Népszava, 1943. június (71. évfolyam, 123–144. sz.)
1943-06-18 / 136. szám
1943 június 18, péntek NÉPSZAVA 1943. évi Június hó 26-án, SZOMBATOM délután 3 órakor az ÚJ MAGYAR SZÍNHÁZ olcsó helyáras előadást rendez. Színre kerül TÓTH MIKLÓS, VÁNDOR KÁLMÁN és BUDAY DÉNES című nagyoperettje 3 felvonásban, 9 képben Jegyek ára: 40 fillértől 4 pengőig Ruhatári díj: 20 fillér Figyelmeztetés! 12 éven aluli gyermeket a színházba hozni nem szabadt kaphatók Kultúrpropaganda jegypénztárainknál: Népszavakönyvkereskedésben (VII. Erzsébet körút 35), tel.: 222-293 és a Népszava kiadóhivatalában (VIIL Conti ucca 4), telefon: 130-330, 331 és 332. A nagy érdeklődésre való tekintettel kívánatos a teszvekről melyre gondoskodni Jegyek .1. oldal Öttagú kormányzótanács teljesíti az uralkodói teendőket Angliában a király afrikai tartózkodása alatt Két különböző kor ellentétének tulajdonítják Giraud és De Gaulle viszályát GÜTTERER PROPAGANDAMI NISZTÉRIUMI ÁLLAMTITKÁR — mint a „DNB" Hamburgból jelenti — a városháza nagy dísztermében megnyitotta a Hamburgban dolgozó külföldi munkások kongresszusát. „Európai munkások dolgóznak Hamburgban a győzelemért" a jelszava azoknak az ünnepségeknek, amelyeket június 23-ig rendeznek minden este és amelyeken a kongressszuson résztvevő 17 nemzet munkásai számára szórakoztató és művészi számokkal népi jellegük szellemében bajtársias összejöveteleket rendeznek. A tudósítás ezután elmondta, hogy az essyes nemzetek munkáscsoportjainak vezetői üdvözölték a megjelenteket anyanyelvükön és hogy a felszólalások után Gütterer államtitkár az elhangzott felszólalásokat „az európai szolidaritás" kifejezésének minősítette. „A bolsevizmus és az északamerikai tőke imperializmusa ellen csak egy lehet a jelszó: közös elhárítás a közös ellenségekkel szemben." Egyebekben pedig részletesen felsorolta azokat a juttatásokat, amelyekben Németországban részesítik a külföldi munkásokat. A kongresszus ünnepségei és az azokon elhangzott felszólalások mutatják, hogy Németországban milyen nagy jelentőséget tulajdonítanak a külföldi munkaerők németországi alkalmazásának. Kiegészítője ennek az a gondoskodás, amelylyel a külföldnek az Európa-erőd védelmében való részvételét fejlesztik a keleti területek lakosságának bevonásával. Hírt adtunk arról, hogy a német hadvezetőség a keleti fronton új csapatkötelékeket állított fel. Az idézett német hírforrás szerint az új csapatkötelékek „a bolsevizmustól megszabadított keleti népekből rekrutálódnak... mégpedig oroszok, rutének, ukránok, tatárok, kaukázusiak és a turáni népek legkülönbözőbb csoportjai léptek be az önkéntes alakulatodba". A stockholmi „Aftonbladet"-ben Gunnar Müllern ezzel kapcsolatban írott vezércikkében kifejti, hogy az elmúlt ősz óta a német hadvezetőség enyhébb módon kezeli a szláv népeket. Bizonyos megfontolások alapján — írja — elhatározták, hogy e népeket „harcra érdemes" (wehrwürdig) fokra emelik és beleillesztik a keleti front hatalmas rendszerébe. Müllern szerint a részleteket illetően Alfred Rosenberg miniszternek, Himmlernek, az SS legfelsőbb főnökének és Ribbentrop külügyminiszternek a felfogását egyeztették össze a terv kidolgozásánál. A hadvezetőség az elmúlt tél alatt nemcsak a szláv népek együtt,harcolásának pontos programját, de a szláv népek front mögötti együttműködésének részleteit is kidolgozták. Az ez alapokon nyugvó együttműködés mozgalmának vezetőjét Vlaszov tábornokban találták meg, aki 1941 június 22-ig, a német-orosz háború kitöréséig Przemysl parancsnoka volt, a háborúban Kievnél német fogságba esett és a fogságban a németek mellé állott azzal, hogy