Népszava, 1944. február (72. évfolyam, 25–48. sz.)

1944-02-01 / 25. szám

19& Mneur %fedri NÉPSZAVA ssendoző elv érvényesülése mentheti meg a népeket a további pusztulástól, a zűrzavartól és abizonytalanságtól: a közmegegyezés elve, a szabadság és a demokrácia. Csak ez az elv használható a kis népek együttműködésének létrehozásánál is. És csak ennek az elvnek az érvényesülése teheti erőssé és elpusztíthatatlanná a magyar életet is. Európának ebben a viharzónájában, népek nagy országútjának metszővonalában a szabadság, a közmegegyezés elve adhat irányítást nekünk abban, hogyan szervezzük meg ezen a földön, amelyen élünk s amelyen élni akarunk, az itt élő különböző anyanyelvű népek szolidáris együttműködését. Történelmünk legválságosabb napjaiban, az a törhetetlen akarat él bennünk, hogy ezeket az alapvető elveket érvényesítjük a magyar élet minden területén. Szakasits elvtárs ezután részletesen foglalkozott a gazdasági élet ipari és mezőgazdasági területeinek nagy problémáival, amelyek szintén csak a demokratikus szemlélet és a fejlődés helyes irányának felismerésében oldhatók meg, foglalkozott a magyar kulturális élet helyzetével és szükségleteivel, közigazgatási kérdésekkel, majd az ország politikai életét illető tervekkel, végül arra mutatott rá, hogy a háború után a technikai eszközök roppant fejlettsége és megsokasodása ellenállhatatlanul és törvényszerűen a kollektív megoldások felé szorítja a gazdasági életet és éppen ezért lehetővé válik majd a dolgozó tömegek szociális problémáinak magasrendű megoldása is, amely végre megmente a dolgozó társadalmi osztályokat a létbizonytalanságtól. Szilárd alapzat épül az új világrend számára és a népek békéje számára. Elérkezik majd az idő, amikor a világ népeinek hatalmas kórusa különböző nyelveken s talán más-más hangokon, de ugyanegy dalt énekel, a szocializmus dalát. Mi nem térképpel az ölünkben politizálunk... Szeder Ferenc elvtárs állott fel szólásra ezután. Lelkes taps köszöntötte. Az elvtársak meleg együttérzése sugárzott feléje, amikor megkezdette beszédét. A történelmi felelősség problémájának felvetésével kezdte. Annyiszor találkozunk — mondotta — azzal a váddal, hogy mi vesztettük el az országot, hogy újra és újra vissza kell térnünk ehhez a kérdéshez és újra és újra kell mondanunk, hogy nem mi kezdtük. És vagy, mindenki felelős azért, ami történt vagy senki. Mi azonban a legkevésbé vagyunk felelősek a történtekért. Egyszer már elmondottam, hogy nem mi oszlattuk fel a páriamenet, nem mi függesztettük fel a felsőházat, nem mi vezettük a Nemzeti Tanács elé az ország előkelőségeit eskütételre. Kár ezt a kérdést újra és újra előreráncipálni. És súlyos következményekkel jár ez az uszítás. Minket, igaz, ez az uszítás hidegen hagy. Nem törődünk vele. Bennünket nem rettent vissza sem üldözés, sem fenyegetés, sem erőszak. De ez az út mégsem vezet jóra. — Minden törekvésünk — folytatta ezután Szeder elvtárs — arra irányul, hogy abból a borzasztó forgószélből, amelybe belekerült az ország, kimentsük népünket épségben és egészségben. Ezért dolgozunk, ezért harcolunk, ezért járjuk az országot, ezért folytatjuk felvilágosító munkánkat szerte mindenütt, ahol dolgozók élnek. Erőnk abban van, hogy tisztán tarjuk házunk táját. Szilárdan ragaszkodunk eszméinkhez és pártunkat megóvjuk minden fertőzéstől. Ezt az erőt az ország érdekében akarjuk felhasználni. Mi nem vagyunk konjunktúrapárt. Fél évszázad van mögöttünk. És sohasem voltunk és nem is tűrtünk meg soraink között