Népszava, 1946. március (74. évfolyam, 50–74. sz.)

1946-03-31 / 74. szám

BESZÉLJÜNK A ZSIDÓKÉRDÉSRŐL A zsidókérdés — «MMr6a«»a néiM.11. megfe­mi amtáa/jesmin­x­'­uausra nevelt kövönység — megfelelő suttogó propagandával irányítva — elsősorban őket ressi «Bare, a felelösségért, rátjaAe hárítja. Gazdasági kérdés, baxtgBolyoztuk és bi­zonyí­tottai 1944 előtti is, ami­kor az antistaemitamnp hulláana az «iold berek hatalma» tömegét ragadta magával. Vand­imk­as eme poli­tikai célokat szolgáló áltudomá­nyos fajelmélet hamis megállapí­tásai­val lelepleztük a»­ anti»»elar­tiznwsra épített „világnézzeti'' pro­paganda hazug ill­­ásait. Rá­mutattunk arra, hogy a­z adó­kérdés ilyen írote­i« beállítása »ja a célt szolgálja, hogy az alapvető problémáról, a kapitalizmus pusz­tító válságáról a figyelmet el­terelje. Az antiszemitizmus az összeomlás után A fasizmus harmad­­égvezetőjével az intézményes antis­wiffifflate minden formája letűnt a feissonről. Sem törvény, sem­­ nyilt propa­ganda, sőra valamely politikai irányzat nem hirdette — bár az el­múlt évek tömény mérgezése még hatott a szervezetekben és fenn­állottak — sok vonatkozásban hangs­úlyozottab­ban l­ássak a gazdasági körülmények, amelyek a múltban a zsidókérdés időszerű­ségét előidézték. Mindez­e­k ellenére zsidókérdésről a felszabadulás után Ti­m beszéltünk — pedig zsidó­kérdés volt és van. Van azon zsidók mamája, akik túlélték az elmúlt évek minden ül­dözését, akik em­lékezn­ek a szenve­dett sérelmekre és az elvesztett hozzátartozókra. Akik okkal, vagy ok nélkül jóvátételt várnak és sé­relmesnek tekintik, hogy ez a tönkretett ország sem jogos, sem jogtalan elégtételt ad­ni neki tud. Van azok számára is, akik a múltban „zsidóbarát" magatartá­suk eredményeként zsidó vagyon őrzői lettek és ma kénytelenek visszaadni az előkerült „barátnak" a már sajátjának tekintett értéket. Zsidókérdés van azok részéről is, akik­ a gazdasági életbe vissza-, vagy bekapcsolódó zsidóban új versenytársat, ellenséget látnak és azoknál is van, akik múltbeli magatartásuk alapján a B-lista veszélyétől tartanak, mert lehet, hogy az igazolóbizottság valame­lyik tagja, vagy csak az ellene valló tanuk egyike volt zsidó. Mindezekhez járul az általános gazdasági helyzet, amely szabad­kereskedelmével és inflációs árai­val kereskedőellenes közvéleményt alakít ki. Igaz ugyan, hogy ma országszerte kevesebb a zsidó ke­reskedő száma, mint a máevallású és lényegesen kevesebb, mint ka­ A mai helyzet értékelése Ba­rly r.«ig«5 szerepei vannak aut antiscziefiai tianusznak, mint a­hogy az t fentebb vádoltuk, akkor annak jelentkezését és hatását me­m lehet azzal megsemmisíteni, hogy agyon­hallgatjuk. Igaz ugyan, hogy­­az évtizedes propaganda, a lelkiismeretlen peda­gógia, amely már a hatéves gyer­mek gondolkodásait fertőzi meg asidóellenesség hajlandóságával és a mai gazdasági helyzet s­űrte ne­h­ézség ellenére, rendkívüli az a fejlődés, amely a kritikátlan­­i­dó­gyűlölet leépítése terén a magyar nép hatalmas tömegeiben végbe­ment. A hitleri propaganda hazug­ságainak csúfos összeomlása, a hazai nyilasok politikai, ideológiai és jellembeli bukása hatalmas tö­megeknél pealatte­ti — a többi kö­zött — azt a tévhitet is, amelyet az antiszemitizmus gondolatkörében alakítottak ki nálunk. Mégis mind­ezek ellenére jelentős azok száma is, akik hitelt adnak­ az antiszemita propagandának. A zsidókérdés — ismételjük — alapvetően gazdasági kérdés, mely­nek keletkezésében, jelentkezésében ugyanazon törvényszerűségek mű­ködnek, mint a nemzetiségi, az ú. n. „kisebbségi" kérdésben. Azt pedig mind az elméleti fejtegetések, mind az elmúlt évek gyakorlati tapasz­talatai kétségtelenül igazolták, hogy