Népszava, 1939. április (67. évfolyam, 55–78. sz.)
1939-04-01 / 55. szám
1939 április 1. szombat NÉPSZAVA A nap eseménye a kormányzó beszéde. Ez a beszéd Irányelvként mondta ki: minden államvezetésnek, minden kormányzatnak természetes és első kötelessége az életszínvonal emelése, oly módon, hogy alulról fölfelé valamennyi társadalmi osztálynak több jövedelmet biztosítson, tehát az ország gazdagságát növelje. Valóban ezt az irányelvet kellene követni és a gyakorlati politika alapelvévé tenni. Amikor munkát követelünk, ennek teszünk eleget. Amikor a munka tisztességes bérét követeljük meg, akkor is ezt az alapelvet szolgáljuk. Munkát, tisztessége-Ben fizetett munkát — ez az egyszerű követelés, ha megvalósulhatna, jelentené az életszínvonal emelkedését. A kormányzó beszédének másik figyelmeztetése így hangzott: „Nagyon kell vigyáznunk arra, hogy ne álljon be a gazdasági életben visszaesés." Ennél fontosabb és időszerűbb figyelmeztetés nem hangozhatott volna el. Visszaadni a bizalmat a vállalkozás, az a gazdálkodás, a termelés számára — van-e ennél fontosabb feladat? De vájjon történik-e ezek érdekében valami is? Annyi elvakultságot és elfogultságot tapasztalunk nap - nap után, hogy ezeknek káros hatása megint ránk a gazdasági élet visszaesésére vezet. A gyűlölködés politikiája ellen is hiába emelnek szót, visszhang nélkül vész el. Mindenki fölsorolhatja a jelenségeket, amelyekkel ezt bizonyítani tudja, hiszen napnap után egyebet sem tapasztal. Lehet-e tehát reménység arra, hogy foganatja is legyen az olyan szellemnek és hangnak, amely föl tud emelkedni és meg tudja mutatni a kormányzati alapeltetés idejében tud figyelmeztetni a gazdasági visszaesés súlyos következményeire? A gyakorlat, a jóságos élet alakulásán kell fölmérni a szellem hatását. Égető probléma a magyar ipar problémája. A problémát a kereskedelmi miniszter vetette fel. Ahogy felvetette, abból egész sereg aggodalom és féltés száll felénk. Elismeri az ipar jelentőségét és nagy szerepét. Értékeli az ország fejlődésében való fontosságát. Számba veszi az ország területi és népességi szaporodásában is az iparnak ezután még fokozottabb jelentőségét. Elégis, ahogy a kérdéssel foglalkozott, rengeteg aggodalmat szólaltatott meg. Egy nagy birodalom közvetlen szomszédsága és ennek gigantikus ipara veti rá árnyékát a miniszter előadására. Az ipari termelés összeegyeztetéséről, az import kiterjesztéséről beszél, mert számbaveszi a szükséges félgyártmányok és az olcsóbban beszerezhető kész ipari cikkek behozatalát. A miniszter figyelmeztet, hogy aki tőlünk sokat vásárol, attól nekünk is venni kell. Az aggodalom éppen itt erősödik meg. Nálunk az ipar kérdése nemcsak termelési, pénzügyi vagy gazdasági kérdés. Nemcsak kereskedelmi szerződésről van itt szó. Iparunk függetlenségünknek és szabadságunknak a kérdése is. Nem is beszélünk most arról, hogy az életszínvonal növekedése, a véderő teljesítőképessége, a városok növekedése és a kultúrának az elterjesztése — mind az ipar kérdése. Sőt ennél sokkal több. Ipar nélkül vagy egy — a körülményeknél fogva — lefejezett, jelentőség nélkül való iparral az ország jövőjét kockáztatnák. A miniszter úr egyszerű gazdasági kérdést csinált abból, ami ennél sokkal több: a magyarság léte és fennmaradása szempontjából alapvető kérdés. Annyira alapvető, hogy nincs tényező az országban, aki ezt föl ne ismerte volna. Csak egy kérdést vetünk fel: hogy képzelik el az önálló, független, a „maga lábán járó" Magyarországot Európában — jelentős ipar nélkül? Kelet felé irányuló ipari export nélkül? Meggyőződésünk, hogy a miniszter csak gazdasági szempontból nézte azt, ami elsősorban nem gazdasági kérdés. Németország állásfoglalása Természetes, hogy az angol politikai körök érdeklődése most arra irányul, hogy Németországban miképpen fogadják Anglia külpolitikájának megváltozását és a „támadásellenes blokk" -nak Lengyelország részvételével való megalakulását. A londoni reggeli lapok jelentik, hogy német politikai körökben nem titkolják azt a felfogást, hogy a Német Birodalom kihívásnak tekint minden németellenes blokkban való szereplést. A német sajtó cikkei a „brit kihívás megértéséről és elfogadásáról" szólnak és élesen tiltakoznak az ellen, hogy Chamberlain lécesen értelmezve a müncheni egyezményt és az utána aláírt angol-német „soha többé bábot üt" megállapodást, megakadlyozza Németország terjeszkedését a határon túl lévő Lebensraum (élettér) és a