lesipuskásokat. Mi fél évszázad óta törjük a magyar ugart és most, amikor a világ nagy átalakulás előtt áll, most is csak az a célunk, hogy ebben az országban az elkerülhetetlen átalakulás minél simábban és nagy megrendülések nélkül menjen végbe. Mi nem térképpel az ölünkben politizálunk, hanem tiszta alapelvek szerint, mert mi minden körülmények között itt maradunk ezen a földön és minden körülmények között folytatjuk, amit elkezdettünk. Folytatjuk munkánkat a magyar ipari munkásság, a parasztság és a szabad értelmiség eggybefogásával a jobb jövendőért. De tragédia lenne, ha erőszakkal kellene politikát csinálni az erőszak ellenében. Mi nem ököllel, hanem szervezettséggel és eszméink tisztaságával akarunk előbbre jutni. Béke, rend, nyugalom, ezt tartjuk szem előtt, mert erre van szükség. Persze, az igazság békéjére, a kiegyenlítődés és a szabadság rendjére és a megelégedettség nyugalmára. Ebben a szellemben gyarapítjuk erőnket. És az erre irányuló erőfeszítéseink nem eredménytelenek. Egyre többen ismerik fel, hogy a mi utunk egyennes és célhoz vezető. Pártszervezeteink a vidéken mindenütt megszaporodtak és megerősödtek és éppen most, nemrégiben fejeztünk be egy gyönyörű akciót, amely több, mint tízezerrel szaporította a Népszava előfizetőinek számát. Mi így, ilyen eszközökkel a kamusz erősek lenni. És úgy, hogy mindeztkit kötelességteljesítésre hívtunk. És mindenkiben felébresszük a felelősségtudatot. Mert meggyőződésünk, hogy csak így épülhet fel az új, demokratikus Magyarország. (Élénk éljenzés és taps.) Ezután Borovszky elnök közölte, hogy szükségesnek mutatkozik az ideiglenes pártvezetőség helyébe megválasztani a végleges vezetőséget, amire nézve majd Weisz Lajos elvtárs tesz előterjesztést. Weisz Lajos elvtárs felolvasta a jelölőbizottság listáját, amelyet egyhangú lelkesedéssel elfogadtak és így a kassai pártszervezet vezetősége a következőkből alakult meg: Elnökség: Weisz Lajos, Jaczkó Ferenc, Borovszky Géza, Matyaszek Ernő, Tréza László. Választmányi tagok: Hatala János, Schilder Gyula, Marsalek Károly, Klimkó Károly, Lengyel László, Havasla Ferenc, Schmera László. Ellenőrzőbizottság: Kolner András, Drabb Pál, Biszcsád Gyula, Jámbor József, Rezsuka Viktor. Ezután Borovszky elvtárs néhány lelkes szóval bezárta a választmányi ülést. A megjelent elvtársak újra meleg ünneplésben részesítették Peyer Károly, Szedery Ferenc és Szakasits Árpád elvtársakat. Kedvezményes fürdőjegyek: Császár-fürdőbe HHHHiiffliniRmiHiioJNUinininnnunjniutini Hongária-Hbe nnifflifuinaíifíiiiiiHítmiftfflHfflfHiníRintttmiiifinifwiiiiiíiHii Lukács-färibe Kaphatót. Kultúrpropaganda jegypénztárainknál Vff. Erzsébet körút 35 (teL 222-293) és VIII. Contineca 4 (tel. 136-330,331,332) HITLER BESZÉDE a nemzetiszocialista, párt uralomra* jutásának évfordulója alkalmából Az olasz demokratikus pártok értekezletének határozatai — Spanyolország és az angolszász Hatalmait (Lisszabon, január 31. — „M. T. I") Attlee helyettes brit miniszterelnök vasárnap Sunderlandban tartott beszédében a háború utáni tervekkel foglalkozott. Kijelentései szerint a háború megnyerése esetén három nagy gazdasági hatalom, az Egyesült Államok, a Szovjet Unió és a brit világbirodalom szorosan együttműködve valósíthatja meg a teljes biztonságot A „félelemnélküli" szabadság visszaállítása után új háborúra, a szegénység elleni háborúra kell felkészülni. Tremél, hogy ebben a háborúban az amerikaiak, a britek és az oroszok ismét fegyvertársak lesznek. Attlee óva intette a