Népszava, 1947. július (75. évfolyam, 146–172. sz.)
1947-07-13 / 157. szám
Vigyázat: iMUien- „JU*n&ák” Göbbels időzített„propaganda bombái"ma is hatásosak Budapesten a háború utolsó éveiben közszájon forgott az a vicc, amely szerint "Napoleon sohasem tudta volna meg, hogy elveszítette a waterlooi csatát, ha Göbbels lett volna a propagandaminisztere. A háború befejezése óta eltelt két év bebizonyította, hogy ennek aviccnek igen komoly alapja van. Gobbels az utolsó pillanatokig elhitette a német néppel, hogy a háborút a nácik megnyerik és a németek csak akkor jöttek rá a valóságra, amikor a szövetségesek már elfoglalták Berlint A propagandának ez a sánta mestere nem volt annyira ostoba, hogy ne látta volna a való helyzetet Amikor már nyilvánvalóvá vált Németország veresége, de propagandaszervei még mindig a titkos fegyverektől regéltek, Göbbels azon törte a fejét, milyen propagandafogásokkal törhetne borsot a nácik ellenségeinek orra alá. Hosszabb időre szóló tervet nem dolgozhatott ki, mert ekkor már elhatározta, hogy élve nem kerül a szövetségesek kezébe. Végül is arra az elhatározásra jutott hogy időzített „propagandabombákat" alkalmaz, amelyek hetekkel hónapokkal, esetleg évekkel később „robbannak". Az összeomlás előtti hónapokban propagandájának nagy részét már ebben a szellemiben folytatta. Egyik rövid időre „időzített" bombája Hitler egyik rendeletéhez kapcsolódott 1944 tavaszán a Führer elrendelte, hogy „Werwalf" nevű titkos társaságot kell szervezni, amely az elfoglalt területeken partizán tevékenységet fejt ki. A szövetségesek gyors előretörése Hitler tervének végrehajtását és a „Werwolf" megszervezését lehetetlenné tette. Göbbels áprilisban egy „Werwolfsendfff"-t állított fel, amelyen keresztül a Werwölf-ok kiagyalt hőstetteiről zengett hazugságokat. Az időzített „propagandabomba" hamarosan robbant: a náci flitler-jugendek nem akartak a Werwolf-ok mögött lemaradni és minden központi irányítás nélkül több helyen szabotázstevékenységet fejtettek ki. A Führer mindenható propagandistája azonban nem elégedett meg a rövidéletű sropagandabombákkal. Olyan bombákat is ,,szerkesztett", amelyek csak most, két évvel a háború után, esetleg még később „explodálnak." Utolsó cikkeiben azzal rémítette a nácikat hogy a szövetségesek Németországot teljesen eltörlik a föld színéről. „Megjósolta", hogy a Harmadik Birodalom veresége esetén Németország súlyos gazdasági helyzetbe kerül. Természetesen ezt mindenki előre tudta. A német népnek ésfőleg a náciknak az emlékezete azonban rosszul működik. Göbbels ezer hazugságát a titkos fegyverekről elfelejtették és mind gyakrabban lehet Németországban ilyen kijelentéseket hallani az éhező németek és a nácik szájából: „Göbbels hat es gleich gesagt". „Unter Hitler war es besser." Göbbelsnek ezek az időzített bombái most robbannak Németországban. A németek nem gondolnak arra, könnyű volt Göbbelsnek „megjósolni" a német nép nyomorát. a DOHÁNYZÓINK jogos panaszait sikerült most orvosolnia a Jauna Cigarettapapír-gyárnak, a háborús évek alatt nélkülözött olasz cigarettapapír behozatalával. Mint értesülünk, a Janina Cigarettapapírgyárnak hosszú fáradozás és anyagi áldozatok árán sikerült Olaszországban — ahonnan évtizedek óta e cikket behozta — egy jelentős cigarettapapírmennyiséget felgyártatnia. Ez a cigarettapapír most megérkezett, ezáltal a dohányzók örömére e papír ismét forgalomba kerülhet. A Janina Cigarettapapírgyár