velük együtt harcol majd a bolsevizmus ellen. Vlaszov mellett — folytatja az „Aftonbladet" vezércikke — Malykin tábornok és Ivanov tanár a mozgalom vezetői. Malykin Vlaszov jobbkeze, ő vezeti az önkéntes csapatok toborzását, a mozgalom elméletét pedig Ivanov tanár dolgozta ki, akinek a kievi egyetemen volt tanszéke. Két lap áll a Vlaszov-mozgalom rendelkezésére. * AZ OLASZ LAPOKBAN még mindig nagy visszhangja van a párt főtitkára emlékiratának. Gayda egyenesen a háború és a béke idején megvalósítandó fegyelemnek nevezi az emlékiratban lefektetett elveket, amelyek ugyan fasisztákhoz szólnak, de amelyeket azonban minden olaszra alkalmazandónak mond. Ez az emlékirat, Gajda szerint, kétféle cselekvési szabályt foglal magában. A cselekvési szabályok első csoportja negatív és megtorló jellegű eljárást foglal magában, azzal a céllal, hogy valamennyi olyan olasz jelenséget megszüntessen, amely megzavarhatná a nemzeti szellem tisztaságát és a termelés lendületét". A cselekvési szabályok másik csoportja pozitív és alkotó jellegű, az erők és eszközök teljes összpontosítása, hogy az egész termelésben és minden más tevékenységben a legnagyobb eredmény legyen elérhető. „A következő válaszút áll előttünk — írja Gayda —: győzni, hogy továbbélhessünk és fejlődhessünk az emberi és polgári jog szerint, vagy elbukni, hogy megsemmisüljünk, nem csak mint nagyhatalom,hanem mint szabad és életképes nemzet is." A „Popolo di Roma" foglalkozik az 1943 április 13-án kelt 489. számú és a magyar sajtóban is ismertetett rendelettel, amely szabadságvesztés terhe mellett kötelezővé teszi minden olyan tény bejelentését, ami az állam biztonságát érinti. Megállapítja a lap, hogy „golyó kell azoknak, akik elmulasztják ezeket a kötelességeket, nem pedig 5 vagy 10 évi elzárás". * ÚJABB NEMZETKÖZI ÉRTEKEZLETRE KÉSZÜLNEK a szövetségesek. A „Neue Zürcher Zeitung" jelentése szerint Londonban és Washingtonban egyidejűleg közölték, hogy valószínűleg a jövő hónapban Washingtonban ül össze az első nemzetközi értekezlet, amelyen Nagy-Britannia, az Egyesült Államok, a Szovjet Unió és Kína vesz részt. Angolszász körökben remélik hogy az értekezlet eredményeképten aláírják az amerikai javaslatot, amely a háború utáni újjáépítés hivatalának felállítására vonatkozik. Londonban hangoztatják, hogy a minél hatásosabb segélynyújtás érdekében az új hivatalt messzemenő önkormányzattal kell ellátni és biztosítani kell önálló intézkedésre való jogát is. A végrehajtó hatalmat központi bizottságra bízzák, amely a „négy főhatalom" képviselőiből állna. A bizottság élére vezérigazgatót állítanának, aki messzemenően önállóan cselekedhetnék. Hónapokig tartó tárgyalások után — jelenti a ,Bud. Tud." Washingtonból — szerdán először tartották meg az egyesült nemzetek első közös valutaügyi megbeszélését, amelyen az Egyesült Államok, Nagy Britannia, a Szovjet Unió, Kína, Franciaország, Ausztrália, Belgium, Kanada, Hollandia, Norvégia Paraguay, Lengyelország, Venezuela, Ecuador, valamint a cseh kormány képviselői vettek részt. Az ülésen megvitatták a szövetségeseknek a valutarendezésre vonatkozó mindhárom tervét: az angol Keynes-féle tervet, az amerikai IFI//re-féle tervet és a francia Hervey d'Alphand tervét, amely az előző kettőtől abban különbözik, hogy a valutaügyi egyezményt egyelőre csupán a három vezető nagyhatalomra kívánja korlátozni. Az ülés lefolyásáról egyelőre semmit sem közöltek, valamint arról sem, hogy sor kerül-e a megbeszélések folytatására. A szövetségesek kapcsolatairól szólva, közöljük azt a moszkvai „Bud. Tud."