Népszava, 1941. december (69. évfolyam, 274–296. sz.)
1941-12-02 / 274. szám
1941 december Ecdd NÉPSZAVA Német jelentések a szovjet hadsereg déli támadásáról Harcok Tula környékén ki, ÁLTALÁNOS HELYZET három nagy csatával jellemezhető. Az első kettő a német-szovjet háború arcvonalain folyik, elsősorban az Azovi tenger partvidékén, Rosatovtól nyugatra, másodsorban pedig a szovjet főváros védelmi vonalai közül A harmadik nagy csatát tulajdonképpen nem lehet ilyen pontosan meghatározni, mert hiszen ennek úgyszólván már egész Kirenaika vált hadszínterévé. Mindezek az összecsapások nemcsak azáltal függenek össze, hogy a második világháború különböző fromntjain zajlanak le, hanem térbeli összefüggésről is lehet szó. A német és olasz lapok is rámutatnak arra, hogy a tripoliszi kikötőkből egészen Leningrádig a küzdelem tulajdonképpen egy fronton folyik és ennek az arcvonalnak Líbia a balszárnyát, az északkeleteurómai front pedig a jobbszárnyát alkotja. Igaz ugyan, hogy ez a lazán összefüggő, dekülönböző részeivel mégis egymáshoz kapcsolódó front a szó fizikai értelmében az egyiptomi határnál megszakad, hogy azután a Kaukázus előterében ismét folytatódjék. Ha azonban a sztratégiai és politikai összefüggéseket tartjuk szem előtt, akkor például az angolok lííbiai offenzúrájának megindítására is éppen a keleti arcvonal már bekövetkezett, vagy a jövőben várható eseményei miatt került sor. F.Z. is mutatta tehát, hogy a második világháború két arcvonala között szoros összefüggés áll fenn. A Tripolisztól Leningrádig terjedő „egységes" arcvonal centruma egyébként tulajdonképpen az Azovi tenger partvidékén, a Kaukázus előtereiben található és így az ottani legutóbbi eseményeknek középponti jelentőségük van. * A KELETI HÁBORÚ eseményeiközül — amint már említettük — a Rosztovtól nyugatra és a Moszkva körül lezajló harcok állnak előtükben A Népszava vasárnapi száma már ismertette azt a szombati német hadijelentést amely Timosenko ellenoffenzívájáról és a kiürített Rosztov ellen tervezett német megtorló intézkedéseikről számolt be. A vasárnapi és hétfői német hadijelentéseket távirataink között találja az olvasó. A német jelentések rámutatnak arra, hogy „Rosztov környékén és a Donev-kanyarban a bolsevisták az elmúlt héten igen nagy tömegeket vetettek harciba", továbbá, hogy „az ellenség délen erős kötelékeket zsúfolt össze olyan tartalékokat, amelyeket nyilvánvalóan Szibériából és Iránból dobtak erre a harctérre. A német jelentések a továbbiakban tehermentesítő hadműveletnek mondják Tiraowinko támadásait, amelyek — a berliniközlések szerint — a moszkvai helyzet miatt indultak meg és tekintet nélkül a súlyos veszteségekre, továbbra is rendkívüli erővel folynak. A „N. S. T." és a „DNR" jelentései szerint egyelőre még nem érkezett el az ideje annak, hogy az Azovi tenger partvidékén tomboló súlyos küzdelemről közelebbi adatokat tegyenek közzé. Ilyenformán csak csekélyszámú jelentés áll rendelkezésünkre az itteni harcokról. Ezek a táviratok elmondják, hogy a déli front küzdelmei tulajdonképpen két csoportra bomlanak, az első hadműveleti centrum a Donec-medence, Vorosilovgrád és Sztálino között. A küzdelem másik központja az Azovi tenger partvidéke, Rosztov és Mariupol között Úgy látszik, hogy sztratégiailag a Donec-medencében vívott harcoknak, illetve az ott jelentkező hadmozdulatoknak van nagyobb jelentőségük és ezek természetesen kihatnak az Azovi tenger partvidékén kialakuló helyzetre is. A késő éjszakai órákban érkezett meg a „M. T. I." berlini jelentése, amely a Rosztovtól nyugatra vívott harcokra vonatkozó berlini megállapításokat ismertette. A MOSZKVAI CSATA a déli események ellenére is az érdeklődés középpontjában áll, sőt Berlinben — éppen az előbb idézett nyilatkozat szerint — a középső eseményeknek nagyobb jelentőséget tulajdonítanak, mint a délieknek. Ezt bizonyítja ugyanis az a kijelentés, hogy „a német vezetés akkor is Moszkvát tekinti további céljának, ha Sztálin megkísérelné, hogy másutt hozzon létre katonai súlypontot". Az északkeleteurópai frontok helyzetével kapcsolatban utalunk a távirataink között ismertetett jelentésekre. A SIVATAGI HÁBORÚ ütközeteinek hevessége valamennyire csökkent, azonban ez az ellanyhulás minden jel szerint ideiglenes. Egyes oázisok gazdát cseréltek, de éppen a berlini nyilatkozatok hangsúlyozzák, hogy ennek nincs különösebb jelentősége, mert a líbiai küzdelem célja nem is a sivatag egyes „zöld sáv"-jainak elfoglalása, hanem az ellenfél megsemmisítése. Ugyanakkor természetesen a terület kérdése itt más szerepet játszik, mint a végtelen keleteurópai hadszíntéren. Erre éppen a „Das Reich" című német folyóirat mutat rá — a Stefani jelentése szerint —, amikor hangsúlyozza, hogy az angolok Észak-Afrikában „semmit sem értek el, ha nem szállják meg Tripoliszt". Éppen ezért — írja a német lap — „minden más területhódításnak csak helyi jelentősége van". A tudósítások ismét utalnak arra, hogy a sivatagi küzdelemben hadszíntér van és nem front. Erdély húsz esztendőt veszített egy félévszázad alatt feledésben A kormányzó nagyobb összeget jegyzett az erdélyi nyereménykötvényből Az erdélyi nyereménykötvények jegyzése teljes ütemben folyik. A jegyzésben Magyarország kormányzója is résztvett. Nagyobb összeget jegyzett. De kiveszik a jegyzésből a magyar városok is részüket. Miskolc városa — például — 60.000 pengőt, Kecskemét városa és lakossága "200.000 pengőt, Győr városa 1£0.000 pengőt jegyzett így lehetne folytatni a példák egész sorát. Az erdélyi nyereménykötvény végső jegyzési összege elé várakozással tekint az ország közvéleménye, mert amint tudós statisztikai szakkörök megállapították, Erdély 20 esztendő alatt így félévszázadot veszített, fejlődésben. Erről illetékes szakkörök a következőket mondják: — Erdélynek ma ott kell kezdenie fejlődését ahol az első világháború végzetes befejezése miatt az megszakadt Helyzete ma körülbelül olyan, mint a trianoni országé lehetett a század elején és jó, ha ennek az átlagnak megfelel. A fejlődésnek ezt az elmaradt szakaszát nem lehet egy esztendő alatt átlépni s azt kell mondanunk, hogy nagyon kedvező eredményt érünk el, ha egy évtized meghozná a kiegyenlítődést. De ez egy vita, azt is jelentené, hogy Erdélynek pótolniakell azt amit e negyven esztendő alatt nem érhetett el vagy elmulasztott s ugyanakkor együttcsinálni e tíz esztendőnek azt a fejlődését is, ami bizonyára másutt is be fog következni. Erdély gazdasági fejlődésének feladata tehát e pillanatban nem kisebb, mint az, hogy tíz év alatt egy fél század fejlődését csinálja végelig. — Senki sem gondolhat arra, hogy Erdélynek ezt a gigantikus feladatot a maga erejéből kell elvégeznie. Ez emberfeletti erőfeszítéseket kívánna tőle. De mindenkinek arra kell gondolnia, hogy egy ilyen természetű fejlődést csak az egész nemzet közös akarata és erejének egyesítése hozhat meg Ehhez adja most meg a nyitányt, a kezdő sebességet és a lendületet a kormánynak a százmilliós kölcsön és beruházási terve. Ez csak kezdet, amit a