Népszava, 1940. augusztus (68. évfolyam, 172–196. sz.)

1940-08-01 / 172. szám

oldal anyagszállítás megakadályozására­ vonatkozó egyezményt. Már akkor valószínűnek látszott, hogy ez a szerződés nem lesz hosszúéletű. Most Butler államtitkár közölte az alsóházban, hogy az út lezárásának végrehajtásáról és japán-angol együttműködésről mindaddig nem lehet szó, amíg a japáni vezető po­litikusok álláspontjukat gyökeresen meg nem változtatják. Ez volt Ang­lia válasza. Az Egyesült Államok még súlyosabban ütött vissza: Roosevelt elnök szerdán elren­delte a nem amerikai kikötőkbe irányuló repülőgépben­zinszállít­ások teljes felfüggesztését, egyszóval az olajblokád után benzinblokád alá helyezte Japánt. Figyelembe véve azt, hogy Japán olajtermékellátá­sának 90 százalékát külföldről, főleg Amerikából fedezi , rendkívül ke­mény lépésnek kell minősíteni ezt az intézkedést. A Kínával háborús­kodó Japán hadirepülőgépeinek benzinje csaknem teljesen az Egye­sült Államokból származott. A Távol-Kelet és Közép-Európa Fölmerül most már a kérdés: elkerülhetetlen-e az összecsapás az Egyesült Államok és Japán között? A válasz erre alig­ha lehet igenlő. A kínai kormány hivatalos értesí­tője, a „The China Fortnightly" közli, hogy a kínai sajtó véleménye szerint Japán nincs abban a hely­zetben, hogy háborút kezdhessen az USA ellen. A kínai háború leköti Japán erőinek jelentékeny részét, de az Egyesült Államok sem akar­nak háborút Japánnal mindaddig, amíg a Guam szi­getein és a Csendes óceán többi amerikai sztratégiai pontján a szükséges mértékben meg nem erősítették a védelmi be­rendezéseket. Általános szempontok is vissza­tartják az USA-t a keletázsiai há­ború­tól. Így például:­­ az európai háború. Éppen ezért a Távol-Kele­ten a kínai sajtó csak a gazdasági háborút példátlan arányú kiélesedé­sével számol, továbbá azzal, hogy az USA ilyen eszközökkel akarja kifárasztani Japánt. Hacsak valami váratlan fordulat be nem követke­zik, valószínűnek kell tartanunk, hogy valóban így alakul m­ajd a helyzet. NÉPSZAVA­ZÜ30 augusztus 1. csüfőrtőf ENYÉM, TIED, ÖVÉ, VALAMENNYIÜNKÉ NÉPSZAVA A délkeleteurópai közvetlen tárgyalások megindulását várja Róma (Róma, július 31. — „M. T. I.") Az olasz lapok továbbra is részle­tesen foglalkoznak Délkelet-Európa átalakulásának kérdéseivel. A „Mes­saggero" azt írja: Mértékadó ma­gyar körökben hangoztatják, korai minden találgatás a ma­gyar-román tárgyalások helyé­ről és időpontjáról. A „Stampa" és a „Popolo di Roma" hangsúlyozza: Biztosra lehet már venni, hogy Bulgária nemsokára visszafoglalja Dél-Dobrudzsát és le­mond Észak-Dobrudzsáról, hogy ne vágja el Romániát a Fekete tenger­től. Az északdobrudzsai bolgárok délre költöznek, ahonnan viszont a románok északra­ költöznek át. Szófia és Bukarest között a tárgya­lások közvetlenül küszöbön állanak. Budapest és Bukarest között a tár­gyalások alighanem nehezebbek lesznek. Azokat a híreket, amelyek arról szólnak, hogy a megbeszélések az egyik erdélyi városban lesznek, amelyet a románok jelképesen ki­ürítenének, nem erősítik meg. Az egyik hírügynökség értesülése sze­rint mindamellett úgy látszik, hogy a román és a magyar kormány között a megbeszélések már a közeli napokban megkezdődhet­nek. A magyaroknak most a legfonto­sabb az, hogy Románia elismerte, területeket kell átengednie. „A magyar-bolgár-román területrendezésnek szeptember 15-ig kell létrejönnie" (London, július 31. — „M. T. I.") Az