Népszava, 1939. május (67. évfolyam, 79–101. sz.)

1939-05-07 / 83. szám

16. oldal NÉPSZAVA T1131) május 7. vasárnap ­an igyekezett eldönteni. A dön­tésre érett ponton összpontosított hatalmas tüzérségi tűzzel támadó oszlopai elől minden akadályt el­söpört. Ilyen harceljárással győ­zött 1805-ben Austerlitznél, 1809-ben Wagramnál, viszont Ulmnál az osztrák sereg teljes bekerítésével, Győrött pedig déli szárnytámadás­sal nyerte meg az ütközetet. A tel­jes bekerítés gondolatát alkalmazta Moltke 1870-ben Metznél és Sedan­nál vívott győzelmeiben. Az 1914-ben megindult világháború haditervének előterében Schlieffen A harcászat fejlődése (Katonai munkatársunktól.) Nagy nagyjában tisztázott h­elyzet alap­hadvezérek minden korban arra törekedtek, hogy az ellenszegülést képviselő hadsereg ellenállását meg­törjék és arra döntő csapást mér­jenek. A h­arc kivitelében teh­át oly harcformákat választottak, amelyek ci­ois döntést ígértek, ugyanakkor pedig hadseregük jellegzetességének leginkább megfeleltek. A harc for­mája azonban époly fejlődésen ment át, mint maguk a hadseregek, harci és közlekedési eszközök. Krisztus előtt 490-ben Milthiades, a marathoni klasszikus „beváró tá­madásánál" a görög falanx merev harcformájával győzött. Epa­min­on­das­ ugyanennek a harcformának, a róla elnevezett ferde csatarend al­kalmazásával iíj tartalmat adott. Epaminond­as ugyanis megállapí­totta, hogy a dárdával harcoló hops Sita (gyalogos) szálfegyverét tartó meztelen vállát ösztönösen védeni kívánja, bal karján hordott kerek pajzsával. Ennek következtében a támadásban önkéntelenül jobbra húzódik, így a falanx is jobbra to­lódik. Ennek a húzódásnak a kö­vetkeztében a szembenálló küszdő­felek mindegyikének jobbszárnya átkarolta ellenfele balszárnyát és helyi sikert biztosíthatott a maga számára. Eparmnondan ráeszmélt arra, hogyha átkaroló jobbszárnyá­nak sikerét a végső győzelemig akarja fokozni, úgy az ütközet alatt ellenfelének a görög­­balszár­nyon sem szabad sikert elérnie. Ezért falanxának veszélyeztetett balszárnyát már előre ötven ember mélységűre alakította. Seregének fölállási rendje és falanxának arc­vonala, az ellenségéhez viszonyítva, ferde vonalba került. E harcfor­máival győzött Krisztus előtt 371-ben Leuktránál és ezt a harcformát al­kalmazták tanítványai, II. Fülöp és Nagy Sándor is. Hannibál a maga­­hoplita seregét hatalmas és kitűnően kiképzett afrikai lovassággal erősítette meg. ]A nagy tömegekben támadó lovas­ság ne­mcsak hogy újszerű volt, hanem a­ nehézkes falanxra igen gyorsan mérhette a döntő csapást. Ennek révén Hannibál a falanxot helyihez rögzítette és teljesen be­keríthette. Ez történt Canneánál, Krisztus előtt 216-ban. A Zama-Naragarra melletti csatában 202-ben Hannibál már nem rendelkezet­t, a 34 év előtti lovas tömegeivel. Ezért falanxának szárnyai mögé kipró­bált gyalogságából a második harc­vonal­ban erős tartalékokat állított föl, hogy azokat kellő pillanatban oldal­támadásra vezethes­se. Terve azonban meghiúsul­t, mert ellen­felének, Scipio Africanusnak erős lovassága a carthagóiakat eredmé­nyesen­­hátbatámadta, az oldal­tá­m­adások­at pedig a római tarta­lékok fogták föl. Hunyadi János a tömegharcászat fejlődésében különálló fejezetet je­lent és a nagy magyar stratéga ko­rát évszázadokkal előzte meg. A hadmű­vészet gyakorlati újjászüle­tése Nagy Frigyes korára esik. A róla elnevezett ferde csatarend már támadószellemű. 