Népszava, 1939. május (67. évfolyam, 79–101. sz.)
1939-05-07 / 83. szám
1939 .május 7. vasárnap NÉPSZAVA A jegyes negyven év után megérkezik a felhőkarcoló felső emeletére: — Szerelmem, észrevettem, jelt adott, hogy jöhetek... fájdalom, nem működött a lift... — Ha csönget valaki, mondd, hogy a városba mentem ... — Egek, mit keres a napcsága a Városban? ...Jóiat Az aggódó feleség telefonál: — Ha szükség lenne rám, hívjad föl a „Mennyország 768342-573805" számot. — Öregem, most válassz! Akit akarsz inkább: megtanulni a labdaegyensúlyosáét, vagy női cipő lenni? KISGAZDÁLKODt- TANÍCSDÍJA Rovatvezetői TAKÁCS JÓZSEF A szegény ember tehene Valahol nemrégen fölvetették azt a gondolatot, hogy a szegénysorsú szülők gyermekeinek tejellátása céljából be kellene vezetni a vándorkecske-akciót. Vagyis az állam, illetve erre a feladatra fölállított szerv fejőskecskéket bizonyos időre használatra adna szegény családokhoz, egyiktől a másikhoz továbbítva. Így vándoroltatnák a kecskéket házról házra, faluról falura. Ez volna a vándorkecske-akció. Helyes, okos, szociális gondolat azok tejellátásáról gondoskodni, akik a mai rendszerben nem tudják megfizetni a drága tejet. A vándorkecske-akció terve azonban neo alkalmas erre. Mert bármilyen igénytelen állat is a kecske, azt már nem bírja ki, hogy minden héten más és más családok ,,használják". A kecskét is csak úgy lehet használni, ha megfelelően gondozzák és etetik. Hogyan lehet ezt elvárni az olyan szegény családoktól, ahol ehhez nincs meg sem az anyagi tehetség, sem a felkészültség, még kevésbé a vele való bánnitudás. Bizony, kevesen tudják, milyen becses jószág a kecske olyan háztartásokban, ahol nincs akkora terület, istálló és egyéb, hogy tehenet tarthassanak. Csekély tőkével — 30—40 pengőért jó közepes tejelőképességűű kecskét lehet venni — már beállíthatjuk tejelő állatunkat, ha tiszta, egészséges, a tehéntejnél nagyobb tápértékű tejhez akarunk jutni a saját gazdaságunkban. Bár a kecsketej nálunk nem piaci cikk, csak a saját háztartásban kerül fogyasztásra, de gyermekkórházak szívesen vásárolják, mert orvosi megállapítás szerint a kecsketej a csecsenók tégtájaálóbb itala. Ezenfelül a kecskék között a gönőkór olyan ritkaág (0.7'o), hogy tejük még pasztörizálás nélkül is bátran iható. Tartása sokkal gazdaságosabb, mint a tehéné. A kerti és konyhai hulladékokat, a köves-sziklás legelőket, parlagokat, árokpartokat kihasználja és tejtermelés útján jobban értékesíti, mint bármely más állat. Szakemberek megállapítása szerint a tehén évi átlagban csak 5—6-szor, a kecske pedig 10—12-szer annyi tejet termel, mint testsúlya. Némely országban húsáért is tenyésztik. A Balkánon és Olaszországban kitűnő sajtokat is készítenek kecsketejből. Azt mondhatjuk, de különben közmondás is, hogy a kecske a szegényember tehene. Pedig volt idő, nem is olyan régen, hogy a magyar ember nem szerette, sőt egymás között gúnyos tréfákkal tisztelte meg azokat, akik kecskét tartottak. Ma már azonban a kecske tartása mindinkább terjed, nemcsak a pestkörnyéki falvakban lakó munkáscsaládoknál, hanem a duna-tiszaközi, takarmányban szegény, homokon gazdálkodó kisebb gazdák tanyavilágában is. Mert gazdasági értéke épium abban van, hogy igénytelen, kevésbe kerül a tartása s azt hasznosítja. Sokan azért idegenkednek a kecsketejtől, mert hallották és hallomás után maguk is beképzelik, hogy a kecsketejnek valami nem éppen kellemes íze és szaga van. Mondhatnánk azt is, hogy ez csak olyan előítéletből származó babona, de inkább maradjunk a középúton és ismerjük el, hogy valami van a dologban. Dehát a tehéntejnek talán nincs szaga és íze? Dehogyis nincs. Csakhogy