Népszava, 1939. április (67. évfolyam, 55–78. sz.)

1939-04-01 / 55. szám

­ oldal Ház összes pártjai megelégedéssel fogadtak. Javaslom, hogy halassza k­i a Ház a nyilatkozat vitáját hét­főre, miután nagyon kétes, hogy addig újabb események merülné­nek f­el. A jelen kényes körü­lmé­n­yek­ között a vita többet árthat, tuint­ használhat. (Helyeslés a kon­zervatív párton.) Greenwood: Remélem, hogy a­­télen súlyos h­elyzetben a Ház h­a­l­yomán­yaihoz méltó módon vitatja m­eg ezt­ a kérdést hétfőn. Maxton, a független munkáspárt vezére pártolja Cranborne javas­latát. Arthur Henderson:­­Tett-e a né­met kormány lépéseket a lengyel kormánynál az ellentétek békés megvitatása érdekében.! Chamberlain: Ilyesmi felől nincs tudomásom. • Beltenger munkáspárti képvi­selő: Pártunk tagjai harcoltak és a jövőben ismét harcolni fognak a hazáért. (Felkiáltások: „Mindnyájan! ") Mindazonáltal nem vagyunk benne teljesen biztosak, hogyha itt a cselekvés órája, a miniszterelnök lenne-e a nemzet hivatott vezére. T­hurtle munkáspárti képviselő: Annak idején helyes­eltem a minisz­terelnök müncheni eljárását. Meg­­lehet,, hogy más miniszter veszi kezeibe a haza ügyeinek irányítá­st, ebben a súlyos órában. De ha a miniszterelnök őszintén és igazán minden szellemi fenntar­tás nélkü­l meg van győződve arról, hogy feltétlenül szükség van arra, hogy a békebarátok tömörítésének eme politikáját kövesse és ha ezt őszintén követi és nem néz többet vissza a múltra, amely örök időkre meghalt, akkor azt hiszem, h­ogy ő a legalkalmasabb ember a nemzet vezetésére, miután az egész világon a béke em­berének hírnevét élvezi." (Hosszantartó telkes éljenzés a Ház min­den oldalán.) Ki Chamberlain bejelentésének hatása Londonban (London, március 31. — „Inf.") Chamberlain miniszterelnök alsó­házi nyilatkozata, amelybe­n be­jelentette, hogy Anglia messzemenő segélynyújtási kötelezett­séget vál­lalt­"Lengyelországgal szemben, a legnagyobb szenzáció erejével hatott londoni politikai és dip­lomáciai körökben. Ez a kor­mánynyilatkozat, az általános vétemény szerint, teljes irány­változást jelent a Chamberlain­ . [A Ház ezzel ülését elnapolta, Amerika és a Szovjet tudtával tette meg bejelentését Chamberlain Újabb nyilatkozat követi a beszédet " (London, március 31. — 31. T. I.") Chamberlain miniszterelnök az al­sóház ülése után magához kérette a parlament miniszterelnöki szobá­jába, Lloyd George-ot, akivel hossza­­san tanácskozott a nemzetközi­­ helyzetről. A miniszterelnök­ azután Chequers­b­e utazott, ahol a hétvégi szünetet tölti. Greenwood, a munkáspárti ellenzék helyettes vezére észak­angliai kerületébe utazott, a párt­vezérek többsége vidékre ment pi­henni. A miniszterelnök nyilatkozatát, amely a helyzet tisztázásával eny­hítette a feszültséget, a kormánytámogató pártok lel­kesedéssel, az ellenzék helyes­léssel fogadta; az utóbbi azt a reményét hangoz­tatta, hogy a kormány rövidesen közli politikája bővebb részleteit. A „Press Association" szerint Chamberlain nyilatkozata azt jelen­i, hogy, a,, m­iniszter­eln­ök új európai szövetséget és egy szárazföldi hatalom védelmére vál­lalt katonai kötelezettséget jelentett be és világosan megvonta a vonalat az újabb támadásokkal szemben Kelet-Európában. A mai nyilatkozatot ideiglenesnek tekintik, miután rövidesen bővebb nyilatkozat követi a külhatalmakkal folyó tanácskozás befejez­tével. A Az alsóház hétfői külügyi vitájá­nak főszón­oka a kormány részéről Chamberlain miniszterelnök, az el­lenzék részéről pedig Greenwood és Dalton lesz. A miniszterelnök nyilatkozatát az alsóház ülése előtt rendkívüli minisztertanács hagyta jóvá. A nyilatkozat szövegét a külügyi hivatal előzetesen közölte Ken­nedyvel, az Egyesült