Népszava, 1941. május (69. évfolyam, 98–122. sz.)
1941-05-01 / 98. szám
194. május 1. csütörtak NÉPSZAVA Májusi reménye– írta: Peyer Károly Fél évszázada múlt annak, hogy az öntudatos munkásság május elsejét ünnepének választotta. Ezt a napot azért is alkalmasnak találta a megünneplésre, mert a rideg tél után ekkor kezdődik a természet újjáéledése. Kint a természetben újra megindul az élet és az emberekben is új remények élednek az eljövendő időre. Mi lehet a dolgozó ember reménye? Mi az, amit el kíván érni és melyek azok a célok, amelyeket a közeljövőre magának kitűzött? Ez az, ami május elsején már annyiszor elhangzott. A három 8-as jelszó, amely 50 évvel ezelőtt sok gúny és leszólás közepette indult el útjára, ma márnem utópia. Ott, ahol a munkásság a május elsejei kiáltvány felszólítását megértette, meg is tudta valósítani — vagy a saját erejéből, vagy pedig a törvényhozásra gyakorolt befolyása útján rendeződött a munkaidő kérdése. A 8 órás pihenés a mai termelési módszerek mellett nem túlzott követelés azok részéről, akik 8 órán át pihenés nélkül, munkaerejük teljes megfeszítésével dolgoznak. Fontos, hogy ezt a pihenőidőt a dolgozó ember célszerűen használja fel és ezen a téren az öntudatos munkásság el is ért olyan eredményeket, amilyeneket sem törvényhozási, sem társadalmi úton senki elérni nem tudott. A mai munkásság nem az a kocsmatöltelék, nem az a kártyaforgató, mint amilyenné az 50—60 évvel ezelőtti munkásságot — több-kevesebb sikerrel — tenni akarták. Ezt a szellemet az akkori habzsoló, megerősödő kapitalizmus plántálta a munkásságba — sikerrel a munkásság egy részébe —, mert az volt az érdeke akkor — és ma is —, hogy a munkás olyan legyen, amilyenné tenni — ők akarják. A mi érdekünk más. Nekünk szükségünk van értelmes, művelt, osztályhelyzetét felismerő, öntudatos és önérzetes, szakmáját kitűnően ismerő, dolgozni szerető, fegyelmet ismerő, szépért, jóért, irodalomért, művészetért rajongó emberekre, mert ezeknek van igényük. Ezzel a tömeggel lehet új társadalmat felépíteni, mert ez az, amely átérzi a felelősséget s amely tudatában van erejének — és annak is, hogy ezzel az erővel mit érhet el. Mi megtanítottuk az embereket a közösségi gondolatért lelkesedni és áldozni. Az a tömeg, amely a mi zászlónk alatt halad, nem táplál ellenséges érzéseket munkástársai iránt, hanem egyenlő sorsban élő és ugyanazon célokért lelkesedő embereket lát bennük, akikkel közös küzdelemben valósíthatja meg a célokat, amelyeket el kíván érni. Mi igényessé tettük az embereket. Az igények kielégítése pedig újabb igényeket von maga után és egy egész nép egyenörült munkásság ezen az úton halad. Azok az eredmények, amelyeket a munkásosztály elért, ennek a mozgalomnak az eredményei. Akadnak egyének, akik megkísérlik ezt kisajátítai, akadnak, akik megpróbálják lekicsinyelni. Mi tudjuk, mit tettünk és tudjuk azt is, hogy mit akarunk tenni a jövőben. Május elsejét az öntudatos munkásság a saját elhatározásából ünnepli — ünnepli úgy, ahogy lehet —, de sohasem felejti a nagyobb darab kenyérért, a több jogért való küzdelmet, mert ez a kettő elválaszthatatlan egymástól. A szabadság és a kenyér egymáshoz tartozik és hiába próbálná bárki is ezeket különválasztani. Az öntudatos munkások tömegei sohasem fognak meggyőződésükben meginogni. Eszméket nem lehet kiirtani, különösen nem akkor, ha ezeknek az eszményeknek az igazság a forrása. Azok számára, akik meginognak, biztos és nagy büntetés a későbbi kiábrándulás. Mi nem keresünk új ideálokat, nem kapkodunk egyik iránytól a másikhoz, hanem megmaradunk azon az egyenes vonalon, amelyet jónak találtunk s amelyet magunk jelöltünk ki magunknak. Május elsején ezek a gondolatok töltenek el bennünket. Bízunk a jövőben s így indulunk neki ennek az új esztendőnek — harcos szellemben, tanulnivágyással s azzal a szándékkal, hogy a munkásság újabb ezreit toborozzuk sorainkba. Erős a hitünk, hogy fogunk még ünnepelni boldog május elsejéket. zemére abból származik előny, ha tagjai akarják a magasabb emberi