1757-ben Leuthen­nél jóformán alig számbavehető erőt küldött arctámadásra Lothrin­geri Károly császári serege ellen. A hajnali köd és a kilátást akadá­lyozó dombok oltalma alatt, kitű­nően begyakorolt seregével lépcső­zetesen az ellenség déli szárnyára húzódott és ott túlerővel győzött. Ez a szárnycsata formája. Nagy Frigyes később saját tapasztalatai alapján felismerte, hogy a döntést erőszakoló szárnytámadás mellett az ellenséget arcban is meg kell támadni, nehogy felszabaduló erő­ket vonhasson a veszélyeztetett pontra. Nagy Frigyes volt az első hadvezér, aki tudatosan törekedett arra, hogy a csata döntő pontján túlerőt gyűjtsön. Hadserege kitű­nően képzett, de­­kevés létszámú volt és így Nagy Frigyesnek ez a harcforma felelt me­g legjobban. Ezt a felismerést fejlesztette tovább hadászati vonatkozásban Napóleon, aki azonban szelleme szabadelvű­ségével nem kötötte magát ked­venc harceljárások alkalmazásához. Napóleon az ütközetet legtöbb­ször elővéd­tek oltalma mellett és is a teljes bekerítésre törekedett. Ezzel a harcformával győzött Hin­denburg 1914 augusztus végén Tan­nenbergnél és ezzel szerezte meg a „Ghazi" jelzőt Ke­mai 1922-ben az Asium-Karahisszar melletti csatá­ban. A magyar ősi harcformákban a mozgékony lovastömegeknek volt döntő szerepük és a magyar vezé­rek mesterien alkalmazták ezt a harcászati fölényt az ellenség ki­fárasztásában és végül teljes be­kerítéssel végrehajtott megsemmi­sítésében. Példa erre a 899-ben Brenta mellett vívott ütközet, ami­kor a magyar lovasság fü­rge moz­dulatai, az összes kútfők szerint, az erők gazdaságos felhasználásá­nak valósággal mintaképeivé vál­tak. I­A Sí A sakkfeladványok világa írta: Szöghy József (Második közlemény) A feladvány eredete és a fejlődés vázlatos története Határozzuk meg: mi a sakkfeladvány? A „Magyar Sakkfeladvány Műszótár­" szerint: „Valamely­­sakkgondolatnak a sakkjáték rendes vagy módosított sza­bályai szerint meghatározott szerkezet­ben (felállításban) való kifejezése. A feladvány célja nehezen fejthető és szép alakba öntött tartalommal gyö­nyörködtetni." Én megpróbálom rövidebb formában kifejezni. A feladvány egy pontosan kidolgozott mattra vezető kombináció. Talán ez a meghatározás felkelti a gyakorlati játékosok figyelmét is a feladványok iránt? Milyen játszma tet­szik legjobban minden sakkozónak? A védhetetlen mattkombinációval vég­ződő! Kedvenc sakkrovataikban vagy sakklapjaikban sokszor olvashatják kedves sakktársaim: ,,Feladványszer­ű befejezés". Mit értenek az elemezők „feladvány­szerűség" alatt,? A nehezen megtalálható rejtett utat e nyeréshez, a meglepő áldozatokkal fűszerezett tá­madójátékot, a minden védőlépésre jól kiszámított matthálót! Íme, néhány mondattal kifejeztük a sakkfeladvány lényeges részeit! Egyben bizonyságát adtuk a játszma és a feladvány kapcso­latának is. Hogy született meg az első sakkfeladvány? Mutasim Billah bag­dadi kalifa 8­­14—842-ben egy győztes játszmáját olyan szépnek találta, hogy az utolsó lépések előtti állást megraj­zoltatta és ráíratta, hogy hány lépés­ben ad mattot világos? Ez az első meg­örökített hadállás és a későbbiek, amik mind egy-egy érdekes játszma végződést mutattak be, felidézték az ilyenkor szo­kásos vitákat: Mi lett volna, ha az ellenfél mást lép? Akkor is ugyanannyi lépésben nyer? Hátha van mentség a matt ellen? stb., stb. Talán ezek a viták ösztönözték a sakkozókat arra, hogy saját elgondolá­suk szerinti hadállásokat készítsenek? Még kikutatásra vár annak megállapí­tása, hogy milyen fejlődésen ment át a feladványköltészet közel ezer év alatt, egy azonban bizonyos: a játszmából indult ki a feladványköltészet és ha ma eltávolodásról beszélünk a kettő között, ez csak azt bizonyítja, hogy a