Népszava, 1943. május (71. évfolyam, 97–122. sz.)
1943-05-20 / 113. szám
1943 május új alapokra kell fektetni a közellátást - mondotta a közellátásügyi miniszter Szász Lajos közellátási miniszter ,a budapesti napilapok főszerkesztői, illetve azok megbízottai előtt részletesen nyilatkozott a különféle közellátási kérdésekről. Elöljáróban kijelentette, hogy mindig rámutatott azokra az intézkedésekre és tervekre, amelyeknek segítségével közellátásunkat új alapokon rendszeresen lehet biztosítani. Szerinte a közellátásban rögtönzésnek helye nincs. Pillanatonként merülnek föl a kérdések, amelyek azonban gyors, határozati és mégis körültekintő megoldást követelnek. Beszámolt ezután arról, hogy miként helyezte új alapokra a közélelmezést, amely a közellátás egyik legfontosabb tényezője. A jövő gazdasági évtől kezdve életbelép az új terménybeszolgáltatási rend. Ez olymérvű beszolgáltatási kötelezettséget ró a mezőgazdaságra, hogy annak beszerzése után rendelkezésre álló készletek biztosítják az ellátatlan lakosság élelmezését. A rendszert egyébként — mondotta — a termelők már részleteiben ismerik. Mindenki pontosan előkészített tervek szerint dolgozik abban a közélelmezés biztosítása érdekében. Az ipari termelés zavarainak leküzdése A következőkben szólott arról a bejelentéséről, hogy a mezőgazdasági termelés átszervezésével párhuzamosan gyökeresen át kell szervezni az ipari ellátásunkat, bár a helyzet itt más, mint a mezőgazdaságban. Az iparban a nyersanyaghiányt sok vonatkozásban nem lehet leküzdeni, tehát oda kell irányulnia a törekvéseknek, hogy széles rétegek által használható cikkeket állítsanak ki a nyersanyagokból.A ruházkodásban az egyéni ízlésnek háttérbe kell szorulnia és meg kell akadályozni azt, hogy egyik oldalon áruhiány, másik oldalon áruhalmozás állhasson elő. Nem szabad megengedni, hogy a nyersanyagokat luxuscikké és tuvat-fiolmivá dolgozzák fel. Az árakmegállapításával és megfelelő ellenőrzésével pedig — mondotta a miniszter — biztosították a fogyasztók számára az áruk megvásárlási lehetőségét. A legutóbb megjelent fogyasztást irányító rendelet a legszükségesebb ruházati cikkek védelmét célozza a halmozókkal szemben. Nem jelent tehát korlátozást ez az utóbbi rendelkezés, csupán a fogyasztás arányosítását. Könnyebbséget jelent a kereskedő számára is, mivel nem kerül abba a helyzetbe, hogy az árukiosztás napján teljesen felvásárolják készletét. A miniszter bejelentette, hogy rövidesen az ipari ellátás más ágazatait is átszervezik. A hús- és tojászavarok oka Ezután arról szólott, hogy egyes élelmicikkeknél a jegyrendszer kiterjesztése ellenére is bizonyos záróról mutatkoznak. Ezek a zavarok főként a közellátás terén megvalósított Nagy-Budapest területén éreztetik hatásukat. Főként a hús-, tojás- és tejellátásban jelentkeztek. A húsfogyasztásban az év elején a jegyek bevezetésével kívánták az aránytalanságokat megszüntetni, azonban állandó fejadagot megállapítani nem lehetett hanem csak az egy-egy időszakban összegyűjtött készleteket tudták a jegyek alapján szétosztani. A kedvezőtlen takarmányhelyzet következtében számolni kellett a felhajtás csökkenésével, továbbá azzal, hogy az állatok nagyon leromlott állapotban vannak és alig van hús rajtuk. Ezenkívül a szállítmányok elmaradása és kérdése okozott még zavarokat a