Népszava, 1941. május (69. évfolyam, 98–122. sz.)

1941-05-01 / 98. szám

194. május 1. csütörtak NÉPSZAVA Májusi rem­énye– írta: Peyer Károly Fél évszázada múlt annak, hogy az öntudatos munkásság május elsejét ünnepének válasz­totta. Ezt a napot azért is alkal­masnak találta a megünneplésre, mert a rideg tél után ekkor kez­dődik a természet újjáéledése. Kint a természetben újra megin­dul az élet és az emberekben is új remények élednek az eljövendő időre. Mi lehet a dolgozó ember re­ménye? Mi az, amit el kíván érni és melyek azok a célok, amelye­ket a közeljövőre magának kitű­zött? Ez az, ami május elsején már annyiszor elhangzott. A há­rom 8-as jelszó, amely 50 évvel ez­előtt sok gúny és leszólás köze­pette indult el útjára, ma már­nem utópia. Ott, ahol a munkás­ság a május elsejei kiáltvány fel­szólítását megértette, meg is tudta valósítani — vagy a saját erejé­ből, vagy pedig a törvényhozásra gyakorolt befolyása útján rende­ződött a munkaidő kérdése. A 8 órás pihenés a mai terme­lési módszerek mellett nem túl­zott követelés azok részéről, akik 8 órán át pihenés nélkül, munka­erejük teljes megfeszítésével dol­goznak. Fontos, hogy ezt a pihenő­időt a dolgozó ember célszerűen használja fel és ezen a téren az öntudatos munkásság el is ért olyan eredményeket, amilyeneket sem törvényhozási, sem társa­dalmi úton senki elérni nem tu­dott. A mai munkásság nem az a kocsmatöltelék, nem az a kártya­forgató, mint amilyenné az 50—60 évvel ezelőtti munkásságot — több-kevesebb sikerrel — tenni akarták. Ezt a szellemet az akkori habzsoló, megerősödő kapitaliz­mus plántálta a munkásságba —­ sikerrel a munkásság egy részébe —, mert az volt az érdeke akkor — és ma is —, hogy a munkás olyan legyen, amilyenné tenni — ők akarják. A mi érdekünk más. Nekünk szükségünk van értelmes, művelt, osztályhelyzetét felismerő, öntu­datos és önérzetes, szakmáját ki­tűnően ismerő, dolgozni szerető, feg­yelmet ismerő, szépért, jóért, irodalomért, művészetért rajongó emberekre, mert ezeknek van igé­nyük. Ezzel a tömeggel lehet új társadalmat felépíteni, mert ez az, amely átérzi a felelősséget s amely tudatában van erejének — és annak is, hogy ezzel az erővel mit érhet el. Mi megtanítottuk az embereket a közösségi gondolatért lelkesedni és áldozni. Az a tömeg, amely a mi zászlónk alatt halad, nem táp­lál ellenséges érzéseket munkás­társai iránt, hanem egyenlő sors­ban élő és ugyanazon célokért lel­kesedő embereket lát bennük, akikkel közös küzdelemben való­síthatja meg a célokat, amelyeket el kíván érni. Mi igényessé tettük az embereket. Az igények kielégí­tése pedig újabb igényeket von maga után és egy egész nép egye­nörült munkásság ezen az úton halad. Azok az eredmények, ame­lyeket a munkásosztály elért, ennek a mozgalomnak az ered­ményei. Akadnak egyének, akik megkísérlik ezt kisajátítai, akad­nak, akik megpróbálják lekicsi­nyelni. Mi tudjuk, mit tettünk és tudjuk azt is, hogy mit akarunk tenni a jövőben. Május elsejét az öntudatos mun­kásság a saját elhatározásából ün­nepli — ünnepli úgy, ahogy lehet —, de sohasem felejti a nagyobb darab kenyérért, a több jogért való küzdelmet, mert ez a kettő elválaszthatatlan egymástól. A szabadság és a kenyér egymáshoz tartozik és hiába próbálná bárki is ezeket különválasztani. Az öntudatos munkások töme­gei sohasem fognak meggyőződé­sükben meginogni. Eszméket nem lehet kiirtani, különösen nem ak­kor, ha ezeknek az eszményeknek az igazság a forrása. Azok szá­mára, akik meginognak, biztos és nagy büntetés a későbbi kiábrán­dulás. Mi nem keresünk új ideá­lokat, nem kapkodunk egyik iránytól a másikhoz, hanem meg­maradunk azon az egyenes vona­lon, amelyet jónak találtunk s amelyet m­agunk jelöltünk ki ma­gunknak. Május elsején ezek a gondolatok töltenek el­ bennünket. Bízunk a jövőben s így indulunk neki ennek az új esztendőnek — harcos szel­lemben, tanulnivágyással s azzal a szándékkal, hogy a munkásság újabb ezreit toborozzuk sorainkba. Erős a hitünk, hogy f­ogunk még ünnepelni boldog május elsejéket. zemére abból származik előny, ha tagjai akarják a magasabb