Népszava, 1941. április (69. évfolyam, 74–97. sz.)
1941-04-01 / 74. szám
onal Igmándi keserűvíz * . . . a természetes elég .3 ujjnyi jelentésében azt is közli, hogy Andrics hétfőn délelőtt hosszasan tárgyalt Nincsics külügyminiszterrel, majd két államtitkárral folytatott megbeszélést. Róma és a jugoszláv válság ' 'Az olasz sajtó egyre élesebb hangián foglalkozik a jugoszláv eseményekkel. Ennek magyarázata a ,,M. T. I." római távirata szerint egy részt a megújult német-, és olaszellenes tüntetésekben, másrészt abban a tényben keresendő, hogy — amint a „Telegrafo" berlini tudósítója jelenti — német illetékes körökben megerősítik a jugoszláv kormány válaszának késedelmezését, a háromhatalmi egyezményhez történt csatlakozása ügyében. Amíg ilyen válasz nem érkezik — mondják Rómában —, addig a jugoszláv helyzetet természetesen ott is tisztázatlannak tekintik. A „Gazetta del Popolo" megállapítja, hogy Belgrádban mindig igen erős volt az angol és amerikai befolyás és a németellenes beállítottságú pánszláv irányzat is éreztette hatását. A demokratikus beállítottságai körök ösztönszerűen azangol-szász demokráciához húzódtak. Ezek azok az erők, amelyekre London és Washington Jugoszlávia megdolgozásánál számított és ezek az erők semmiesetre sem vonatkoztathatók el a Belgrádban most bekövetkezett államcsínytől. Az olasz lapok belgrádi jelentése szerint az ottani olasz követ vasárnap hosszabb megbeszélést folytatott Nincsics jugoszláv külügyminiszterrel Délkelet-Európa és Belgrád . A balkánállamok érthető érdeklődéssel figyelik a Jugoszláviában történteket és ezek fejleményeit. Erre vonatkozóan a Wilhelmstrassen rámutatnak arra — közli a „M. T. I." —, hogy a Németországgal szövetségben álló délkelet európai államokban a jugoszláviai események hasonló visszhangot keltettek, mint magában a birodalomban. Ilyen körülmények között teljesen érthető, hogy egyes államok az események hatása alatt elővigyázati rendszabályok életbeléptetésére voltak kénytelenek. Romániában, úgy látszik, a külpolitikai események újra zavarkeltésre való alkalomnak látszanak. Mialatt mindenütt a béke és biztonság vágya hangzik, a „Romania Nona" című lap cikkében, amelyben a hadsereg felszerelésének tökéletesítését sürgeti, a többi között a következőket írja: „Minden fölösleges és nem fölösleges pénzt kizárólag a hadseregre kell fordítanunk, ulitarizálnunk kell az egész román népet, mert bár a román nép békeszerető és civilizált nép, nem fűtötték soha terjeszkedési vagy hódító vágyak, de amikor nem tisztelik már a jogot és nincs értéke az erkölcsi érveknek, nem lehet másra támaszkodnunk, mint kizárólag a hadsereg erejére." " A román lap nyilván a politikai zűrzavarban bízik, hogy emiatt majd nem gondolkodnak el az emberek a bukaresti urak jogtiszteletéről és „erkölcsi" érvéről Ami pedig a román kardcsörtetést illeti, az azután még a legteljesebb nyugalom közepette sem érdemes szóvesztegetésekre. Eden újra Athénben van Ankarai távirat jelenti, hogy Szaradzsoglu török külügyminiszter hosszabb kihallgatáson fogadta Jugoszlávia ankarai követét. Arról volt szó, hogy a jugoszláv követ jelentéstétel végett hazautazik Belgrádba. Utazását azonban éppen a török kormánykörökkel folytatott tárgyalásai miatt elhalasztotta. Eden angol külügyminiszter és Dili tábornok, birodalmi vezérkari főnök március elején Ankarából jövet több napot töltött Athénben. Most érkezett athéni jelentés idézi a görög kormány hivatalos közlését arról, hogy Eden és Dili Athénbe érkezett. Az angol külügyminiszter és vezérkari főnök mingjárt megérkezése után már fel is vette a tárgyalásokat a görög kormánnyal. A tanácskozásokról, amelyek a hétfő délelőtti órák óta szakadatlanul folynak a késő esti órákig, amikor ezt az összefoglaló jelentést írjuk, semmi közelebbi részlet nem vált ismeretessé. Hasonlóképpen nincs értesülés arról sem, hogy Eden és Dili meddig marad a görög fővárosban. to hasd a Népszavát