Népszava, 1939. január (67. évfolyam, 1–11. sz.)
1939-01-19 / 1. szám
• • 1939 január 19. csütörtök" • •••MMMIMI NÉPSZAVA •HMMI Három nyolcas írta: Peyer Károly Harminc évvel ezelőtt, pontosan 1908 október végén Andrássy belügyminiszter egy politikai tüntetésből kifolyólag vizsgálatot rendelt el és egyúttal felfüggesztette a vas-és fémmunkásszövetséget és a szövetség gömbóccai csoportját is. A felfüggesztés az esti órákban történt, amikor a szövetség központjában és a gömbóccai helyicsoportban is sokan tartózkodtak és nagy megütközéssel értesültek a kormány intézkedéséről. Nagy munkájába került a vezetőknek a helyiségből eltávolított tagokat megnyugtatni, akik szikrázó szemekkel nézték, miként pecsételik le az ő helyiségeik ajtaját és kénytelenek voltak eltűrni, hogy az egyesület irományait elvigyék. Hetekig tartott a vizsgálat, amelynek eredménye természetesen nem lehetett más, mint hogy megállapították, hogy az egyesület az alapszabályok határait nem lépte túl és a szövetség működését újból megkezdhette. Nagyon tévednek azonban azok, akik azt hiszik, hogy a felfüggesztés alatt a váci úti vasmunkások tétlenül néztéik a dolgaikat, mert már a második napon nekifogtak a helyiséggel szemközt lévő düledező villának, saját erejükből rendbehozták azt és átköltöztek abba az épületbe, amely egy dombtetőn állva, az egész terepet uralta. Ez volt a híres „Három nyolcas" helyiség, amely az idősebb vasmunkások emlékezetében még ma is .. Midőn a vizsgálat befejezést nyert és a gömbóccai csoport újra megkezdhette működését, meghatározott vasárnap délelőtt százával gyűltek össze a vasmunkások a helyiség előtt, amelyet előzőleg már egy mellékajtón keresztül a portól megtisztítottak.A dalárda felállt az udvarban, éneke után eltávolították a hivatalos pecséteket és a vasasok megszámlálhatatlan tömegben tódultak be. Örömkönnyek szöktek a szemükbe, az emberek átölelték egymást és ujjongva táncoltak. Arminc éve ennek. Ez alatt az év alatt nagy események peregtek le előttünk. Végigszáguldott rajtunk a világháború,a forradalom, az ellenforradalom és egyik sem kényeztetett el bennünket. Minden időben kijutott nekünk az üldözésből, kijutott a nélkülözésből is. Harc közepette nőttünk fel, harc a mi elemünk, harcolni fogunk mindaddig, amíg céljainkat el nem érjük. Midőn ma a Népszava újból megjelenik, hogy nyomtatott szavaival is a munkásosztály mellé álljon, önkéntelenül is a harminc év előtti események jutnak eszembe, amikor egy lelkes csoport, amely nem alkudott, még kevésbé félt, elszántan és bátran állt a viharban és magasra emelte azt a zászlót, amelyen a munkásság követelése, a három nyolcas állt. Harminc év alatt e követelések egy része megvalósult; az eredmény kizárólag a szervezett, öntudatos munkásoké és azé a Népszaváé, amely üldözések közepette is, mindenkor a munkásosztály követelései mellett szállt síkra. A függetlenségi gondolat Az egy hónap leforgása alatt, amíg a Népszava nem adhatott hírt a magyar belpolitikában szinte páratlan arányokban torlódó eseményekről, sok minden megragadta a közvélemény figyelmét és türelmetlen érdeklődését, a sok között igen jelentős mértékben azok az írásban és szóban tett nyilatkozatok, amelyek a magyar függetlenségi gondolatot állították előtérbe. Erélyes és világos nyilatkozatok voltak egytől-egyig , hogy az érdeklődést olyan hihetetlen nagy mértékben fel tudták kelteni, az annak tulajdonítható, hogy olyan mélygyökerű érzésnek adtak hangot és világosan érthető megnyilatkozási formát, ami a magyar közvélemény lelkületében már hónapok óta lappangott. Ez a függetlenségi gondolat merőben új, mert merőben más, mint a háború