Népszava, 1944. február (72. évfolyam, 25–48. sz.)

1944-02-01 / 25. szám

m ... «!3a! m, szervezett munkásság­ mozgalmi buzgalmát és áldozatkészségét és oly erőssé teszik a mozgalmat, hogy a szélsőjobboldali brávók végleg le­tűnjenek a politikai élet színpadjá­ról. NÉPSZAVA 1944 feb­ruár 1. deM Kassa dolgozó népe törhetetlen hűséggel áll a Szociáldemokrata Párt mellett­ ­ Vasárnap délelőtt 10 órakor a nyomdászszervezet nagytermében gyűltek össze a kassai szervezetek választmányi tagjai. Kitörő lelkese­déssel fogadták Peyer és Borovszkov, majd a későbben érkező Szeder és Szakasits elvtársakat. Weise Lajos elvtárs üdvözölte a pártválasztmány tagjait a párt­szervezet végrehajtóbizottsága ne­vében, majd meleg szavakkal kö­szöntötte Peyer Károly és Szeder Ferenc ország­gyűlési képviselő elvtársakat, valamint Szakasits Ár­pád elvtársat, a Népszava főszer­kesztőjét és a város — mondotta — min­denkor a szabadság városa volt s dolgozói mindenkor a szabad­ságért küzdők táborához tar­t­oztak. r A­ magyar szabad­ságért folytatott harcok vezetői, akár II. Rákóczi Ferencre, a nagy fejedelemre, akár pedig Kossuth Lajosra gondolunk, ebben a városban bőségesen talál­ták a szabadságért életüket és vé­rüket is áldozó harcosokat. Kassa dolgozó népének olyan elődjei van­nak, mint a vörössipkás honvédek, akik Branyiszkónál vérüket ontot­ták a nemzet szabadságáért és függetlenségéért. És ezt a szabad­ságért áldozatot hozó és­­szavan­ságra vágyó munkásságot a vissza­csatolás után igyekeztek megfélem­líteni, elnémítani abban a rem­ény­ében, hogy ez sikerülni fog, té­vedtek, Kassa munkássága nemzetiségre való tekintet nélkül kitartott meggyőződése mellett kitart; a Szociáldemokraa Párt mellett, hiába mázolták be felette az eget zöldre, hiába ijesztgették, fenyegették, Kassa szociáldemokrata munkás­sága nem ingott meg, töretlen hű­séggel áll a Szociáldemokrata Párt mellett, mert tudja, hogy ez az egyetlen párt, amely küzd a dol­gozó nép jolgaiiért és szabadságáért. Hiába temettek el bennünket szó­noklataikban, lapjaikban, mi itt voltunk, itt vagyunk és itt mara­dunk, mint e város tényezői akkor is, amikor halottsiratóink az isme­retlenség homályába merülnek. Kassa szociáldemokrata mun­kássága a párttal együtt küzd a magyar nép szebb jövendőjéért, a magyar nemzet szabadságáért és függetlenségéért mert, jól tudja, hogy a dolgozó nép, beszéljenek bármily nyelven, csak független, szabad országban találja meg boldogulását. Tud­ják ezt nem­zeti kisebbségeink, a szlovák mun­kások is, tudják, hogy csak a sza­bad és független Magyarország biz­tosíthatja számukra mindazokat a jogokat,­­hogy anyanyelvükön él­hessék gazdasági, kulturális és po­litikai életüket. Csak az itt élő kisebbségi népek összefogása a magyar dolgozó néppel teremtheti meg"­az ország szebb jövendőjét. Az itt élő kisebbségek összefogása a magyar dolgozó néppel jelenti azt a szilárd pillért, amelyen fölélzül az ország demokratikus szabadsága. Minthogy a szociáldemokrácia töké­letesen kifejezi ezeket a gondolato­kat, Kassa dolgozó népe a jövőben is együtthalad a Szociáldemokrata Párttal. Ezt bizonyítja a mai vá­lasztmányi gyűlés is. A demokrácia alapján állunk és elutasítunk minden külső erőszakos beavatkozást­­ az ország belügyeibe Treyer Károly elvtárs emelkedett ezután szólásra. Lelkes taps kö­szöntötte. Beszédét így kezdte: A háború határaink felé közeledik — mondotta a miniszterelnök nem­régiben. Mi is úgy látjuk és ezért kötelességünk most nyíltan és őszintén feltárni felfogásunkat és elgondolásainkat. Eddig a sorsunk megkímélt bennünket azoktól a megpróbáltatásoktól, amelyekben más országok városainak oly bőven része volt. Ki tudja, megkímél-e bennünket a sorsunk ezután is ezektől a szörnyűségektől. Minden­képpen helyt kell állnunk és teljesí­tenünk, kell kötelességünket. Bizo­nyára nem mindegy az ország szem­pontjából, hogy hogyan kerül ki ebből a rettenetes világégésből. Ugy­e, hogy értékeinek nagy ré­szét meg tudja menteni, lakóhelyei és munkaiműhelyei, üzemei épség­ben maradnak-e és így indul neki az új életnek, vagy rom­ok borítják az életet adó munkának területeit. Minden lehetőt el kell követni, hogy a veszélyeket el lehessen hárítani a főváros felől és az ország többi területeiről is. Mi a magunk részéről mindent el is követtünk ez irányban­ s a magunk részéről az erre vonat­kozó javaslatainkat illetékes he­lyen megtettük. A háború után másképpen indul a felépítés munkája olyan országban, ahol a rombolás kevesebb nyomot hagyott, mint ott, ahol először a romokat kell eltakarítani. A háború után mindenképpen új világ születik s kell is, hogy szüles­sék. Olyan új világ amelyben nyoma sem lesz azoknak az ellen­té­teknek, amelyek most ízekre bont­ják a társadalmat, a gazdasági és politikai életet. Ezt az új világot be kell hogy lengje a szabadság, egyenlőség és testvériség szelleme.. Ez a hármas ige azonban ne csak ünnepélyes alkalmak szónoki frá­zisa legyen, hanem alapja a társa­dalmi rendnek. Szabadság nélkül nincs élet nem lehetséges fejlődés sem a gazdaságban, sem a szelle­miek terén. Bizonyá­ra a szabadság felelősséget is jelent. És ezt a fele­lősséget át kell éreznie mindenkinek, egyéneknek és népeknek egyaránt Szabad társadalom azonban csak a demokrácia alapján képzel­hető el. Ezt a demokratikus alapot kell megteremtenünk, hogy a közösség­ben való együttmunnkálkodás fo­kozza gazdálkodásunk eredményes­ségét, de egyszersmind kifejlessze a közügyek iránti érdeklődést és a felelősségérzetet. Legyen az irányító Szempont a tehetség, a munka és a közügyek szolgálata. Meg kell szűnnie annak a gyűlöl­ködésnek, amely ma a népeket egy­más ellen viszi, el kell érkeznie a nagy kiegyenlítődésnek, amikor a világ népei közös cél felé haladnak, közös munkában, közös erőfeszítés­ben. Az embert kell a dolgok köz­pontjába állítani, az embert kell vé­delmezni, az embert kell a munka eredményének egyenlő részesévé tenni. S jusson hozzá az emberiség mindahhoz, ami szépet és jót a ter­mészet és a munka egyaránt nyúj­tani tud. Pártunk minden erőfeszítése arra irányul, hogy ezt az orszá­got nagy és szép országgá te­gyük. Mindent, amit teszünk, a magyar nép érdekében tesszük, mert a magyar néphez tartozunk, itt élünk és itt fogunk maradni. Jólesik nekünk ezt itt kijelenteni Rákóczi városá­ban, ahonnan a hajdúk a Habs­burg-elnyomatás ellen indultak­harcba és amely város a régi szabadságharcokban számtalanszor látta a szabadságért­ küzdő férfia­­­kat, azokat, akik