fel­adványköltészet még mindig újabb és újabb lehetőségeket fedez fel, ami a gyakorlati játékról nem mondható el. D­e egy tanulsággal is szolgál nekünk: kiismerhetetlen és talán kimeríthetetlen a sakkjáték világa! De maradjunk a fejlődéstörténetnél. A festő hiába fest, ha nem állít ki, a költő hiába ír, ha verseit nem adják ki, így a feladvány költők is hiába ké­szítettek hadállásokat, ha nem volt sakklap, sakkrovat, amely közölte mű­veiket. Az első sakkrovat, amely feladványt is közölt, 1813-ban a „Liverpool Mer­cury"-ben jelent meg. Az első sakk­újság 1830-ban jelent meg az akkori világbajnok, La Bourdonnais szerkesz­tésében, de inkább játszmákkal, mint feladványokkal. Végre 183­1-ben az ango­lok megrendezték az első nemzeti feladványversenyt — csak angolok ve­hettek részt — Londonban. Ezt a ver­senyt W. Grimshaw a ma is róla el­nevezett témájú feladványával (sötét B. és F. kölcsönös önvonalzárásal) nyerte meg. Tehát az első feladvány születése és az első verseny rendezése között több mint ezer év telt el. De ezt a l­assú fejlődést szédületes iramban pótolta a feladványköltészet. Egyre-másra jelentek meg a világon a­ sakklapok, sakkrovatok, nemzetközi feladványkészítési versenyeket írtak ki, ezeken mindenki rész vehetett akár­milyen távoli országból — épúgy, mint ma — levél útján. Egy papírra nyom­tatva vagy rajzolva, a feladvány f­ölé írva a szerző neve és címe — és bárki lakhelyéről vett részt a távoli országok versenyein —, épúgy, mint ma. Ezzel párhuzamosan rendezték a megfejtési versenyeket, így mindig újabb baráto­kat szerezve a feladványoknak. Ezek a versenyek közelebb hozták egymáshoz a szétszórtan élő sakkozókat, egyidejű­leg megindult a feladványelemek fel­ismerésére és a kifejezésekre irányuló törekvés, hogy a feladványkedvelők ki­cseréljék egymással gondolataikat, né­zeteiket. Kialakultak a stílusok (an­gol, cseh stb.), rendszerekbe sorozták, műfajokra osztották a feladványokat. A megjelent műveket gyűjteni kezdték, így biztosítva az eredeti gondolatot be­mutató szerző elsőbbségi jogát. (A fel­adványok fölött az „eredeti" szó innen ered.) A feladványelemek rendszerbeosztása kialakította a kritikai­ szemléletet, amelynek alapján bírálták el és bírál­ják ma is el a feladványokat. Hogy milyen szempontok, divatok (!) határoz­ták m­eg a tetszésen kívül a feladvány­versenyeken a helyezéseket, azt leg­közelebbi cikkeim során elmondom. Legközelebbi cikkek: műfajok, fel­adványelemek s végül a kétlépéses fel­adványköltészet különböző válfajai. (Folytatjuk) J. J. (1939 május 7.) 1577. számú föladvány. Bielveld Kesteren (Holland). (Eredeti.) " • Fg7, E­d5 (12). Sötét: Kc4, Bbl, BUT. Fe4, Fg7, Hb3, Hg5; gy: aj. M, c6. d­l. Világos: K 1­7, Vc7, Bd6, Bg4, Hdl, Hd7; gy: a3, a4, C2, d2 (10). Matt i (kettő) lépésben. 1 k­H fíf m m ö m H tl tus 1. a m i i a. * sf#ai %'- ;; § íf !•[.„ n & m ÉÉ­H­p­x P ? fl világkiállításra •""^•«"­ kedvezményes jegy 1 P helyett 60 fill. Kapható Kultúrpropaganda jegy­pénztárainknál. VII. Erzsébet kör­út 35 és VIII. Conti­nera 4. sz. alatt 1578. számú feladvány. Felkai Imre, Debrecen. (Eredeti.) Sület: Kf5, Vb8, Bc.i, Bh4, Fl­7, FhS, Hc7, HM; gy. f3 (9). A megfejtések beküldésének határnapjai május 25. É­ W Wi WA Wt fMm,Ba s mm , HH ggf WZ'. WM 9M­ m w m Iff w&wt S 'n­'" ip "" m"t n fm m pi 1 n Világos: Kdl, Vdt, Ba6, Bgl, Fa2, Fel, HcS, He5 (8), Matt­i (kettő) lépésben. Megfejtések és kritika 1571. számú (Fleck) föladvány: 1. Her.