a ki­sebbségi kérdés mindig akkor időszerű, ha a gazdasági rendszer válsága az uralkodó osztály válsá­gát idézi fel. A­ legkisebb ellen­állás irányában, valamely nemze­tiség, felekezet vagy más kisebbség rovására konstruálnak megfelelő propagandával, vagyonszerzési le­­hetőség megcsillogtatásával, „kér­dést". így született meg Róma­ ke­resztényüldözése, így a párizsi Szent Bertalan él ée a Hugenották ki­kergetése., a középkori államok zsidó, görög és izmaelita ellenes­ek a Wrok.Mr68É®i t ör­ménykérdésnek, Kína és Japán fehérgyűlöletének, Amerika néger­kérdésének és természetesen »a n. n. zsidókérdésnek az alapja Egyetlen lényege« pontban kü­lönbözik a zsidókérdés a többi kisebbségi problémától. A zsid­óság az egyetlen, amely sem mint nem­zet, sem pedig mint valamely nemzet uralkodó felekezete (mint például Magyarországon, Lengyel­országban, Spanyolországban a katolicizmus) nem kaphat üldözött kisebbségi, sorsában valamely nem­zettől teljes védelmet. És a­ magyarázata annak, hogy ha a gazdasági és politikai viszo­nyok az uralkodó osztály számára időszerűvé teszik, a kisebbségi kér­dés aktualizálását, akkor azt első­sorban teszik. zsidókérdés vonalán Gyakorlati következmények A szoc­ialis­ta mozgalom minden elnyomás ellen küzd. Mindenek­előtt a gazdasági rendszer alapján történő osztály elnyomás elen és minden olyan törekvéssel szemben áll, amely emberek tömegét, igaz­talan és jogtalan sorban akarja részesíteni. Szemben áll minde­n olyan megnyilvánulással, amely bármily címen a fejlődés tényleges vonalát akadályozó jelenségekről a figyelmet félre akarja terelni. Magyarország esetében azonban ennek a kérdésnek most még külön hangsúlyozott jelentősége is van. Itt a zsidókérdés — a társadalmi válság elködösítése érdekében — a német fasiszta ideológia elfoga­dása, antidemokratikus magatar­tás formájában jelentkezett leg­utóbb. Elválasztani az antiszemi­tizmust a fasiszta, az antidemo­kratikus magatartástól Magyar­országon nem lehet. Azok tehát, akik ma az anti­szemitizmust nyíltan vagy burkol­tan egyéni érdekeik védelmére, sé­relmeik megbosszulására, elvesz­tett, vagy veszélyben levő hatalmi helyzetük visszaszerzésére tudva, vagy tudatlanul felhasználják, azok nemcsak a fejlődés ellen kí­sérelnek meg meddő és igaztalan harcot, hanem Magyarország nem­zetközi meg­becsülése és az itt élő nép egyetemes érdekei ellen követ­nek el súlyos merényletet. Schiffer Pál népszava könyvesbolt VII, Erzsébet körút IV (Barcsay h. sarok). Telefon: 220-026. Postacsekkszám: SS60. Könyvviteli és revizori könyveiből Alapára — Dr Antos: Csődjog, kényszeregyezségi elj­árás S.— Dr Antos: Ipari vállalatok üzemtana 10.— Dr Antos: Vezérfonal a hites könyv­vizsgálókat képesítő vizsga mérleg­társ anyagához 18.­ Dr Antos: Pénzintézetek Szemtana és számvitele Blahó Ede: Gyakorlati könyvvitel (m­agántanulás céljára) Boksay Antal: A munka és munka­bér problémái E­­Dr Jánossy: Szövetkezeti könyvvitel, ügykezelés és adózás Dr Novák: A kereskedelem költségei Nyárády 3.: Mé­rlegtani alapismeretek. A zárókimutatást szerkezete , 14.— Dr F. Reuter: A gazdaságot? üzem­szerve­sés — Dr Stiassny JT.: Üzemgazdasági isme­retek ; fenti áraik alapárak, melyek a mindenkori szorzószámmal szorzandók. Postai meg­rendelésnél kérjük a m­e­gren­delés összegét, -1­ 5% forgalmiadót, porta- és csomagolási költséget az 5900. az. csekkszámláinkra egyidejűle­g átutalni. 10.— 13.— 6.— 4.