húsellátásban. Szinte egyidőben vált nehézzé a tojáshelyzet is. A termelés csökkent a vágóbaromfi jó értékesítési lehetőségei és a húshiány, valamint a takarmányozási nehézségek miatt. A felvásárlási nehézségeket fokozta ezenkívül még a feketepiac és a batyuzók káros működése. A tojásellátási zavarokat az elmúlt héten megjelent rendelettel szüntették meg. Korlátozták a nagykereskedők számát és a tojás összegyűjtését, valamint tárolását évek óta működő, nagy gyakorlattal és kiépített gyűjtőhálózattal rendelkező kereskedőkre ruházták. Ezenkívül megszabták az egyes kereskedők meghatározott működési területét is. De ugyanakkor megállapították a termelői, nagykereskedői és fogyasztói tojásárakat. Tejellátási problémák A tejellátással kapcsolatban kijelentette a miniszter, hogy a tejjegy rendszer bevezetésével a rendelkezésre álló mennyiségből elsősorban a tejtáplálásra szorulók szükségletét kívánják biztosítani. Az a legutóbb megjelent intézkedés, amely a jegyek bevezetésével egyidőben megtiltott kávéházi, vendéglői, cukrászdai tej és tejesétel kiszolgálását a kávéházak részére ismét megengedte, nem jelent változást a tejellátásban, mivel ezt megelőzőleg a Budapestre felhozott tej 5%-át mérték ki a kávémérések és kifőzdék, míg a jövőben ugyanezt a mennyiséget a kávéházakkal megosztva szolgálják ki. A tejellátási nehézségek főként azért jelentkeztek, mivel ki kellett terjeszteni az eljárást Nagy-Budapest egész területére. Ezért elsősorban a terhes anyák és csecsemők, valamint a kisgyermekek részére szolgáló tejjegyeket váltottak be. A jövőben azonban rövid időn belül sor kerül a C-jegyek beváltására is. — Ezek a most említett nehézségek is azt mutatják, hogy az eddiginél biztosabb alapokra kell helyezni a közellátást, rendszert kell biztosítanunk a közellátás egész területén, mert másképpen sohasem tudunk nyugalmi helyzetet teremteni — fejezte be a közellátásügyi miniszter tájékoztatását. Finnország a háborúban (Helsinki, május.) A háború és a háborúval szükségszerűen járó gazdasági változások mindjobban éreztetik hatásukat a finn gazdasági életben. A legfontosabb körülmény a hadbavonultak nagy száma: a lakosság 18—20%-a teljesít katonai szolgálatot. Noha a katonáknak csak aránylag kis része válik alkalmatlanná a polgári életre a hadicselekmények folytán, azért egy ilyen kis nép számára ez is nehezen áthidalható feladatokat jelent. Az elhúzódó háború meglehetősen érezteti hatását a közellátás terén is. Gabonában, zsiradékban, húsban, cukorban és tejtermékekben a lehető legszigorúbb adagolást léptették életbe. A békeidők fogyasztásához képest a kenyérgabonáét 30, a zsiradékfélékét 60, a cukorét 68 és a húsét 80%-kal csökkentették. Ezek a számadatok világosan érzékeltetik, mit jelenthet a népegészségügy szempontjából a békegazdálkodás kényszerű felcserélése. Általában csökkent a fogyasztási javak termelése, ennek természetszerű folyománya az árak emelkedése. A feketepiac itt is sok nehézséget okoz a közellátás hivatalos szerveinek, az árak tíz, tizenöt, sőt húszszorosukra emelkedtek. A hivatalos indexszámok az 1939. évi állapothoz képest emelkedtek, de, természetesen, nem tükrözik vissza teljességükben a változásokat. A nagykereskedelmi árindex is hasonló ugrásokat mutat. Az exportárukat a nagyon magas szállítási költségek drágítják meg. Az