Népszava, 1939. január (67. évfolyam, 1–11. sz.)

1939-01-19 / 1. szám

• • 1939 január 19. csütörtök" • •••MMMIMI NÉPSZAVA •HMMI Három nyolcas írta: Peyer Károly Harminc évvel ezelőtt, pontosan 1908 október végén Andrássy bel­ügyminiszter egy politikai tüntetés­ből­ kifolyólag vizsgálatot rendelt el és egyúttal felfüggesztette a vas-és fémmunkásszövetséget és a szövetség gömbóccai csoportját is. A felfüggesztés az esti órákban történt, amikor a szövetség köz­pontjában és a gömbóccai helyi­csoportban is sokan tartózkodtak és nagy megütközéssel értesültek a kormány intézkedéséről. Nagy munkájába került a vezetőknek a helyiségből eltávolított tagokat megnyugtatni, akik szikrázó sze­mekkel nézték, miként pecsételik le az ő helyiségeik ajtaját és kénytelenek voltak eltűrni, hogy az egyesület irományait elvigyék. Hetekig tartott a vizsgálat, amelynek eredménye természete­sen nem lehetett más, mint hogy megállapították, hogy az egyesü­let az alapszabályok határait nem lépte túl és a szövetség mű­ködését újból megkezdhette. Nagyon tévednek azonban azok, akik azt hiszik, hogy a felfüggesz­tés alatt a váci úti vasmunkások tétlenül néztéik a dolgaikat, mert már a második napon nekifogtak a helyiséggel szemközt lévő düle­dező villának, saját erejükből rendbehozták azt és átköltöztek abba az épületbe, amely egy dombtetőn állva, az egész terepet uralta. Ez volt a híres „Három nyolcas" helyiség, amely az idő­sebb vasmunkások emlékezetében m­ég m­a is .. Midőn a vizsgálat befejezést nyert és a gömbóccai csoport újra megkezdhette működését, meghatározott vasárnap délelőtt százával gyűltek össze a vasmun­kások a helyiség előtt, amelyet előzőleg már egy mellékajtón ke­resztül a portól megtisztítottak.­­A dalárda felállt az udvarban, éneke után eltávolították a hiva­talos pecséteket és a vasasok megszámlálhatatlan tömegben tó­dultak be. Örömkönnyek szöktek a szemükbe, az emberek át­ölelték egymást és ujjongva tán­coltak. Arminc éve ennek. Ez alatt az év alatt nagy események peregtek le előttünk. Végigszáguldott raj­tunk a világh­áború,a forradalom, az ellenforradalom és egyik sem kényeztetett el bennünket. Min­den időben kijutott nekünk az üldözésből, kijutott a nélkülözés­ből is. Harc közepette nőttünk fel, harc a mi elemünk, harcolni fogunk mindaddig, amíg céljain­kat el nem érjük. Midőn ma a Népszava újból megjelenik, hogy nyomtatott sza­vaival is a munkásosztály mellé álljon, önkéntelenül is a harminc év előtti események jutnak eszem­be, amikor egy lelkes csoport, amely nem alkudott, még kevésbé félt, elszántan és bátran állt a viharban és magasra emelte azt a zászlót, amelyen a munkásság követelése, a három nyolcas állt. Harminc év alatt e követelések egy része megvalósult; az ered­mény kizárólag a szervezett, ön­tudatos munkásoké és azé a Nép­szaváé, amely üldözések közepette is, mindenkor a munkásosztály követelései mellett szállt síkra. A függetlenségi gondolat Az egy hónap leforgása alatt, amíg a Népszava nem adhatott hírt a magyar belpolitikában szinte pá­ratlan arányokban torlódó esemé­nyekről, sok minden megragadta a közvélemény figyelmét és türelmet­len érdeklődését, a sok között igen jelentős mértékben azok az írás­ban és szóban tett nyilatkoza­tok, amelyek a magyar független­ségi­ gondolatot állították előtérbe. Erélyes és világos nyilatkozatok voltak egytől-egyig , hogy az ér­deklődést olyan hihetetlen nagy mértékben fel tudták kelteni, az annak tulajdonítható, hogy olyan m­élygyökerű érzésnek adtak han­got és világosan érthető megnyi­latkozási formát, ami a magyar közvélemény lelkületében már hó­napok óta lappangott. Ez a függetlenségi gondolat me­rőben új, mert merőben más, mint a háború előtti