Népszava, 1946. december (74. évfolyam, 273–296. sz.)
1946-12-15 / 285. szám
A LÁTHATATLAN GEMNG Írta: Erdődy János Az újságok hasábjainak jórészét szörnyűségek töltik meg napjainkban. Bármerre lapoz az ember a néhány oldalon, vér és erőszak, gaztett és gonoszság epezöld és kénsárga színei virítanak a szemünkbe. Gyilkosságok és éjszakai útonállások, csempészés és tolvajlás zsúfolódik egymás hegyvihátán, lapjaink az „újság" elnevezés helyett már-már nagyobb joggal viselhetnék a „bűnkrónika" nevet. Az élet árnyékos oldalára vetődtünk. A felszabadult ösztönök vad korszaka köszöntött ránk és a féktelen emberi cselekvés elszakítottta a gátakat, a társadalomra zúdította a szennyes árt. Nemcsak nálunk mutatkozik ez a jelenség, hanem európaszerte, sőt nyugodtan tekinthetjük általánosnak az egész világon. Ugyanazok a tünetek mutatkoznak, amelyek az első, vagy kis világháború nyomán jelentkeztek és csúcspontjukat a több évig tartott, mechanizált amerikai gengszterizmusban érték el. A magyarázat egyszerű és könnyű. Szinte közhelyként hat már az a megállapítás, hogy nem lehet esztendőkig büntetlenül gyilkolásra és erőszakra nevelni az embereket — és nem lehet utána egy szép napon azt mondani nekik, hogy most pedig éljenek közösségszerű, társadalomba illeszkedő életet Nem sikerülhet az, hogy az államok, egész hatalmi apparátusukkal és propagandájuk minden erejével éveken keresztül emberietlen cselekvésre késztetik polgáraikat, aztán egyetlen szóval visszaküldik őket a békés állapotba. Még akkor sem lenne ez lehetséges, ha ugyanekkor biztosítani tudnák valamennyi visszatérő számára a gazdasági nyugalmi helyzetet Márpedig erről szó sincs. A magyarázat könnyű és egyszerű. A magyarázattal azonban a probléma nem oldódik meg. Még akkor sem, ha egyszerű útonállók, betörők, banditák és gyilkosok felszámolására lenne csupán szükség. Hiszen ezeket nem lehet puszta hatalmi eszközökkel, rendőri géppisztolyokkal és bitófákkal kellően rövid idő alatt eltüntetni a társadalom testéről. Amíg a tanácstalan ember tétován járkál a sötétedő uccákon, nincs hova lehajtania fejét és nem tudja, honnan szerezzen ételt, mindig roppant kísértés zsákmánya, minden homályos szöglet azt suttogja fülébe, hogy igyekezzék a könnyű, bár kockázatos megoldást választani: vegye el, amire szüksége van, ha megszerezni másképpen nem tudja. De nem is csak erről van szó. Kétségtelen, hogy nem képzel-,hető el normális élet egy nagyvárosban és nem alakulhat ki rendes forgalom az országutakon, amíg természetes magától értetődéssel számítani kell fegyveres gengszterbandák megjelenésére és véres akciójára, még nehezebb azonban az élet szabályos mederbe terelése addig, amíg a nyílt erőszak fegyverét nem használó, de sok tekintetben hatékonyabb eszközökkel rendelkező banditák fosztogatják a közösséget . A bűnözők társadalma csaknem pontosan olyan tagozódású, mint maga a társadalom, amelynek testén élnek. Hiszen nem külön rétegként él ez a kártékony csoport, hanem beszűremkedik minden osztályba, a lumpenproletariátustól egészen a legmagasabb gazdasági és társadalmi szinten élő csoportokig. Kereskedői vannak, akik orgazdái a rabolt holminak, vagy a csempészett árunak, vagy esetleg a jogtalanul kiutalt készleteknek. Tőkései vannak a gengsztertársadalomnak, ezek