Népszava, 1938. október (66. évfolyam, 222–247. sz.)

1938-10-01 / 222. szám

­ oldal . De föl kell ismerni a müncheni megállapodás egyéb jelentőségét is. Ez abban áll, hogy az angol­német ellentéteket hosszú időre kívánja kiegyenlíteni és ezen keresztül kísérli meg az európai egyensúly helyreállítását és a béke megszilárdítását. Chamber­lain bejelentése szerint a csehszlo­vák probléma elintézése csak elő­játéka egy tágabb elrendezésnek, amelyben egész Európa békét találhat. Egész Európa békéjébe termé­szetesen bele kell érteni elsősor­ban Közép-Európa békéjét. Ez ma a legelső és a legfontosabb kérdés, mert a középeurópai né­pek jövő élete és egymással való kapcsolata, ezen múlik. Európai béke csak az, amely Közép-Európában is békét teremt. Amit a háború befejezésével, a győ­zelmi mámor kábulatában végze­tesen rosszul csináltak meg és elhibáztak, azt most kell helyre­hozni és a monarchia terv­tén alakult államokat egymással megbékíteni, hogy a megalázta­tásnak, az igazságtalan elbánás­nak a kálváriáját megszün­tessék. Kétségtelen, hogy Európa népei megkönnyebbüléssel és öröm­mel fogadták a müncheni békét. A népek nem keresik a mellékes körülményeket, nem kutatják a presztízsszempontokat, őket csak egy érdekli, hogy a legdrágább földi értéket, a békét ne semmisít­sék meg. De ezen túl meg kell mondani újból és újból, h­ogy a tartós béke­ alapja csak a meg­egyezésen alapuló szellem lehet. Mi síkraszálltunk a békéért, mert a béke a szegények kincse. Most síkraszállunk az igazságos bé­kéért, mert csak ez biztosítja a népek és országok szabad fejlő­dését és jövőjét. (Folytatás az 1. oldalról) Időben a következőket mondotta: — Polgárok és katonák! Ti tud­játok legjobban, hogy az, aki a világháború alatt a csehszlovák hadsereg fölépítésének élén állott, én voltam. Tudjátok, hogy a légio­nisták életüket is föl tudták ál­dozni a hazáért. Most mégis, mint miniszterelnök és mint katona arra gondoltam elsősorban, hogy ne okozzak fölösleges véráldo­zatokat és hogy megmentsük az anyákat és gyermekeket a fölösleges vérontástól.­­ Minden eshetőséget mérle­gelve arra a következtetésre jutot­tunk, hogy ez a háború, műtvely­ben többszörös túlerővel álltunk volna szemben, számunkra csak katasz­trófával­­ járhatott­­volna. Azt a­ megoldást választottuk, hogy meg­mentjük a nemzetet és a nemzet életét. Ezt írja­ nekünk elő őseink üzenete is. A mi feladatunk ebben az utolsó órában az volt, hog­y el­döntsük, elmenjünk-e meghalni a hazáért, avagy éljünk az új hazá­ban és ott egyedül lévén magunk között, megmentsük ezt a hazát. Nem volt más választásunk. Mindezek megfontolása után a béke mellett határoztam. Töretlen erővel megyünk új állami életünkbe. Münchenben négy nagy­hatalom nélkülünk és akaratunk el­lenére döntött állami szuverenitá­sunk fölött és állapította meg új határainkat. Erre nem volt példa a történelem folyamán. Magunkra maradtunk valamennyi európai ál­lam között. — Minden lehetőséget megfontol­va elhatároztuk — nemcsak saját magunk, de az egész civilizált világ érdekében —, hogy megmentjük a békét súlyos áldozatok árán is. — Ebben a sorsdöntő pillanatban hálát kell mondanunk katonasá­gunknak azért a fegyelemért, amellyel az állam épsége mellett felsorakozott. Egy hajón vagyunk mindnyájan, igyekezzünk ezt a víz színén tartani. A mi új feladatunk ,a­z­ lesz­ ,hogy a­­ megmaradt határo­kat megvédjük A mi­ országunk nem lesz a világon a legkisebb és a legszegényebb sem. Szűkebb ha­tárok közé kerülünk ugyan, de leg­alább magunk között leszünk és a megegyezés szomszédaink­kal is könnyebb lesz. Számítok mindnyájatokra, akik itt maradtatok ennek az új államnak határain belül — fejezte be szavait Syrovy miniszterelnök — és számí­tok segítségetekre is a további küzdelemben. Krejci hadseregparancsa A miniszterelnök után Krejci had­seregfőparancsnok lépett a mikro­fonhoz és rövid hadseregparancsot intézett