tehát ismét forgalomba hozza régi, bevált minőségű Senatorcigarettapapírkészítményeit és ezzel a magyar dolgozók cigarettapapírkilátásának minőségi kielégítését biztosítja. (X) amikor a nácik mindent elpusztítottak és nem lehet többé Európa országait kifosztani. Göbbels azonban nemcsak Németországban helyezett el időzített bombákat. Propagandabombáival elárasztotta Európa valamennyi országát. Egyik ilyen időzített bombája az antiszemitizmus, amelynek fennmaradását nem bízta a véletlenre. A sztálingrádi beszédtől kezdve utolsó rádiószózatáig acsarkodott a koncentrációs táborokban levő zsidóság ellen. Mindenért a zsidóságot okolta, talán még a hitleri birodalom vereségének okát is legszívesebben rájuk kénte volna. A német hadsereg legyőzhetetlenségének nimbuszát is megőrizte egy propagandabombával, amely szerint a tábornokok elárulták Németországot. Egyik legsikerültebb propagandabombája még ma is „pusztít". A „vasfüggöny"-elmélet ugyanis Göbbelstől ered és ma is sokat hallhatunk róla. A propaganda sátáni mesterének időzített bombái itt fekszenek körülöttünk. Időnként egy-egy ilyen időzített bomba felrobban és elhomályosítja az emberek tisztánlátását. A robbanásokat „Göbbels hat es uns propheteit" felkiáltások jelzik és nemcsak Németországban fejtenek ki pusztító hatást, hanem Európa más országaiban, sőt Amerikában is és az emberek nem is „Made in sejtik, hogy a bombán Germany" felírás van. G-i NÉPSZAVA 1947 július 1311 legközelebb megint elvettem volna valamit. És én nem akarok... Én becsületesen akarok élni és a munkámért akarok majd szép ruhát venni. Azután elmondta, most elmegy egy leányotthonba, ahol nem kell fizetnie, viszont tanulni lehet és talán — mondja — még egyenesbe jövök. Nagyon fogok igyekezni. — És elindul a Koháry ucca nyüzsgésében, kis olcsó kartonjába — a fogházmisszió ajándéka — takarja börtönjárt testét. * A fogházmisszió szeretne segíteni az ilyen és hasonló elveszett embereken, de pénzük nincsen és szeretetbe, jószóba nem öltöztetheti fel a ruhátlanokat és hiába a megértés és jószándék, ezért vasútjegyet nem válthat a most szabadult, megtévedt vidéki fogoly, aki a jóakarat emberi hangjai csengésének emlékével gyalog indul Ilrakolo felé új életet kezdeni. —esi — A megtévedt fogtechnikus, a „büszke" nyugdíjas és a kis szolgáló Pillanatképek megtért és megrögzött bűnösökről Hogyan illeszkedik az életbe a börtönviselt, akit kis vagy nagy bűnökért kivont az igazságszolgáltatás a társadalomból s aki kitöltve büntetését, keresi az utat vissza a normális életbe. A fogháziroda nyilvántartása szerint naponként nyolc-tízen nyerik vissza szabadságukat és e nyolctizek között oly kevesen vannak, akik megbánták volna, amiért idekerültek s akik úgy távoznának, hogy jóváteszik, amit vétettek. A fogház lakóinak emberi életet biztosít a demokrácia. Sokan alig akarják elhagyni a markóneai komor épületét. Itt élelmük, fekhelyük biztosított, a külvilág pedig oly sok szenvedést, nélkülözést ígér számukra. A. Zsófia nemrégiben szabadult. A megadott címen nem találjuk. A középkorú asszony betörés miatt került „bajba" — mondja a konyhaajtóban napozó szomszéd és közli azt is, hogy „Zsófi már nincs, megülte magát, mert nem bírta a szégyent". A ház oly ütöttkopott, leszakadt folyosójával, utca felé dűlő frontjával, egyszobás, minden nélküli lakásaival. Az ajtóban, amin Zsófi távozott, azon a bajt hozó napon és amin szégyenkezva és elveszve ment a