emberi élet értékeit. Büszkén tekintünk vissza azokra az eredményekre, amelyeket elértünk s önérzettel és reménységgel tekintünk a célok felé, amelyeket magunk elé tűz­tünk. Az öntudatos szervezetekbe tö­ S. oldal FELSZABADULT érzés egy SENATOR cigarettapapírba sodort vagy SENATOR CELOFALTER hüvelybe töltött cigaretta gyártmányok anyagban, minőségben utólérhetetlenek SENATOR cigarettapapír, 60 lappal 1 drb 16 fillér SENATOR BLOH cigarettapapír, mézgázott (gumíro­zott) széllel, egyenként levehető lappal 1 drb 17 fillér SENATOR RAPID cigarettapapír, mézgázott széllel, egyenként kihúzható lapokkal 1 drb 17 fillér JGNSNA cigarettapapír, 60 lappal 1 drb 16 fillér SENATOR CELOPU­LTER hüvely, vatta előtéttel, cellulose fátyol füstszűrővel, ezüstszínű dobozban . . 1 doboz 54 fillér SENATOR COLOFILIER PARAFAL szopó­kával 1 doboz 58 fillér SENATOR EXTRA nikotinfogóval, ernyszínű do­bozban 1 doboz 48 fillér JANINA füstszűrős hüvely 1 doboz 48 fillér Gyártja: JANINA CIGARETTAPAPÍR R.-T. Budapest VIII. Nagytemplom ucca 17 Változatlan cél, változatlan törekvés II. Szociáldemokraták vagyunk Magasan a napi politika felett állanak a mi törekvéseink. Kor­mányok jönnek és kormányok men­nek, politikai irányzatok váltják egymást, ré­gi jelszavak a semmibe vesznek és újak keletkeznek, de a mi törekvéseink változatlanul ugyanazok. A szembenállók ezt sokszor lekicsinylően, „ásatag", „kivénhedt" szellemnek, a kortól el­maradt, „idejétmúlt" törekvésnek mondják. Valóban, ebben az érte­lemben nem vagyunk időszerűek, mert törekvéseinket nem csereberél­jük a politikai divatok szerint A m­i törekvésünk változatlan. Miben változatlan ! Változatlan abban, hogy első törekvésünk mindig és mindenütt: állandóan javítani a dolgozók helyzetét és életszínvona­lát, a­ munka- és bérviszonyokat. Tudjuk, hogy ez egymaga nem oldja meg a legnagyobb társadalmi problémákat. Ezért alapvető törek­vésünk egy új társadalmi rend ala­kítására irányul, amelyet a szocia­lizmus megvalósításával érhetünk el. Ez a törekvésünk­ állandó és változatlan. Amíg ez meg nem való­sul, addig ez a törekvés marad az emberiség legszebb és legnagyobb célkitűzése a napi eseményeken és történéseken túl. Szociáldemokratáknak valljuk ma­gunkat, mert a szocializmus meg­valósítására törekszünk. Ez a modern munkásmozgalomnak alap­vető célkitűzése is, mert hiszen csak ennek a megvalósulása oldja meg gyökeresen a munkáskérdést, a tőke és a munka viszonyát és a mai társadalom ellentéteit, ame­lyeken a kapitalista társadalmi rend alapszik. Ellenfeleink szeretik hangoztatni, hogy a szocializmus megbukott. Ez az állítás képtelenség. A szocia­lizmus nem bukott meg, mert sehol meg sem valósult! A szocializmus megvalósítására irányuló kísérle­tek, az emberiség legújabb törté­nete folyamán, sok helyen sokféle formában jelentkeztek. Különböző korokban különböző törekvéseket neveztek el szociálisnak vagy szo­cialista jellegűnek. Mindezek a szocializmusért való harc kezdeti korára esnek. Azóta nagy utat tet­tünk meg. Gondolkodásunk egyeté­rre««* vált, az emberi társadalom is megváltozott. A termelés külön­böző fejlettségi fokokat ért el. Ma már világrészekben gondolkodunk és az apróbb helyi kísérletezések és egyéni törekvések ideje lezárult. A szocializmus megvalósítása olyan egyetemes cél és mélyreható törek­vés, amely magasan fölülemelke­dik a napi politika harcain és az egyéni törekvéseken — egy irányba esik a társadalom haladásával és annak legfejlettebb formáját, szinte betetőzését jelenti. A szocializmust a kapitalista tár­sadalmi rendtől egész világ vá­lasztja el és ezt az új világot és a megvalósítására irányuló törekvé­seket nem befolyásolják az apró napi politikai harcok és pártviszá­lyok. Ezért mondjuk, hogy a mi tö­rekvéseink változatlanok. Szociál­demokraták vagyunk, felismeré­sünk, hogy az emberiség új társa­dalmi rend után vágyódik, meg­győződésünk, hogy amiként a mai társadalom különbözik elődeitől és azokat messze túlhaladta, úgy kü­lönbözik majd a jövő társadalma a mostanitól és túl fogja szárnyalni, mert megvalósítja a dolgozó elibe-

Next