Népszava, 1939. április (67. évfolyam, 55–78. sz.)

1939-04-01 / 55. szám

1939 április 1. szombat NÉPSZAVA A nap eseménye a kormányzó beszéde. Ez a beszéd Irányelvként mondta ki: minden állam­vezetésnek, minden kormányzatnak természetes és első kötelessége az élet­színvonal emelése, oly módon, hogy alulról fölfelé valamennyi társadalmi osztálynak több jövedelmet biztosít­son, tehát az ország gazdagságát növelje. Valóban ezt az irányelvet kellene követni és a gyakorlati poli­­­tika alapelvévé tenni. Amikor mun­kát követelünk, ennek teszünk eleget.­­ Amikor a munka tisztességes bérét követeljük meg, akkor is ezt az alap­elvet szolgáljuk. Munkát, tisztessége-Ben fizetett munkát — ez az egyszerű követelés, ha megvalósulhatna, jelen­tené az életszínvonal emelkedését.­­ A kormányzó beszédének másik figyelmeztetése így hangzott: „Nagyon kell vigyáznunk arra, hogy ne álljon be a gazdasági életben visszaesés." Ennél fontosabb és időszerűbb figyel­meztetés nem hangozhatott volna el. Visszaadni a bizalmat a vállalkozás, az a gazdálkodás, a termelés számára — van-e ennél fontosabb feladat? De vájjon történik-e ezek érdekében va­lami is? Annyi elvakultságot és el­fogu­ltságot tapasztalunk nap - nap után, hogy ezeknek káros hatása megint ránk a gazdasági élet vissza­­­esésére vezet. A gyűlölködés politi­k­iája ellen is hiába emelnek szót, visszhang nélkül vész el. Mindenki fölsorolhatja a jelenségeket, amelyek­kel ezt bizonyítani tudja, hiszen nap­nap után egyebet sem tapasztal. L­ehet-e tehát reménység arra, hogy foganatja is legyen az olyan szellem­nek és hangnak, amely föl tud emel­kedni és meg tudja mutatni a kor­mányzati alapeltet­és idejében tud figyelmeztetni a gazdasági visszaesés súlyos következményeire? A gyakor­lat, a jóságos élet alakulásán kell fölmérni a szellem hatását. Égető probléma­ ­ a magyar ipar problémája. A problé­mát a kereskedelmi miniszter vetette fel. Ahogy felvetette, abból egész se­reg aggodalom és féltés száll felénk. Elismeri az ipar jelentőségét és nagy szerepét. Értékeli az ország fejlődésé­ben való fontosságát. Szám­ba veszi az ország területi és népességi szaporodá­sában is az iparnak ezután m­ég foko­zottabb jelentőségét. Elégis, ahogy a kérdéssel foglalkozott, rengeteg aggo­dalmat szólaltatott meg. Egy nagy birodalom közvetlen szom­szédsága és ennek gigantikus ipara veti rá árnyékát a miniszter előadá­sára. Az ipari termelés összeegyezte­téséről, az import kiterjesztéséről be­szél, mert számbaveszi a szükséges fél­gyártmányok és az olcsóbban beszerez­hető kész ipari cikkek behozatalát. A miniszter figyelmeztet, hogy aki tő­lünk sokat vásárol, attól nekünk is venni kell. Az aggodalom éppen itt erősödik meg. Nálunk az ipar kérdése nemcsak termelési, pénzügyi vagy gaz­dasági kérdés. Nemcsak kereskedelmi szerződésről van itt szó. Iparunk füg­getlenségünknek és szabadságunknak a kérdése is. Nem­ is beszélünk most arról, hogy az életszínvonal növeke­dése, a véderő teljesítőképessége, a vá­rosok növekedése és a kultúrának az elterjesztése — mind az ipar kérdése. Sőt ennél sokkal több. Ipar nélkül vagy egy — a körülményeknél fogva — lefe­jezett, jelentőség nélkül való iparral az ország jövőjét kockáztatnák. A miniszter úr egyszerű gazdasági kérdést csinált abból, ami ennél sok­kal több: a magyarság léte és fenn­maradása szempontjából alapvető kér­dés. Annyira alapvető, hogy nincs té­nyező az országban, aki ezt föl ne is­merte volna. Csak egy kérdést vetünk fel: hogy képzelik el az önálló, füg­getlen, a „maga lábán járó" Magyar­országot Európában — jelentős ipar nélkül? Kelet felé irányuló ipari ex­port nélkül? Meggyőződésünk, hogy a miniszter csak gazdasági szempont­ból nézte azt, ami elsősorban nem gazdasági kérdés. Németország állásfoglalása Természetes, h­ogy az angol politi­kai körök érdeklődése most arra irányul, hogy Németországban mi­képpen fogadják Anglia külpoliti­kájának megváltozását és a „táma­dásellenes blokk" -n­ak Lengyel­ország részvételével való megala­kulását. A londoni reggeli lapok je­lentik, hogy német politikai körök­ben nem titkolják azt a felfogást, hogy a Német Birodalom kihívás­nak tekint minden németellenes blokkban való szereplést. A né­met sajtó cikkei a „brit kihívás megértéséről és elfogadásáról" szólnak és élesen tiltakoznak az ellen, hogy Chamberlain lécesen értelmezve a müncheni egyezményt és az utána aláírt angol-német „soha többé bá­bot üt" megállapodást, megakad­­­­lyozza Németország terjeszkedését a határon túl lévő Lebensraum (élettér) és a német