— VILÁGPOLITIKA A Biztonsági Tanácsnak washingtoni ülésezése némiképpen nyugtalanabbul folyik, mint ahogy azt a megnyitás pillanatában várni lehetett volna. A megnyitás ugyanis egybeesett azzal a hivatalos értesítéssel, hogy a Szovjet­ Unió — a nagyhatalmak között fenn­álló szerződések szellemének megfele­lően — elrendelte csapatai visszavoná­sát Iránból. Ezzel úgy látszott, hogy a kérdés méregfogát kihúzták. Irán amerikai követe ennek ellenére a Biz­tonsági Tanács elé vitte a kérdést, amire a G­havam-kormány szokatlan nyilatkozatot adott ki, a nyilvánosság előtt elítélte a követ önkényes lépését. Ám a benyújtott javaslat tárgyalását az Egyesült Államok helyesnek és kívá­natosnak tartotta, tekintet nélkül a csapatok visszavonására és ügyeimen kívül hagyva a Szovjet­ Uniónak azt a javaslatát, hogy a tárgyalást április 10-ig halasszák el. A Biztonsá­gi Ta­nács napirendre tűzte a problémát, mire a Szovjet-Onió ennek a kérdésnek tárgyalásairól kivonult. A szovjet kormány lépése lényegében megfelel a Biztonsági Tanács létesítése­kor kialakult alapelveknek. Ezek sze­rint a helyes az, ha a vezető nagy­hatalmak az egymás érdekeit érintő kérdések­ben diplomáciai úton, a nyil­vános tanácsi tárgyalás előtt egyeznek meg. Miután ez ebben az esetben nem történt meg, a Szovjet­ Unió nemcsak önmaga presztízsét, hanem a Biztonsági Tanács eredeti­­szellemét is védi akkor, amikor demonstratív távolmaradásával nem vesz részt a megbeszéléseken. Ez természetesen mi­t nem változtat azon az alapvető tényen, hogy a szovjet csapa­tok kivonása egyrészt, a szovjet-iráni tárgyalások kedvező alakulása más­részt a sok izgalmat kiváltott iráni problémát alapvetően enyhítették. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a körülményt sem, hogy az utóbbi he­tek elég éles brit-szovjet vitái nemcsak elcsendesedtek, hanem bizonyos fokú kö­zeledés állapítható meg. Sztálin genera­lisszimusz nyilatkozata, amely nyíltan utalt arra, hogy nem Churchill kép­viseli Angliát, hanem a döntő többség­hez jutott munkáspárt, önmagában is olyan barátságos hangú megállapítás, amely a kapcsolatok számottevő javulá­sára mutat. A Dunametrence problémái Lényeges és fontos körülményt kell látni Tito tábornagy prágai látogatásá­ban és az ott elhangzott nyilatkozatok­ban. Kétségtelen, hogy a két szláv or­szág közül Csehszlovákia az, amely gazdaságilag kedvezőbb helyzetben van. Sokkal kevesebbet áldozott és veszített a világháborúban, mint az a Jugo­szlávia, amelynek népe három évig folytatta és súlyos harcok árán győze­lemre vitte az ellenállást. Csehszlovákia jelentékeny gazdasági támogatást tud nyújtani Jugoszláviának és nem vitás, hogy politikai tekintetben is a régi ba­rátság szellemében kölcsönös segítségre kész mindkét állam. Figyelemreméltó magyar szem­pontból az a világos és őszinte nyilatkozat, ame- Nyers házi és mezei nyúlszőrt minden mennyiségben vesz Fischer kalapgyár XIV, Gizella út 44. Képszava 31 Rakétára* előtt a m­elyből kiderül, hogy Jugoslávia súlyt helyez a demokratikus Magyarországgal való őszinte megbékélésre. Nem érdektelen az a körülmény sem, hogy a nyilatkozat éppen a prágai látogatás során hang­zott el. Békeelőkészületek A dohai államok egymáshoz való vi­szonyának kérdése annál is aktuálisabb, minthogy Londonban é­ppen ezknek az államoknak békeszerződései vannak napi­rerelen. A­ román problémát nagyjá­ból letárgyalták s most a magyar, majd a bolgár béke kerül sorra, miután a* otas® kérdésierk rendezése bizonyos ne­­hézségekbe ütközik. Tudnunk kell, hogy a két békeszerződés, a román és a ma­gyar tulajdonképpen kimeríti az egész Duna-problémát, miután a szövetsége­sek Ausztriát nem tekintvén hadviselő félnek, vele nem is kötnek békeszerző­d­ést. Eb­ben a l­égkörben fokozott jelen­tősége van annak, hogy a dunai álla­mok egymáshoz való viszonya feltétle­nül teljesen őszinte és nyílt legyen. Nem azt hisszük, hogy valamennyi problé­mát máról holnapra ki lehet