nagyon jól megértik, hogy fosztogatni könnyebb és jövedelmezőbb, mint dolgozni — legfeljebb fehérkesztyűs kézzé végzik azt a fosztogatást amit a Bsengszterproletár furkósbottal és késsel hajt végre. Közigazgatása van ennek a beteg és mérgező rétegnek, befurakodva az anyatársadalom közigazgatásának szerveibe: működése korrupcióban, panamában, megvesztegetettségben, bűnösökkel való összejátszásban mutatkozik meg. Ügyvédjei vannak a banditaközösségnek, orvosai, írói és politikusai, a közelmúlt napokban tapasztalhattuk, hogy még a nemzetgyűlésben is képviseltette magát ez a hatalmas és kiirtandó szervezet. Mert gengszter mindenki, aki mások ellen a maga hasznára vét. Különösen olyan időkben, amikor a javak amúgy is szűkösen jutnak elosztásra. Nemcsak éjjel tizenkettő után találkozhatunk a mellékutcák hajlataiban banditákkal, akik a ruhánkat követelik — nappal is működnek, csak nem kopott kabátunkra törnek, hanem a lisztet és az inganyagot, a cukrot és a cipőt rabolják el tőlünk, gyermekeinktől elveszik a tejet, ablakunk elől ellopják az üveget. Éjszaka pedig ezek a gengszterek nem settenkednek a zúguccák kapualjaiban, hanem jólfésülten, jólszabottan fényes asztaloknál ülnek. A gengsztervilág felszámolása bizony nem könnyű és nem egyszerű. Az R-csoport merész férfiai mellé sürgősen kell szervezni egy másik R-csoportot is, a rendőrök mellett működjenek a társadalom rendezői is. Autó helyett a jónak akarása vigye őket százkilométeres tempóban, géppisztoly helyett okosságuk találjon célba, de személyes bátorságból nem elég nekik annyi, amennyi egy éjszakai utcai harchoz kell, mert ezeknek nem néhány revolvergolyóval kell szembenézniük, hanem az ezerfejű hidrával. Háború ez, a nemzetek közötti háború minden jellegzetességével és az osztályháború ismertetőjeleivel. Kémek és árulók surrannak a lankadtan védekező társadalom sorai között, az álcázás és meglepés ezernyi fegyverét veti harcba ellenünk a támadásban el nem ernyedő ellenség, a felhalmozott anyag roppant erejét alkalmazza, ahol kell és légüres tért tud kelteni, ha erre van szüksége. Nincs ebben a harcban szentimentalizmus, csal az alkalmak és lehetőségek könyörtelen kihasználása. Ahol gyenge, vagy romlott emberek védik állásaink valamelyik pontját, ott betör az ellenfél és folyton, folyton újabb sikereket könyvelhet el. Pénz és előnyök roppant tankjai indulnak rohamra, van, akit eltipornak és van, aki átáll a támadók közé. Két esztendő alatt a romok nagy részétől megtisztítottuk országunkat. Most új veszedelem fenyegetése előtt állunk. Züllött emberek tömege, nyálkás mocsár akarja ellepni társadalmunkat — és nagyon nehéz harcolni ellenük, mert védi őket a gazság szolidaritása. Nyűvi, koptatja, rothasztja és bontja a láthatatlan geng társadalmunkat, azt a társadalmat, amelynek megszervezésére eddig még nem is volt elég időnk. Tetten kapni őket, bizonyítani gazságukat nagyon nehéz, mert a bűntettekhez tanukat nem szoktak hívni. Ha valaki elad egy másiknak valamit, amire ezer embernek volna szüksége, csak ketten vannak jelen az üzletnél — és ha valaki átad holmi szolgálatért valaki másnak egy dúsan bélelt borítékot akkor sem áll mellettük tanúként idesen. Legtöbbször vaktában kell köveket hajigálni feléjük arra, ahol a gyanú surrog — és