Népszava, 1947. október (75. évfolyam, 223–249. sz.)

1947-10-02 / 224. szám

Kötött bérek mellett — kötött árakat! A közelmúltban írt a Népszava arról, hogy mennyire dön­tő prob­lémává vált az országban a mind­jobban elhatalmasodó drágaság ellen folytatandó küzdelem. A párt­vezetőség utasítást adott a gazda­ságpolitikai bizottságnak, hogy dol­gozza ki javaslatait a drágaság le­törésére. Valóban döntő szakaszába érkezett ez a küzdelem, hiszen a dolgozók életszínvonala emeléséért folyó munkát alapjában veszélyez­teti. A Szociáldemokrata Párt köte­lességét teljesíti, amikor a drágaság ellen tett erőfeszítések élére áll. Most, amikor megkötötték az új kollektív szerződést és amikor a munkásság, a fizikai és szellemi dolgozók egyaránt a kötött bér­rendszer alapján végzik továbbra is országépítő munkájukat, mi sem természetesebb, minthogy a legéle­sebben és leghatározottabban állást foglalunk amellett, hogy a kötött bérek és fizetések mellett kössék meg az árakat is. Ne szaladjanak égig ezek, amikor a fizetések egy­helyben maradnak. A dolgozók tud­ják, hogy nem a bérek számadatai­tól függ azok vásárlóértéke és ezért a béremelés helyett inkább az árak leszállítása mellett törnek lándzsát. Azt azonban megkövetelik, hogyha már olcsóbbodásra e pillanatban számítani nem is lehet, legalább rögzítsék az árakat. Egész Európa nehéz tél elé néz az idei aszályos nyár következté­ben. Mindenütt felkészülnek a ne­hézségekre és Magyarországon — bár jobb a helyzet, mint a legtöbb országban — szintén nem hagyhat­juk az utolsó pillanatra a gondos­kodást. Előre tudnunk­­ kell, hogy milyen nehézségekkel számolha­tunk — az illetékesek dolga, hogy ezeket a nehézségeket a minimumra csökkentsék. És különösképpen az a dolguk, hogy elhárítsák a meg­élhetési nehézségeket a dolgozók feje felől. Az áruk igazságos el­osztása a feladat, fokozottan vi­gyázni kell arra, nehogy az arány­talan elosztás még jobban meg­nehezítse a dolgozóik életét. A Szo­ciáldemokrata Párt már most fel­emeli hangját és követeli, hogy ebben a kérdésben jó, célravezető, becsületes és igazságos megoldást keressenek és ezt a megoldást a gyakorlatban hajtsák is végre. Az e heti minisztertanács fő­témája a drágaság kérdése lesz. Reméljük, hogy ezen a tárgyaláson föl fognak merülni a döntő kérdé­sek: a kötött bérek mellett a kötött árak és az igazságos elosztás köve­telése. A dolgozók érdekei meg­követelik a legradikálisabb és leg­erélyesebb megoldásokat és a Szo­ciáldemokrata Párt ezen megoldá­sok érdekében most is, a jövőben is ki fog állni. " mm* 224. szám­ TM-1*1947 6]­2, csü­tör • V ' • •/ -' ", 7 -ii'l . *' K R A T A p A R T K 0. Z P 0 N T 1 L A P J A Szerk. és kiadóhivatal: VIII. Conti veca 4 M­­­e­g­j­e­len­ik hétfő kivételével minden nap Telefon: 137-562, 137-563, 137-564 ' A S 2 0 C 1 Á L D EM 0 Magyarország nem kapott elegendő szvazatot^ az UNO-tagsághoz i­HMBBBBgreSSiyaStt^ jtaLiiJMSWW iw. Hajnali 3 órakor jelenti a „MTI". Az UNO közgyűlése csütörtökre virradó éjjel az egyes államok tagsági felvételének kérelmét tárgyalta folytatólagosan. A részletek megvitatása után elrendelték az egyes kérelmek felett való külön-külön szavazást, melynek eredménye a következő: Magyarország javára öten döntöttek, míg hatan tartózkodtak a szavazástól. (Természetesen a Szovjet­ Unió mellettünk szavazott). Olaszország mellett kilencen, ellene ketten szavaztak (Szovjet-Unió és Lengyelország). Románia felvételét négyen pártolták, heten tartózkodtak a szavazástól. Bulgária felvételét csupán a Szovjet-Unió támogatta. Finnországot kilenc szavazat támogatta, míg a Szovjet-Unió és Lengyelország a felvétel ellen szavazott. Egyébként a szavazásoktól függetlenül is a Szovjet­ Unió vétót emelt Olaszország és Finnország felvétele ellen s így a csütörtök hajnali szavazás eredményte­lennek nevezhető. Az amerikai problémákkal kap­csolatban ismételten rámutattunk arra, hogy bizonyos fokig a jövő­évi elnökválasztás előkészítését kell sok nyilatkozatban látnunk. Most az amerikai rádió foglalkozik ezzel a kérdéssel és amikor rámutat arra, hogy a köztársasági pártnak leg­esélyesebb elnökjelöltje Robert Taft szenátor — a hírhedt rab­szolgatörvény benyújtója —, részle­tesen taglalja politikáját. Ennek lényege ,a lehetőségekhez alkalma­zott elszigetelődési politika. Sok éles kritika Rooseveltről, aki sze­rinte a jaltai és teheráni egyezmé­nyekkel legfőbb okozója a mai ne­hézségeknek. Taft szenátor hirdeti, hogy Németországgal békét kell kötni, vagy a Szovjet­ Unió részvételé­vel, vagy ha kell, anélkül is. Maradéktalanul kifejezi ez a poli­tika azt az egész agressziót, amely nyugtalanságban tartja az egész vi­lágot és amellyel