a katonákhoz. — A kormány kénytelen volt a szomszédok túlerejének engedel­meskedni — mondta — és az ország területének egy részét átengedni a szomszédállamnak. Ez nem jelenti azt, hogy legyőztek bennünket, el­lenkezőleg, bizonyítéka annak, hogy fegyelmezett hadseregünk van. Katonák! Ti esküt tettetek a köz­társaság elnökének arra hogy az ország határait nem engeditek megsérteni és megcsonkítani. Ez az eskü nem vonatkozik arra a csonkításra, amely most ért bennünket, annál kevésbé, mert nem magunk határoztunk, hanem a túlerő dön­tött rólunk és nélkülünk. Ennek a tudatnak kellett ve­zetnie államunk képviselőit, hogy­ megakadályozzák a fölös­leges vérontást. — Az igazi katonának el kell vi­selnie sikertelenségeket is. A mi hadseregünket pedig nem győzték le, nem is verték le. A k­öztársaság­nak szüksége lesz rá­juk, főképpen a közeli jövőben. Eskütök szentsége fennáll a megmaradó területekre. A hadsereg a maga megfontolt magatartásával tanújelét adta fe­gyelmezettségének. Hadseregünk to­vábbra is kész az áldozatokra, a mi most már nemzeti közös hazánkért. NÉPSZAVA 1938 okt­ober 1. számmal Prága elfogadta a müncheni tervet (Prága, szeptember 30. — „M. T. I." — Érkezett éjjel Vili órakor.) A cseh távirati iroda hivatalosan közli: A köztársaság kormánya pénte­ken délben a köztársasági elnök elnöklésével ülést tartott. A kormány felülvizsgálta a müncheni négyhatalmi egyezmény minden részletét és minden körülményt, amelyre a döntésnél tekitettel kellett lennie. A cseh­szlovák kormány mindannak a sürgős ajánlatnak beható tanulmányo­zása után, amelyet a kormánynak az angol és a francia kormány átnyúj­tott, történelmi felelősségének teljes tudatában, a politikai pártok ténye­zőinek teljes hozzájárulásával arra az elhatározásra jutott, hogy a ha­tározatokat elfogadja. A kormány abban a tudatban tette ezt, hogy a cseh nemzetet, fenn kell tartani és hogy erre más megoldás nem volt lehetséges. A csehszlovák köztársaság kormánya ugyan­akkor, amikor ezt a határozatot hozza, tiltakozással fordul a világhoz az ellen a döntés ellen, amelyet egyoldalúan és a csehszlovák kormány részvétele nélkül hoztak. Szlovákiának semmi kilátása sincs katonai segítségre. Később rámu­tatott arra, hogy a hadsereg és a kormány kész az ellen­állásra „jogosulatlan igények ellen". (Prága, szeptember 30. — Érkezett éjjel V­ill órakor.) A csehszlovák rádió délután órakor soron­kívüli közlésben vázolta a politikai helyzet alakulását február óta a tegnapi négyhatalmi megbeszélésig. A beszélő utalt arra, hogy Cseh­(Párizs, szeptember 30. — Érkezett délután 6 órakor.) Az Havas-iroda jelenti Prágából. A minisztertanács délelőtt 10 órakor ült össze tanács­kozásra Benes elnöknél, hogy megvizsgálja a müncheni értekezlet javas­latait. (London, szeptember 30. — „M. T. I." — Érkezett délután 6 órakor.) A Reuter-iroda jelenti: Délután 1 óra 15 perckor Prágából érkezett hiva­talos jelentés szerint a csehszlovák kormány elfogadta a szudétanémet kérdés rendezéséről szóló müncheni tervet. A csehszlovák kormány mély­séges meglepetését fejezte egyúttal ki afölött, hogy olyan rövid időt ka­pott ilyen történelmi fontosságú és megsemmisítő felelősséggel járó ügy megfontolására. (Prága, szeptember 30. — „M. T. I." — Érkezett este Van órakor.) A prágai rádió rövid közleményben bejelentette, hogy a minisztertanács pénteki határozatában kénytelen volt, a müncheni határozatokról záros határidőn belü­l dönteni. A kormány áttanulmányozta az összes körülmé­nyeket és úgy határozott, hogy a béke érdekében ezeket a súlyos áldoza­tokat is meghozza. Elhatározta a kormány a nagyhatalmak nyomására, hogy teljesíti az ultimátumban foglalt nehéz feltéte­ket. A kormány egyúttal erélyes tiltakozását jelentette be a világ köz­véleménye előtt a világtörténelemben párját ritkító és távollétében meg­hozott drákói ítélkezés ellen. E közlemény felolvasása után a