Államok és Majszkijjal, Szovjet-Oroszor­szág londoni nagykövetével. Délután Kordt német ügyvivő , is a külügyi hivatalban járt a kormány politikájában, amely eddig — ugyanúgy, mint az előző kormányok politikája — gon­dosan ügyelt­ arra, hogy ne­­ vállal­jon semmiféle határozott politikai vagy katonai kötelezettséget Kelet-Európával szemben. Az esti lapok külön k­i­adásiban kö­zölték Chamberlain miniszterelnök alsóházi beszédét. A külön kiadások vastagbetűs címfeliratai nyomaté­kosan kiemelik, hogy Anglia azon­nali segélynyújtásra kötelezte­­ma­gát Lengyelországgal szemmiben, ha a lengyeleket támadás érné, ugyan­akkor azonban valamennyi lap an­nak a reményének ad kifejezést, hogy a függőben levő közélteu­rópai kérdéseket sikerül majd 'j békés tár­gyalások útján megoldani. (London, március 31.) Chamber­lain beszédének nagy jelentőségét olyan­ intézkedések jelezték, ami­­lyenre eddig az angol parlamentben s­em volt példa. Chamberlain alsóházi beszédét rádión közvetítették, hogy az egész világon azonnal és közvetlenül értesüljenek az angol külpolitika új irányát jelentő mi­niszterelnöki ülleg­nyil­a­t­k­ozá­sról. NÉPSZAVA ,1939 április­a, szombat ­ Franciaország teljesen inasáévá teszi az angol állásfoglalást (Pér­i/'Sj március n­. — „M. ,T. L") Chamberlain alsóházi nyilatkozatát — amely már az esti lapzárta után érkezett Párizsba — politikai kö­rökben élénk helyesléssel fogadták. Az általános nézet az, hogy Chamberlain határozott szavai nagy szolgálatot tettek a stéfcc ügyének és­ lényegesen csökken­ -teni fogják a Lengyelországot közvetlenül fenyegető veszélyt. Az angol kormány Lengyelország­gal szemben vállalt ideiglenes köte­lezettsége igen nagy fontosságú az európai helyzet további kialaku­lása szempontjából — mondják Pá­rizsban. Francia részről hangoztatják, hogy a francia kormány teljes mértékben magáévá tetézi az adó­ gol kormány álláspontját. Lon­don és Párizs között ebben a kérdésben szoros együttműkö­dés állott fenn és a két nagy­hatalom közösen folytatja to­vább a fenyegetett államok kö­zös védelmének megszervezésére irányuló erőfeszítéseket. Párizsban különös fontosságot tu­lajdonítanak azoknak a szavaknak, amelyekben Chamberlain alsóházi nyilatkozata végén ismételten ki­domborította Franciaország és ideges embereknél és lelkibete­geknél az igen enyhe hatású, min­dig megbízható „Ferenc József" keserűvíz — reggel éhgyomorra egy pohárral bevéve — kiadós béb­­srülést, jó gyomormiesztést és ele­gendő étvágyérzetet hoz létre. Kér­dezze meg orvosát, (X) Anglia együttműködését. (Párizs, március 31. — Havas.) A kamarát május 11-ig elnapolták. Francia következtetések a bekövetkezett fordulatból (Párizs, március 31. — „Inf.") A pentek esti párizsi lapok nagy lelkesedéssel veszik tudomásul Chamberlain miniszterelnök alsó­házi nyilatkozatát, amelyben be­jelentette, hogy Anglia elvállalja Lengyelország függetlenségének a meg­vé­­­d­el­mezését. Valamennyi lap nyomatékkal hangsúlyozza, hogy az angol miniszterelnök ezt a nyi­latkozatot nemcsak az angol, ha­nem a francia kormány nevében is tette. Az „Intransigeant" azt állítja, hogy a dolgok legújabb fejleményei francia kezdeményezésre vezet­hetők vissza. Az, erre vonatkozó lépéseket Bonnet külügyminiszter tette meg, amikor Lebrun­ elnök londoni látogatása alkalmából az angol fővárosban tárgyalt. Az angol nyilatkozat egy­előre arra az időre szavatolja Len­gyelország függetlenségét és biz­tonságát, amíg befejeződnek a kü­szöbönálló tárgyalások Beck ezre­des lengyel külügyminiszterrel. Addig még nyitott kérdés marad, mi lesz a Lengyelországgal és Romániával szemben vállalandó angol-francia garanciakötelezettség végleges formája. Végeredményben arról van szó —­ írja, az „Intrijusiglant" --, hogy különmegállapodások há­lózatát építsék ki és ezeket a kü­lönmegállapodásokat a ma­guk összességében homogén rendszerbe foglalják. Francia­ország arra törekszik, hogy az angol-francia szövetséget kap­csolatba hozzák a lengyel-fran­cia szövetséggel, hogy azután Anglia automatikusan segítsé­get nyújtson Franciaországnak, ha a lengyel-francia szövetség arra kötelezné Franciaországot, hogy segítséget nyújtson Len­gyelországnak esetleges támadás ellen. A lengyel-román szövetségi szerző­dést, amely jelenleg csak szovjet­or­osz támadás esetére vonatkozik, a francia kormány véleménye szé­riáit, új alapokra kell fektetni, hogy azután hatályos legyen olyan ese­tekben is, amikor Lengyelországot vagy Romániát német támadás érné. A következő­ lépés az lenne, hogy Franciország és Anglia ugyan­olyan garanciát nyújtanának Ro­mániának is német támadás­ eset­éire, mint Lengyelországnak, vagyis az angol-francia szövetséget szoros kapcsolatba hoznák a lengyel-ro­mán sz­­vetsáffi szerződéssel. Az ,,Intransigeant"­­végül azt állítja, hogy a szovjet kormány, amelyet ál­landóan tájékoztatnak ezekről a tanácskozásokról, teljes mérték­ben helyesli a francia terveket. A ,,Paris-soir" már jóval tartóz­kodóbban ítéli meg a folyamatban lévő tárgyal­ásokat és azt írja,­­hogy csak Beck küszöbönálló londoni­­ lá­togatása után lehet majd tiszta, ké­pet kapni a helyzetről. Igen óvato­san nyilatkozik T­­let­gyel és a ro­mán kérdésről ,a Quai d'Orsay szó­csöve, a ,,Temps" is. Nincs kizárva — jegyzi meg a­­ félhivatalos lap —, hogy Anglia­­ az eddiginél sokkal tovább is hajlandó elmenni a Lengyel­országnak és Romániának nyúj­tandó garancia terén, abban az esetben, ha ezt a két országot indokolatlan támadás érné. . A német-lengyel feszültség fejleményei Németország kihívásnak tekinti a német­ellenes blokkban való szereplést (London, március 31.) Londoni politikai körök véleménye szerint — amint a „Daily Telegraph" írja — az angol kormány elhatározásai és Chamberlain miniszterelnök pén­tek délutáni alsóházi bejelentései után az európai politikai helyzet és ennek következtében a lengyel­országi helyzet is alapvetően megváltozott. , Londonban számolnak azzal, hogy a lengyelek a jövőben is elzárkóz­nak a német kívánságok teljesí­tése elől. Erre vall az, hogy a var­sói német nagykövet legutóbb ked­vezőtlen választ kapott a lengyel külügyminisztériumban, amikor Beck lengyel külügyminiszter lon­doni útját igyekezett megakadá­lyozni, azonkívül pedig azt kívánta, hogy Lengyelország tegyen ígére­tet a három német követelés telje­s­ítésére. Ezek a követelések — az angol lapok jelentései szerint — már ré­gebbi időből származnak és a kö­vetkezők : 1. Danzig átengedése. 2. Német korridor a lengyel korridoron­, azaz területenkívüli német Vasút­vonal és autóút építésének enge­délyezése. 3. Csatlakozás az anti­komintern egyezményhez. Az angol lapok arról számolnak be, hogy az utóbbi napokban a lengyel hadseregben áthelye­zések voltak és más beosztást adtak azoknak a tábornokoknak és magasrangú ka­tonatiszteknek, akik szembehelyez­kednek Lengyelország nyugati orien­t­ác­ió­jával. A „Daily Telegraph" jelentése szerint Moscicki lengyel köztársasági elnök csütörtökön három óra hosszat tanácskozott az ellen­zék vezéreivel koncentrációs kormány alakításának ügyében. A lap szerint lengyel politikai kö­rökben igen nagy jelentőséget tu­lajdonítanak azoknak a tárgyalá­soknak, amelyek Varsó és Kaunas, a litván főváros között indultak meg. Varsóban rendkívül fontos­nak tartják Litván­ia függetlensé­gének megmaradását. A lapok be­számolnak azokról a német lap­jelentésekről, amelyek újabb németellenes lengyel atrocitásokról szólnak.

Next