Népszava, 1939. október (67. évfolyam, 201–225. sz.)
1939-10-01 / 201. szám
2. oldal NÉPSZAVA 1939 októbere, vasárnap Berlin fölteszi a kérdést: háború vagy béke? — mondják Berlinben (Berlin, szeptember 30. — Német távirati iroda.) A szombati német sajtó vezércikkekben behatóan méltatja a német-orosz megállapodásokat. Németország és Oroszország a szeptember 28-i szerződéssel az újonnan meghatározott vonalon pontosan elhatárolta érdekkörét. Efelett a vonal felett azonban százszázalékos egyetértésben olyan hatalmi tényező alakul ki, amelynek léte sorsdöntő kérdés elé állítja Angliát és Franciaországot. Ez a kérdés így hangzik: háború vagy béke? A döntés súlypontja Londonban van. Lengyelország már nincs, aáború tárgya eltűnt, a világpolitikai helyzetben egyetlen hónap alatt hatalmas változás állott be a nyugati demokráciák hátrányára. Anglia és Franciaország dolga ebből levonni az észszerű következtetéseket. Ha azonban odaát a háborút óhajtják, akkor — miként a német-orosz nyilatkozat mondja — Oroszországgal „tanácskozunk a szükséges rendszabályokról" s ne kételkedjenek Londonban és Párizsban abban, hogy lesznek formák és lehetőségek, hogy miként nézzünk szembe ezzel a háborúval. („M. T. I.") A moszkvai sajtó a megegyezésről (Moszkva, szeptember 30. — „M. T. I.") A moszkvai lapok vezércikkekben foglalkoznak a német-orosz határ- és barátsági szerződés megkötésével. A „Pravda" a többi között a következőket írja: Németországnak és Oroszországnak egyenlő mértékben érdekében áll a jószomszédi, békés és baráti viszony. De a Németország és a Szovjet-Unió közötti béke és barátság egyben Európa minden népének érdeke. Az „Izvesztija" ,,A tartós béke szilárd alapja" című cikkében foglalkozik a német-szovjetorosz szerződés megkötésével és a többi között a következőket írja: A Szovjet-Unió és Németország továbbra is kizárólag a maga feladatának tekinti az eddigi lengyel területen a béke és a rend fenntartását, valamint az ott élő népek békés létének biztosítását. (Berlin, szeptember 30. — Német távirati iroda.) A „Pravda"-nak és az ,,Izvesztijá"-nak a moszkvai megállapodásokkal foglalkozó vezércikkeit a német sajtó a legnagyobb figyelemre méltatja és részletesen ismerteti. A lapok vastagbetűs sorokban emelik ki a többi között a „Pravdá"-nak azt a fejtegetését, amelyben rámutat arra, hogy a lengyel állam összeroppanása egyúttal annak a politikának az összeomlását is jelenti, amelyet a lengyel kalandot támogató kormányok folytattak, amidőn egymást felbiztatták és belevetették magukat az esztelen és bűnös háborúba. A ,,Pravda" és az „Izvesztija" állásfoglalásának részletes ismertetése mutatja, hogy ezek a lapok a német - szovjetorosz egyezményt részletekbe menően ugyanúgy ítélik meg, mint a német sajtó. Ez utóbbi főképpen azt a benyomást emeli ki, amelyet a német-szovjetorosz megállapodások a semleges államokra gyakoroltak. („M. T. I.") Anglia és Franciaország közösen foglal állást (Párizs, szeptember 30. — „M. T. I.") A francia és az angol kormány közösen foglal majd állást a moszkvai német-szovjetorosz megegyezéssel szemben. Valószínű, hogy a legfőbb szövetségi tanács a közeljövőben újabb értekezletre ül össze. Illetékes francia körökben, hangoztatják, hogy a nyugati hatalmak diplomáciája már eleve számot vetett Moszkva és Berlin megegyezésével. Ribbentrop moszkvai látogatásának eredményei nem jelentenek meglepetést számukra. Előre látható volt, hogy Németország biztosítja majd a szovjeti kormány további diplomáciai együttműködését, viszont a moszkvai megegyezés nem utal arra, hogy ez az együttműködés a katonai térre is kiterjed-e. Párizsban valószínűnek tartják, hogy a szovjetkormány egyelőre nem adja föl eddigi hivatalos semlegességét és hogy a szovjet