Népszava, 1939. szeptember (67. évfolyam, 176–200. sz.)

1939-09-08 / 182. szám

1939 szeptember 8. péntek NÉPSZAVA Dráma hatvanmillió évvel ezelőtt Egy elsüllyedt kontinens története (London,­szeptem­ber 6. — A Nép­szava tudósítójától.) Az angolok hidegvérére jellemző, hogy most, amikor Nagy-Britannia néhány nap óta már háborúban áll, az angol fő­városban — mintha mi sem történt volna — zavartalanul továbbfolyik az egyetemeken a kutató munka és továbbfolynak azok a tudományos előadások is, amelyekről az angol lapok — a frontjelentések mellett — a szokott bő tudósításokban szá­molnak be. Legutóbb az angol tudo­mányos akadémia, a Royal Society geológiai osztályának elnöke tar­tott rendkívül érdekes előadást „Egy elveszett kontinens története. — Mi történt hatvanmillió évvel ez­előtt?" címmel. Az előadó, Sir Albert Seward, a geológiának és a történelemelőtti korok növénytanának egyik legala­posabb szakértője, bevezetőül azzal a kéréssel fordult hallgatóságához, hogy néhány órára fordítsák el figyelmüket attól, ami a jelenben történik és kövessék őt abban a ki­rándulásában, amelyet egy olyan korszakba tesz, amely még nem is­mert embert és amely 60 millió év­vel ezelőtt játszódott le a földön. Utalt ezután arra, hogy a geológiai leletek a föld területének körülbe­lül kétmilliárd évvel ezelőtti esemé­nyeiről is fölvilágosításokat nyúj­tanak és ebben az emberi ésszel föl nem mérhető időtávolságban az a hatvanmillió év, amelyről szó van, tulajdonképpen csak percnyi idő. A továbbiakban elmondotta, hogy hatvanmillió évvel ezelőtt emelke­dett ki a tenger iszapjából az a krétatömb, amely tulajdonképpen a mai brit szigeteket jelenti. Ebben az időben még mérhetetlen tenger borította mindazokat a­ területeket, ahol most Anglia déli partjai, Észak-Írország és Nyugat-Skócia terülnek el. Az angliai krétasziklák — amelyeket Dovernél oly jól lehet látni — lassan, de állandóan egyre magasabbra tolultak. A geológiai történelem egyik legizgalmasabb színjátéka volt, amikor a mérhetet­len tengerből nemcsak a mai Anglia területén, hanem föl egészen az északi sarkkörig, Grönland vidé­kéig sziklák emelkedtek ki és egy új kontinens keletkezett, amelyet a geológusok Thulei-kontinensnek ne­veztek el. Az úgynevezett tercier­korszakban — mintegy ötvenmillió évvel ezelőtt — ezen a szárazföldön mindenütt vulkánok kezdtek el mű­ködni. Itt érdemes megemlíteni azt, hogy a londoni földalatti vasutak építése során igen sokszor bukkan­tak a jellegzetes krétaanyag mellett vulkanikus kőzetekre is. A Hebri­dák szigeténél (Anglia északnyugati partjainál), továbbá Grönlandban és Norvégia északi partjainál is igen sok bazaltra bukkantak a kutatások során, a bazalt pedig — amint ismeretes — vulkáni ere­detű kőzet. Ebben az időben a Thuler-i kontinens átlagos magassága mintegy ezer méter volt a tenger színe fölött, de jó néhány millió évnek kellett elmúlni, amíg a kőzet fölbomlása következtében termő­föld, majd ezután növényvilág ke­letkezett ezen a szárazföldön. A Thulei-kontinens azután, még a jég­korszakok előtt, ismét elmerült a tengerben, hogy Grönland, az an­gol szigetek és apróbb szigetcsopor­tok mutassák egyedül a világnak, hogy itt valamikor szárazföld és élet volt. 3000 éves fák és távolkeleti növények A Hebridákon folytatott kutatá­sok rendkívül érdekes anyagot szol­gáltattak, í­gy például számos olyan növénynek és fának maradványaira bukkantak, amelyek most részben Japánban és Kínában, részben Ore­gon és Kalifornia északamerikai államokban (a Csendes óceán part­jain), részben pedig