versenyre kel a mai kormányzat is — éppen az elnökválasztás szem előtt tartásá­val. Persze, mindkét politikát, köz­társaságiak és demokraták politiká­ját, a TV­all Street szabja meg. Ezért érthető a Henry Wallace által most már sajtóértekezleten tett bejelentés, hogy harmadik párt alakítását tartja szükségesnek, s mint ennek je­löltje kíván résztvenni a jövő­évi választásokon. Truman elnökkel szemben az ame­rikai sajtóban igen éles kritika je­lent meg azért, mert nem vállalta a kongresszus összehívásának fele­lősségét, hanem azt magukra a törvényhozókra bízta. Marshall kül­ügyminiszter is nyugtalansággal látja az így bekövetkezett késedel­met, mert döntés az ügyben csak­ az országgyűlés két házának kül­ügyi bizottsági tanácskozása után lesz. Az első külügyi bizottsági ta­nácskozást november 10-re hívták össze és így a november 15-re terve­zett rendkívüli ülésszak semmi­képpen sem nyílhat meg. Az IM­O-hoz megérkeztek az európai államok gazdasági helyze­téről szóló jelentések , és megállapí­tást nyert, hogy a jelentésben szereplő államok — köztük Magyarország — pénz­ügyi deficitje a folyó évben 6873 millió dollárt tesz ki. A jelentés hozzáteszi, hogy ezt a hiányt csak külső segítséggel és a behozatalok erős csökkentésével le­het eltüntetni. Felmerült a terve egy Sztálin— Truman-találkozónak azon a sajtó­értekezleten, amelyet Henry Wallace tartott. Az amerikai államférfi sür­gősnek és fontosnak tartja ezt az összejövetelt. Az Egyesült Államok kormánya nem változtat kelet­európai politikáján, ez­t bizonyítja a Lengyelországnak adott válasz­jegyzék is, amelyben hangoztatta, hogy a német ipar helyreállításához ragaszkodik, bár megismételte azt is, hogy meg fogja akadályozni Németország fegyverkezési lehető­ségét. A jegyzékben újra 40 éves szerződést ajánlott fel a német támadás megelőzésére. Mint ismeretes, az UNO-közgyűlés a Biztonsági Tanács január elsején megüresedő helyére az új tagot nem tudta megválasztani. Kedden hétszer szavaztak eredménytelenül, de Ukrajna így sem érte el a szük­séges kétharmad többséget. Visin­szkij igen kemény kritikát gyako­rolt emiatt és fölvetette a kérdést, hogy nem kellene-e az egész szava­zási rendszert revízió alá venni. Nagy-Britanniából érkező hírek szerint Attlee miniszterelnök rövi­desen bejelenti a kormány végle­ges átszervezését. Nagyjelentőségű újításokról van szó és hírek szerint a kormányzást négy nagy fő­csoportra osztanák. A belügyek és a törvényhozás Morrisson lordkancellá­r, gazda­sági politika Cripps, a tenge­rentúli ügyek vezetése Bevin, a nemzetvédelem ügye pedig Alexander felső irányítása alatt állna. Dalton pénzügyminiszter az egyet­len, akit nem rendelnek a gazda­sági csoport alá, hanem egyen­rangú marad Crippssel. Az új keleteurópai demokráciák, elsősorban a Szovjet­ Unió gaz­dasági lehetőségeit a brit poli­tikának igénybe kell vennie. Hasonló szellemben is a tekintélyes Reynold News című újság, amely szintén ennek a gazdasági lehető­ségnek kihasználására szólítja fel az illetékeseket. Newyorki jelentés számol be arról, hogy Albornoz, a spanyol köztársasági kormány elnöke nem vesz részt az UNO spanyol vitájá­ban, hanem írásban fejti ki a maga álláspontját. Ebben kimu­tatja, hogy az UNO legutóbbi spanyol ha­tározata óta legalább 150 em­bert végeztek ki Francóék és börtöneikben ma is 100.000-nél több politikai foglyot őriznek. A Tass-iroda ma közzéteszi azt a levél­vá­ltást, amely Molotov szovjet külügyminiszter és Bedel­­v Smith moszkvai USA-nagykövet között folyt le egy Trumant tá­madó újságcikk miatt. A nagy­követ éles szavakkal tiltakozott a cikk ellen, amely az elnököt Hitler­rel hasonlította össze. Molotov válaszlevele visszautasítja a tilta­kozást és hangoztatja, hogy az ide­gen államok és államférfiak ellen elkövetett sértegetésben és rágal­mazásban az amerikai sajtó jár az élen, amely módszeresen ellenséges érzelmek szítását folytatja. Ugyancsak a Tass-iroda számol be arról, hogy a petsamói nikkeltelep megváltási összegét illetően meg­állapodás jött létre a kanadai kor­mánnyal. A minap pótjegyzőköny­vet írtak alá, amely Kanadának járó fizetések időszakát 1951 de­cember 31-ig hosszabbítja meg. A szlovákiai összeesküvés hullám­verése még tovább tart s legutóbb Ursiny miniszterelnökhelyettes hi­vatalában tartott házkutatást a nyomozó hatóság. A magyar-csehszlovák tárgyalá­sok tovább folynak és a prágai kor­mány kinevezte a vegyesbizottság tagjait. Prágai jelentés számol be arról, hogy Magyarországról át­települt szlovákok reklamálják a nekik kilátásba helyezett föld­juttatást. Csehszlovák testvérpártunk lapja, a Pravo Lidu szerdán ünnepelte 50. évfordulóját. Csehszlovákia leg-

Next