küszö­bölni, de állítjuk, hogy a kérdések és célo­k világos körvonalazása, azok sza­bad megvitatása a demokrácia szellemé­ben csak segíthet, és javíthat a békít kilátásain. A Dunamedence kérdése nemcsak az­ itt élő népek számára életfontosságú, hanem igen jelentős problémája az egész világpolitikának is. A rendelésnél nem csak egyes nemzetek lokális érdekeit, hanem nyilván az egységes és egyete­mes v­ágszempontokat is figyelembe fogják venni. Ahhoz, hogy ezeket a végeredményben minden egyes nemzet számára döntően fontos szempontokat helyesen és jól tudják értékelni, szük­séges és kívánatos, hogy az itt élő nem­zetek minél kevesebb bizalmatlansággal viseltessenek egymás iránti. A bizalom kérdésének tisztázása — nagyrészt a demokráciák őszinteségének és szilárdsá­gának kérdése — közelebb hoz bennün­­ket a békéhez s nemcsak a magunk, hanem az eg­ész világ békéjéhez is. Horváth Zoltán — Párta­iné aki, balett- és tánctanárnő Modern Táncakadémiáján új tanfolya­mok kezdődnek. Balett, színpadi és ak­robatikus táncok. Külön gyermektan­folyam. Grorlképzés. Még néhány tehet­séges növendék felvétetik. Jelentkezés délután 3—5. Erzsébet körút 19. 1. 00 A rádió vasárnapi műsora. 1i.39: A csehszlovák áttelepítési bizottság adása. S.45: Hírek. •­7.65: Reggeli z­ene. 8.M: Hanglemezek. 9.W­: Római katolikus vallá­sos félóra a stúdióból. S.36: Görög keleti istentisztelet az Ataácsy téri templomból. 10.66: Hírek. 10.10: A csehszlovák áttelepí­tési bizottság adása. 19.25: Hanglemezei. 10.45: Vidám matiné. 13.0­1: Déli­ harangszó, hírek. 13.15: Anyák öt perce. 11.21: Kórus énekkar. 13.«»: Széncsata. 13.B: Hangos heti híradó. 13.35: Jazz-együttes. 14.M: Hírek. 11.10: Művészlemezek. 9.00: Ünnepi krónika. 16.20: Magyar nótadél­utára. Kézibun: Hírek, műsorismertetés. 17.80: Falurádió. 18.0­0: Híres. 18.05: Jazz együttes. 19.09: Bajor Gizi előadóestje. '19.80: Hírek. Szalon­zene. 20.50: Hírek és krónika orosz nyelven. 21.M: A rádió hangja. Utána: Műsorismer­tetés. 21.15: Végh-vonósnégyes. 2 1.5®: Hírek és krónika angol nyelven. 28.00: Hírek, sporthírek. 21.25: A­ Vöröskereszt közlemé­nyei E.35: Hanglemezek. JSjí: Hírek és krónika francia nyelven. 23.00: Hanglemezük — A műsorváltozás jogát a rádió fenntartja magáénak. A rádio hétfői műsora. 6.IS: Z­alarádió. 6.30: A csehszlovák ai­telepítési bizottság adása. 6.45: Hírek. 7.­5: Reggeli zene. 8.CS: Április 1 (előadás). 8.15: Hanglemezek. 9.18: Postászenekar. 10.00: Hírek. 10.10: Hanglemezek. 10.38: Rádió­iskola. 112.09: Déli harangszó, hírek. 12.15: A szolnoki MÁV énekkara. 12.40: Megnyílt az első zálogház. Helyszíni közvetítés. 13.09: Szalon-zene. 13.45: A­ Z Iparosok Országos Központi Szövetségének előadása. 14.00: Hírek. 14.10: A Vöröskereszt közleményei. 14.5: Jazzenekar. 15.00: Előadás. 15.15: Rádióis­kola. 15.55: Műsorismertetés. 16.00: Hírek. 16.10: Előadás. 17.38: Magyar nóták. 17.95: Párthíradó. 17.15: Hegedű és zongora játék. 17.45: Rádiólexikon (előadás). 18.00: Hírek. 18.05: A Vöröskereszt közleményei. 18.15: A tavasz verse és zenéje. 17.45: Rádiózenekar. 19.45: A csehszlovák áttele­pítési bizottság adása. 20.95: Hírek. 28.20: Szeszélyes április. Köz­vetítés a stúdióból.­­...jfl: Hírek és krónika orosz nyelvei. 21.09: Műsorismertetés és a Vöröskereszt közlemé­nyei. 21.15: A Szeszélyes április folytatása. 1.50: Hírek és k­róni­ka angol nyelven. 22.08: Hírek. S2..20: A Szeszélyes április folytatása. S2.M: Hírek és krónika francia nyelven. 23.80: Napi hírösszefoglaló. 33.10: Rádió­kereső-hírszolgálat. — A műsorváltozás jo­gát a rádió fenntartja magának. szer, zongora, rádió­vétel-eladás legelőnyösebben Reményi 8 11 VI. Király ucca 58 Telefon: 22-48-77

Next