magántőke számlálhatatlan millióinak kell követnie. Nem ajándékul, hanem üzletként, mert Erdély nemcsak megér minden áldozatot, de meg is fizet minden befektetést. Erdély az egész nemzetért szenvedett s most az egész nemzetnek kell vállalnia a maga részát abból a munkáiból, amit a szenvedések pótlása és a károk lehető jóvátétele jelent . A Villamos és Helyiérdekű Vasúti Alkalmazottak Országos Szövetsége VI. Munkácsy Mihály utca 25. szám alatt kézimunkakiállítást rendez 1541 december 4-től 11-ig. Megtekinthető minden nap délelőtt 9—11-ig, szombat, és kedd kivételével délután 3—7 óráig. A kiállítás megtekintése díjtalan. Hétiener burgonyadrágításért Meiszner Nándorné kolozsvári vegyeskereskedő ez év február havában az Ella-burgonya kilóját a megállapított 12 filléres hatósági ár helyett 17 fillérért árusította. Az ügyészség üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett árdrágítás bűntette miatt emelt vádat, az uzsorabíróság azonban csak vétségnek minősítette a cselekményt olyan indokolással, hogy a törvényhozó csak ama vádlottak cselekményét akarta üzletszerű árdrágításnak minősíteni, aki hivatásszerűten űzi az árdrágítást és az egzisztenciája azon alapul, hogy árdrágító visszaélésekből tartja fenn magát. Ezért 200 pangó pénzbüntetéssel sújtotta a vádlottat. Az ügyészség semmisségi panasza folytán a Kúria Szolnok-tanácsa tárgyalta ezt az ügyet. Kéler Béla koronaügyészhelyettes felszólalásában kiemelte, hogy az uzsorabíróság okfejtése az üzletszerűségre vonatkozóan téves, mert a vádlott a hatóságilag megállapított legmagasabb árat, üzlete körében ismételten és tejjerészkedési célból lépte túl, ennélfogva a cselekménye üzletszerű és folytatólagos árdrágítás bűntettének 5. oldal minősül, tehát ehhez képest a büntetése börtönben állapítandó meg. A Kúria ez alapon Meiszner Nándornét héthónapi börtönre, 100 pengő pénzbüntetésre ítélte el és kötelezte 100 pengő vagyoni elégtétel megfizetésére is. Effélft árdrágítók A büntetőtörvényszék egy lisztdrágítási bűnpert tárgyalt, amelynek vádlottjai Földes Sándor termény- és takarmánykereskedő, Eckstein István sütőmester és Hoffmann Berta, valamint Ballabás Dávid fűszerüzletvezető voltak. Vádlott volt még Hoffmann Jenő, Hoffmann Berta üzletvezetője is. Lisztdrágításért Földest két és fél évi, Hoffmann Bertát egyévi börtönre ítélték, iparigazolványuk megvonásán és a pénzbüntetésen kívül. Ballabás büntetése öthónapi fogház és pénzbüntetés, Eckstein hathónapi fogházat és pénzbüntetést, Hoffmann Jenő 500 pengő pénzbüntetést kapott. Az ítélet nem jogerős. Ezenkívül több árdrágító ügyét tárgyalták meg a bíróságok és több súlyosabb ítéletet hoztak. — A kávéházi „foglalt" asztalok ellen. A kávésipartestület legutóbbi ülisén felszólalt az iparhatósági biztos és közölte: a főváros illetékes szakbizottságában panaszok merültek fel amiatt, hogy a fővárosi kávéházak nagy részében a helyek lefoglalása és fenntartása tarthatatlan helyzetet teremt. Számtalanszor megtörtént, hogy egyik-másik kávéházban az asztalok 90% ára ki van téve a „Foglalt" jelzés. Az iparhatósági biztos szerint nem szüntethető ugyan meg egészen az asztalok lefoglalása, viszont nem tűrhető, hogy a kávékfe exkluzív helyiséggé váljak. Kéri az ipartestület elöljáróságát, hogy a hivatalos helyen felmerült panaszt közölje a testület tagjaival és hívja fel őket a mai helyzet megszüntetésére. Elveszett aktatáska 50 P Jutalom Tartalma dz Incze Zoltán névre szóló okiratok. Leadható Kazinczy u. a. Trafik, Tokión, 121-330.