Népszava, 1945. július (73. évfolyam, 128–154. sz.)
1945-07-13 / 138. szám
13. évfolyam 119. (139.) szám Budapest, 1945 július 13. pénte Ára 2 peng. SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT KÖZPONTI LAPJA Szerk. és kiadóhivatal: VIII. Conti ucca 4 Megjelenik hétfő kivételével minden nap Telefon: 420-562, 420-563, 420-564 4. TITO TÁBORNAGY VÁLASZOL A REAKCIÓNAK Párhuzamok a jugoszláv és a magyar demokrácia ideológiája között Tito tábornagy — akinek a reakció:a külpolitikai irányzatok ellen mndott nagyjelentőségű belaverkvai beszédét tegnapi számunk-Iban méltattuk — Kosmajban, a szerb nép felkelésének évfordulóján Újabb nagy nyilatkozatot tett Jugoszlávia politikájáról. Mindenekelőtt Jugoszlávia szilárd nemzetközi helyzetét, a Szovjet Unióval kötött felbonthatatlan szövetcsészet méltatta, majd a következőiket jelentette ki: — Ha a többi országgal való viszonyról beszélünk, akkor világosan kitűnik, hogy Jugoszlávia számos barátot szerzett magának, olyanokat, akik a háború kitöréséig nem tartoztak ezeknek sorába. Jugoszlávia folytatni fogja útját, hogy n kerszilárdíta ezekkel való kapcsolatait." A Bela Cerkvában tartott beszéd fi magyarbarát passzusa ismeretében nem kétséges, hogy ezek a szavak kiszélesítik Tito tábornagy gesztusait Magyarország irányaiban. Bőven kitért Jugoszlávia jóviszonyára Angliával és Amerikával. Ezek a nemzetek hatalmas erőfeszítést és áldozatkészséget mutattak az emberiség legnagyobb ellensége, a német fasizmus legyőzésére. Ezek az országok a harcban segítettek nekünk. Hiszek és bízom az angol és az amerikai népben, Anglia és Amerika haladó elemeiben és vezetőiben, holy ezek nem fogják megenggedni azt, hogy a háborúban elért eredményekhez hozzányúljanak és hogy népeink náluk nem ütköznek majd nehézségekbe, hanem csak segítséget kapnak tőlük. Az újjáépítés nehézségei Tito tábornagy ezután vázolta Jugoszláva újjépítésének nehézségeit. Lakóinak szántához, gazdasági erejéhez és tartalékaihoz képest éppen a jugoszláv állam hozta a legnagyobb áldozatot az európai háborúban , — minden baj innen ered. — Mi egy szétdúlt földet kaptunk örökségbe — mondotta —, aminek éppen azok az okai, akik máról-holnapra csodát követelnek tőlünk! Az új demokratikus Magyarországon jól megértjük Tito haragos kifakadását — az előmerészkedő és elszemtelenedő reakció nálunk is hasonló magatartást tanúsít. Mi a demokrácia? Mint nyilvánvalóbbá, válik az új jugoszláv és magyar demokrácia ideológiai rokonsága Tito következő fejtegetéseiben, amelyek szinte szó szerint egyeznek a mi sokszor kifejtett álláspontunkkal: — Mi úgy értelmezzük a demokráciát, hogy a város és falu dolgozó népének legszélesebb rétegei kezükben tartják a szabadságot és a hatalmat és hol ez a szabadság és hatalom nincsen többé annak a kukiknek a kezében, amely valamikor azt megvonta a n-től. Ezt vetik szemünkre a túloldalon — és ezek az ellentmondok nemcsak a belföldről, hanem a külföldi reakciótól is származnak. A fasizmus fölötti győzelem után a reakció átvette régi szerepét. Ma ez a reakció népeinknek olyan ko'-Tson'-zatot akar adni, amely neki megfelelne. — Érthető tehát, hogy a demokráciának olyan válfajával mi nem egyezhetünk, amilyen néhány más országban van, mert mi azt tartjuk, hogy a mi demokráciánk magasabbrendű: a dolgozó Vijjiegek, a munkások, földművesek és a tisztességes értelmiségiek demokráciája, nem egy kicsiny érdekcsoporté, hanem a legszélesebb tömegeké, amelyek országunk lakosságának 90 százalékát teszik. A pártok és a program szemére vetették a jugoszláv rezsimnek, hogy a nemzeti arcvonalon kívül (amely a szabadságharc résztvevőiből alakult és a nagy népi egységet képviseli) nem enged megfelelő tért pártok működésének. Tito így felel a vádakra: - Már többízben mondottam, hogy a pártok ellen semmi kifogásom nincs. Annál kevésbé, mert közülük néhány már hasznos együttműködést fejt ki a nemzeti arcvonalban. Azoknak a pártoknak pedig, amelyek még nem csatlakoztak a nemzeti arcvonalhoz, alaki okokból is meg kell majd adni a működési engedélyt, hiszen amúgy is működnek. Melyek ezek a pártok? Olyan emberek csoportja, akik azelőtt vezetők voltak. Ezek azt gondolják, hogy a nép, amely követte őket, most csak arra vár, hogy megjelenjenek. De ezek elfelejtik, hogy könnyen hadseregnélküli tábornokok lehetnek. Azt hiszem, eljön az idő, amikor erről meg is győződhetnek! Kérjék csak, hogy megnyithassák boltjukat és mi meg fogjuk nekik adni az engedélyt — majd meglátjuk, ki fogja őket követni! — Mi a magunk útján haladunk, de nem térünk ki sem balra, sem jobbra! Ütünk határozott, kijelölt programunk van, hogy a föderatív demokratikus Jugoszláviát megszilárdítsuk és országunkat kiépítsük. — Igazi képviselőink által, a választások és az alkotmányozó gyűlás útá igazolnunk kell,azt, amit eddig csináltunk és meg kell hoznunk a szükséges törvényeket, a vétzleges döntést