Népszava, 1941. március (69. évfolyam, 50–73. sz.)
1941-03-13 / 60. szám
1941 március 13, esfitert5fe NÉPSZAVA Új Uy-ügyek Alulírott Kamarás János, örömmel vettem tudomásul, hogy a Sajtótanács Uy Károly nyilas szerkesztőt „az újságírói foglalkozási tisztességtelen jövedelemszerzésre való felhasználása miatt eltiltotta az újságírástól". Legfőbb ideje, hogy valahogyan ártalmatlanná tegyük azokat az új és régi „forradalmárokat", akik a revolúciót összetévesztik a revolverrel és a revolvert a töltőtollal. Célszerűnek vélem azonban, hogy a Tanács foglalkozzék azzal az elvi kérdéssel, váljon a tudat»« ferdítéssel, tevékeny tudat- anságterjesztéssel, a magyar nyelv tudatos vagy öntudatlan meggyalázásával szerzett újságírói jövedelem, szóval mindaz, amivel Uy úr néhány régi bajtársa megkeresi mindennapi „vérvalóságát", tisztességes újságírói jövedelemnek tekintendő-e? Mert amennyiben az ily módon szerzett jövedelem tisztességtelen, fel kell hívnom a Tanács figyelmét ifj. virtsologi Rupprecht Olivér dr elnök-vezérigazgató, főszerkesztő és felelős kiadó „Magyarság" című lapjának március 12-i számára, amelynek vezércikkében Ruttkay R. Kálmán, nyilasok főbaklövésze ezt írja: „Az angol nemzet, ellentétben Kopernikussal (?) századok óta azt hiszi magáról, hogy a föld körülötte forog." „Ha Ruttkay mondja, higgjetek neki, mert Brutus derék, becsületes férfiú s a többiek is minél becsületes férfiak" (persze Uy, Kovarcz stb. stb. stb. stb.. .-k kivételével). Eszerint az angolok mindenesetre bolondok. Mert az még érthető, ha a földről azt hiszik, hogy körülöttük forog. De R. R. K. úr szerint magukról hiszik, hogy a föld forog, ami éppen olyan valószínűtlen, mintha én magamról hinném azt, hogy Uy Károly nem újságíró, de R. R. K. úr sem az. Továbbá az új csillagászat alapelve — fent idézett mondat szerint — az, hogy nem a föld forog az angolok körül, hanem az angolok a föld körül. Ezt pedig, úgy hisszük, még nyilasék is nehezen hiszik el. Egyetlen mondatban található két ekkora kergeség, szerény véleményem szerint indokolja, hogy a Tanács elrendelje írója képességeinek megvizsgálását és azt szerkesztőségi asztaltól egy átképző tanfolyamra vagy más, megfelelő helyre küldje. Ugyane lapban egy névtelen cikk a következő nyilasságokat (bocsánat e durva kifejezésért) tálalja fel: A „Gulliver Utazásai" kéziratából az angol cenzúra (!) kiirtotta a politikai kritikát. (Nyilasság!) 2. A „Gulliver Utazásai" „London pénzhatalmasságaiit" támadta (Vérvalóságra emelt nyilasság! Hol voltak Swift korában londoni pénzhatalmasságok!) 3. Swift ír nemzetiségű volt (Erre a nyilasságra már csak Swift tudna méltó jelzőt találni, aki az íreket az angoloknál is jobban megvetette. 4. Swift „az ír családok gyermekeit olyan útra akarta terelni, hogy sem az állam, sem az egyén terhére ne legyenek". (Talajgyökérre emelt vérrög legyen, aki ilyen cifrán írja körül Swift kegyetlenül gúnyos javaslatát, amelyben azt tanácsolja az íreknek, hogy gyermekeik húsát árulják, mert így ők pénzhez, az angol előkelőségek ínyencfalatokhoz jutnak.) Mindezeken kívül felhívom még a Tanács figyelmét a Népszava hasábjain ismételten ismertetett nyilasságokra, amelyekből a paranoia neo-journalistica (új-ujságírói őrsdüh) majdnem teljes klinikai anyaga összeállítható és vagyok sürgős intézkedést kérve, alázatos tisztelettel Kamarás János Herschel és az Uranus Százhatvan éve történt, 1781 március 13-án, hogy egy kis angol város templomi orgonistája felfedezte az Uranus bolygót úgy tizenkilencszeres földtávolságban, tehát 2868 millió kilométernyire a Naptól. A természettudomány küzdelmeinek egyik legszebb fejezete fűződik Herschel Vilmos felfedezéséhez. A Bika és az Ikrek titka A fiatal Herschel, akárcsak az apja, muzsikus volt és Bathban, ebben a kis angliai városban kereste kenyerét Különös szórakozásból mellékesen az üvegcsiszolást is űzte és begyakorolta magát — szabad idejében folytatott matematikai, optikai és csillagászati tanulmányainak alátámasztására — csillagászati tükrök csiszolásába. Amikor látta, hogy az orgonistáskodás és zenetanítás révén nem válhat valóra álma, távcső megszerzésére szeretett volna pénzt összegyűjteni, nekifogott hogy maga csinálja meg magának, ezt a csillagászati műszert. Fáradozása sikerrel járt, végre betekinthetett alaposabban az ég titkaiba, majd újabb és újabb megfigyeléseihez egyre jobban tökéletesítette távcsövét: egyre nagyobb tükröket csiszolt és egyre hosszabb csöveket alkotott Végre megszerkesztette 120 centiméteres átmérőjű, eladdigi példán kívül álló tükörrel, 12 méteres távcsövét. Ekképpen jutott el a nevezetes dátumig. 