. »maul Ihm Csodásan szép arcbőrt biztosít a világszerte ismert nagyenyedi tí®¥ács krém Már rövid idő múlva eltűnnek a 7. arc szépséghibái, a bőr csodálatosan szép, üde, hamvas lesz. Egy próba meggyőzi önt is! Éjjeli használatra kék csomagolásban (zsíros). Nappali használatra sárga csomagolásban (szárazt. Figyeljen a védjegyre! A jó ebéd és uzsonna fénypontja m a kitűnő sütemény. Kitűnő süteményeket Peedig a jó háziasszony csak Vánczasütőporral és Váncza - vanilincukorral készít, ha takarékosan osztja be háztartását. A háziasszonyok milliói csakis Váncza - sütőport vásárolnak, mert tapasztalatuk szerint sütőporból a Váncza a legjobb. Szívesen küld díjtalanul a gyár 100 képes kincses receptkönyvet az érdeklődő háziasszonyoknak. Vánczagyár, Budapest, 10-es poéta. IX) •1 1938 má]us T, vasarnap népszava: ^'»iTJlP J! 1 'J*.'.KJ^TmIV**'!** ' MBB Ami a javaslatban gyanús írta: Peyer Károly A kormány törvényjavaslatot nyújtott be „a társadalmi és gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról". E furcsa cím mögött azonban egész más húzódik meg, mint amit első pillanatra a be nemavatott olvasó sejt, mert a javaslat felekezeti szempontokból kívánja bizonyos foglalkozási ágakban a foglalkoztathatók számát megállapítani. Érthetetlen előttünk, mi késztette a kormányt e törvényjavaslat előterjesztésére, mert a „közhangulatra" való hivatkozás a legkevésbé lehet indok, mert a mindenkori kormányok sokkal nagyobb számú, jelentősebb társadalmi rétegek sokkal erőteljesebb követelésével szemben is a legmerevebben zárkóztak el. Az ipari munkásság hosszú éveken keresztül a legnagyobb nyomorban tengődött, követelte a munkanélkülisegélyt, ezért gyűlésezett, tüntetett, a kérdés elintézését azonban nemi törvényhozási, hanem rendőri útra terelte a kormány, amelyből ugyan nem lett kenyér, de igen gyakran börtön és toloncház. A magyar dolgozó nép, a városokban és falvakban egyaránt, más rendszabályokat követel a gazdasági élet egyensúlyának szabályozására. Kevés ország van, ahol a jövedelem megoszlása oly igazságtalan, mint nálunk, ahol a dolgozók keresete a megélhetéshez sem elegendő, ahol az állam bevételeinek túlnyomó része a szegény lakosságot terhelő fogyasztási és kereseti adókból kerül ki, ahol egy nagy bürokratikus apparátus, a maga nagy létszámával, rettenetes n1yugdíj terhével nehezedik a társadalomra, ott igazán nem a zsidókérdés rendezése az első, hanem ezeknek az alapvető kérdéseknek a, elintézése a sürgős. A zsidójavaslat és a hozzáfűzött indokolás nemválik esszóra az országnak. Lesznek idők, amikor senki azzal közösséget nem vállal, mint ahogy nem akad senki ma, aki Haynau hóhér Pest díszpolgárrá választásával közösséget vállalna. Az indokolás egyes kitételei önmagukban vádat emelnek a mai rendszer ellen, amidőn azt mondja: „Nem kerülheti el a figyelmet az a jelenség, hogy a nagytőkén felépülő modern kapitalista gazdasági rend előnyeit a népességnek egy aránylag kisebbszámú, a nemzeti és társadalmi együvétartozás gondolatától nem minden rétegében áthatott csoportja élvezi." Ugyanezt mondottuk mi évek óta, amiért sokszor üldözés járt. A különbség csak az, hogy mi nem vagyunk hajlandók a kapitalista gazdasági rendszert felekezetekre szétosztani, mert a kapitalista rendszerhez tartozók nem ismernek különbséget munkás és munkás között, nekik egy szempontjuk van: olcsón termelni, nagy hasznot elérni és ennek a haszonnak a nagyobbik részét megtartani. A nemzeti és társadalmi együvétartozást ne keressük ott, ahol a nemzetközi kapitalizmus átszőtte a maga befolyásával nemcsak a magyar, hanem az egész nemzetközi gazdasági életet. A magyar dolgozó nép a kapitalista kizsákmányolással, a kartellpolitikával szemben követelt törvényes intézkedést, de ami ebben a javaslatban van, ez annak az ellenkezője. Ez a javaslat nem a kapitalizmust sújtja és annak élvezőit, hanem a kisembereket sújtja, akik a kapitalizmusnak épp olyan kizsákmányoltjai, annak ellenére, hogy vasalt nadrágban