Népszava, 1945. július (73. évfolyam, 128–154. sz.)

1945-07-13 / 138. szám

13. évfolyam 119. (139.) szám Budapest, 1945 július 13. pénte Ára 2 peng. S­ZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT KÖZPONTI LAPJA Szerk. és kiadóhivatal: VIII. Conti ucca 4 Megjelenik hétfő kivételével minden nap Telefon: 420-562, 420-563, 420-564 4. TITO TÁBORNAGY VÁLASZOL A REAKCIÓNAK Párhuzamok a jugoszláv és a magyar demok­rácia ideológiája között Tit­o tá­bornagy — akinek a reak­ció:a külpolitikai irányzatok ellen m­­ndott nagyjelentőségű bela­verkvai beszédét tegnapi számunk-Iban méltattuk — Kosmajban, a szerb nép felkelésének évfordulóján Újabb nagy nyilatkozatot tett Jugo­szlávia politikájáról. Mindenekelőtt Jugoszlávia szilárd nemzetközi helyzetét, a Szovjet­ Unióval kötött felbonthatatlan szö­vetcsészet méltatta, majd a követke­zőiket jelentette ki: — Ha a többi országgal való vi­szonyról besz­élü­nk, akkor világosan kitűnik, hogy Jugoszlávia számos barátot szerzett magának, olyano­kat, akik a háború kitöréséig nem tartoztak ezeknek sorába. Jugo­szlávia folytat­ni fogja útját, hogy n kerszilárdíta ezekkel való kapcso­latait." A Bela Cerkvában tartott beszéd fi magyarbarát passzusa ismeretében nem kétséges, hogy ezek a szavak kiszélesítik Tito tábornagy gesztu­sait Magyarország irányaiban. Bőven kitért Jugoszlávia jóviszo­nyára Angliával és Amerikával.­­ Ezek a nemzetek hatalmas erőfeszítést és áldozatkészséget mutattak az emberiség legnagyobb ellensége, a német fasizmus legyő­zésére. Ezek az országok a harcban segítettek nekü­nk. Hiszek és bízom az angol és az amerikai népben, Anglia és Amerika haladó elemei­ben és vezetőiben, hol­­y ezek nem fogják megenggedni azt, hogy a há­borúban elért eredményekhez hozzányúljanak és hogy népeink náluk nem­ ütköznek majd nehézsé­gekbe, hanem csak segítséget kap­nak tőlük. Az újjáépítés nehézségei Tito tábornagy ezután vázolta Jugoszláva újj­építésének nehéz­ségeit. Lakóinak szántához, gazda­sági erejéhez és tartalékaihoz ké­pest éppen a jugoszláv állam hozta a legnagyobb áldozatot az európai háborúban , — minden baj innen ered. — Mi egy szétdúlt földet kaptunk örökségbe — mondotta —, aminek éppen azok az okai, akik máról-h­ol­napra csodát követelnek tőlünk! Az új demokratikus Magyarorszá­gon jól megértjük Tito haragos ki­fakadását — az előmerészkedő és elszemtelenedő reakció nálunk is hasonló magatartást tanúsít. Mi a demokrácia? Mint nyilvánvalóbbá, válik az új jugoszláv és magyar demokrácia ideológiai rokonsága Tito követ­kező fejtegetéseiben, amelyek szinte szó szerint egyeznek a mi sokszor kifejtett álláspontunkkal: — Mi úgy értelmezzük a demokrá­ciát, hogy a város és falu dolgozó népének legszélesebb rétegei kezükben tartják a szabadságot és a ha­talmat és hol ez a szabadság és hatalom nincsen többé annak a ku­kiknek a kezében, amely valamikor azt meg­vonta a n-től. Ezt vetik szemünkre a túloldalon — és ezek az ellent­mond­­ok nemcsak a belföldről, hanem a külföldi reakciótól is szár­maznak. A fasizmus fölötti győzelem után a reakció átvette régi sze­repét. Ma ez a reakció népeinknek olyan ko'-Tson'-zatot akar adni, amely neki megfelelne. — Érthető tehát, hogy a demokrá­ciának olyan válfajával mi nem egyezhetünk, amilyen néhány más országban van, mert mi azt tartjuk, hogy