angol sajtó egy része továbbra is bő teret szentel a magyar-bolgár­román területrendezésről szóló hí­reknek, megemlítve, hogy a köz­vetlen megállapodásnak szeptember 15-i­g kell létre­jönnie, különben a t­e­n­g­e­­ly döntőbírósága következik. Több lap közli a hírt a tárgyalások helyéről, hozzáfűzve, hogy az első lépésnek román részről kell megtör­ténnie. Több lap, köztük a „Times" és „Daily Telegraph", azt állítja, hogy Romániában növekszik a hangu­lat a további területátengedések ellen. A „Daily Mail" közli a Reuter­iroda jelentését arról, hogy egyes román körök szerint vissza kell uta­sítani a salzburgi diktátumot. Angol tiltakozás Bukarestben (Bukarest, július 31. — Reuter.) A román kormány kedden délután hosszú minisztertanácsot tartott. A brit ügyvivő a külügyminisztérium­ban átnyújtotta a brit kor­m­­ány tiltakozását amiatt, hogy a romániai angol állampolgá­rok és vállalatok ellen intézkedése­ket hoztak. („M. T. L") (Bukarest, július 31. — „N. S. T") Az, állítólagos angol-román jegyzék­háborúval kapcsolatban, amelyről az utóbbi napokban külföldön so­kat beszéltek, bukaresti forrásból a következőket közlik: — Az angol tiltakozó jegyzéket csak kedden este hat órakor nyújtotta át Hankey bukaresti angol ügyvivő a külügyminisztériumban. Ez a jegyzék — hír szerint — tárgyila­gos, de erélyes formáiban a követ­kező panaszokat tartalmazza: Pa­naszt emel 1. az „Astra Romana" kőolajvállalat ellen való román el­járás miatt, 2. az angol dunai gőzö­sök és uszályok elkobzása miatt és 3. angol állampolgárok három hét­tel ezelőtt történt kiutasítása miatt. A román kormány a jegyzékre még nem adott választ, ezért tehát alaptalan minden kom­bináció a jegyzékváltásra vonat­kozóan, amely a híresztelések sze­rint a hajók kölcsönös visszaadásá­val végződött volna. Román koronatanács (Bukarest, július 31. — „K. H") A koronatanács tagjait szerdán este 6 órára értekezletre hívta egybe Gigurtu miniszterelnök. Ezen a ta­­nácskosságon tájékoztatja .Gigurtu a koronatanács tagjait a Hitler kancel­lárral, Ribbentrop külügyminiszter­rel és Mussolinival folytatott tár­gyalások összes részleteiről. A koronatanács jelentőségét kü­lönösképpen emeli az az előre jel­zett hír, hogy a megbeszélések ered­ményei — amelyek nem csekély mértékben fontos külpolitikai elha­tározásokkal kapcsolatosak — egé­szen rövidesen tényekben is kifeje­zésre fognak jutni. (Bukarest, júls 31. - „N. S. T.") Mint most utólag közlik, kedden este 10 órakor Gigurtu miniszter­elnök saját kezdeményezésére talál­kozott Maniu erdélyi román pa­rasztpárti vezérrel. A megbeszélés után, éjfél felé, Maniu párthíveivel tanácskozott. Befejeződtek az orosz-román tárgyalások (Bukarest, július 31. — „M. T. I.") A kiürített terület vasúti anyagá­nak átadásáról három hét óta fo­lyt szovjet-román tárgyalások befeje­ződtek. Az egyezményt Odesszában fogják, parafálni. A román bizott­ság már el is utazott Odesszába. (Kisenev, július 31. — ,,K. H.")" A szovjetorosz hatóságok­­ közvetle­nül Beszarábia átvétele után nagy­arányú építkezéseket indítottak meg Beszarábia egyes folyami ki­kikötőiben. Az építkezések célja — mint hivatalosan jelzik —, a fo­lyami hajózás biztosítása. F­ERENC JÓZSEF KESERŰVÍz Roosevelt felhatalmazást kapott a nemzeti gárda és a tartalékos tisztek behívására Negyvenmillió amerikai összeírása (Washington, július 31. — „M. T. I.") A szenátus katonai bizottsága kedden egyhangúlag