évtizedekben a par­lamentben és a politikai közélet más fórumain lezajlott független­ségi harcok tartalma és célkitűzése volt. Az új függetlenségi gondolat tartalma ma már nem közjogi gra­vámenekből, nem panaszkodások­ból és a panaszok orvoslásának kö­veteléséből tevődik fesz®. Ami ter­mészetes is, A háború kimenetele összezúzta a kettős monarchiát s az osztrák-magyar monarchia meg­szűnése természetszerűen magával hozta Magyarország álla­mi függet­lenségét Ma már nem kell har­colni ezért a függetlenségért; nem kell szívós és hosszadalmas parla­menti küzdelmeket vívni az önálló magyar vámterületért, a hadsere­gért, a bankért, a magyar vezény­szóért; a háború utáni önálló Ma­gyarország mindezt immár meg­teremtette azzal a teljes gazdasági s pénzügyi önrendelkezéssel együtt, amelyért politikai életünk közjogi ellenzéke egykor olyan következe­tes, szívós és szünetlen harcokat harcolt végig. Az új függetlenségi gondolatban ezekkel kapcsolatban már csak a fenntartás és a biztosítás vonatko­zásai vannak meg, ezen túl azon­ban nagy és mindenkitől megért­hető célkitűzése, hogy áttörhetet­len védőbástya legyen azokkal az eszmeáramlatokkal szem­ben, ame­lyek a magyarság belső életének berendezkedését fasiszta módsze­rek szerint s ezeken is túlmenően német minták lemásolásával sze­retnék megváltoztatni. A német-osztrák Anschluss meg­teremtette Magyarország és a Har­madik Birodalom közös határait. Az úgynevezett „német gondolat" is közvetlen szomszédságába ke­rült tehát Magyarországnak s akik mernek nyitott szemmel nézni és tudják még nyíltan kimondani ér­zéseiket, azok látják és tudják, hogy a német gondolat nyomását, terjeszkedésének súlyát és dinami­káját érezni lehet a magyar társa­dalom és belpolitika életében is. Merik meglátni és szükségesnek tartják — mintegy az utolsó órá­ban — kimondani is, hogy mindazt, amit a magyarság államalkotó jel­lemében, erejében és életberendez­kedésében századokon át megőrzött, és ami hamisítatlanul magyar­­ veszedelemmel fenyegetik a meg­gondolatlan, sokszor taktikai és vakmerő törekvések, amelyek a fa­sizmus eszmeimportjával akarnak a magyarság életterületén új éle­tet és új berendezkedést Ez termelte ki az új független­ségi gondolatot, illetőleg ez adta meg a serkentést arra, hogy a ma­gyarság éberen és felkészülve áll­jon történelmi elhivatottságának őrhelyein. Ennek tudható be, hogy a lelkekben lappangó érzés meg­nyilatkozást keres, gyorsan öntu­datra kap és száguldó ütemben társadalmi és politikai mozgalom­má szerveződik. Pethő Sándor írja a „Magyar Nemzet"-ben, hogy „csak ez a függetlenségi gondolat gyűrheti le azt a silány labanc­hadat, amely külföldi támogatás reményében akarja birtokba venni a magyar államhatalmat, hogy 3. olzfal R­ÁDIÓK Kaphatók minden ORION rádiókereskedőnt! FELHÍVÁS! A Szociáldemokrata Párt 1939 ja­nuár 29-én tartja a vasmunkásszö­vetség dísztermében (Magdolna ucca 5—7) XXXII. rendes évi pártgyű­lését A pártgyűlés napirendje a követ­kező: 1. A pártvezetőség és ellenőrző­bizottság jelentése. Előadó: Szaka­sits Árpád. 2. A politikai helyzet és a párt feladatai. Előadó: Peyer Károly. 3. A pártvezetőség­­és ellenőrző­bizottság választása. 4. A fellebbezési bizottság jelen­­tése. 5. Indítványok. A pártszervezetek, országos sza­badszervezetek és önálló helyi szer­vezetek a pártgyűlés napirendjét illető indítványokat és határozati javaslatokat a pártvezetőséghez nyújtják be. A pártgyűlésen be­nyújtott indítványok és határozati javaslatok csak akkor tárgyalha­tók, ha azokat legalább húsz kül­dött aláírja. (Pártszervezeti sza­bályzat 88. §.) fa futóá/neM KÉSZÜL A KIS TUNGSRAM KRYPTONLÍÍ® LEGMODERNEBB FELSZERELÉS BIZTOSÍTJA KIVÁLÓ MINŐSÉGÉT, SUGÁRZÓ FÉNYÉT.

Next