mi ezt szoktuk meg és ezért idegenkedünk a kecsketej másmilyen ízétől és szagától. Az is igaz, hogy ez a szag és íz akkor feltűnő, ha tisak a tejelő kecskék istállójában tartózkodik és ha az istálló piszkos, szellőzetlen. Az istállót naponta szellőztessük, annak falait időnként meszeljük ki és ami a legfőbb: a tejelő kecske szőrzetét naponta keféljük, tisztogassuk és lehetőleg szabadban fejjünk. Azután én saját tapasztalataim alapján azt állapítottam meg, hogy a legelőkön előforduló bizonyos áthatólagú gyomok is előidézhetik a tej különleges szagát. Ugyanis a kecske igen torkos állat. ..fűhöz-fához kapkod", mindent eszik. Szakemberei azt is megállapították, hogy bizonyos fajtáknál erősebb ez az íz és szag. Ezen úgy segítünk, hogy az ilyeneket nem szaporítjuk tovább. Egyébként pedig a telelés mennyiségére nézve nem a fajta a döntő szempont, hanem a megfelelő táplálás és gondozás. Visszatérve a cikkünk elején érintett dologra, szükséges volna, ha az állam vagy más közületek nagyobb gondot fordítanának a kecsketartás elterjedésére. Nem vándorkecske-akciót kell szervezni, hanem némi áldozattal lehetővé kellene tenni, hogy minden szegényebb falusi család, ahol van kert a ház körül, tarthasson kecskét a saját tejszükségletének kielégítése céljából. Ha például az állami költségvetésbe beállítanának évi csekély 2.300.000 pengőt arra a célra, hogy mondjuk, a mezőhegyesi kincstári uradalomban kitenyésztenék a megfelelő kecskeegyedeket s évente néhány ezer darabot befedeztetve kiosztanának az igénylő szegény családoknak ingyen vagy kedvezményes lefizetésre, ezzel egy jelentős lépés történne a sokat hangoztatott fajvédelem felé. T. J. K. Róza, Göd. Egy kotló a hidegebb tavaszi időben 10—20 csirkét tud szárnyai alatt melegen tartani, de nyáron 30-55 darabot is. A két kotló alól kikelt csirkéket bátran egyik kotló alá teheti, ha egyszerre kelnek. Ebben az esetben jó lesz a kis csirkék hátát, petróleummal vagy valami olcsó illatszerrel bepermetezni, hogy a kotló ne tudjon különbséget tenni a saját és az idegen csirkék között, mert gyakran előfordul, hogy némely kotló vágja a kis idegen mostohákat. Cs. A., Meggyesegyháza. Egy hattagú családnak a saját szükségletére 200 négyszögöl konyhakert elegendő. R. I., Mogyoród. Nálam még nem vettem észre, de a szomszédos, nagyobb szőlőtelep vincellérje már a napokban említette, hogy náluk jelentkezik a szőlőmoly. Legsikeresebb irtási mód az, ha sajátkezűleg két ujja hegyével megfogja és összemorzsolja, vagy forró vízbe fojtja a kártevőt, ez biztosan elpusztul és kárt nem tesz. Azután a közelben tartózkodó éneklő madarakat, varangyosbékákat és csirkéket nem szabad elzavarni, sőt oda szoktatni kell, mert ezek is segítenek a gazdának. Már a virágzás előtti időtől kezdve állandóan szemmel kell tartani a fürtöcskéket és minden pókhálósnak látszó bimbót vagy virágot, fészket és bogyót ügyesen le kell szedni és megsemmisíteni. Minden előfizetőnknek adunk kedvezményes jegyeket színházba, moziba, fürdőbe stb. Forduljon jegypénztárainkhoz: Kultúrpropaganda jegyiroda VII. Erzsébet körút 35. Tel.: 130-327 és VIH, Conti u. 4. Tel. 130-330,31 53358 MIT FŐZZÜNK? —MI HETI étrend MÁJUS 7-TŐL MÁJUS 13-IG VASÁRNAP. Ebéd: Gombaleves könnyű csipetkével, fokhagymával tűzdelt disznósült, törött burgonyával, friss tejes salátával, diószekeres. Vacsora: Deli maradék vagy körözött retekkel. HÉTFŐ. Ebéd: Fehér bableves benne fölt disznó farokkal, a puhára főtt disznótorokhoz salátafőzelék, kirántott bundás-zsemlye lekvárral. Vacsora: Déli maradék vagy tojásrántotta, saláta. KEDI). Ebéd: Húsleves finom metélttel, főtt hús a