halálba is, most egy öreg házaspár meggyet magoz: befőzés télire. Zsófiról nem sokat tudnak, csak azt, hogy egyedül élt és mindig haragudott és azután, hogy megtörtént a baj, sokat sírt, de soha nem panaszkodott. Járt valahová dolgozni, ide nem vették vissza, nem volt semmije, csak a rozoga ágy, egy üveg ecet , és a priusz. Hát meghalt. És jobb is így, mondják bólogatva a szomszédok, legbuzgóbban a meggyel foglalatoskodó házaspár, akik Zsófi halála után jutottak fedélhez és ágyhoz és most már ők használják el a zöld üvegben savanyodó ecetet is. K. Sándort még 45-ben ítélte el a népbíróság hat hónapra, mert „tagja volt a nyilaspártnak." K. Sándor, aki büntetését kitöltötte, legalábbis ezt jelöli meg bűncselekményeként. Régi életét folytatja, fogtechnikusműhelye van, sok a páciens, a vitaminhiány nem tesz jót a fogaknak. Azt mondja, sohasem politizált, csupán azért lépett be a pártba, hogy több pácienshez, több jövedelemhez jusson. Ezt mindenki tudja róla, állítja határozottan és ezért az üzlet nem szenvedte meg a félévi börtönpauzát megmaradt a régi vevőkör. Csak éppen az a néhány páciens, akinek a kedvéért és aki miatt a börtönbe került, annak veszett nyoma. Arról érdeklődik a megtévedt fogtechnikus, hogy akinek politikai jogait öt évre fölfüggesztették, beléphet-e a munkáspártba? Megkérdezzük: erre is rábeszélték-e. Igen — mondja —, vagyis nem, de valahova mégis csak be akarok lépni. És védekezően tiltakozik: nem, kérem, én nem politizálok, sohasem politizáltam. Még csak az kellett volna. Mennyi időre csuktak volna le, ha még politizálok is. Nálunk soha senki nem politizált. Mi üzletemberek vagyunk. Lebeszéljük őt a munkáspártokról s oly nehezen érti meg, hogy ezeknek nem a tagdíjra, hanem politizáló munkatársakra van szükségük. L. Géza és felesége a társbérlet áldozatai. Legalábbis sűrű sóhajtozások közepette jelenti ezt így ki a 65 esztendős nyugdíjas, aki érkezéssünktől és kérdéseinktől nem zavartatva magát, buzgón festi a konyhafalat. Azt mondja, legnagyobb tapintatlanság „ilyet" kérdezni, és nem hajlandó felvilágosítást adni. Különben is az asszony büntetését felfüggesztették, ő pedig mindössze egy hónapig volt bent, azt is a fosrházirodásban, majd később a rabkarhic érzi. Felesége egyre leinti, hogy ne beszéljen, mert kinek mi köze hozzá, ült, hát ült, az ő gondja.És mindketten merev hallgatásba burkolódzoak, mást nem lehet tőlük megtudni. Annál többet mond a társbérlő. A társbérlő, akinél huszonkétszer követett el a büszke nyugdíjas betöréses lopást. Féktelen bosszúvágy hajtotta ez iskolázott, jómódú öregembert. Bosszú, mert nem lakhatja másodmagával a hatalmas méretű négyszobás lakást, mert meg kellett osztania fejedelmi otthonát hajléktalanokkal, nincstelenekkel. Hát betört és ellopta a zsírt, a cukrot, elvágta a villany drótot, kilyuk .Sétáta a kádat, fölfeszítette a zárat, betörte az ablakot, bosszút állt. Most, hogy erjg hónap után kiszabadult, folytatja a régi módszert, letépi társbérlője névtábláját, elrontja a vízvezetéket. Sokszor áthallatszik a falon, amint a nyilas időket visszasírja, légóparancsnok volt, mondják a házban, sok pénzt keresett, sok szőnyeget gyűjtött és ura volt életnek, halálnak. Most is félnek tőle, akik megmaradtak a házban, szeretnék feljelenteni, de nem merik, félnek a gonosz aggastyántól, aki egyszer úgy áll majd bosszút, hogy ablak helyett lakótársai fejét veri be. D. Magda, 17 éves volt háztartási