Népszava, 1943. november (71. évfolyam, 248–271. sz.)
1943-11-03 / 248. szám
71. évfolyam 248. szám Budapest, 1943 november 3. szerda Szerkesztőség és Vili, Conti ucca. • Megjelenik hétfő kivételével minden nap • Telefonszám: 130-330, 130-331 és 130-332 A német birokilmi teülügyminisztérium véleménye a moszkvai háromhatalmi értekezlet zárójelentéséről Szociáldemokrata előretörés a svájci választásokon. Tizenegy mandátum nyereség a polgári pártok rovására Tombol a csata Kremenciug és a Krím félsziget között Halifax, Anglia washhingtoni nagykövete sajtóértekezleten kijelentette, hogy a háború csúcspontjához közeledik s hogy jó lesz, ha aszövetségesek „még egy hosszú háborúra rendezkednek be". Az angol nagykövet talán még nagyobb mértékben állt a moszkvai értekezletről szóló jelentések és híradások hatása alatt, mint azoknak ,az embereknek milliói, akik figyelemmel kísérték Nagy-Britannia, Fidztisült Államok és a Sisovjetunió külügyminisztereinek tanácskozását és várták az erről szóló beszámolót. Halifax a csataterek nagy eseményein kívül bizonyára a Moszkvában történt elhatározásokra is gondolt, amikor kijelentette, hogy a hosszú háború csúcsfrontjához közeledik. Kijelentésének az a része, amely a hosszú háborúra aló felkészülés szükségességéről szól, vonatkozásba hozható a moszkvai értekezlet katonai természetű elhatározásaival. * A nemzetközi politikában igennagy jelentőséget tulajdonítanak a moszkvai értekezletnek nemcsak sztratégiai, hanem politikai szempontból is. Az értekezlet eredményétől függ a szövetségesek szoros katonai együttműködése, politikai célkitűzése és a háború utáni viszonyának alakulása egymással és a világ többi országával. Az értekezletről kiadott hivatalos jelentés az elkövetkező katonai hadműveletekre vonatkozóan hozott döntést jelent be, ezenkívül közös nyilatkozatot ismertet az angolszász, szovjet és kínai kormányoknak a jövőben folytatandó politikájáról. Olaszországot és Ausztriát illetően megállapodásokat ismertet a jelentés, sok más kérdést illetően azonban, melyekről Moszkvában bizonyára ugyancsak tanácskoztak, még nem közölnek döntést. Oz látszik, hogy ezeket a katonai, politikai helyzetre való tekintetnem közlik még a nyilvánossággal vagy pedig a létesítendő bizottságra bízzák, hogy a még el nem intézett kérdésekben a kielégítő halászatot ez hozza meg. Az értekezlet tárgyáról és lefolyásról még a szombati és vasárnapi nap folyamán is sok volt a találgatás. Azonban lefolyásáról és eredményiről bizonyos tekintetben már tájékoztatást nyújtott az a jelentés, amelyet a moszkvai rádió sugárzott szét és amely — a „DNR" stockholmi távirata szerint — közölte, hogy Sztálin a Kremlben Hull és Eden tiszteletire ebédet adott, amelyen a két külügyminiszteren kívül jelen volt még a többi között Kerr brit és Harriman amerikai nagykövet is, valamint több más, Hull és Eden kíséretéhez tartozó hivatalos személy és az angol és amerikai nagykövetségek és katonai küldöttségek tagjai. Szovjet mégpedig azzal a bevezetéssel, hogy ez a szöveg megegyezik azzal, amelyet Londonban hoznak nyilvánosságra. A közléshez képest Moszkvában október 19-e és október16-a között összesen tizankét ülést tartottak. A külügyminisztereken kívül még a következő államférfiak vettek részt az értekezleten: Az Északamerikai Egyesült Államok részéről W. Averell Harriman északamerikai nagykövet, John L. Deane vezérőrnagy, Green dl. Hackworth, James C. Dunn és más szakértők; Nagy-Britannia részéről Sir Archibald Clark Kerr nagykövet, William Strang, Sir Hastings Ismay altábornagy és más szakértők; a Szovjet Unió részéről K. E. Vorosilov tábornagy, A. V. Visinszka, Litvinov külügyi népbiztos, M. V. A. Szergejev kereskedelmi népbiztos, A. A. Grizlov vezérőrnagy, a hogy megvessék az alapját a három ország közti legszorosabb katonai együttműködésnek a jövőben. A közlemény azután közli az amerikai, brit, szovjet és csungkingkínai kormányok közös nyilatkozatát, a következőket követeli: 1. A négy kormány közös cselekvését, amely