Népszava, 1943. december (71. évfolyam, 272–296. sz.)

1943-12-25 / 292. szám

1913 steccuslicr 95. bww SkA NÉPSZAVA A h­arkovi halálos ítéletek politikai fejleményei A Tito-kormány további lépései a menekült jugoszláv kormány ellen.­­ Zsivkovics tábor­nok főparancsnok lemondott A karácsomty m­ég viszonylagos nyugalmat sem hozott a frontokon. A mozgóháború lendületbe jött erői hajtják itt maguk előtt az eseményeket, amelyek egyre foko­zódó mértékben folytatják pusztító munkájukat a döntés megém­­elésére. A diplomácia munkája ezekben a napokban szünetel ugyan, azonban mindaz, ami a harctereken végbe­megy és a­ mi politikai téren a há­borúval kapcsolatban történt, maga u­tán vonja a különböző állásfogla­lásokat és az ezekre való előkészüle­teket­­. Az utóbbi napokban sok szó esett a h­arkovi halálos ítéletekről és a­z ezzel kapcsolatban elfoglalt német álláspontról, amely a biro­dalmi véderő három tagjának orosz hadbíróság részéről történt elítélte­téséért­ az a­ngolázási hatalmakat teszi felelőssé és megtorló eljárást helyez kilátásba hadifogoly angol és amerikai pilóták ellen. Úgy lát­szik, ennek előkészítéseként szolgál Sandermann birodalmi helyettes sajtófőnök nyilatkozata, amelyet csütörtökön a külföldi újságírók fogadásán tett. Sündermann nyi­latkozatában emlékeztetett Baldwin volt miniszterelnökre, aki a jövő háború totális hadviselését meg­jósolva, hangoztatta, hogy Angliá­nak erre fel kell készülnie, mert „több asszonyt és gyermeket kell megölnünk, mint az ellenség, ha védekezni akarunk". Sündermann, mint a német távirati iroda jelenti, okmányokkal bizonyítgatta, h­ogy egyedül Anglia a bűnös a légi há­ború­­kitöréséért és fejleményeiért , hogy Anglia felelős jövő követ­kezményeiért, a várható megtor­lásért is. Az ankarai rádió jelentése szerint Hull külügyminiszter egy kérdésre válaszolva, kijelentette, hogy a c­arkovi halálos ítéletek ügyében az Egyesült Államok, Anglia és a Szov­jet-Unió közös egyetértéssel járnak el. A c­arkovi ítéletekről szóló né­met nyilatkozat angol-amerikai visszhangjából — amint a „N. S. T." jelenti — Berlinben arra következ­tetnek, hogy az angolszász államok közvéleményében bizonyos nyugta­lanság uralkodik. A Wilhelmstras­sen­ hangsúlyozzák: sehol sem von­hatják kétségbe a birodalmi kor­mány határozott szándékát, hogy a c­arkovi eseményekből és kísérő jelenségeiből levonja a szükséges következtetéseket és nem engedi, hogy a német hadifoglyokat „igen önkényes gyilkosságoknak" te­gyék ki. A jugoszláv kérdés eddigi fejleményei is egyre na­gyobb hullá­mokat vernek. Az „Exchange Telegraph" londoni je­lentése szerint Jugoszlávia belpoli­tikai helyzete rendkívül kiéleződött. A jugoszláv szabad­ságrádió be­jelentette, hogy a jugoszláv fel­szabadító bizottság határozata sze­rint a kairói bizottság összes tagjai elvesztik jugoszláv állampolgársá­gukat. Péter királynak nem szabad visszatérnie Jugoszláviába, mielőtt a felszabadított ország az alkotmá­nyos királyság kérdésében szaba­don nem dönt. A rádió jelentése hang­súlyozta: „Kifejletten utalunk arra, hogy a jövőben a kairói kor­mány részéről kötött megállapodá­sok semmisek és fenntartjuk ma­stunknak a jogot, hogy a már meg­kötött szerződéseket felülvizsgál­juk." A ,,Bud. Tud. jelentése szerint a jugoszláv szabadságrádió csütörtöki adásában hangsúlyozta, hogy Jugo­szláviában a régi államformához való visszatérés nem kerülhet szóba. A reakció nem juthat még egyszer abba a helyzetbe, hogy kifossza a jugoszláv népet és olyan rendszert létesítsen, amely gyűlöletet kelthet a különböző nemzetek között. Nem csupán a szerbek, horvátok és szlo­vének, hanem a montenegróiak, macedónok és mohamedánok is tel­jes jogot kapnak az új jugoszláv államban, amely a demokrácia és a föderáció elvén épül fel és biztosítja majd a Jugoszlávia területén élő hat nemzetiség egyenjogúságát. .Az „Exchange Telegraph" diplo­máciai munkatársa a jugoszláv válsággal foglalkozva annak a vé­leményének ad kifejezést, hogy a brit kormány mindaddig fenn­tartja politikai kapcsolatait Péter királlyal és minisztereivel, amíg a király alkotmányos uralkodó marad. A Tito tábornaggyal való kapcsolat katonai meggondoláso­kon alapul és London eltökélt szándéka, hogy Tito csapatait min­den