élet értékeit. Büszkén tekintünk vissza azokra az eredményekre, amelyeket elértünk s önérzettel és reménységgel tekintünk a célok felé, amelyeket magunk elé tűztünk. Az öntudatos szervezetekbe tö S. oldal FELSZABADULT érzés egy SENATOR cigarettapapírba sodort vagy SENATOR CELOFALTER hüvelybe töltött cigaretta gyártmányok anyagban, minőségben utólérhetetlenek SENATOR cigarettapapír, 60 lappal 1 drb 16 fillér SENATOR BLOH cigarettapapír, mézgázott (gumírozott) széllel, egyenként levehető lappal 1 drb 17 fillér SENATOR RAPID cigarettapapír, mézgázott széllel, egyenként kihúzható lapokkal 1 drb 17 fillér JGNSNA cigarettapapír, 60 lappal 1 drb 16 fillér SENATOR CELOPULTER hüvely, vatta előtéttel, cellulose fátyol füstszűrővel, ezüstszínű dobozban . . 1 doboz 54 fillér SENATOR COLOFILIER PARAFAL szopókával 1 doboz 58 fillér SENATOR EXTRA nikotinfogóval, ernyszínű dobozban 1 doboz 48 fillér JANINA füstszűrős hüvely 1 doboz 48 fillér Gyártja: JANINA CIGARETTAPAPÍR R.-T. Budapest VIII. Nagytemplom ucca 17 Változatlan cél, változatlan törekvés II. Szociáldemokraták vagyunk Magasan a napi politika felett állanak a mi törekvéseink. Kormányok jönnek és kormányok mennek, politikai irányzatok váltják egymást, régi jelszavak a semmibe vesznek és újak keletkeznek, de a mi törekvéseink változatlanul ugyanazok. A szembenállók ezt sokszor lekicsinylően, „ásatag", „kivénhedt" szellemnek, a kortól elmaradt, „idejétmúlt" törekvésnek mondják. Valóban, ebben az értelemben nem vagyunk időszerűek, mert törekvéseinket nem csereberéljük a politikai divatok szerint A mi törekvésünk változatlan. Miben változatlan ! Változatlan abban, hogy első törekvésünk mindig és mindenütt: állandóan javítani a dolgozók helyzetét és életszínvonalát, a munka- és bérviszonyokat. Tudjuk, hogy ez egymaga nem oldja meg a legnagyobb társadalmi problémákat. Ezért alapvető törekvésünk egy új társadalmi rend alakítására irányul, amelyet a szocializmus megvalósításával érhetünk el. Ez a törekvésünk állandó és változatlan. Amíg ez meg nem valósul, addig ez a törekvés marad az emberiség legszebb és legnagyobb célkitűzése a napi eseményeken és történéseken túl. Szociáldemokratáknak valljuk magunkat, mert a szocializmus megvalósítására törekszünk. Ez a modern munkásmozgalomnak alapvető célkitűzése is, mert hiszen csak ennek a megvalósulása oldja meg gyökeresen a munkáskérdést, a tőke és a munka viszonyát és a mai társadalom ellentéteit, amelyeken a kapitalista társadalmi rend alapszik. Ellenfeleink szeretik hangoztatni, hogy a szocializmus megbukott. Ez az állítás képtelenség. A szocializmus nem bukott meg, mert sehol meg sem valósult! A szocializmus megvalósítására irányuló kísérletek, az emberiség legújabb története folyamán, sok helyen sokféle formában jelentkeztek. Különböző korokban különböző törekvéseket neveztek el szociálisnak vagy szocialista jellegűnek. Mindezek a szocializmusért való harc kezdeti korára esnek. Azóta nagy utat tettünk meg. Gondolkodásunk egyetérre««* vált, az emberi társadalom is megváltozott. A termelés különböző fejlettségi fokokat ért el. Ma már világrészekben gondolkodunk és az apróbb helyi kísérletezések és egyéni törekvések ideje lezárult. A szocializmus megvalósítása olyan egyetemes cél és mélyreható törekvés, amely magasan fölülemelkedik a napi politika harcain és az egyéni törekvéseken — egy irányba esik a társadalom haladásával és annak legfejlettebb formáját, szinte betetőzését jelenti. A szocializmust a kapitalista társadalmi rendtől egész világ választja el és ezt az új világot és a megvalósítására irányuló törekvéseket nem befolyásolják az apró napi politikai harcok és pártviszályok. Ezért mondjuk, hogy a mi törekvéseink változatlanok. Szociáldemokraták vagyunk, felismerésünk, hogy az emberiség új társadalmi rend után vágyódik, meggyőződésünk, hogy amiként a mai társadalom különbözik elődeitől és azokat messze túlhaladta, úgy különbözik majd a jövő társadalma a mostanitól és túl fogja szárnyalni, mert megvalósítja a dolgozó elibe-