az ellenségeik elleni háború folytatására irányul, továbbra is fenntartunk a béke és a biztonság megszervezéséről Molotov külügyi népbiztoson kívül jelen volt több népbiztos és magasrangú katonatiszt. A „Bud. Tud." moszkvai jelentése szerint az ebéden Sztálin mondott felköszöntőt, amelyben ünepelte az 5. és 8. hadsereget és poharát Montgomery angol és Clark amerikai tábornok egészségére ürítette, azután Rooseveltre és Churchillre mondott felköszöntőt. A ,,M. T. I." jelenti. Az angol félhivatalos hírszolgálat kiemeli, hogy ez a nyilatkozat összhangban áll a szövetségesek 1942 január 1-i és későbbi nyilatkozataival, mint például azzal, hogy a tengelyhatalmak ellen az ellenségeskedéseket a „feltétlen fegyverletételig" kell folytatni, rése és megóvása céljából. 2. A kormányok, amelyek a közös ellenséggel harcban állanak, az ellenség fegyverletételének és leszerelésének minden kérdésében közösen járnak el. 3. Közös rendszabályokat hoznak abból a célból, hogy megakadályozzák az ellenségre rótt feltételek megsértését. A 4. pont hangsúlyozza egy olyan nemzetközi szervezet fontosságát, amely valamennyi békeszerető állam szuverén minőségének elvén alapul és amelynek tagja lehet valamennyi ilyen állam, akár nagy, akár kicsi. Ennek a szervezetnek az a rendeltetése, hogy megóvja a nemzetközi békét és a nemzetközi biztonságot. Az 5. pont értelmében a négy kormány az általános biztonság rendszerének bevezetéséig kölcsönösen kikéri egymás véleményét. Szükség esetén a véleménycserébe a szövetkezeti nemzetek más tagjai is bevonhatók. A 6. pont kimondja, hogy a négy kormány az ellenségeskedések befejezése után katonai haderejét nem használ a fel más államok területén belül, kivéve a nyilatkozatban felsorolt eseteket s csupán közös megbeszélés után. Végül a 7. pont kimondja, hogy a négy kormány egymással együttműködve általános megállapodást dolgoz ki a háborúutáni fegyverkezések szabályozása céljából. A közlemény ezután közli az északamerikai, a brit és a szovjet külügyminiszter megállapítását a szövetségeseknek Olaszország irányában követendő politikájáról. Ez a politika „a fasizmus tökéletes megsemmisítésén" nyugszik. Több pont kimondja, hogy az olasz kormány a fasizmus ellenségeinek felvételével demokratikus arculatot fog nyerni, továbbá, hogy Olaszországban biztosítani kell a sajtó , a vélemény- és a gyülekezési szabadságot. Valamennyi fasiszta intézményt be kell szüntetni. A fasizmus vezetőit és a fasiszta hadsereg tábornokait ki kell szolgáltatni. A közlemény közli továbbá, hogy a szovjetorosz, az északamerikai és a brit kormány megállapodott abban, hogy „Ausztria 1938. évi bekebelezését érvénytelennek és semmisnek" nyilvánítja és „egy szabad és független Ausztriát" állít fel. Ausztriát azonban — folytatja a közlemény — emlékeztetik arra, hogy felelősség terheli, hétfőn este közölte a moszkvai értekezletről kiadott hivatalos közleményt, vezérkar tagja, M. G. F. Szoksz, külügyi népbiztossági osztályfőnök és írás szakértők. A hivatalos közlemény kiemeli, hogy napirendre tűzték mindazokat a kérdéseket, amelyekről a három kormány tárgyalt. E kérdések közül egyes kérdésekben végleges állásfoglalásra jutottak. Más kérdésekben megbeszélték ugyan az elvi döntést, azonban tüzetesebb tanulmányozás céljából külön bizottságokhoz utalták, vagy pedig diplomáciai úton való elintézés számára tartották fenn. Ismét más kérdéseket — amint a közlemény mondja — eszmecsere útján tisztáztak. Észak-Amerika, Anglia és a Szovjetunió kormányai — folytatja tovább a közlemény — szoros együttműködésre törekszenek mindazokban a kérdésekben, amelyek a közös háborús erőfeszítéseket érintik. Most történt azonban először, hogy a három kormány külügyminiszterei abban a helyzetben voltak, hogy értekezleten találkoztak. Elsősorban a Németország és szövetségesei elleni háborús rendszabályokat vitatták meg. Végleges katonai hadműveleteket beszéltek meg, amelyekre nézve döntés történt és amelyeket máris előkészítenek. A közös nyilatkozat