adagolás és áruellátási nehézségek mellett természetesen nehezen lehet megküzdeni az egyre szaporodó pénzzel. A vásárlás a nem adagolt és még kaptató áruk felé irányul. Az árellenőrzés mind élesebb formákat ölt, az agrártermékek árait nem szabad emelni, az importáruk árait a belföldön előállítottak árszínvonalán kell tartani. Ezt új szabályozás szerint állami beavatkozás biztosítja. Nemcsak a viszonyok következtében állottak elő áruelátási nehézségek, hanem a termés is visszaesett az előző évekhez képest. Egyedül a burgonyatermés volt nagyobb, de ez is kisebb a szokásos átlagnál. A háború előtt Finnország 85% erejéig önellátó volt élelmiszerek tekintetében, most ez is lényegesen megváltozott. A kormány úgy igyekszik áthidalni a nehézségeket, hogy minden olyan kilogramm kenyér után, amelyet az átlagtermésen felül érnek el, fél márka prémiumot ad. A hiány pótlására legalább 500.000, illetőleg egymillió hektárral kell növelni a megművelhető mezőgazdasági területet, azonban még ez sem biztosítja teljesen a nehézségek kiküszöbölését. Az állatállomány nagyarányú csökkenése szintén komoly nehézségeket okoz. Ma a békebeli állatállomány 10%-a van csak meg. A városi lakosság átlagos súlycsökkenése 10%. Békeidőben 2600—2800 kalóriát számítottak a normális ember táplálkozására, ma pedig 1830—2000-től 2044 kalóriáig terjed a könnyű testi munkát végző polgári foglakozásúaké, a munkások 2011, a nehéz munkát végzők 2061 kalóriát kapnak. A kenyéradagot csak külföldi szállítmányok segítségével tudták 30 grammról 250 grammra emelni. Németország vállalta, hogy Finnországba juttat burgonyát, cukrot, hogy fölemelhessék az adagokat: a cukorét 250 grammról 750-re, a nemdohányzók részére 1000 grammra. Dániából vajat szállítottak svéd hitel segítségével, így fölemelhették a havi zsiradékadagot 500-ról 600 grammra. Az áruhiány sok korlátozásra vezetett. Ruhaneműt, cipőt alig lehet kapni. 1943. évi május 30-án, vasárnap délelőtt 11 órakor a VÍGSZÍNHÁZ olcsó helyáras előadást rendez. Színre kerül ILLÉS ENDRE című színműve 3 felvonásban, 4 képben Jegyek lírai 60 fillértől 4 pengőig Ruhatári díj: 20 fillér Figyelmeztetés! 12 éven elüli gyermeket a színházba hozni nem szabad! Jegyek kaphatók Kultúrrropaijartda jegypénztárainknál: Népszavakönyvkereskedésben (VII. Erzsébet körút 35), tel.: 222-291- es a Népszava kiadóhivatalában (VIIL Contineea 4), telefon: 130-300, 311 és 332. A nagy érdeklődésre való tekintettel kívánatos a jegyekről jóelőre gondoskodni. Főszereplők: Tolnay Klári Szilassy László Latabár Kálmán Bilicsi Tivadar Mihályi Ernő Makláry Zoltán Írta: BARABÁS PÁL Rendezte: BALOGH ISTVÁN Zene: VINCZE OTTÓ (JUPITER-FILM) Bemutatja MÁ: l nagy méreteket öltött a pótanyaggyártás. A kormány a munkabérekre bevezette az indexrendszert — béremelés jár az indexemelkedés kétharmadára. — Felelőtlen hírek arról, hogy 1001 réz kétfilléresért kerékpárt adnak. Nemcsak Budapesten, hanem az egész országban felelőtlen hírek keringenek arról, hogy a Weiss Manfréd-gyár 1000 darab kétfilléresért a beszolgáltatóknak egy kerékpárt ad. A Magyar Nemzeti Bankhoz és a Weiss Manfréd-gyárhoz tömegesen érkeznek érdeklődőek a hírt valósakra iránt. Illetékes helyen megállapítják, hogy ez a hír felelőtlen kitalálás és szó sincs arról, hogy 1000 réz kétfilléres esetben kerékpárt adnának.