előtti évtizedekben a parlamentben és a politikai közélet más fórumain lezajlott függetlenségi harcok tartalma és célkitűzése volt. Az új függetlenségi gondolat tartalma ma már nem közjogi gravámenekből, nem panaszkodásokból és a panaszok orvoslásának követeléséből tevődik fesz®. Ami természetes is, A háború kimenetele összezúzta a kettős monarchiát s az osztrák-magyar monarchia megszűnése természetszerűen magával hozta Magyarország állami függetlenségét Ma már nem kell harcolni ezért a függetlenségért; nem kell szívós és hosszadalmas parlamenti küzdelmeket vívni az önálló magyar vámterületért, a hadseregért, a bankért, a magyar vezényszóért; a háború utáni önálló Magyarország mindezt immár megteremtette azzal a teljes gazdasági s pénzügyi önrendelkezéssel együtt, amelyért politikai életünk közjogi ellenzéke egykor olyan következetes, szívós és szünetlen harcokat harcolt végig. Az új függetlenségi gondolatban ezekkel kapcsolatban már csak a fenntartás és a biztosítás vonatkozásai vannak meg, ezen túl azonban nagy és mindenkitől megérthető célkitűzése, hogy áttörhetetlen védőbástya legyen azokkal az eszmeáramlatokkal szemben, amelyek a magyarság belső életének berendezkedését fasiszta módszerek szerint s ezeken is túlmenően német minták lemásolásával szeretnék megváltoztatni. A német-osztrák Anschluss megteremtette Magyarország és a Harmadik Birodalom közös határait. Az úgynevezett „német gondolat" is közvetlen szomszédságába került tehát Magyarországnak s akik mernek nyitott szemmel nézni és tudják még nyíltan kimondani érzéseiket, azok látják és tudják, hogy a német gondolat nyomását, terjeszkedésének súlyát és dinamikáját érezni lehet a magyar társadalom és belpolitika életében is. Merik meglátni és szükségesnek tartják — mintegy az utolsó órában — kimondani is, hogy mindazt, amit a magyarság államalkotó jellemében, erejében és életberendezkedésében századokon át megőrzött, és ami hamisítatlanul magyar veszedelemmel fenyegetik a meggondolatlan, sokszor taktikai és vakmerő törekvések, amelyek a fasizmus eszmeimportjával akarnak a magyarság életterületén új életet és új berendezkedést Ez termelte ki az új függetlenségi gondolatot, illetőleg ez adta meg a serkentést arra, hogy a magyarság éberen és felkészülve álljon történelmi elhivatottságának őrhelyein. Ennek tudható be, hogy a lelkekben lappangó érzés megnyilatkozást keres, gyorsan öntudatra kap és száguldó ütemben társadalmi és politikai mozgalommá szerveződik. Pethő Sándor írja a „Magyar Nemzet"-ben, hogy „csak ez a függetlenségi gondolat gyűrheti le azt a silány labanchadat, amely külföldi támogatás reményében akarja birtokba venni a magyar államhatalmat, hogy 3. olzfal RÁDIÓK Kaphatók minden ORION rádiókereskedőnt! FELHÍVÁS! A Szociáldemokrata Párt 1939 január 29-én tartja a vasmunkásszövetség dísztermében (Magdolna ucca 5—7) XXXII. rendes évi pártgyűlését A pártgyűlés napirendje a következő: 1. A pártvezetőség és ellenőrzőbizottság jelentése. Előadó: Szakasits Árpád. 2. A politikai helyzet és a párt feladatai. Előadó: Peyer Károly. 3. A pártvezetőségés ellenőrzőbizottság választása. 4. A fellebbezési bizottság jelentése. 5. Indítványok. A pártszervezetek, országos szabadszervezetek és önálló helyi szervezetek a pártgyűlés napirendjét illető indítványokat és határozati javaslatokat a pártvezetőséghez nyújtják be. A pártgyűlésen benyújtott indítványok és határozati javaslatok csak akkor tárgyalhatók, ha azokat legalább húsz küldött aláírja. (Pártszervezeti szabályzat 88. §.) fa futóá/neM KÉSZÜL A KIS TUNGSRAM KRYPTONLÍÍ® LEGMODERNEBB FELSZERELÉS BIZTOSÍTJA KIVÁLÓ MINŐSÉGÉT, SUGÁRZÓ FÉNYÉT.