brit népet attól a felfogástól, hogy a háborút már megnyerte, mert semmi jelét sem látja annak, hogy az ellenség beadná derekát. A békének Európában való megteremtése után fordulhatnak csak a japánok ellen. Attlee így fejezte be beszédét: „Feladatunkat még nem oldottuk meg, a legnehezebb rész még hátra van. A Népszava vasárnapi számának vezércikkében jellemezett legnagyobb zsarnok, a félelem megsemmisítését hirdeti Attlee angol helyettes miniszterelnök e vázlatosan ismertetett beszédében. A félelemnélküli szabadságról beszélt, arról a szabadságról, amelyet az erősebbnek és a hatalmasabbnak nemcsak közvetlen tilalma és erőszaka nem veszélyeztet, hanem az ettől az erőszaktól való félelem sem korlátoz. Arról az igazi szabadságról van itt szó, amely országot, népet, osztályt és egyént megillet, arról a szabadságról, amelynek korlátja csak egy lehet: mások ugyanilyen szabadságának megóvása. Ennek logikus folyománya az új háború, „a szegénység elleni háború", nem a régi értelemben, amely a szegénység gyűjtő fogalma alatt egyesítette a szegényeket, hanem abban az értelemben, hogy a háború a szegénység, mint állapot ellen induljon meg, az ellen az állapot ellen, amely az emberiség nagyobb részét nélkülözésben tartja és nyomorral fenyegeti. Hosszú az út odáig, hogy ez az új harc megindulhasson. Amíg a háború szörnyű veszedelme és terhe nehezedik a világra, nem remélhető, hogy erre rá kerüljön a sor. Mindaz, ami mostanság cselekedetekben és nyilatkozatokban történik, azt bizonyítja, hogy még szenvedések és áldozatok szakadékain keresztül visz oda az út. Azonban a jövő gondjai, azé a jövőé, amely a háború után következik — bár reálisan felfogva a lehetőségeket, a szerencsétlenség nyomán bekövetkezett szegénységet és szükséget látva —, mégis vigasztalást nyújtanak, mert azt mutatják, hogy az emberek figyelme nemcsak a ma rettenetességeire és nemcsak arra irányul, hogy miként rolnámak ezek a rettenetességek még jobban fokozhatók. A békés munka, a biztonság és a segítés után való vágy kifejezésn ez a gond. Ide kell számítanunk azt a vit£ t, amely ezidőszerint Angliában f«*-f lyik az ipari vállakozás jövend® irányításának kérdéséről. Crippis egyik vasárnapi nyilatkozatában kijelentette: hamis az a hiedeleip, amely szerint nincs választás és vagy az egész angol ipart kell nevvezeti tulajdonná tenni, vagy pedig minden állami ellenőrzés nélkül az egész ipart magánkezekben meghagyni. Középútja is van a megoldásnak. Az államnak kell átvennie az ipari tevékenység tervét és neki kell meghatároznia, hogy milyen iparágak fölött rendelkezzék , és milyen iparágakat bízzan magánkezekre. A „Times" hozzáfűzi, hogy olyan szerv alakítása szükséges, amely ezt a középutat megtalálja. A nagy konzervatív lap — annak előrebocsátása után, hogy a vállalkozás magánkezekbe® is támogatásra szorul — kijelenti, hogy Angliában már csak egy elenyésző kisebbség az, amely a háború után minden állami ellenőrzés megszüntetését kívánja. Az átmeneti iztó munkapiacának szabályozása A stockholmi Morgen Tidningen értesülése szerint az 1944 áprilisában Filadelfiában összeülő munkaügyi értekezletre Svédország és Svájc kormányát is meghívták. A lap értesülése szerint a Szovjetunió, amely 1939 végétt kilépett a Népszövetségből, most sem képviselteti magát a Munkaügyi Hivatal értekezletén. Az értekezleten mindegyik meghívott állam két kormányküldöttel, továbbá a munkás-és munkáltatóérdekeltségek egy- 3. oldal SZEREZZ ÚJ ELŐFIZETŐKET! - NÉPSZAVA TERJESSZÉTEK MINDENÜTT!