kisebbségek­felé. A berlini lapok arról írnak, hogy ha Anglia és Franciaország né­metellenes szervezkedésbe kezd, úgy ez esetben ismét nagyon feszült légkörrel teli hetekre le­het számítani. Éppen ezért nem tartják kizártnak, hogy Hitler kancellár szombati beszédében céloz majd az angol-német flottaegyezmény esetleges fel­bontására. Ugyancsak nincs kétség aziránt, hogy a német kívánságok egyik leg­főbb f­­ont­ja ez időszerint a 110.000 lakosú, nagy stratégiai fontosságú Danzig, amelynek éppen olyan kulcshelyzete van, mint annak a Mentesnek, amelyet — az angol la­pok jelentései szerint — most hadi­kikötővé építenek ki. Beck Párizsba is ellátogat (London, március 31 „Tuf.") Po­litikai és diplomáciai körükben úgy tudják, hogy Beck ezredes, len­gyel külügyminiiszter londoni meg­beszélései után hazafelé útjában Párizsban megszakítja utazását és a fran­es-i fővárosban politi­kai, valamint gazdasági termé­szetű tárgyalásokat folytat majd. Hír szerint a lengyel külügyminisz­ter csütörtökön Sir Howard Ken­nard varsói angol nagykövettel folytatott eszmecseréje során kö­zölte, hogy szándékában áll Párizs­ban­ útját megszakítani. A lengyel külügyminisztert hétfőre, április 3-á­ra várják Londonba, ahol a hét végéig marad. A lengyel miniszterelnök a keletporosz határvidéken (Varsó, március 31. ..Inf.") Slaw­oj­ Skladkow­ski tábornok minisz­terelnök csütörtökön a keletporosz határvidéken járt. A miniszterelnök Mlawa városában megbeszélést folytatott a hatóságok vezetőivel. Mlawa városa közvetlenül a keletporosz határ mentén fekszik. A lengyel kormánypárt elnökének kiáltványa (l'arsó. március lit. — „Inf.") Skwa­rczinszky tábornok, a lengyel nemzeti egység táborának, a kor­mánypártnak a vezére kiáltványt intézett a lengyel néphez, hogy vegyen részt a nagy légvédelmi és nemzetvédelmi kölcsön jegy­zésében. Lengyelországnak nem szabad hát­ramaradnia a v­ilági fegyverkezési versenyében — mondja a felhívás — és ugyanolyan gyors ütemben kell fölfegyverkeznie, mint aho­gyan a többi állam, főleg a szom­szédállamok teszik. Hivatalos köz­lés szerint a nemzetvédelmi köl­csönre csütörtökön estig 1­ millió zlotyt jegyeztek. Bonnet és Tatarescu követ beszéde­ t francia-román kereskedelmi egyezmény aláírásakor (Párizs, március 31. — Havas.)­ aláírták a francia-román gazdasági Pénteken délben 12 óra 20 perckor­­ egyezményt. 3. oldal Szerencse S/ICC 03 nk­a KtAad házban Kossuth Lajos ucca 6. 1S38 már­ . prnput a . ; •»•400.000 lli alm l ^ww• ****** sorsjeggyel Febr. 28-án MMM poligitt a a Viinyorc- 300.000 4559'­ínen­yt w w w• www sorpjojrgj­el szerencsés ügyfeleink nyerték. EZ ÉVBEN is óriási összegeket fizetett ki 40 Cv óta Közismert bankházunk Vegyen­dy rendellen nálunk osztály orslepvei TeleFon: 183-242 BANKHOZ Kossuth Lajos u. 6 Fiók: Erzsébet krt. 15. Nyílva 8 óráltól 6 óráig egyfolytában (Párizs, március 31. — Havas.)­ A francia-román kereskedelmi szer­ződés aláírása után Bonnet fran­c­ a külügyminiszter örömének adott ki­fejezést a tárgyalások jó eredmé­­nyén. A most aláírt szerződés — mon­­­­dotta — újabb és jelentős viec- i nyilatkozása Franciaország és­­ Románia együttműködésének és­­ szoros barátságának. Ez az együttműködés és barátság szeri­n­te nélkülözhetetlen föltétele a békének. Reméli, hogy a két or­szág gazdasági együttműködését a jövőben még inkább kifejlesztik. Tatarescu nagykövet a követke­zőket mondotta: — Románia gazdasági helyzete­ arra késztette, hogy új lehetőségei­ után nézzen és összhangba hozza, szükségleteit más államok szükség­leteivel, valamint új gazdasági és pénzügyi együttműködést építsen ki feleslegeinek elhelyezésére. Románia azonban ezen a téren­ sohasem engedélyez m monopó­liszt­i­k­us jogokat területén. Tudva azt, hogy a gazdasági hűbéresség­ előbb-utóbb politi­kai hűbérességgé válik, Romá­nia megvédi politikai függet­lenségét és határai sértetlenségét. Reméli, hogy az ír - francia-román kereske­delmi megegyezés csupán első lé­pés lesz a szorosabb gazdasági együttműködés felé. Ez az együtt­működés csak megerősítheti a fran­cia-román barátságot, amely alap­pillént marad az egyetértés és béke politikájának, valamint a nemzet­közi egy­ü­tt­működésnek. Tatarescu nagykövet beszéde után (lentin francia kereskedelmi miniszter k­iemelte, hogy a szerző­dés új állomást jelent a francia-ro­mán kereskedelmi kapcsolatokban.­­ A­ Központi Statisztikai Hivatal könyvtára a jövő héten csütörtökön, pén­teken és szombaton csak délelőtt 9—12 óráig lesz nyitva. Hétfőn, kedden és szerdán még rendes könyvtári óra van.­­

Next