és «, szerezz új előfizetőket! " NÉPSZAVA 1911 április T, Ee. Az USA állásfoglalása Welles államtitkár szombaton rövid kihallgatáson fogadta a görög és jugoszláv követet, mint jelentik Washingtonból. Az „Associated Press" szerint a megbeszélésen a balkáni helyzetről volt szó. A jugoszláv követ a kihallgatás után kijelentette a sajtó képviselőinek, hogy nem nyilatkozhatik arról, hogy milyen álláspontot foglalt f el az JM. jugoszláv kormány a háromhatalmi egyezmény tekintetében. A görög követ kijelentette, hogy Jugoszlávia most már úr lett a saját házában és ezt Görögország természetes örömmel üdvözli. A newyorki sajtó, de főleg a „New York Times" — közli a német távirati iroda — semmi kétséget sem hagy aziránt, hogy Roosevelt elnök a jugoszláviai „új irányzatnak" megad minden erkölcsi támogatást. Washingtoni kormánykörök készségesen elismerik, hogy Amerika beavatkozása Jugoszlávia politikájába bátorította fel a szerbeket lépésük megtételére — mondja a német távirati iroda. Roosevelt beszéde Roosevelt elnök szabadsága utolsó napján hajója fedélzetéről rádióbeszédet mondott, amelyet valamennyi amerika adóállomás közvetített. A német távirati iroda newyorki jelentése szerint Roosevelt beszédében összefogásra hívta fel az Egyesült Államok lakosságát. „A diktátorállamok szövetsége — mondotta — veszélyezteti Amerika egységét, demokráciáját és alapelveit. Ez a veszély mind közelebb jön. Roosevelt ezután óva intett a propagandistáktól, defétistáktól és félrevezetőktől, akik még mindig a félelem szentségtelen evangéliumát hirdetik. Ezzel kapcsolatban támadta a kommunistákat is, hogy ezek cselekedeteikkel megmutatták, mennyire nem törődnek alapjában véve a szabad munkások igazi jogaival." A „N. S. T." szerint Roosevelt szószerint kijelentette: ha most tétlenül nézzük az eseményeket, később lerohannak bennünket. Az idő bátorságot és újra csak bátorságot, cselekvést és ismét csak cselekvést követel. A továbbiakban Roosevelt elismerő szavakkal emlékezett meg Wendell Wilkiéről, aki — úgymond — a republikánus párt vezére és példás hazafisága folytán túlnőtt pártja keretein. Kiéleződött az ellentét az USA és Németország között Legutóbb érkezett jelentések az Egyesült Államok kormányának nagy feltűnést keltő intézkedéséről számolnak be. Ezek szerint az amerikai kormány 36 dán, 2 német és 28 olasz tengeri gőzös lefoglalását rendelte el. Walsh ellentengernagy hivatalosan bejelentette, hogy ez az intézkedés Roosevelt egyenes utasítására történt. A jogalapot egy a múlt világháborúban hozott törvény szolgáltatta, amely feljogosítja az USA kormányát, hogy az USA saját parti őrségére rábízza az olyan hajók felügyeletét, amelyekre nézve az a gyanú merül fel, hogy szándékosan megrongálhatják őket. Az amerikai hatóságok ezzel az intézkedéssel egyidejűen 1600 tengerészt helyeztek őrizetbe, ezek a lefoglalt hajók személyzetét alkották. Illetékes német helyen — jelenti a „N. S. T." — jelenleg behatóan tanulmányozzák ezt a kérdést. Annyit azonban német illetékes helyen már most is kijelentenek, hogy a hajóiknak az Egyesült Államok részéről történt lefoglalása semmiképpen sem mondható barátságoslépésnek. A megindított vizsgálat eredménye rövidesen várható. Ez az eredmény elvi jelentőségű lesz, mert a hajók lefoglalásának — ezt a szót használnák az idézett helyen — „esetleg történelmi fontossága lesz". Washingtoni jelentések azt mondják, hogy az amerikai partokon végig lefoglalják a tengelyhatalmak és az azoktól megszállt országok tulajdonában lévő hajókat. Ezzel egyidejűen jelentés jön arról, hogy az Egyesült Államok 120—160 kereskedelmi hajót hrat át angol tulajdonba Angol-francia tengeri incidens Angol hadihajók Gibraltártól nem messze megállásra szólítottak fel francia hadihajók kísérete mellett haladó francia hajókaravánt. A hajókaraván nem állt meg, ellenben a francia partról tűz alá fogták az angol hadihajókat. Ezek viszonozták a parti tüzelést és