prágai rádió bejelentette, hogy a tiltakozás és fájdalom jeléül pénteken és szombaton a rádió nem ad szórakoztató műsort, csak félóránként az ese­ményekről közöl híreket, minisztériumok és hivatalok érté­kes anyagát Szlovákiába szállítsák. A csehszlovák rádió pénteken a koradélutáni órákban utasította a azoköl- és ordlszervezetek valameny­nyi tagját, hogy azonnal jelentk­ez­zenek gyülekező helyeiken utasí­tások átvételére. A rádió ez­zel kapcsolatban felhívást intézett a lakossághoz, hogy őrizze meg nyugalmát és a fegyelmet. A cseh aranykészletet Szlovákiába szállítják (Varsó, szeptember 30. — „M.T.I." Érkezett este Vars­órakor.) A lengyel távirati iroda értesülése szerint Csehszlovákiában előkészületk tör­téntek, hogy az állambank arany­készletet, valamint a különböző nem át a határt Október 1-ére virradó éjszakán megkezdődött ' ' ' amurités ' • • (Berlin, szeptember 30. — Érkezett éjjel Vili órakor.) A szudéta­­német párt sajtóirodája jelenti Drezdából. A szudétanémet szabad­csapat bayreuthi parancsnokságának utasítása nélkül a szabadcsapat tagjainak sem egyenként, sem csoportokban nem szabad a határt át­lépniük, sem bevonulniok. (Prága, szeptember 30. — Csehszlovák távirati iroda. — Érkezett éjjel VIII órakor.) Az­­1938 szeptember 29-én a német, az angol, a fran­cia és az olasz kormány között létrejött egyezmény értelmében, ame­lyet a csehszlovák kormány szeptember 30-án elfogadott, október 1-ére virradó éjszaka megkezdődik az elfogadott terviben 1-gyel jelölt területek fokozatos kiürítése. A kiürítést október 1-én és 2-án hajtják végre, majd ezt követi a további területek fokozatos kiürítése. Az 1-gyel jelölt terület Dél-Csehország délnyugati határa, a déli Cseh­erdő Passautól és Linztől északra. Ebbe a sávba tartozik Wallern és Hohenfurt város, valamint egész sor község, nagyobbrészt a Moldva folyása mentén. Prágai helyzetkép (Prága,­­szept­ember 30. — Érke­zett délután 6 órakor.) A cseh főváros lakosságának hangulata olyan, mintha kínzó álomból éb­redeznék. Most már nem kérde­zik elhalványult ajakkal egymástól az emberek, megjelennek-e ezen az éjszakán a német repülőgépek Prá­­gábant. A főváros parkjaiban még változatlanul állnak a­ légvédelmi árkok, de már nem veri fel a­ gyermekkórház éjszakai csendjét a gyermekbetegek kétségbeesett si­valkodása, akiket az ápolónők az­zal keltettek fel, hogy légitámadás készül. Ezek a nyomasztó látomá­sok elmúltak, de a valóság, amely­re Csehszlovákia ráébredt, kegyet­lenebb, mint az elmúlt napok szo­rongása volt. A lakosság egy része a német határvidékről nagy töme­gekben özönlik vissza, r­en­g­et­e­g ember vált keny­örtelenné, és Prága még nem tudja, hogy há­rom hónap múlva milyen területek felett rendelkezhetnek Szlovensz­kóban. Az ország eddigi gazdasági felépítését teljesen felborítja a né­met iparvidékek elszakítása. A ki­sebb gyárak és a műhelyek egész sora, átköltözött már cseh nyelvte­rületre vagy Kárpátaljára. A bé­kés kibontakozás hívei attól fél­nek, hogy a cseh lakosság tehetet­len elkeseredése kirobbanásokra vezethet. Máris érezhető a németgyűlölet fokoz­ód­ás­a Prágában. Ha Csehszlovákia saját maga nem tudná belső rend­jét fenntartani, ez prágai körök aggodalma szerint belát­hatatlanul súlyos következményekkel járhatna Csehszlovákiára. A csehszlovák ha­tóságoktól letartóztatott két német újságírót péntek reggel szabadon­bocsátották. Több német lakosságú városban a csehek kivonulásuk előtt elvitték a gyárakból a gépeket és a felszereléseket, valamint nyers­anyagokat. (Prága, szeptember 30. —• Éreke­zett éjszaka 'A 12 órakor.) Prágában Agy- és szívérelmeszesedésben szenvedőknek reggel felkeléskor egy félpohár természetes „Ferenc József" keserűvíz — a legkisebb erőlködés nélkül — igen könnyű székürülést biztosít, azonkívül a gyomor és a belek működését előmozdítja és kielégítő emésztést hoz létre. Kér­dezze meg orvosát. (X)

Next