Népszava, 1938. október (66. évfolyam, 222–247. sz.)

1938-10-01 / 222. szám

1938 október­­, szombat NÉPSZAVA pénteken a színházak nem tartottak előadást. A kitűzött hangversenye­ket sem tartották meg. A kávé­házak zárva maradtak. A vidéki városokat is felkérték hasonló in­tézkedések megtételére. A magyar határon már nem ásnak lövészárkokat a csehek !Csehszlovák-magyar határ, szep­tember 3. ( Érkezett este 0 órakor.) Pozsonyból érkező jelentések sze­rint a csehszlovák tisztviselők el­költöznek Pozsonyból. A legtöbb üzletet bezárták. A lakosság a há­zakba húzódik, az utcákon cseh és morva katonákat látni. Több magyart letartóztattak. Rimaszombaton nyolc magyart túszként letartóztattak. A határ mentén a csehszlovák kato­naságot beljebb vonták. Tiszaújlak­nál a csehszlovák katonaság pénte­ken délelőtt 10 órakor, gépkocsin érkezett tisztek utasítására, elhagyta állásait és abbahagyta a lövészárkok építését. A határ mentén naponta szöknek át Csehszlovákiából katonaköteles ma­gyar núk. A fedezékek ásásához minden igavonó állatot elvittek. Az őszi vetési munka és a szüret tel­jesen elakadt. Kassát kiürítik (Kassa, szeptember 30. — Érke­zett éjjel Vas órakor.) A „Magyar Távirati Iroda" jelentése szerint vasárnap Kassán összeszedték a férfi polgári lakosságot egészen 55 éves korig és Kassától délre vitték ki őket lövészárkok készítésére és fedezékek ásására. Kassán a hétfőre virradó éjszaka a város középüle­teinek falait nagybetűs felírásokkal, ezekkel a mondatokkal írták tele: „Vesszen Trianon!" „Éljen a revízió!" A magyar és német katonák fegyvertelenül járnak, is­kolákban és magánházakban helye­zik el őket. A Felvidék keleti részén hat magyar katonát — mert ki­jelentették, hogy nem lőnek ma­gyar testvéreikre — halálra ítéltek és agyonlőtték őket. Hasonló ese­teket máshonnan is jelentenek. Kelet-Szlovenszkóban élelmezési za­varok jelentkeznek. Kassa napok óta el van sötétítve. A sötétséget csapatmozdulatokra és a város kiürítésére használják fel a csehszlovákok. A posta, a pénzügy­igazgatóság, a rendőrség és a do­hánygyár részben már üres. A kiürítésre mintegy száz vasúti ko­csi áll rendelkezésre. (Oroszvár, szeptember 30. —­ „M. T. I." — Érkezett éjjel 1­1 órakor.) Pozsonyban a csehszlovákok az elő­relátható népszavazásra való tekin­tettel már megkezdték a statisztikai adatok meghamisítását. Sok cseh, aki néhány éve tartózkodik Po­zsonyban, bizonyítványt kapott, hogy már 1918 előtt pozsonyi lakos volt. A nemzetiségi iratokat mind igyekeznek eltűntetni. 2. MÜNCHEN: Chamberlain és Hitler közös nyilatkozata „A két nép sohasem akar többé egymás ellen háborút viselni" (München, szeptember 30. — „N. T. I." — Érkezett délután 6 óra­kor.) Hitler vezér és kancellár és Chamberlain angol miniszterelnök péntek délelőtt újabb megbeszélést folytatott. Ezután a következő kö­zös nyilatkozatot hozták nyilvánosságra: — A pénteki nap folyamán újabb megbeszélést folytattunk és egyetértünk abban, hogy a német-angol kapcsolatok kérdése elsőrendű fontosságú mindkét ország és Európa szempontjából. A tegnap este aláírt egyezményt és a német-angol flottaegyezményt népeink ama kívánságának jelképéül tekintjük, hogy a két nép sohasem akar többé egymás ellen háborút viselni.