a közeljövőben csak gazdasági segélynyújtásban részesíti Németországot. Hitler és Sztálin békekezdeményezését Párizsban egyszerű megyfélemlítési kísérletnek tekintik. Mértékadó francia helyen, valamint Párizs politikai és diplomáciai köreiben ez a „cinikusnak" minősített próbálkozás egyhangú elutasításba ütközik. Illetékes francia körökben ismételten körvonalazzák a nyugati hatalmak ismert és változatlan háborús célkitűzéseit. Franciaország és Anglia azért fogott fegyvert, hogy meggátolja az európai német hegemóniát. Katonai értekezlet Daladier-nál (Párizs, szeptember 30. — Havas.) Daladier miniszterelnök szombaton délelőtt Gameten és Valllemin tábornokkal, valamint Dartan tengernaggyal tárgyalt. A katonai tanácskozáson részt vett még Buhrer tábornok, a gyarmati hadsereg vezérkari főnöke és Decamp tábornok, Daladier kabinetirodájának főnöke is. Azértekezlet több mint egy óra hosszat tartott, Leibirun köztársasági elnök szombatondélelőtt fogadta Daladier miniszterelnököt és másfél órás megbeszélést folytatott vele. („M. T. I.") London: A nyugati hatalmak nem írnák alá Lengyelország felosztását (London, szeptember 30. — „M. T. I.") Az angol sajtó nem árulja el, hogy meglepetésszerűen érte a német - orosz szerződésről kiadott közlemény. A sajtó a békeoffenzívával szemben világos magatartást tanúsít és kijelenti, hogy a nyugati hatalmak nem írnák alá a Lengyelország fölosztását szentesítő békét. A nyugati hatalmak nem engedik magukat befolyásoltatni a fenyegetésektől, még akkor sem, ha Oroszország ténylegesen beavatkoznék a háborúba. Valamennyi lap számára ez a lehetőség nagyon kérdésesnek tűnik föl. A Kreml álláspontjával a lapok egyáltalán nincsenek tisztában. A „Times" az orosznémet viszonnyal kapcsolatban azt írja, hogy ezt a viszonyt az események határozzák meg majd, mégpedig olyan módon, ahogy Sztálin most még homályos szándékait fölfedi. A lap arra a következtetésre jut, hogy a szövetségeseknek Lengyelország számára tett ígérete megváltoztathatatlan marad. Az új béke egyik pontja Lengyelország szabadságának és függetlenségének teljes visszaállítása lehet. A „News Chronicle" hangsúlyozza, hogy ha pozitív ajánlatokat szövegeznek meg, a kormány természetesen tárgyalja majd ezeket, de — folytatja — emlékeznünk kell arra, ami Lengyelországgal történt. A „Daily Sketch" szerint a szerződés nem módosította a helyzetet. Több angol lap kiemeli, hogy Majszki londoni szovjet nagykövet ismételten biztosította lord Halifaxot arról, hogy a szovjet nyugaton fönn akarja tartani szigorú semlegességét. („M. T. L") A német-szovjet kereskedelmi kapcsolatok (London, szeptember 30. — Reuter.) A német - szovjetorosz kereskedelmi megállapodással kapcsolatban jól értesült körök annak a véleményüknek adnak kifejezést, hogy Németország a jövőben sem kap sokkal több nyersanyagot Szovjet-Oroszországtól, mint amennyit a Szovjet Unió eddig szállított Németországnak. Hangsúlyozzák ugyanis, hogy Németország minden importot — szemben 1934-gyel — nem arannyal, hanem árukkal fizet meg. Kiemelik azt is, hogy a német gépipar termelésének kapacitását már eddig is száz százalékban kihasználták és nem valószínű, hogy ez a kapacitás szeptember óta jelentősen növekedett volna. A német-orosz külkereskedelmi forgalom statisztikai adatait figyelembe véve megállapítják, hogy a német - szovjetorosz forgalom 1931—32-ben érte el a tetőpontját, tehát azt a pontot, ameddig a most létrejött megállapodás következtében ismét fel akarják a forgalom terjedelmét emelni. Ebben az időben a Németországba importált szovjetorosz áruk értéke az egész német importnak is—5.5%-a volt, viszont ugyanezekben az években a Szovjettínió a német kivitel 7.9-10.9/t-át vette fel. Másrészről hangsúlyozzák, hogy