-jelentést, amely szerint a szovjet kormány és a mexikói kormány kölcsönösen elhatározta, hogy a két ország jelenlegi diplomáciai képviseletét követségi rangról nagykövetségi rangra emeli. Moszkvában — amint a „Bud. Tud." jelenti — ezidőszerint ülésezik az úgynevezett „lengyel hazafiak" kongresszusa. A kongresszus Sztálinhoz üzenettel fordul, amelyben köszönetét fejezte ki azért, hogy a szovjet kormány lehetővé tette lengyel hadosztály felállítását a Szovjet-Unió területén. Romert, Lengyelország volt moszkvai nagykövetét, aki a Szovjet-Unió és a lengyel menekült kormány között való szakítás miatt hagyta el Moszkvát, a lengyel emigráns kormány közelkeleti delegátusává nevezték ki. Sikorski tábornok, a menekült lengyel kormány miniszterelnöke, Irakból, ahol az iraki kormány vendégeként három napot töltött, Szíriába utazott, hogy Romerrel megbeszélje a közelkeleti munkaprogramot. AZ ANGOL KIRÁLY ÉSZAKAFRIKAI ÚTJA meglepetésszerűen hatott a nemzetközi politikára. A ,,DNB" stockholmi távirata emlékezetbe idézi, hogy az angol király legutóbb 1939 telén hagyta el Angliát, hogy a Maginot-vonalat látogassa meg. Az angol király utazásának céljáról semmit sem árul el az angol cenzúra — közli ugyanez a jelentés — és a svéd lapok is csak találgatásokra vannak utalva. Megjegyzik, hogy a hét elején lecsitult lázas hírterjesztés és találgatás most ismét megélénkül. Az angol király szombaton reggel négymotoros bombázógépen érkezett meg az egyik északafrikai repülőtérre. Pénteken este indult el útjára. Az utazást az elmúlt kedden határozták el, amikor Churchill a Buckingham-palotában kihallgatáson volt és visszaérkezése után jelentést tett útjáról a királynak. A királyt a repülőtéren Eisenhower tábornok gépkocsija várta. A király még szombaton szemlét tartott az ottani haderőn. Azóta több megbeszélést folytatott a szövetséges csapatok főparancsnokaival. Vasárnap a francia vezetőket, Giraud, De Gaulle és Catroux tábornokokat, ebédre hívta meg. Szerdán az ötödik amerikai hadsereg fölött tartott szemlét. A „Bud. Tud." az angol király afrikai látogatásáról a következőket jelenti Londonból: György király északafrikai utazását valamennyi londoni lap küszöbönálló szövetséges támadás előjelének tekinti. A Népszava megírta és most a „DNB"-nek az angol hírszolgálatra való hivatkozással közölt jelentése alapján írja meg, hogy az Észak-Afrikában tartózkodó angol király távolléte idejére helyettes tanácsot nevezett ki. Ennek tagjai között szerepel a királyné és a gloucesteri herceg is. A helyettes tanács, miskép régenstanács a király távolléte alatt az uralkodó jogkörét gyakorolja. * A FRANCIA FELSZABADÍTÁS NEMZETI BIZOTTSÁGA, amint a "DNR" Amszterdamból a marokkói rádió közlésére hivatkozva közli, csütörtök reggel teljes ülésre ült össze. Egy másik jelentés közölte, hogy De Gaulle tábornok lemondott arról a szándékáról, hogy visszalépjen az északafrikai ügyek intézésétől. Berni jelentés algíri táviratot közöl, amely arról ad hírt, hogy a bizottság ülésén, amelyen Giraud elnökölt, De Gaulle is részt vett. A „Basler Nachrichten" azokról az ellentétekről, amelyek a bizottság keddi ülésén Giraud és De Gaulle között kirobbantak, a többi között a következőket közli: De Gaulle ez alkalommal beható tanulmányt terjesztett elő, amelyben a hadsereg szervezetének valamennyi hibáját bírálta és az újjászervezésre vonatkozóan terjesztett elő terveket. Ezek a tervek azoknak gondolatoknak útját követik, amelyeket De Gaulle katonai kézikönyve foglal magában, kiegészítve ezeket a háború gyakorlati tapasztalatainak tanulságaival. Fejtegetéseinek részletei nagy hatással voltak a bizottság tagjaira, azonban a