kell hoznunk államformáinkról, köztársaság leszünk-e vagy királyság. (Felkiáltások: Köztársaságot akarunk!) — Ez a mi programunk és senkinek sincs joga ahhoz, hogy iramot diktáljon nekünk! És senki sincs arra feljogosítva, hogy diktálja nekünk, milyen iramban hajtsuk végre ezeket a határozatainkat és ezt a progras munkát! Minden igaz magyarszociáldemokrata csak mély rokonszenvvel helyeselheti Tito tábornagy megállapíásait a jobboldali opportunizmustól és baloldali szektorianizmustól egyaránt mentes, saját belső törvényszerűségei által meghatározot tempójú, demokratikus elgondolású és szocialista szellemű politikáról. Az ideológiai rokonság a magyar és a jugoszláv demokrácia között a magyar-jugoszláv baráti együttműködés biztosítéka is! Szalai Sándor A szovjet rádió földreformunkról A moszkvai rádió Magyarországról most visszaérkezett tudósítójának beszámolóját közli a magyar földreformról. A magyar paraszt számos évszázadon keresztül szenvedett kínzó földéhségban — mondja a tudósító — s megélhetését csak keserves munkával tudta biztosítani. Az 1933. évi statisztikai adatok szerint egymillió öt hódnál kisebb birtok volt Magyarországon, viszont néhány arisztokrata és nagytőkés a termőföld jelentős hányadát tartotta birtokában. Az első világháború utáni földreform, amely a parasztnak fejenkénti átlag egy hold földet adott, csak arra volt jó, hogy a földhöz juttatott kisembert odaláncolja kisbirtokához és olcsó munkaerőt biztosítson a nagybirtokos széiira. A nagybirtokosság mindent elkövetett a parasztság béklyóba verésére. Még rosszabbá vált a helyzet akkor, amikor a reakciós vezetőség Magyarország sorsát Németországéhoz kötötte. A földreform végrehajtását természetesen kizárólag az tette lehetségessé, hogy a Vörös Hadsereg elpusztította a reakciót és ezzel elhárította az eddigi akadályozó tényezőt a reform útjából. A magyar földreform igen fontos csata volt a reakció ellen vívott harcban és sikere kétségtelenül megerősítette a demokratikus intézményeket Magyarországon. A kínai csapatok újabb előretörése (London, július 12.) Az angol rádió jelenti, hogy a kínai csapatok tovább nyomulnak előre. Heves harc után visszafoglalták a Liu-Csau felé vezető fontos országút mentén fekvő Csang tu városai. Villámhírek A francia rádió jelentése szerint a dachaui táborban a még máig is hátramaradt 4500 fogoly között 1000 magyar van. Az angol király kihallgatáson fogadta Irak régensét. Jackson, amerikai író, aki a háborús bűnösök pereit készíti elő, egyhetes adatgyűjtő európai körútról visszaérkezett Londonba. A francia külügyi bizottság a járatéelek kérdésében azt kívánja, hogy Franciaország úgynevezett „elsőbbségi'' jóvátételben részesülő hatalomnak tekintessék, mint a legtöbbet szenvedett országok egyike. Catroux tábornok, Franciaországnak moszkvai nagykövete, Párizsból repülőgépen állomáshelyére utazott. Paul Ferdonait-t, a stuttgarti radó hírhedt francia bemondóját, a frania néptörvényszék haláira ítélte. Londoni jelentés szerint Franciaország legnagyobb hadianyaggyárában, a Schneider—Creuzot művekben ismét megindult az üzem. Akayen, Törökország athéni nagykövete elhagyta Athént és nem tér vissza többet állomáshelyére. A francia csapatok átvették a Saarvidék megszállását ,és ezzel egyidejűleg megindult a szénszállítás Franciaország felé. A Brenner-hágó tövében, egy titkos raktárban, 25 millió font értékű Olaszországból elhurcolt műkincset találtak meg. A francia rádió szerint remélik, hogy Churchill miniszterelnök még a hármis tanácskozás előtt találkozik De Gaulle tábornokkal. A Louvre-múzeumot szerdán nagy ünnepség keretében ismét megnyitották. Az USA földművelésügyi minisztere kijelentette egy sajtóértekezleten, hogy Amerika nem képes az egész világot élelmiszerrel ellátni. Sidi Alin, tuniszileg, hivatalos látogatásra Franciaországba kurult. É Észak-Anglia és Skócia huszonkét kerületében csütörtökön tartották meg a képviselőválasztásokat, mert itt a különleges helyi viszonyokra való tekintettel egyheti haladékot adtak a választásra, amelyen egymillió szavazó járult az urnák elé. A Szovjet Unió Legfelsőbb Tanácsa Laurent Pavlovics Brrát, a Szovjet-Unió belügyi népbiztosát a Szovjet-Unió marsalljává nevezte ki. A szén árának emelése nem fog tarifaemeléseket okozni A szerdai minisztertanács elhatározta, hogy a szén árát három és félszeresére emelik, mégpedig nem május 1-étől, hanem július 1-től kezdve. Ezzel kapcsolatban Gerő Ernő kereskedelemügyi miniszter és Bán Antal iparügyi miniszter elvtársak közölték a „MTI"-val, hogy a szén árának emelése nem fog tarifaemelést előidézni sem a vasútál, sem más közlekedési eszközöknél és nem fogja jelenteni sem a villamos világítás, sem a gáz tarifaemelkedését, mert igyekezni fognak részben az émlített üzemek belső erőforrásai útján megoldani a kérdést, részben pedig állami támogatással áthidalni a különbözetet.