—bt. Az intenció 1. . . . Hf2 miatt nem megy. (Do. F.) — Mellékm­egfejtés 1. Vd6:+. (K. J.) 1672. számú (Kunos) föladvány­: 1. Vgt. g7. Hat szabadhely öt mattal valószínűleg rekord, de mint föladvány, vegyes érzelm­­­­eket kelt. (Kl. L.) — Elcsépelt csillag­téma. (Do. F.) 1578. szám­ú játszma. (Reinert, 1939.) Szicíliai védelem. Mikenas, Dreiberg. Világos Sütét 1. el, r.i. 2. Bf3, cd. 3. ill, cdt. 4. /MK­ Hfd. ... Hc?„ Fbl. (Ez a támadószellemü lé. IK­S érdekes komplikációkra vezet, de nem olyan biztos, mint dG.) f. Hdller. (E jó, bár régi stílusú folytatás mellett figyelembe jöhet a még erélyesebb: 6. e".! He4. 7. Vg4, Hc3. 8. Vg7, Bf8. II. a.l, Fa.",. 10. Fht» stb.) «.... rf.I. 7. er., Hfd7. 8. T­ni, Ffs! (Hatály­talanítja !0. HdGt. Fdfi. 10. Vg7: folytatást • • • Fe6Vel.) 9. Fn­, Va6. (9 He5:-re 10. F a4[ ff,! 11. He7T, JCf7. 12. Ha8: minő­séget nyer.) 10. I at. VbiS. (A világos vezér nem üthető matt miatt.) 11. n—0—0. Fe.1? (Heti!) 11. bt: Fe7. 13. Fe7: Ke7. 11. Bd:,: Vf2: 1:,: Hc7, ed:,: 16. Hdj.1. Kh­*. 17. Fb.1, 1 dl. (Siitet bástya, vagy legalább g­yalog­nyerett roméi. A számítás azonban nem pon­tos. Jobb volt Be8.) 18. ed Vált. 19. Kd2, Vdtf. 20. Ftki, Hc6! 21. Vei.! Vf2t. 22. Kdl, Ves. 23. ed7:! Fd7: (A vezér most sem üt­hető a mattfenyegetés miatt.) 24. Vb7: (Itt még erélyesebb Vd6!) 21 Falt. 25. Kel, Belt. 26. Kbi, HcS. 27. Bel, Vei. 28. Va7, Vest. 29. c3. Vei. (29 Bc7.­ro 30. Vh8f, Kd7. 31. Fb5+ stb.) 30. Vc5, Vd21. 31. Fel sofét föladta. Sakkhírek A munkással,körül­ intézőbizottsága­k• KS 8-án este 7 órakor illést tart a közgyűlés é­lejének megállapítása és a technikai "aka­dályok miatt elhalasztott záróü­nnepély tár­gyában. Az elnökség kéri a sakkcsoportok i­­egbízottainak pontos megjelenését az isten helyszínén, VII. Dob­reca 90 alatt. A N­épszava megfejtési versenyének ál­lása: Barcza Béla 54, Sas Márton 53, Klein László, Doghiáni Ferenc, Kálna József 47, Balázs János, Nádas Ákos 4,4­, Kiss Lajos, Kunos Gábor 44, Árendás Károly, Besnyi András 39, Bessenyei Dezső 33, Kolster László 31, Szemők Imre 28, Bakos Ferenc 27, Mikola Árpád 24, Léderer Károly 20, Alkai Imre 18 pont stb. Az esedékes könyv­díjat Barcza Béla és Sas Márton a szer­kesztőség titkáránál vehetik át este 5—8 óra között. A Debreceni Sakkű­rben hosszú szünet után­ ismét a régi hagyományoknak meg­felelő sakkélet lesz. Rövidesen bajnoki ver­seny indul, amelyet a négy város: Debre­cen, Nyíregyháza, Miskolc, Diósgyőr kö­zötti serlegmérkőzés követ. A rovatvezető üzenetei Szöghy, Budapest. A 2. közleményt pén­teken kaptam meg. Technikai okokból sok­, kar előbb szükséges. A cikk általában tet­szett. — Buglos .1., Rákosszentmihály. Első kísérletében a kulcslépéssel tisztet ill. fel­adványban ez megengedhetetlen, mert itt, a szén érzetét felkeltő finomságokra törek­szünk. Gyalogot is csak abban az esetben lehet ütni, ha az világosra hátrányosnak látszik. Például önkötés, ellensakk lehetősége stb. Tehát már a gyalogütésben is megnyilvá­nuló kis szépséghibáért a tartalom nyújjt kárpótlást. A feladványok megismerése cél­jából ajánljuk, hogy fél évig csak megfeje­tésekkel foglalkozzék. A közismert Mimóza függöny-, füg­gönyanyag-, szőnyeg- és kézimunka­szaküzlet újonnan érkezett páratlanul ízléses és olcsó lakberendezési cikkei méltán keltenek a hölgyközönség köré­ben nagy feltűnést. Szebbnél szebb szí­nes függönyanyagok, csipkeszövetek és gitteranyagok, gyönyörű magyar perzsa­szőnyegek, ágy- és asztalterítők, min­denféle kézimunka és hozzávaló anya­gok, valamint a legújabb tavaszi és nyári divatfonalak óriási választékban, minden ízlésnek és zsebnek megfelelően találhatók a József körút 11. szám alatti Mimózában. Q-Q

Next