mindkét fél részéről kiadott jelentés szerint ott károkat okoztak. Később francia bombázók kíséreltek meg támadást az angol hajók ellen, amelyek azonban sértetlenül érkeztek be Gibraltárba. Az angolok szerint a hajókaraván fontos hadianyagot szállított Németországnak és hangoztatják, hogy az angol haderőt csupán emberi tekintetek tartották vissza a hajókaraván elleni támadástól. Francia részről tagadják a hadianyagszállításvádját, hangoztatják, hogy a hajók francia gyarmatokról való élelmiszert szállítottak francia földre. Francia részről, Amerika közvetítésével, tiltakozást jelentettek be Londonban. Az angol fővárosban Darlan tengernagyot azzal vádolják, hogy a francia közvéleménynek Anglia ellen való hangulatkeltése céljából rendezteti ezeket az incidenseket, ugyanakkor figyelmeztetésül hivatkoznak a legutóbbi tengeri eseményekre. Északi háború [»»••••••«••••BBBWMa^-grfMVIM Tengeri és légi hadműveletek „Inváziós" nagygyakorlat Dél-Angliában (Berlin, március 31. — „M. T. I.") A német véderő főparancsnokságrának március 30-i és és 31-i jelentése szerint a német tanareralattjárók szombaton nyolc hajót süllyesztettek el, összesen 57.000 tonna űrtartalommal. Egy másik német tengeralattjáró még két tartályhajót süllyesztett el, 18.000 tonnatartalommal. Három más hajó elsüllyesztését valószínűnek jelzik. A német repülők szombaton felgyújtottak egy kereskedelmi hajót, egyet elsüllyesztettek, két másikat megrongáltak. • A fegyveres felderítést végző német repülők több célpontot bombáztak Anglia délkeleti partvidékén. Éjjel Bristol városának és kikötőjének célpontjait bombázták. Nagyobb tüzek keletkeztek. A birodalom területe fölött nem fordult elő ellenséges harci vállalkozás. Vasárnap, bár az időjárás kedvezőtlen volt, a német repülők két hajót súlyosan megrongáltak. Tovább folytak fegyveres felderítések is, amelyek során rádióállomásokat támadtak. Aknákkal körülzártak több kikötőt. A britek sem nappal, sem éjjel nem repültek birodalmi terület fölé. (London, március 31. — „N. S. T.") Az angol rádió közlése szerint a hétfőre virradó éjszaka nem volt nagyobb légitevékenydés az angol szigetország fölött. Csak Skócia délkeleti részéből, továbbá Dél-Angliából és London körzetéből jelentettek kisebb légitámadásokat. (London, március 31. — „K. H.") A Home Guard 500.000 emberrel Anglia déli partjainál „inváziós" nagygyakorlatot tartott. E gyakorlaton a támadó fél szerepét a sorkatonaság játszotta. — Zenei ünnepi hét Debrecenben. Április 3—14: „Debrecen zenei múltja" című kiállítás a Déri-múzeumban. Április 4—6: Országos „Hubay-hegedüsversen" a városi zeneiskola hangversenytermében. Április 4-én, pénteken 20 órakor: „Humor a zenében." Előadás zenei bemutatókkal a városi zeneiskola hangversenytermében, Kazacsay Tibor zeneszerző vezetésével. Április 5-én, szombaton 10 óraikor és 15 órakor a hegedűs,verseny döntője. Este 11 órakor a hegedűsverseny nyerteseinek díszhangversenye az Arany Bika-szálloda hangversenytermében. Április 7-én, hétfőn: Kirándulás a Hortobágy-pusztára, az április 14-i hortobágyi pásztornótaverseny szereplőinek részvételéivel. Április 8-án, kedden 17 órakor a kiállítás anyagának ismertetése. Április 9-én, szerdán 16 és 20 órakor: Szalay Karosi, Sallay Rudolf, az Operaház szólótáncosai és az Operaház balettkarának tagjaiból alakult csoport táncelőadása a Csokonai Színházban. Április 10-én, csütörtökön 19 órakor, Munkácsy Mihály festményének, az „Ecce Homo"-nak ismertetése a Déri-múzeumban, a városi zeneiskola kamarazenekarának közreműködésével. Arő ismertetést tartja: dr Sőreghy János, a Déri-múzemm igazgatója. Április 14-én (Húsvéthétfőn) 17.30 órán kor: Hortobágyi pásztorok nótaversenye az Arany Bika-szálloda hangversenytermében. A debreceni zenei ünnepnapokra a kereskevdelmi miniszter 33%-os vasúti kedvezményt engedélyezett . csak az a dolgozó munkás tartható joggal szociáldemokratának, aki előfizetője a Népszavának