a mi demokráciánk magasabb­rendű: a dolgozó Vijjiegek, a munkások, földművesek és a tisztességes értelmiségiek demo­kráciája, nem egy kicsiny érdek­csoporté, hanem a legszélesebb tömegeké, amelyek országunk lakosságának 90 százalékát teszik. A pártok és a program szemére vetették a jugoszláv re­zsimnek, hogy a nemzeti arcvona­lon kívül (amely a szabadságharc résztvevőiből alakult és a nagy népi egységet képviseli) nem enged megfelelő tért pártok működésének. Tito így felel a vádakra: - M­ár többízben mondottam, hogy a pártok ellen semmi kifogá­som nincs. Annál kevésbé, mert közülük néhány már hasznos együttműködést fejt ki a nemzeti arcvonalban. Azoknak a pártoknak pedig, amelyek még nem csatla­koztak a nemzeti arcvonalhoz, alaki okokból is meg kell majd adni a működési engedélyt, hiszen amúgy is működnek. Melyek ezek a pártok? Olyan emberek csoportja, akik azelőtt vezetők voltak. Ezek azt gondolják, hogy a nép, amely követte őket, most csak arra vár, hogy megjelenjenek. De ezek el­felejtik, hogy könnyen hadsereg­nélküli tábornokok lehetnek. Azt hiszem, eljön az idő, am­ikor erről meg is győződhetnek! Kérjék csak, hogy megnyithassák boltjukat és mi meg fogjuk nekik adni az enge­délyt — majd meglátjuk, ki fogja őket követni! — Mi a magunk útján haladunk, de nem térünk ki sem balra, sem jobbra! Ütünk határozott, kijelölt programunk van, hogy a födera­­tív demokratikus Jugoszláviát meg­szilárdítsuk és országunkat ki­építsük. — Igazi képviselőink által, a vá­lasztások és az alkotmányozó gyű­­lás út­á­­ igazolnunk kell,azt, amit eddig csináltunk és meg kell hoz­nunk a szü­­kséges törvényeket, a vétzleges döntést kell hoznunk államformáinkról, köztársaság le­szünk-e va­g­y királyság. (Felkiál­tások: Köztársaságot akarunk!) — Ez a mi programunk és senki­nek sincs joga ahhoz, hogy iramot diktáljon nekünk! És senki sincs arra feljogo­sítva, hogy diktálja nekü­nk, milyen iramban hajtsuk végre ezeket a határozatainkat és ezt a progras munkát! Minden igaz magyar­­szociál­demokrata csak mély rokonszenvvel helyeselheti Tito tábornagy megál­lapí­ásait a jobboldali opportuniz­mustól és baloldali szektor­ianiz­mustól egyaránt mentes, saját belső törvényszerűségei által meghatáro­zot tempójú, demokratikus elgon­dolású és szocialista szellemű poli­tikáról. Az ideológiai rokonság a magyar és a jugoszláv demokrácia között a magyar-jugoszláv baráti együtt­működés biztosítéka is! Szalai Sándor A szovjet rádió földreformunkról A moszkvai rádió Magyarország­ról most visszaérkezett tudósítójá­nak beszámolóját közli a magyar földreformról. A magyar paraszt számos évszázadon keresztül szen­vedett kínzó földéhségban — mondja a tudósító — s megélheté­sét csak keserves munkával tudta biztosítani. Az 1933. évi statisztikai adatok szerint egymillió öt hó­dnál kisebb birtok volt Magyarországon, viszont néhány ar­isztokrata és nagytőkés a termőföld jelentős há­nyadát tartotta birtokában. Az első világháború utáni földreform, amely a parasztnak fejenkénti át­lag egy hold földet adott, csak arra volt jó, hogy a földhöz jutta­tott kisembert odaláncolja kisbirto­kához és olcsó munkaerőt biztosít­son a nagybirtokos szé­iira. A nagybirtokosság mindent elkövetett a parasztság béklyóba verésére. Még rosszabbá vált a helyzet akkor, amikor a reakciós