elképzelhető támogatásban ré­szesíti. Diplomáciai körök rámutat­nak arra, hogy Péter királyon múlik koronájának megkockázta­tása azzal, hogy engesztelhetetlen magatartást tanúsít azokkal szem­ben, akik Jugoszláviáért harcolnak. A „Bud. Tud." kairói távirata közli: Jugoszláviá­ból érkezett hiva­talos jelentések megerősítik, hogy Ivan Rybar az ideiglenes jugoszláv kormány elnökének fia november 27-én elesett. Rybar a jugoszláv ifjúság vezetője volt és a háború előtt számos nemzetközi diák­kongresszuson képviselte országá­nak diákszervezeteit. Mint politi­kai szónok, az ifjúságot mindig arra szólította föl, hogy álljon ki a demokrácia ügyéért. Feleségét és családját 1912 júliusában Belgrád­ban kivégezték. Az ideiglenes kor­mányelnök két hónappal ezelőtt Jurica nevű fiatalabbik fiát is el­vesztette. Lópattrózott, kender szőnyegek, takarótt, mindenféle textiláruk Budapest IX. Horthy István körút 11. Volt Vámház körút) Ankarából érkezett újabb jelentések közüli török államférfiaknak azt az állás­foglalását, hogy Törökország csak területi integritásáért harcol, egyéb­ként pedig megmarad eddigi állás­pontja mellett. Kairói Reuter-jelen­tés közli: Ideérkezett hivatalos je­lentések szerint a török főparancs­nokság utasításokat adott a nyugati török partok megerősítésére. Ez az intéz­kedés összefüggésben van a Dodekanézosz szigeteken legúja­bban kialakult helyzette. Spanyolország állásfoglalása a legújabb nemzet­közi eseményekkel kapcsolatban Jordana külügyminiszternek abban a sajtónyilatkozatában jut kifeje­zésre, amelyben a többi között kijelentette: Spanyolország kitart semlegességi politikája mellett, kí­vánja azonban, hogy a háború utáni tervek kidolgozásában részt vegyen. Jordana szerint újabb ellentét mag­vát hintené el, ha ez, semlegesek távol maradnának a béketárgyalá­soktól. A külügyminiszter kijelen­tette: Spanyolországnak nem áll szándékában, hogy ebben a háború­ban résztvegyen. Ettől nem tánto­rítja el még olyan előnyöknek a csábítása sem, amelyekkel az járna, ha a tizenegyedik órában ahhhoz a félhez szegődnék, amelyik a há­borút megnyeri. Amint a brit hírszolgálat jelenti, Benes elhagyta Moszkvát A "N. S. T." Londonból elutazása előtt Moszkvában tartott sajtó­értekezleten tett kijelentését ismer­teti, amelyben Benes „kényes ügy­nek" nevezte a lengyel-szovjet kapcsolatok kérdését. Arra a kér­désre, várjon vállal-e közvetítést a Szovjet és a lengyelek között, azt válaszolta, hogy nem avatkozik más államok ügyébe. Benes nyilat­kozatának ehhez a kitételéhez Ha­rold King, a hivatalos brit hír­ügynökség moszkvai tudósítója hozzáfűzi, hogy a megkötött szov­jet-cseh szövetségi szerződés olyan rendszerbe tartozik, amelybe a len­gyel népet is be kell venni. Az Egyesült Államok megkezdte külkereskedelmének a kölcsön- és bérleti alapról újra a magánkereskedelmi forgalom, alap­jára való áthelyezését. Ezt az új politikát, amelyre mostantól kezdve az amerikai kormány áttér, egyes esetekben már alkalmazták is, így például a francia hatóságok minden árut,­­ amely Francia Észak-Afri­kába érkezett, készpénzzel fizettek meg. Ezenkívül Angliával is meg­egyeztek, hogy az Egyesült Álla­mokból szállítandó bizonyos árukat készpénzzel egyenlítenek ki és ezek­ben az eladásokban a rendes magán­kereskedelem is résztve­sz. Amint a brit hírszolgálati iroda Washingtonból jelenti, az Egye­sült Államok kormánya át akarja venni az amerikai vasutakat. Roosevelt elnök­­utasította Biddle igazságügyi minisztert, hogy dol­gozza ki a szükséges tervezetet a vasutaknak átvételére a kormány kezelés­é­be. Roosevelt elnök amerikai idő­számítás szerint pénteken este 20 órakor rádióbeszédet intéz Ame­rika népéhez.­­A beszédet nagy ér­deklődéssel várják, mert állítólag I. oldal F IU USI IPJ Megjelent! Megjelent! ZAJTI FERENC: »Magyar évezredek« Új kiadása. Ez a hatalmas terjedelmű munka, amely csak korlátolt példányszámban jelent meg, a magyarság eredetével foglalkozik és rámutat arra, hogy a magyarság a földkerekség egyik legrégibb népe és tagja a hazánnktól Japánig terjedő négy­százi­tvennmi­lliónyi turáni népközösség­nek. — Többszáz kép és melléklet. — Bolti ára 24.— pengő. — Kapható min­den könyvkereskedésben. — „Mórics Zsigmond" Könyvkiadóvállalat kiadása.

Next