alkalmazott. Mostohaanyja mellett nőtt tizenkétévessé, azután nem bírta tovább és eljött Pestre „szolgálni". Ötven forint havi fizetést kapott és a „kisasszonynak" annyi csillogó ékszere, puha selyem ruhája, habkönnyű kombinéja és sok-sok pénze volt. Csak egyszer szeretett volna szépen felöltözni és 150 forintból nem tellett. Felöltözött hát a kisasszony ruhájába, — és nem mert többet hazamenni. Azután elfogták és — még mindig a kisasszony ruháját viselte — elítélték. Csodálkozó kék szemmel áll a fogház kapujában, mikor ismét szabad lett és azt mondja: soha az életben — tizenhétéves szomorú kis életében — nem érezte azt a megkönynyebbülést, hogy kitöltötte a büntetést, megbűnhődött a bűnért, amit elkövetett — Tessék elhinni, nem akartam ellopni a ruhát, sem soha semmit mondja. — Tisztelem, ami a másé. De szerettem volna egyszer én is szép lenni. Tudom, hogy rászolgáltam a büntetésre és tudom, jó volt hozzám a sors, hogy rájöttek és lecsuktak. Talán, ha nem veszik észre. A Magyarok Világszövetsége az amerikai magyarokhoz A Magyarok Világszövetsége táviratot intézett az északamerikai magyarsághoz, mert az Amerikából érkező levelekből kétségtelenül meg lehet állapítani, hogy egyes Amerikában működő politikai kalandorok azamerikai magyarság tömegeit a Habsburg restaurációs propaganda szolgálatába akarják állítani. A Magyarok Világszövetsége táviratában felhívja az északamerikai magyarság társadalmi szervezeteit, ne adják oda magukat eszközül e kalandorok törekvéseinek. Ezek a törekvések csupán egy trónjavesztett család, néhány birtokát vesztett arisztokrata és rangját vesztett nyugatos katonatiszt féktelen uralm vágyát akarják kielégíteni. Az amerikai magyarság, amelynek zöme éppen a Habsburg-uralom utolsó évtizedében volt , kénytelen a feudális Magyarországot elhagyni, szakig son meg mindem kapcsolatot eneskke-l." Az amerikai magyarság haladószellemű szervezetei e felsiívás nyomán a legélesebűen állást foglaltak ez ellen a kalandorpolitika ellen. " * Belföldi gazdasági hírek Júliusban nem lesz rendkívüli cukorparadag. A testi és nehéztesti munkások szokásos cukorpótjegyeit azonban beváltják. — A nem magánjáró cséplőgépek csaplósi cija 3,6 százailék, ha ai tixttm tayságról 6« a vontatásról is » csöpöltető gordoskodók. — Békés megyében Befejeződött ez aratás és most folyik a próbacsipoés. — Augusztus 1 után is változatlan marad az étolaj ára. OILI, AM HIREK. Roosevelt özvegye július második felében Karlsbadba utazik. Garmisch-Partenkirchenben a müncheni zsinagóga felszentelését bemutató film vetítésekor, amikor a hatmillió zsidó áldozatról emlékezett meg a bemondó, a nézők „még mindig kévés" kiáltással tüntetnikezdtek, úgyhogy a vetítést félbe kellett szakítani. A tüntetőket az amerikai katonai rendőrség szórta szét. Bologna fölött szombaton "repülőcsészealjakat" vettek észre, amint dél felé haladtak. A palesztinai kormány Cyprusban tartózkodó 500 internált árvagyermeket bocsát be az országiba. . A földközitengeri brit hajóhad csütörtökön nyári cirkálóidra fut ki Máltából és felkeresi a török, az orosz, a görög és keletföldközitengeri kikötőket. Felhívás ügyfelem átvenni szándékozik Ivováts Lajos Tundinpesti (VII. Éva utca 24. sz.) textil nagy kereskedői üzletét. Felkérem a hitelezőket, hogy követeléseiket a jogkövetkezmények terhe mellett irodámban írásban 5 nap alatt bejelenteni szíveskedjenek. Ifj. dr Mezei Pál ügyvéd, Budapest V, Visegrádi ucca 9.