vezetőség Ma­gyarország sorsát Németországéhoz kötötte. A földreform végrehajtását természetesen kizárólag az tette le­hetségessé, hogy a Vörös Hadsereg elpusztította a reakciót és ezzel el­hárította az eddigi akadályozó té­nyezőt a reform útjából. A ma­gyar földreform igen fontos csata volt a reakció ellen vívott harc­ban és sikere kétségtelenül meg­erősítette a demokratikus intézmé­nyeket Magyarországon. A kínai csapatok újabb előretörése (London, július 12.) Az angol rádió jelenti, hogy a kínai csapatok tovább nyomulnak előre. Heves harc után visszafoglalták a Liu-Csau felé vezető fontos országút mentén fekvő Csang tu városai. Villámhírek A francia rádió jelentése szerint a dachaui táborban a még máig is hátra­maradt 4500 fogoly között 1000 magyar van. Az angol király kihallgatáson fogadta Irak régensét. Jackson, amerikai író, aki a háborús bűnösök pereit készíti elő, egyhetes adatgyűjtő európai körútról vissza­érkezett Londonba. A francia külügyi bizottság a jára­té­elek kérdésében azt kívánja, hogy Franciaország úgynevezett „elsőbbségi'' jóvátételben részesülő hatalomnak te­kintessé­k, mint a legtöbbet szenvedett országok egyike. Catroux tábornok, Franciaországnak moszkvai nagykövete, Párizsból repülő­gépen állomáshelyére utazott. Paul Ferdonait-t, a stuttgarti radó hírhedt francia bemondóját, a frania néptör­vény­szék haláira ítélte. Londoni jelentés szerint Francia­ország legnagyobb hadianyaggyárában, a Schneider—Creuzot művekben ismét megindult az üzem. Akayen, Törökország athéni nagy­követe elhagyta Athént és nem tér vissza többet állomáshelyére. A francia csapatok átvették a Saar­vidék megszállását ,és ezzel egyidejűleg megindult a szénszállítás Franciaország felé. A Brenner-hágó tövében, egy titkos raktárban, 2­5 millió font értékű Olasz­országból elhurcolt műkincset találtak meg. A francia rádió szerint remélik, hogy Churchill miniszterelnök még a hárm­is tanácskozás előtt találkozik De Gaulle tábornokkal. A Louvre-múzeumot szerdán nagy ünnepség keretében ismét megnyitották. Az USA földművelésügyi minisztere kijelentette egy sajtóértekezleten, hogy Amerika nem­ képes az egész világot élelmiszerrel ellátni. Sidi Alin, tuniszi­l­eg, hivatalos láto­gatásra Franciaországba k­urult. É Észak-Anglia és Skócia huszonkét ke­rületében csütörtökön tartották meg a képviselőválasztásokat, mert itt a külön­leges helyi viszonyokra való tekintettel egyheti haladékot adtak a választásra, amelyen egymillió szavazó járult az ur­nák elé. A Szovjet­ Unió Legfelsőbb Tanácsa Laurent Pavlovics Brr­át, a Szovjet-Unió belügyi népbiztosát a Szovjet-Unió marsalljává nevezte ki. A szén árának emelése nem fog tarifaemeléseket okozni A szerdai minisztertanács elha­tározta, hogy a szén árát három és félszeresére emelik, mégpedig nem­ május 1-étől, hanem július 1-t­ől kezdve. Ezzel kapcsolatban Gerő Ernő kereskedelemügyi miniszter és Bán Antal iparügyi miniszter elvtársak közölték a „MTI"-val, hogy a szén árának emelése nem fog tarifaemelést előidézni sem a vasú­tál, sem más közlekedési esz­közöknél és nem fogja jelenteni sem a villamos világítás, sem a gáz tarifaemelkedését, mert igyekezni fognak részben az émlített üzemek belső erőforrásai útján megoldani a kérdést, részben pedig állami tá­mogatással áthidalni a különbö­zetet.

Next