leveszöldséggel, fokhcsigymamártással, lekváros derelye. Vacsora: Déli maradék. SZERDA. Ebéd: Spárgaleves galuskával, disznókörömpörkölt sósvízben főtt burgonyával, fejes salátával. Vacsora: Déli maradék vagy zsíroskenyér újhagymával, tea. CSÜTÖRTÖK. Ebéd: Hamisgulyás, vízben sült tészta. Vacsora: Délről maradt tészta, meleg tej. PÉNTEK. Ebéd: Rizsleves friss zöldpetrezselyemmel, sajtos csőtészta (makaróni). Vacsora: Déli maradék vagy sósvízben főtt spárga, leöntve vajasmorzsával. SZOMBAT. Ebéd: Köménymagos leves, lencsefőzelék pirított szalonnaszeletekkel. Vacsora: Déli maradék vagy sajt retekkel. A tavasz legszebb hónapja a május, ilyenkor vágy fog el mindenkit, hogy friss zöldfőzelékféléket és salátát ehessen a hosszú tél szemes és gumós terményei helyett. Csak egészen friss zöldfőzelékféléket és salátákat vegyünk, amelyeket jól megmosunk és lecsepegtetünk. Használat előtt ne áztassuk sokáig a vízben, mert táplálóerejéből és ízéből sokat veszít. Kelkáposztát, salátát lehetőleg mossunk ki sósvízben, hogy a rovaroktól vagy a levelek közé bújt hernyótól megtisztuljon. Leghelyesebb a leveleket leszedni és úgy megmosni. A szép nagylevelű sóska- és spenótleveleket is jól át kell nézni, mert sokszor a legszebb levél alsó részén sűrűn meghúzódnak a fekete, apró rovarok. Hogy főzelékünk szép színű maradjon, forró sósvízben fedetlenül főzzük. Karfiolunk szép fehér marad, ha főzővizébe egy-két kanál tejet teszünk, a spenót (paraj) vizébe meg tegyünk egy fél kávéskanál szódabikarbónát, akkor szép üdezöld marad. Kellemes illatú és ízű lesz húslevesünk, gulyáslevesünk, ha tálalás előtt egy félórával adjuk bele a friss zöldpetrezselymet és hagyjuk vele főni fedő alatt. Sztárgobics. Egy negyedkiló friss spárgát a külső héjától jól megtisztítunk, azonnal vízbe rakjuk, hogy szép fehér maradjon, azután ujjnyiszéles darabokra vagdaljuk és annyi vízbe tegyük föl, amennyi levest akármik. 10—1."0 percig forraljak a sósvizben. Ezalatt vékony barnás rántást készítünk, adunk bele kis gyüszünyi törött paprikát, apróra vagdalt zöldpetrezselymet. Mindezt hideg vízzel föleresztjük és a spárgához öntjük, hagyjuk jól fölforrni. Lehet egy egész tojást előzőleg elkeverni és beleönteni, vagy egy tojásból és lisztből könnyű galuskát elkészítve, belefőzni. Főzhetjük a spárgát csirkeaprólékkal vagy borincsoutlevében. Hisznókürömpürkük. A disznókörmöket alaposan megtisztítjuk, már előzőleg földaraboltatok. Egy evőkanál zsíron ra elfonnyasztunk egy nagy fej vöröshagymát, beleadjuk a körmöket, megszórjuk törött paprikával, sóval és annyi vizet öntünk rá, hogy jól ellepje. Csendesen addig hagyjuk főni, míg puha lesz és vizét jól elfőtte. Ha szükséges, akkor mindig meleg vízzel öntjük föl. Zöldaprikát, piros paradicsomot vagy befőtt lecsót is adhatunk bele. Finom, ízletes ételünk lesz. Vízben sült tészta. Egy deka élesztőt cnkros tejben vagy vízben megkelesztünk, hozzáadjuk a félkiló liszthez és langyos sós vízzel vagy tejjel fölverjük, hogy se lágy, se kemény ne legyen, utána kelni hagyjuk. Amikor szépen megkelt, kinyújtjuk, a legkisebb pogácsaszaggatóval kiszúrjuk. Egy nagyobb lábost kikenünk zsírral, egy sort a kiszúrt tésztából belerakunk, iszoét megkenjük és így folytatjuk, amíg a lábos félig megtelik. Most aztán annyi langyos vizet öntünk a tésztára, hogy jól ellepje, utána befödjük olyan fedővel, amely pontosan a lábosra való és addig nem vesszük le, amíg nem halljuk, hogy sül a tészta. TÜIPWIS tfiznél ne süssük, mert odaég. (A tiszhely tetején kell sütni.) Ha kész, szétszedve, pukros dióval, mákkal megszórjuk, vagy lekvárba mártogatjuk. Lehetőleg frissiben fogyasszuk el. Csapi Sámuelné 17. oldal