­­ Határozott szándékunk, hogy más kérdéseket is, amelyek orszá­gainkat érdeklik, a megbeszélések módszerével intézzük el és továbbra is azon fáradozunk, hogy ezen az úton hozzájáruljunk az európai béke biztosításához. Adolf Hitler, Neville Chamberlain. (München, szeptember 30. — „M. T. I." — Érkezett éjjel 3él1 órakor.) A „Völkischer Beobachter" mün­cheni kiadása Chamberlain brit mi­niszterelnökkel folytatott beszélge­tést közöl. Ennek során Chamber­lain arra a kérdésre, hogy a mün­cheni egyezményt nagyjelentőségű eseménynek tartja-e, a többi között ezeket mondotta: — Sohasem hagytam fenn kétsé­get aziránt, hogy sokkal többre gondoltam, amikor minden erőm­mel a szudétakérdést kezembe vet­tem. Ez a probléma rendkívül ve­szélyes volt ugyan akut stádiuma- ban, de az volt az érzésem, hogy ez csak az utolsó akadály volt a na­gyobb dolgok felé vezető útént. Az én tulajdonképpeni célom annak megvalósítása, hogy Európa nemzetközi viszályok ál­landó veszélye nélkül folytat­hassa békés munkáját. Ennek lényeges előfeltétele az Ang­lia és Németország közti kölcsönös jobb megértés. Kormányrendsze­rünk nagyon eltérő. Mindegyikünk meg van arról győződve, hogy kor­mányzati rendszere a­ legjobban felel meg saját szükségleteinek és bele kell törődnünk abba, hogy minden nép sajátos kormánnyal bírjon. Nem látom be, miért ne tudnók a mindkettőnket foglalkoztató ügye­ket barátságos szellemben meg­vitatni. Azt a körülményt, hogy ez a válság lehetővé tette a legnagyobb felelősséget viselő államférfiak sze­mélyes érintkezését és a német államfővel való nyugodt megbeszé­lésekre vezetett, mint szívesen látott alkalmat örömmel fogadtam. Azt hiszem, hogy ezzel olyan kapcsola­tot létesítettünk, amely mindkét or­szág jövőbeni kapcsolataira nézve nagyon hasznosnak fog bizonyulni. 8. oldal nmm „Nincs akadálya a leszerelés megkezdésének" Földközitengeri értekezlet készül? — Döntő fordulat az angol-német viszonyban ? (London, szeptember 30. — „Inf." — Érkezett este­­/10 órakor.) Cham­berlain miniszterelnök és Hitler kancellár péntek délelőtti újabb talál­kozása, beavatott londoni politikai körök értesülése szerint döntő jelentő­ségű volt az angol-német viszony további alakulása szempontjából. Chamberlain és Hitler Adolf behatóan megvitatták az országaik között fennálló összes függő kérdéseket, közöttük a gyarmati kérdést is. Az „Evening Standard" értesülése szerint Chamberlain miniszter­elnök még csütörtökön bizalmas megbeszélést folytatott Mussolinival is a Földiközi tengerrel kapcsolatos problémákról s állítólag megállapodott abban, hogy belátható időn belül angol­francia-olasz földközitengeri értekezletet hívnak össze. A konfe­rencia időpontját még nem állapították m­eg. Chamberlain Münchenben, elutazása előtt, kijelentette az angol újság­íróknak, hogy a Hitler kancellárral létrejött megegyezés után most már nincs akadálya annak, hogy az európai nemzetek megkezdjék a leszerelést. M­u­sikáselérd­flás !­ét Nemzeti Színházban* Október 16-án, vasárnap délelőtt Vati órakor színre kerül új feldolgozásban CSEPREGHY FERENC­ című népszínműve eredeti szereposztásban Jegyek ára 20 fillértől 1.60 pengőig Ruhatári díj a földszinten és az I. emeleten személyenként 10 fillér, a II. és III. emeleten 6 fillér. Jegyek már válthatók a Kultúrpropagandaosztály jegypénztárá­ban: a NÉPSZAVA-könyvkereskedésben (Erzsébet körút 35. T.: 130-327), a NÉPSZAVA kiadóhivatalában (VIII. Conti ucca 4. T.: 130-330). A nagy érdeklődésre való tekintettel ajánlatos a jegyekről jó előre gondoskodni AZONNAL értesülhet a világese­ményekről márkás rádiókészülékkel MORVAI RÁDIÓ Erzsébet