időközben bár emelkedett a szovjetorosz termelés, még nagyobb mértékben emelkedett a fogyasztás, úgyhogy a szovjet önmagát ugyan ellátja nyersanyagokkal, de nagy fölösleggel nem rendelkezik. Nehézséget okoz még angol felfogás szerint a szállítás kérdése is. Tallinn lehangolt és megnyugodott (Tallinn, szeptember 30. — „M. T. I.") A szovjet távirati irodának az orosz-észt megegyezésről szóló híre, amelynek észt terület megszállása a következménye, lehangoltságot kelt ugyan az észt nép egyes rétegeiben, másrészt azonban megkönnyebbülést is annyiban, hogy a Szovjet-Oroszországgal való összeütközés veszedelme elodázódik. A kormánysajtó kommentárjaiban hangsúlyozza az események áttekinthetetlenségét. (Tallinn, szeptember 30. — Német távirati iroda.) Selter észt külügyminiszter az észt nemzetgyűlés elnökének kíséretében repülőgépen Moszkvából jövet Rigán keresztül visszaérkezett Tallinnba. Selter jelentést tesz majd a köztársasági elnöknek és a miniszterelnöknek. A külügyminiszter hazajöhet Rigában megbeszélést folytatott a lett külügyminiszterrel. („M. T. I.") A magas vérnyomás és a vérkeringési zavarok kezelésénél reggel éhgyomorra egy kis pohár természetes „Ferenc József" keserűvízi sokszor nagyon jót tesz, mert a bélműködést csakhamar elrendezi, az emésztést előmozdítja, az anyagcserét felfrissíti és ezáltal igen kellemes közérzetet teremt. Kérdezze meg orvosát! (X) Délkelet-Európa helyzete a moszkvai megegyezés után (Genf, szeptember 30. — „M. T. I.") A bázeli „Nationalzeitung" többek között a következőket jelenti Berlinből: Kétségtelen, hogy Moszkvában olyan döntések történnek, amelyek teljesen új arculatot adnak majd Délkelet-Európának. Nem kétséges többé Németországnak és Oroszországnak az az elhatározott szándéka, hogy valamennyi kérdés elintézésénél elutasít és kizár minden harmadik hatalmat. Szovjet-Oroszországnak az európai politikába való bekapcsolása mindenesetre sokkal nagyobb méretűnek tűnik fel, mint ahogy még néhány nappal ezelőtt látszott. Véglegesen megszövegezték az angol-francia-török szerződést A Dardanellákat elzárják a hadviselők hajói elöl (Istanbul, szeptember 30. — Stefani.) Ankarából érkező hírek szerint kidolgozták az angol-franciatörök szerződés végleges tervezetét, sőt a szövegezés is megtörtént három nyelven. A megállapodás egyik szakasza szerint Törökország kötelezettségei érvénytelenekké válnak abban az esetben, ha Szovjet-Oroszország hadiállapotbakerül a másik két szerződő féllel. Másrészről állítólag megállapodás jött létre Törökország és Szovjet-Oroszország között, amely szerint a Dardanellákat elzárják a hadviselő államok haditengerészetéhez tartozó minden hajó elől. Meg kell azonban jegyezni, hogy ezek az elvi megállapodások a német-szovjetorosz szerződés megkötése előtt kerültek megtárgyalásra és most nem lehet előre tudni, vájjon aláírják-e a török-angolfrancia szerződést. Szaradzsoglu moszkvai látogatásáról politikai körökben szigorú titoktartásba burkolódznak. („M. T. I.") (Ankara, szeptember 30. — Reuter.) Az angol-francia-török kereskedelmi szerződést a jövő héten aláírják. A török lapok beszámolnak arról, hogy Ankara és Berlin között új kereskedelmi szerződés készül. A lapok hangsúlyozzák, hogy Moszkvában a most folyó szovjetorosz-török tárgyalások nem változtatják meg Törökország magatartását Angliával és Franciaországgal szemben, Törökország továbbra is őrködik a feketetengeri eddigi helyzet fenntartásán, valamint a Földközi tenger biztonságán. A lapok megjegyzik, hogy Törökország abban a szerencsés helyzetben van, hogy ezt a politikáját Berlin, Moszkva, Róma, London és Párizs egyformán támogatja. Október a JVEPSZMVM hónapjai Mindnyájan szerezzünk legalább egy-egy új előfizetőt lapunknak!