járnak, mint a munkás a műhelyben és a gyárban. A vezérigazgatók, az igazgatósági tagok fizetéséről és munkanélkülitantrémekiről a jövőben sem történik intézkedés, csak aziránybban kell majd gondosodni, hogy a 20 és 80%-os jövedelem felekezetek szerint oszoljék meg és ha a vezérigazgató és szűkebb egy-két hozzá hasonló munkakört betöltő társa egymaga már betölti a 20%-os keretet, akkor a kisemberek mehetnek tovább egy házzal és esetleg hosszú évek szolgálata után új életpályát kereshetnek maguknak. A zsidók térfoglalása Magyarországon se indokolja a javaslatot, mert maga a hivatalos statisztika is megállapítja, hogy 1920—1930-ig a keresztények tényleges szaporodása +9.7%, a zsidók tényleges csökkenése —6.1%. A vándorlás a keresztényeknél 0.6%, a zsidóknál 6.6%. Ezek a számok épp az ellenkezőjét igazolják annak, ami az indokolásban van. Megtaláljuk azonban ennek a törvénynek az indokait az indokolás következő mondatában: „A megcsonkított országnak tehát nemcsak egy aránytalanul nagy értelmiségi osztálynak kellett a megélhetést biztosítani, hanem még gondoskodnia kellett azokról az ezrekről is, akik a szétszakított területekről Csonka-Magyarország területére húzódtak vissza Hivatkozik az indokolás ugyan birtokpolitikára is, de éppen fordítva, mert nem a birtokpolitikai intézkedések következtében földhöz jutott rétegek gyermekei törekedtek a szellemi pályákra, hanem a kisbirtokos osztály gyermekei — akik kilátástalannak tartják épp a földbirtok rendezetlensége folytán a maguk jövőjét — törekedtek a városba, minthogy oda törekedett a falusi „intelligencia" gyermeke is, aki nem volt hajlandó sem az eke szarvát, sem a kalapácsot, még kevésbé a rőföt a kezébe venni, hanem akinek ideálja egy jól fűtött, kényelmes iroda, ahol keveset, vagy semmit sem kell dolgoznia, de jól fizetnek. Az egyetemekről évente 14.000-nél több ember kerül ki az életbe és keres elhelyezkedést. Az egyetemi szellem nem a tudományszomjat kelti fel bennük, mert nagy részük előtt máris ott csillog az érvényesülésnek egész más lehetősége. Nem azt tanulják, hogy a tudás és a munka az alapja az egyén és a nemzetek érvényesülésének. Gyűlölködő szellemet hirdetnek, amely nem a márciusi ifjúság gondolata és sokkal közelebb áll a Metternichek és kortársaik gondolkodásához. A magyar dolgozó nép mást vár a törvényhozástól és ha ezt nem kapja meg, akkor hiába minden, mert ezzel a javaslattal még ezt a réteget sem lehet kielégíteni. A magyar nép elsősorban követeli a földbirtokkérdés rendezését. A magyar nincstelen földmunkást Németországba viszik kaszálni, kapálni, aratni, mi azt követeljük, hogy a magyar nép ne idegenben, hanem idehaza túrja a földet, itt keresse meg kenyerét, itt növelje a nemzeti vagyont, de itt találjon védelmet is a munkabéruzsorával szemben! A másik kérdés: a kartellkérdés rendezése, mert az, ami ezen a téren történt, a legnagyobb szemfényvesztés. Létesíteni kell olyan fórumot, amely az ipari termékek árát megállapítja, amely a kartellek drágításaival szemben védelmet nyújt. Le kell bontani az állami bürokráciát, egyszerűsíteni kell a közigazgatást, a felesleget pedig el kell helyezni azokban az új falvakban, amelyeket a kötött és nem kötött nagybirtokon kell létesíteni, ahol a mezőgazdasági lakosság mellett kell orvos, kell tanító, kell jegyző és sok más foglalkozású ember is, akik az iparosok mellett megtalálják a helyüket. Véget kell vetni a hallatlan munkabéruzsorának, amely fogyasztóképtelenné teszi az ország lakosságának nagyrészét. Új adó- és örökösödési törvényt kell hozni, amelyben kimondják, hogy semmiféle vállalat, ipari 3. oldal Aki reggel és főképpen este Kalodont fogkrémet használ, az helyesen jár el, mert fogai nemcsak vakító fehérek, hanem fogkőmentesek is maradnak. tavaszi Masat 1936 alkalmából keresse fel E harisnhahsz a jóminőségek szaküzletét Budapest, VE 1., Rákóczi-út 26. Utalvány elyet a HEILIG harisnyaház öt pengőn felüli vásárlás esetén P .FI készpénzként s em fogad