1781 március 13-án, amikor éppen a Bika és az Ikrek csillagképét vizsgálta át elébe tűnt egy addig ismeretlen égitestnek eléggé nagy átmérőjű korongja. Kis tengerzöld, olykor kékes korong, amelynek a felületén egyébként a nagy távolság miatt részleteket megkülönböztetni nem lehetett (A sokkal tökéletesebb távcsöveken át ez azóta sem sikerült.) A korong alakról nyomban látta, hogy ez az égitest állócsillag nem lehet — az állócsillagok fényes pontok csupán a távcsőn át is —, viszont azt a kérdést, hogy bolygó-e ez a csillag, tehát a naprendszerünkhöz tartozó égitest, avagy pedig üstökös — nyitva hagyta az angol akadémiához intézett bejelentésében. Kilencvenegy esztendeig vizsgálódott a tudomány, amíg megállapította, hogy Herschel bolygót fedezett fel. A távcső fejletlensége és egy hibás feltevés volt az oka ennek a késedelemnek, ez egy Cybele-változat a hitregében —, voltak, akik a tengeristenről, Neptunról kívánták elnevezni, talán a Rhea-rokonság nyomán — mindez nem szilárdult meg. A tudomány Bode ajánlására az új fölfedezést az istenek ősatyjáról, az egek megszemélyesítőjéről Uranusnak nevezte el. A heptománia jellemző a fölfedezést követő idők szellemére — arra, hogy még akkor is milyen akadályokkal kellett megküzdenie egy tudományos eredménynek —, a nemzeti elfogultság, angol fölfedezésről lévén szó, nem egy országban nem akart tudomást szerezni az új bolygóról és fölvonultatták ellene a többi között az asztrológiát. Ezt a csillagjóslással foglalkozó áltudományt, amely még a 19. század elején is kísértett, hogy aztán elmerülvén, napjaink fölfordult gondolkozásában újra betöltse egy hazajáró kísértet siralmas szerepét. Már az ókor és a középkor tele volt a számok babonájával és az asztrológia is a többi között a hetes számot avatta szentté Nos, ez a Herschel fölfedezett egy új bolygót, holott bolygó csak hét darab lehet, a világ hetesrendszerű harmóniája értelmében!... Tudni kell ugyanis, hogy a régi világ hét bolygót tartott számon, köztük tévesen a Napot és a Holdat is bolygónak tekintvén, viszont a Földet mint a világ „közepét", nem tekintették bolygónak. Ha most Herschel új bolygót hozott akkor a gyönyörű hetes-rendszer megbomlik és mi lesz a világból! Hát nem gyönyörű harmóniája a mindenségnek, hogy hét bolygó van, a hétnek hét a napja, hét a fémek száma, a művészetek száma is hét, hét bölcs volt hét a halálos bűn, hét a világcsoda, hét színe van a szivárványnak és amit még akartok... Amikor aztán már semmiféle kibúvó nem akadt a végből, hogy az Uranus mégse legyen igazi bolygó, kisütötték, hogy ott van a pokol... Azóta ez a hetestéboly, ez a heptománia szerencsésen megszűnt, de azért egyes „tudományos" mániáik máig is zavarják az emberiség életét látható, ha valaki tudja, hogy hol keresse. Szerepel is följegyzésekben, mint névtelen állócsillag. Flamsteed 1690-ben először figyelte meg közelebbről, de a titkot nem oldotta meg. Le Monnier 1768 körül nyolcízben figyelte meg és jegyezte föl róla adatait és ha csak egy kevéssé pontosabban összehasonlítja ezeket a saját maga megfigyelte adatokat megelőzte volna Herschelt Hiába, mindennek meg kell érnie, hogy megszülethessék! Egyébként Herschel maga fedezte föl az Uranus két holdját négynek a létezését kiszámította, közülük kettőt meg is talált 1846-ban az angol Lassel, a másik kettőt még keresik. Talán annyit még az Uranusról, hogy 84 év alatt kerüli meg a Napot (a Föld keringési ideje egy év), azt hogy forog a saját tengelye körül, csak következtetni lehet, megfigyelni még nem; átmérője 50.000 kilométer körül van (a