német kisebbségekfelé. A berlini lapok arról írnak, hogy ha Anglia és Franciaország németellenes szervezkedésbe kezd, úgy ez esetben ismét nagyon feszült légkörrel teli hetekre lehet számítani. Éppen ezért nem tartják kizártnak, hogy Hitler kancellár szombati beszédében céloz majd az angol-német flottaegyezmény esetleges felbontására. Ugyancsak nincs kétség aziránt, hogy a német kívánságok egyik legfőbb fontja ez időszerint a 110.000 lakosú, nagy stratégiai fontosságú Danzig, amelynek éppen olyan kulcshelyzete van, mint annak a Mentesnek, amelyet — az angol lapok jelentései szerint — most hadikikötővé építenek ki. Beck Párizsba is ellátogat (London, március 31 „Tuf.") Politikai és diplomáciai körükben úgy tudják, hogy Beck ezredes, lengyel külügyminiiszter londoni megbeszélései után hazafelé útjában Párizsban megszakítja utazását és a franes-i fővárosban politikai, valamint gazdasági természetű tárgyalásokat folytat majd. Hír szerint a lengyel külügyminiszter csütörtökön Sir Howard Kennard varsói angol nagykövettel folytatott eszmecseréje során közölte, hogy szándékában áll Párizsban útját megszakítani. A lengyel külügyminisztert hétfőre, április 3-ára várják Londonba, ahol a hét végéig marad. A lengyel miniszterelnök a keletporosz határvidéken (Varsó, március 31. ..Inf.") Slawoj Skladkowski tábornok miniszterelnök csütörtökön a keletporosz határvidéken járt. A miniszterelnök Mlawa városában megbeszélést folytatott a hatóságok vezetőivel. Mlawa városa közvetlenül a keletporosz határ mentén fekszik. A lengyel kormánypárt elnökének kiáltványa (l'arsó. március lit. — „Inf.") Skwarczinszky tábornok, a lengyel nemzeti egység táborának, a kormánypártnak a vezére kiáltványt intézett a lengyel néphez, hogy vegyen részt a nagy légvédelmi és nemzetvédelmi kölcsön jegyzésében. Lengyelországnak nem szabad hátramaradnia a világi fegyverkezési versenyében — mondja a felhívás — és ugyanolyan gyors ütemben kell fölfegyverkeznie, mint ahogyan a többi állam, főleg a szomszédállamok teszik. Hivatalos közlés szerint a nemzetvédelmi kölcsönre csütörtökön estig 1 millió zlotyt jegyeztek. Bonnet és Tatarescu követ beszéde t francia-román kereskedelmi egyezmény aláírásakor (Párizs, március 31. — Havas.) aláírták a francia-román gazdasági Pénteken délben 12 óra 20 perckor egyezményt. 3. oldal Szerencse S/ICC 03 nka KtAad házban Kossuth Lajos ucca 6. 1S38 már . prnput a . ; •»•400.000 lli alm l ^ww• ****** sorsjeggyel Febr. 28-án MMM poligitt a a Viinyorc- 300.000 4559'ínenyt w w w• www sorpjojrgjel szerencsés ügyfeleink nyerték. EZ ÉVBEN is óriási összegeket fizetett ki 40 Cv óta Közismert bankházunk Vegyendy rendellen nálunk osztály orslepvei TeleFon: 183-242 BANKHOZ Kossuth Lajos u. 6 Fiók: Erzsébet krt. 15. Nyílva 8 óráltól 6 óráig egyfolytában (Párizs, március 31. — Havas.) A francia-román kereskedelmi szerződés aláírása után Bonnet franc a külügyminiszter örömének adott kifejezést a tárgyalások jó eredményén. A most aláírt szerződés — mondotta — újabb és jelentős viec- i nyilatkozása Franciaország és Románia együttműködésének és szoros barátságának. Ez az együttműködés és barátság szerinte nélkülözhetetlen föltétele a békének. Reméli, hogy a két ország gazdasági együttműködését a jövőben még inkább kifejlesztik. Tatarescu nagykövet a következőket mondotta: — Románia gazdasági helyzete arra késztette, hogy új lehetőségei után nézzen és összhangba hozza, szükségleteit más államok szükségleteivel, valamint új gazdasági és pénzügyi együttműködést építsen ki feleslegeinek elhelyezésére. Románia azonban ezen a téren sohasem engedélyez m monopólisztikus jogokat területén. Tudva azt, hogy a gazdasági hűbéresség előbb-utóbb politikai hűbérességgé válik, Románia megvédi politikai függetlenségét és határai sértetlenségét. Reméli, hogy az ír - francia-román kereskedelmi megegyezés csupán első lépés lesz a szorosabb gazdasági együttműködés felé. Ez az együttműködés csak megerősítheti a francia-román barátságot, amely alappillént marad az egyetértés és béke politikájának, valamint a nemzetközi együttműködésnek. Tatarescu nagykövet beszéde után (lentin francia kereskedelmi miniszter kiemelte, hogy a szerződés új állomást jelent a francia-román kereskedelmi kapcsolatokban. A Központi Statisztikai Hivatal könyvtára a jövő héten csütörtökön, pénteken és szombaton csak délelőtt 9—12 óráig lesz nyitva. Hétfőn, kedden és szerdán még rendes könyvtári óra van.