az amerikai Sziklás Hegységben é­s az ugyan­csak amerikai Sierra Nevadában még most is találhatók. A leggyak­rabban a Cryptomeria japonica el­nevezésű fa fordul elő a leletekben, ez pedig most a tokiói világhírű Nikko-fasort alkotja. A Hebridák melletti Mull szige­ten olyan fáknak maradványait ta­lálták, amelyek annak idején száz méter magasak voltak és az évgyű­rűk után következtetve, körülbelül 3000 évig éltek. Ugyanilyen fák nyomait találták Grönlandban, az Északi Jeges tenger egyes szigetein, továbbá Dél-Angliában is. Mind­ezek mellett az őstölgyek és őspla­tánok maradványaira bukkantak a kutatók. A Thulei-kontinens nö­vényvilágából — így például abból, hogy szőlőtőkék maradványait is megtalálták — általában arra kö­vetkeztetnek, hogy ez az elsüllyedt szárazföldnek igen gazdag — ha nem is egészen délszaki jellegű — növényzete volt, amiből viszont az következik, hogy abban az időben közvetlenül a sarkkör vidékén a hőmérséklet jóval enyhébb volt, mint ma. A Thulei-kontinens növényvilá­gának maradványait legfőképpen a Hebridákon kívül az angliai szénbányákban lehet megtalálni, sőt azok a kutatások, amelyeket az Északi Jeges tenger szigetein foly­tattak, szintén arra mutatnak, hogy ott is bőven található szén. Szén pedig csak ott van, ahol korábban fa és növényvilág volt, — ez is arra mutat tehát, hogy a föld történeté­ben ebben a korszakban ezen a vi­déken egészen más volt az időjárás, mint most. De ezekben az időkben — ha a mai ember élt volna — hiába kereste volna az európai hegyeket, a Pireneusokat, az Alpokat és a Kárpátokat. Nem találta volna az indiai Himaláját sem, mert akkor még ezek a hegyek a mindent el­borító óceán mélyén szunnyadtak és a mai Atlanti óceántól egé­szen a mai Csendes óceánig­ egyet­len összefüggő tenger terült el. A geológusok a Tethys tengernek hívják ezt az őskori óceánt, amely csak később vált ketté, az európai és ázsiai kontinens kiemelkedésé­vel. Egyelőre még nem világos, hogy a Thulei-kontinens elsüllye­dése, illetve darabokra bomlása egyidejűleg történt-e az euráziai szárazföld kiemelkedésével. Annyi azonban bizonyos, hogy a két óriási kontinens között összefüggés­nek kellett lennie, mert másképpen nem lehetne megmagyarázni azt, hogy Grönlandban ugyanolyan fák maradványait találják, mint ami­lyeneknek utódai most a Távol-Keleten tenyésznek. Az előadó ezután részletesen föl­sorolta, hogy a Thuler-kontinens növényzetének milyen maradvá­nyai találhatók még szerte a világ­ban, majd ezekkel a szavakkal fe­jezte be előadását: — A föld valamikor élettelen volt. Hogy az élet magva, a protoplazma hol és hogyan született, nem tudjuk — mi csak azt tudjuk, amit a föld HÉTFŐN végetér az LAKBERENDEZÉSI ÉS HÁZTARTÁSI HÉTFŐN déli 12 óráig |0||% kedvezménnyel QK­gP utazhat Budapestre. Visszautazás: belföldieknek IX 17-ig, külföldieknek IX 21-ig HÉTFŐN délig kapható a­­FKIH m­éves kedvez-M 1Él­ményes vásári belépőjegy a jegyirodáknál és a napilapok kiadóhivatalainál Siessen a vásár rendkívüli bevásárlási lehetőségét kihasználni! anyagának a szakértő számára írt lapjai mondanak. És ezek az írott lapok sok millió év előtti drámák­ról és eseményekről számolnak be, olyan drámákról, amelyekben szin­tén világok merültek el... Rendelet a hadiüzemek működéséről A „M. T. I." jelenti. A kormány rendeletet adott ki a hadi­üzemek zavartalan működésének bizto­sításáról. A rendelet szövege a követ­kező: 1. A jelen rendelet alkalmazása szempontjából hadiüzem az a vállalat, amelyet a honvédelmi miniszter a hon­védelem érdekét szolgáló termelés za­vartalanságának biztosítása érdekében külön rendelettel üzemének továbbfoly­tatására kötelez. 