Föld átmérője 13.000 kilométer), tömege a Föld tizennégyszerese, sűrűsége kicsiny, körülbelül a vízével egyenlő és azt is tudjuk róla, hogy sűrű légkör veszi körül. Hiányos lenne ismertetésünk, ha meg nem említenénk az Uranus felfedezésének egy bámulatos tudományos következményét Bouvard 1820-ban megállapította, hogy amíg a Jupiter és a Saturnus, bolygók mozgása hódol a gravitációs (nehézkedési) törvénynek, az Uranusnál figyelemreméltó állandó eltérés mutatkozik. Milyen ismert tényezőt figyelembe vett, de ezek nem magyarázták meg az Uranus pályájának a zavarait Föl kellett végül tennie, hogy valahol a „közelben" van egy ismeretlen égitest amely vonzásával ezeket a „háborgásokat" okozza. Végül is Arago, a nagy francia csillagász a fiatal matematikust Leverriert kérte fel, hogy foglalkozzék a dologgal. Világos volt, hogy az ismeretlen bolygó nem lehet a Saturnus és az Uranus között, mert akkor a Saturnuspályát is zavarná, a keresett zavargó tehát kívül esik az Uranus pályáján... Leverrier 1840-ben kiszámította, 1846-ban közzétette az ismeretlen bolygó adatait mire két csillagász is megtalálta a kiszámított helyzetben. Megtalálta a Neptunust, amely harmincszoros földtávolban kering a Nap körül és a Napot 165 év alatt kerüli meg. Borús napjainkban jó megállni egy pillanatra az emberi szellem igazi tényei mellett. Talán egyszer végre majd önmagát is felfedezi az szs. Az Uranustól a Neptunusig Sajátos tény, hogy az Uranust régebben is sokan és sokszor látták, hiszen szabad szemmel is még éppen ember. Amíg egy csillag nevet kap Herschel, az óriási távolság miatt is, inkább az üstökös-megoldás felé hajlott és a tudomány hosszú időn át kereste, számítgatta ezt az üstököspályát Ám az üstökös parabolapályáját hiába számították ki az adott mozgási helyzetek alapján, mindig újra és újra kellett kezdeni a műveletet, mert ez a különös üstökös sehogyse akart a számára kitűzött pályán haladni. Végül is arra kellett gondolni, hogy hátha a körpálya-számítás jobban beválik! így derült aztán ki, a most már helyes matematikai feltevés nyomán, hogy Herschel csillaga nem üstökös, hanem bolygó. Herschelt a fölfedezés nevezetes emberré tette, III. György angol király nyomban évi 200 font járadékot biztosított neki, hogy kizáróan a tudományos munkának szentelhesse életét Csillagát ezért Herschel Georgium Sidus-nak, „Györgyök csillagá"-nak nevezte el, az angol csillagászat máig is így tartja számon. Francia tudósok Herschelről akarták elnevezni, Goethe a „Planetentanz" című költeményében Cybele-nek nevezi a görög hitrege egy jótékony istennőjéről, mások Area-nak nevezték 5. oldal Nyomoznak a kispesti robbanás ügyében Kispesten a rendőrség tovább testét beszállították a temető halotnyomoz a polgári iskolai bombarobbanás ügyében. A főkapitányság részéről a nyomozást Juhász József kapitány irányítja, aki azt igyekszik megállapítani, hogyan került a kézigránát a Kossuth Lajos térre, ahol azután Szigeti Sándor megtalálta. Amint tegnap a Népszava rendőri riportere a helyszínről jelentette, valószínű, hogy valaki, aki a bombát rejtegette, szabadulni akart tőle és ,egy este a sötétben észrevétlenül letette a térre A Szigeti-gyerek azután így találta meg a bombát. A szerencsétlenség áldozatai közül Móré Ferenc és Kovács Sándor állapota szerdára javult, súlyosabb a sérülése Tóth Lajosnak, akinek az egyik szemét ki kellett operálni, mert szilánk érte. A dráma három kis halottját Szigeti Sándor, Pintér Károly ésVascsik Ödön holttasházába. Valószínűen felboncolják a holttesteket azután intézkednek a temetésről, amely előreláthatóan a város teljes részvéte mellett, nagy pompával történik majd. Az áldozatok valamennyien munkásszülők gyermekei, akik nagy nehézséggel nevelték gyermekeiket A polgári iskola igazgatója, Siklai István nemrég gyógyult fel betegségéből s most állandóan a nyomozó hatóságok rendelkezésére áll. Különben az iskolában megkezdődött szerdán a tanítás. Kedvezményes jegyek kaphatók a Komédia Orfeumba Kultúrpropaganda jegypénztárainknál. Erzsébet körút 35. Tel.: 222-293 és Contineca L Tel: 130-330, 31, 31