csak néha cuppan, a mocsár, csak néha talál célba a kő. Pedig már mindenki érzi, hogy elég és mindenki tudja, hogy a bűnhullámnak véget kell vetni. Mindenki, aki nem tartozik közéjük. Minden átázott, rosszcipőjű láb, minden szürkearcú kisgyerek, minden kínlódó asszony és minden fáradt férfi, minden szakadt ruha és minden üres fazék, minden elkeseredett szív és minden értelmes agyvelő vádat üvölt ellenük És ebből a vádból mindannyiunkra hullik egy rész: bűnösök vagyunk mind, akik lanyháiknak mutatkozunk, akik nem hajszoljuk őrjöngő dühvel és hideg okossággal a banditákat Bűnösek vagyunk, ha elnézzük barátunk kicsiny hitványságát mert az talán valami mérhetetlen gazságot takar. Bűnösek vagyunk, ha megelégszünk azzal, hogy magunk mindennapi élete biztosítottnak látszik és ezzel eltereljük gondolatainkat a sokak nyomorúságától. Bűnösek vagyunk, ha éjjel és nappal, ágyunkban és asztalunknál, munkahelyen és utcán nem gondolunk állandóan nagy hábo- BORT CSAK PARADI-VÍZZEL! Karikagyűrűt továbbra is Bálint és Fülöp ékszerészeknél vásároljon ! Andrássi út 34* Párisival szemben Hagy karácsonyi reis ár órán belül SÜK* 2® forint Párisi foto Párisi Nagy Arnás W É P S Z A VA 1946 dec. 15 9 ránk. egyetlen, elháríthatatlan parancsára: irtsd, pusztítsd ki a gyalázatost! Néha az éjszakai uccáról idehallatszó pisztolylövés riaszt fel álmunkból. Nyugtalanul hánykolódunk ilyenkor — pedig az a lövés talán csak egy embert se')-' zett meg. Egy rejtett raktár gyarapodása, egy határon átsurranó megrakott autó, egy lepénzelt tisztviselő százak és ezrek lassú sorvadásának okozója. És milyen kevés a Budapesten elcsattanó éjszakai pisztolylövések száma azokhoz a tettekhez képest, amelyek egyesek pénztárcáját duzzasztják és mások tányérjáról elrabolják a falatot... — Puskin-est. A Fővárosi Népnevelési Központ a Világ kultúrája című sorozatában december 18-án, szerdán délután 5 órakor Puskin-estet rendez a Parlament I. sz. bizottsági termében. A műsoron dr Babarn István államtitkár, dr Trócsányi Zoltán egy. tanár, Péchy Blanka, Palotai Erzsi és Varga Pál szerepelnek. Karácsonyi torlódás miatt kérjük be megrendelőinket, hogy fényképfelvételeit már most eszközölje. JCsrszki koszorús fényképészmester műterme 51 VII. Király ucca (Terézvárosi templománál szemben) „NAPFÉNY" CSILLÁR üzemben olcsóbban vess és jobbat kap. Király u. 80. Csenevely u. sarok. T.: 420-378 Villamos kályhák, kősugárzók Dr Kovács és Társa Kft-nél, Budapest V. Arany János utva kilenc. Tel.: 123-950, 121-992. Nagy magyar regény! Fekete István Gyeplő nélkül Héthözznapi embernek hétköznapi auraában a regény keresztmetszetét adja a huron évek Magystrornáffálnik, azoknak az égető társadalmi és gazdasági problémáiknak, amelyeknek szűk sípképpen vége Mfordulásihoz és a demokrácia győzelméhez kellett vezetmiök. An A— fsrtat, Wtrs H— forte*. Nagy külföldi siker! Eric Knight Lassie hazatért A .í&gy hfi anmaeulluz" szertőjének szívbamarkolóan szyönyörfs ragénye. I Lansie, a kutya története, a hőség és áldozatvállalás eposza. Minit Eric Knigrh, minidé? műve, új regénye , a magranabbreadsi humánumot ragározza. Arn IB forint, kötve 80 forint. Kapható minden könyvesboltban Új IDŐK Irodalmi Intézet R. t. (Singer és Wolfner) kiadása Karácsonyra? gyermekruha IV., Kigyó utca 5*