2. Ha a hadiüzemnek a honvédelem érdekét szolgáló bármilyen szállítási kötelezettsége van, ezt — minden más szállítási kötelezettségét megelőzően — termelési képességének teljes kihaszná­lásával a legrövidebb idő alatt köteles teljesíteni. Azt, hogy valamely hadi­üzemnek a honvédelem érdekét szolgáló szállítási kötelezettségei teljesítése vé­gett az első bekezdésben megállapított keretek között termelését milyen módon és mértékben kell fokoznia vagy egyéb­ként változtatnia és milyen munkaidő mellett kell folytatnia, az iparügyi mi­niszter külön utasításban határozza meg (üzemmozgósítási terv vagy feladat). 3. Az a hadiüzem, amelynek olyan egyéb áru- vagy munkaszolgáltatási kötelezettsége is van, amelynek teljesí­tése hátráltatná vagy gátolná a hon­védelem érdekét szolgáló megrendelés teljesítését, a nem honvédelmi célú szolgáltatást a további intézkedésig fel­függeszteni köteles. Az ily kötelezettsé­get az iparügyi miniszterhez a jelen rendelet hatálybalépésétől számított nyolc nap alatt be­ kell jelenteni. A szál­lítás felfüggesztését a bejelentőnek ha­ladéktalanul közölnie kell azzal, akinek irányában a szolgáltatásra kötelezettsé­get vállalt. 4. Ha a hadiüzem birtokosa a jelen rendelet 1—3. §-aiban megállapított kö­telezettségének nem tesz eleget, vagy nem megfelelően tesz eleget, vétséget követ el és egy évig terjedhető fogház­büntetéssel büntetendő. 5. Ha a hadiüzem birtokosa a jelen rendelet értelmében reá rótt kötelezett­séget — jóllehet annak teljesítésére műszaki, pénzügyi és egyéb szükséges felkészültség szempontjából képes lenne — nem, vagy nem megfelelően teljesíti. 5. oldal a szükséges munkálatokat az iparügyi miniszter hatósági vezető kirendelésével és az üzem személyzetének és eszközei­nek fölhasználásával is a vállalat bir­tokosának számlájára foganatosíthatja s ebben az esetben a hatósági vezetés­sel fölmerülő költség megtérítésére a mulasztót kötelezi. — Ez a rendelkezés a mulasztó büntetőjogi felelősségét nem érinti. 6. A jelen rendelet kihirdetése napján lép életbe. Szabályozzák a sparegyletek működését A pénzügyminiszter megbízta a Buda­pesti Kereskedelmi és Iparkamarát, hogy az úgynevezett „sparegyletek" további működésére egységes alapsza­bálytervezetet készítsen. Az alapszabály­tervezet elkészült. A kamara szerint a kisi­par­osok és kiskereskedők takarék­egyletei hasznosak és ezért kívánatos további fenntartásuk. Határvonalat von­nak azonban a takarékegyletek és a pénzintézetek tevékenysége között, ami azt jelenti, hogy a takarékegyletek nem foglalkozhatnak bankszerű hitel­kielégítéssel. Az alapszabálytervezet nem foglalkozik a kamatszedés nagy­ságával, ezt az ügyrendre bízza. A vol­taképpeni újítás az, hogy a kereske­delmi és iparkamarák ellenőrzési jogot nyernek a sparegyletek ügyvitelének felülvizsgálására, anélkül, hogy a taka­rékegyletek szabadságát megsemmisíte­nék. — Elhalasztották a bécsi őszi vásárt. Bécsből jelentik az „M. T. I."-nek. Az 1939. évi bécsi őszi vásárt, amelyet ere­detileg szeptember 17—23. napjaira tűz­tek ki, elhalasztották október 17—21­ napjaira. UTK SPORTTELEPÉN Hungária körút, 1939 szeptember hó 10-én, vasárnap délután '/1 5 órakor ÜBEs®®árSsa—tJgpest előzőleg délután '/1 3 órakor Szföf­i&CiOSKKi-^fiSgBIKBBSt ezt megelőzőleg délután 'fil órakor raiSt-Soproni VSE nemzeti ligabajnoki futballmérkő­ z­ésekre kedvezményes jegyek kaphatók Kultúrpropaganda jegypénztárunk­nál, Erzsébet körút 35. TeL: 130 321

Next