felhatalmazta Roosevelt elnököt, hogy a nemzeti gárda tagjait és a tartalékos tisz­teket tényleges kiképzésre behívja. Az elnöknek eszerint joga van az említetteket 12 hónapot meg­ nem haladó, bármilyen tartamú kikép­zésre behívni. A törvényjavaslat megtárgyalás céljából most már a szenátus elé kerül. A szenátus katonai bizottsága el­napolta a döntést Burkey Wads­worth törvényjavaslata tárgyában, amely a kötelező katona szolgálat bevezetésére vonatkozik és azt in­dítványozta, hogy a 18. és 24. évi korhatár között össze kell írni mint­egy 42 millió embert. Repülőgépbenzin-kiviteli tilalom Amerikában (Washington, július 31. — Reuter.) Az Egyesült Államok kormánya megtiltotta a repülőgépbenzin kivi­telét a nyugati féltekén k­í­v­ü­l bármely országba. A nyugati féltekén kívül működő amerikai légiforgalmi társaságok azonban hozzájuthatnak a szükséges üzem­anyaghoz. Early, Roosevelt, titkára kijelen­­tette a sajtó képviselői előtt, hogy ezt az intézkedést Maxwell, a kivi­teli ügyek vezetője javasolta s azt Roosevelt is jóváhagyta. A feltett kérdésekre válaszolva hangsúlyozta, nem tudja, vájjon Amerika szállít-e ezentúl benzint Angliának. („M. T. I.") Orosz-amerikai kereskedelmi tárgyalások (Moszkva, július 31. — Német távirati iroda.) A moszkvai ameri­kai nagykövet és a külkereskedelmi biztosi hivatal között, hír szerint, jelenleg tárgyalások f­olynak a szovjet-amerikai kereske­delmi szerződés m­eghosz­szabbításáról. Az 19­17 augusz­tusban kötött kereskedelmi szerző­dést megállapodás szerint évenként augusztus 28-án újítják, illetőleg hosszabbítják meg. Thurston, az Egyesült Államok moszkvai nagykö­vete kedden e tárgyban tanácsko­zott Mikojan kü­lkereskedelmi nép­biztossal. („M. T. I.") Az USA hadihajói veszik védelmükbe az amerikai francia birtokokat? (Newyork, július 31. — „N. S. T.") A „New York Daily News" jelentése szerint az Egyesült Államok flottaexpedíciót szándékoznak kiküldeni a Karaib- tengerre, hogy a francia birtokokat védelmükbe vegyék. A Martinique szigetén állomásozó francia hadihajókat leszereli. A lap értesülése szerint Martinique francia helytartója bizalmasan értésére adta az Egyesült Államok kormányának, hogy az intézkedést kedvezően fogadja. Hull külügyminiszter beszéde a havanai záróértekezleten (Havana, július 31. — „K. H.") Cordell Hull, az Egyesült Államok külügyi államtitkára, mielőtt el­hagyta volna Cubát, nagyszabású beszédet mondott a pánamerikai értekezlet záró­ülésén. — Világos most már — mondotta Co­rdell Hull —, hogy az amerikai köztársaságok minden lépésre föl­készültek, amit egyes területek bir­tokbavétellé, felforgató tevékenysé­gek megakadályozása vagy bár­minő gazdasági kérdéseik meg­oldása terén szükségesnek muta­t­kozihatuik. Amerika most az egység és összetartás olyan képét mutatja, amelyre még­sem volt példa. (Havana, július 31. — Német táv­irati iroda.) Az amerikai külügy­m­in­i­szt­erek második tanácskozását kedden ünnepél­yes záróü­léssel fe­jezték be. Az Egyesült Államok küldöttsége az­­ ü­lés végeztével azonnal elutazott. Campa kubai külügyminiszter záróbeszédében a több­bi között ki­jelentette, hogy a tanácskozás so­rán elhatározott intézkedések sem teremtenek nemzetközi­­ jogot s nem irányulnak egyetlen ország el­len sem, csak céljuk előrelátó véde­kezés avégből, hogy Amerikában a béke, a­ biztonság és a demokrá­cia továbbra is fennmaradjon. („M. T. I.") —­ Folytatás a 10. oldalon —

Next