körút 40 Telefon: 131-364 és 140-698 Kedvező fizetési feltételek! A határmegállapító nemzetközi bizottság első ülése (München, szeptember 30. — Érke­zett délután 6 órakor.) A négy­hatalmi értekezlet két példányban készített egyezményét, valamint az átengedésre kerülő szudétanémet területek néprajzi térképét nyolc­órai tanácskozás után pénteken haj­nalban írták alá a konferencián résztvevő államférfiak. Csütörtök éjjel 1 óra 30 perc körül intézték el a formalitásokat, majd Hitler kan­cellár elbúcsúzott a jelenlévőktől. A négy államférfi közül elsőnek Mussolini olasz miniszterelnök uta­zott el Münchenből. Daladier fran­cia miniszterelnök délben repült el Párizsba, Chamberlain angol mi­niszterelnök azonban péntek délelőtt újabb tárgyalá­sokat folytatott Hitler kancel­lárral és csak péntek délben 2 óra 25 perckor hagyta el Mün­chent. Chamberlain péntek délelőtti tár­gyalása több mint másfél óráig tar­tott, majd együtt ebédelt Hitlerrel.­ Időköziben gépkocsin együtt meg­tekintették Münchent és környékét. A müncheni egyezmény, szemben a godesbergi német ultimátummal, a szudétavidéket fokozatosan engedi át a németeknek. Ezt Chamberlain és Daladier kívánságára vették bele az egyezménybe, így lehetővé tet­ték, hogy a csehszlovák Maginot­vonalat megszálló, egymástól mesz­sze szétszórt állásokban lévő cseh­szlovák katonaságot fokozatosan vonják vissza. Fokozatosan vonják így vissza a csehszlovák gyalogsá­got, a nehéz fegyvernemeket, foko­zatosan ürítik ki az erődítményeket és szállítják el a katonai anyagot. A godesbergi ultimátummal szemben Hitler további enged­ményeket tett. A müncheni egyezményben növelték azt a te­rületet, ahol népszavazást ren­deznek és csökkentették a kiürí­tendő területet A hét napon be­lül megszállandó, valamint a népszavazásos terület pontos hat­­tárvonalait nem rajzolták be a müncheni térképbe, mert erre már nem volt idő. Ezt, valamint a csehszlovák kérdés további szabályozását a müncheni egyezményben megállapított nem­zetközi bizottság végzi el, amely Weizsäcker német külügyi állam­titkárból, Sir Neville Henderson, Francois Poncet és Astolico berlini angol, francia és olasz nagyköve­tekből áll. A nemzetközi bizottság­ban helyet foglaló csehszlovák meg­bízott Mastny berlini csehszlovák követ. A megbízottak mellett való­színűleg szakértők is működnek majd, ez­zel kapcsolatban a bizottságban érdekelt kormányok berlini ka­tonai attaséira gondolnak. A bizottság első ülését pénteken délután 5 órakor tartotta meg. Az értekezleten Daladier francia miniszterelnök javasolta, hogy bo­csássák a cseheket is a tárgyaló államférfiak elé, ezt a javaslatot azonban elutasították. Mindössze arra szorítkoztak, hogy Daladier és Chamberlain Mastny csehszlo­vák követ előtt ismertette, milyen körülmények között jött létre a megegyezés. Daladier francia mi­niszterelnök a konferncia végezté­vel elhagyva szállóját, gépkocsija felé indult. Ekkor a kíváncsiak tömegéből egy né­met asszony ugrott elő, hirte­len megcsókolta Daladiert és köszönetet mondott neki a né­met anyák nevében, amiért megmentette a békét. Daladier, Göring és Ribbentrop a francia-német együttműködésért (München, szeptember 30. — Ér­kezett este­­/1­8 órakor.) Daladier francia miniszterelnök München­ben elutazása előtt nyilatkozott a német távirati iroda munkatársá­nak. Nyilatkozatában megállapí­totta, hogy Németországban nin­csenek ellenséges érzéssel Francia-

Next