a vallási egyenlő­ ségért, a szabadságért, az ország függetlenségéért vívták áldozatos küzdelmüket. Mi nem vagyunk ba­rátai semmiféle oldalról alkalma­zott diktatúrának és erőszaknak. Mi a magunk földjén magunk akar­juk a lehetőségeknek megfelelően, legjobban berendezni életünket. Igen, az országért munkálkodunk és harcolunk, de ebből nem követ­kezik, hogy hajlandók volnánk a kormány cselekedeteiért fele­lősséget vállalni. Közösséget sem vállalunk a kor­mány politikájával. Mi a magunk­­felfogását követjük és azt az utat járjuk, amelyről úgy hisszük, hogy legrövidebben vezet az ország ere­jének megnövekedéséhez, szabadsá­gához és függetlenségéhez. A múit hibáit elégszer hányták a fejünkre jogtalanul és ok nélkül. Ma őrkö­dünk politikai tisztaságunk fölött, nemcsak magunk miatt, hanem, az ország jövőjének érdekében. Nyíl­tan és világosan beszélünk: mélyre­ható változásokat tartunk szüksé­gesnek minden téren és amiképpen igazságtalannak és törhetetlennek tartjuk, hogy legyenek kizsákmá­nyoló nemzetek és szegény, nyomo­rult népek, éppen úgy igazságta­lannak tartjuk azt is, hogyha vala­mely országban a gazdasági javak és a jövedelmek úgy oszlanak meg, hogy az egyiknek sok, a másiknak még morzsa is alig jut. Igazságot minden téren. A szociális biztosítás hálózatát ki kell építeni, hogy mindenki helyet találjon benne és meg kell szüntetni a biztosító társaságok mai rendsze­rét is. Általában a közösségi gazdál­kodás olyan állapotát kell meg­teremteni, amely lehetetlenné teszi a zűrzavart. Igen, a felelős­ség kérdését fel kell vetni minden­kivel szemben. Mi a magunk részé­ről a legkevésbbé sem félünk ettől a felelősségtől. — Sokat beszélnek — mondotta Peyer elvtárs­i egységről. Nem tudjuk, miféle egységről beszélnek. Mi az ország érdekét tartjuk a szem előtt. De nem vagyunk hajlandók senki­vel egységbe tömörülni, aki ezt az egységet csak arra tartaná jónak, hog­y a maga politikai céljait valósítsa meg. Nehéz idők előtt állunk és ilyen nehéz időkben fokozottabban szük­séges, hogy az igazságosság, az egyenlő elbánás elve és a jog szellem­e érvényesüljön. Csak így tudjuk átvészelni ezeket az időket Éppen ezért a legélesebben szemb­e kell fordulnunk azzal a brávó­szellemmel, amely megint előmerész­kedett a csatornákból. Éppen itt Kassán kell tiltakoznunk ez ellen. Itt, ahol megtörténhetett hogy elsötétítés alatt koromsötétben bitangul és alá valóan, gyáván és hitványul húsz-huszonöt becstelen gazember támadásra indulhasson békésen­­haladó emberek ellen. Ezek azok a bizonyos eszmevédők, akik gaztettet gaztettre halmoznak. És aztán gyáván elmenekülnek. Akik mindig csak a sötétben me­részkednek elő, akik erőszakra szervezkednek, de ha nyomukban érzik az igazságszolgáltatást, akkor kimenekülnek külföldre és ott, a miniszterelnök szavai szerint, az ország ellen szervezkednek. Ezek kiáltanak hazaárulót felénk. Ezek a munkátlan, éretlen szemétembe­rek. Reméljük, eléri őket a büntető igazságszolgáltatás keze. Tévednek azonban, ha azt hiszik, hogy a szo­ciáldemokrata pártot vagy annak vezetőit ilyen módon, ilyen gyáva és komisz eszközökkel megfélemlíthe­tik. Mi a helyünkön maradunk , küzdünk ez ellen a szellem ellen, a csatornák népe ellen, küzdünk nemcsak magunk miatt, hanem az ország érdekében is. Küzdünk elle­nük és küzdünk egy­­ új világért amely tisztább, szebb, szabadabb és boldogabb lesz s amelyben min­den nép és minden ország meg­találja majd érvényesülését és az igazságosságot küzdünk törhetet­len­ül a szocializmusért (Szűnni nem akaró, hosszantartó taps és éljenzés.) ek - KESERŰVÍz Elveink tisztasága, hűségünk szilárdsága biztosítja fennmaradásunkat és győzelmünket! Szakaretz Árpád elvtárs beszélt ezután. Végigjárjuk az országot — mondotta —, végigjárjuk az ország nagy városait és falusi mozgalmi centrumait nemcsak azért, hogy szemtől szembe lás­suk egymást nem is csak azért, hogy közve­len kap­csolatba jussunk egymással, hanem azért is, hogy hitet tegyünk minde­nütt, ahol ez módunkban áll, a szo­cializmus igazságai mellett és ki­fejtsük a Szociáldemokrata Párt fel­fogását az időszerű kérdésekben. Kötelességet teljesítünk. Meggyőződésünk, hogy a dolgozó tömegek pártjára igen súlyos feladatok hárulnak s az ország népének joga van tudni, hogy miképpen gondolkodik ez a párt a legéletbevágóbb kérdésekben. Kötelességünket teljesítjük majd ezután is. Nem riaszt meg bennün­ket semmi. Innen is, Kassáról, az ország legészakibb városi centrumá­ból meghirdetjük igazságainkat, hogy azok hömpölyögjenek szét az O­­­sz országban, hogy innen is, eb­ből a városból is visszhangja keljen a szociáldemokrácia nagy gondola­tainak, amely vezérel bennünket és vezérli a dolgozó tömegeket is. Szükség van világos és félreérthe­tetlen szavakra, különösen napjaink­ban. Évek óta megtévesztő hadjárat folyik a tömegek tisztánlátása ellen. Szerencsére nem sikerült, legalább is nem sikerült úgy, ahogy ezt egye­sek rem­élték. Amennyire sikerült, az csak már a múlt szép emléke lehet, a szélsőjobboldal számára, mert elérkeztünk a nagy kijózano­dás idejéhez. A szélsőjobboldal ele­meire bomlik, jelszavaik elvontak. Konjunktúrában születtek, nem is lehetett más a sorsuk. A szociál­demokrácia ellenben változatlanul friss és eleven. Most kezdődik nagy reneszánsza, ez nem véletlen és nem csoda. Alapelvei tudományos ered­ményeken nyugosznak, tiszták és félreérthetet­lenek és az élet minden területére alkalmazhatók. Elveinknek ez a tisztasstea és hűségü­nk szilárdsága biztosítja fennmaradásunkat és elveink győzelmét Itt nincs zűrzavar, itt minden k­ér­désre pontos és helyes választ ad­hatu­nk. Minden problémának is­merjük megoldását és minden tény­nek mögéje látunk, mert ismerj­ü­k azokat a törvényeket, amelyek a tényeket létrehozzák. Pontos vá­laszt tudunk adni arra, hogy mi hozta létre a szörnyűséges szellemi zűrzavart. Nem más, mint az a válság, am­ely a kapitaliz­musban rejlő ellentmondások nyomán keletkezett és amely m­egren­dítette a világgazdaság egész épületét. Milliók és milliók létbizonytalan­sága, évekig tartó munkanélküli­sége, éhsége és nyomorúsága volt az a talaj, amelyen megtermett az erőszak imádata. Ennek a világháborúnak a vég­­kifejlődése felé haladunk és a szociáldemokrata pártnak fe­lelnie kell arra is, hogy mi le­gyen a háború után, hogyan szerveződhet meg újra az emberiség alkotásra, nagy dolgok létrehozására az együttműködés szellemében. Kész a válaszunk. Egyetlen gazdasági és társadalmi

Next