Népszava, 1948. július (76. évfolyam, 148–174. sz.)

1948-07-18 / 163. szám

Új életet kezdenek a hazatért kanadai magyarok — Mégis csak más itthon — szippant 16 erőset a friss hajnali levegőből Sztatika Márton, az amerikás m­agyar. — Más bizony bólogatnak a többiek is. — Jobb itthon. Miért is jött volna haza harminchat magyar a gazdag Kanadából, ha a dol­ló szófenfcik­ olyan tejjel-mézzel folyó Ivanaánja lenne? Pedig valóban kin­csesbánya Kanada­i lakosait is el tudná tartani, ha nem az angol gyarmatok közé tartozna , nem a Marshall-tervvel szeretnék fel­lendíteni leromlott gazdasági életét. — Mi csak harm­inchatan jöttünk még egyelőre, de a kint élő ötvenezer magyar felest­tés része hazakívánkozik — mondja Nyerki Gyula, a csoport ve­zetője. Növekvő munkanélküliség — A harmincas évek nagy gazdasági válsága kergetett ki bennünket a vi­lágba, de lassan rá kellett jönnünk, csöbörből vödörbe estünk. Az életszín­vonal egyre csökken, a munkanélküliség egyre nagyobb, az árak emelkednek. — Az utóbbi időkben bizony már a munkanélküliek leveseskonyhájára jár­tam — kapcsolódik a­ beszélgetésbe Jenei József. — Pedig mindent megpróbáltam. Voltam napszámos, dolgoztam ruhagyár­ban, vasaltam az urak ruháit, minden hiába, három-négy hónapot dolgoztam egy évben. Átlag negyvenöt-hatvan centes óra­bérért. Ennyit kerestünk mi, amikor egy valamirevaló télikabát 100 dollárba, egy öltöny 73—80 dollárba s egy átlagebéd 1 dollárba kerül. És lassan tűrhetetlenné vált az élet. Nekem azért kellett eljönnöm Magyar­országról, mert a Horthy-rendszerbe nem tudtam és nem akartam beleillesz­kedni. Kanadát azért hagytam el, mert most ott kezdődik minden, ami lehetet­lenné teszi a szabad ember életét. Galánék farmerek voltak s kis va­gyonkájukat pénzben hozták haza, hogy itt, Magyarországon új életet kezdjenek, segítsenek az építésben s élvezzék annak eredményeit. Ott állnak mind a Déli pályaudvar új étkezési csarnoka előtt s mindnyá­jan tudják: hazaérkeztek. (Léva) tíjra itthon vagyunk. Álmosak­ a gyerekek a nagy út után. Az imperializmus kinyújtott csápjai Gálán Mihály feleségével és gyerme­kével jött haza. — A háború előtt jobb volt — mesé­lik —, de a békekötés után az amerikai imperializmus Kanada felé is kinyújtotta csápjait A­NGOL PARK Szombaton, július 17-én és vasárnap, július 18-án este 8 órakor NEVETŐORKÁN a szabadtéri színpadon SALAMON BÉLA és társulata, Ilamna Alice, Földes Éva, Ferenczy Marianne, Kieltai Andor, Ar­day Béla, Nádor Jenő, valamint Mátray György, Sztáray Márton, Lóránt György, Krecz & Comp., Bon­is, trió felléptével. Konferál Darvas Marika és az M. Utassy Gizi táncstúdió nemzet­közi tánckreációinak bemutatása. Sthymmel szimfonikus jazz-zenekara. Rendező Loránth Vilmos. Olcsó helyárak: 3—10 forintig. Halállal büntethetők a cséplési szabotázscselekmények Az igazságügyminisztérium sajtóosztálya közli: Egyes vidéki ügyészségek jelentették az igazság­ügy minisztériumnak, hogy a gazda­sági rendőrség több esetben eljárást indított mert a cséplőgéptulajdono­­sok és ellenőrök hamis eredményeket vezettek be a cséplési naplóba és így gabonát akartak elvonni a közellátás elől. Az igazságügyminisztérium körrendeletben értesítette az állami ügyészségeket, hogy az ilyen természetű visszaélések ellen a legerélye­­sebben lépjenek fel, az eljárást haladéktalanul folytassák le, a vád­iratot soron kívül nyújtsák be az illetékes törvényszékhez és szorgal­mazzák a gyanúsítottak példás megbüntetését. A súlyosabb bűncselekmények elkövetői a munkásbíróság elé kerülnek. A fennálló rendelkezések értelmében a cséplőgéptulajdonos és ellenőr — ebben a minőségben — közhivatalnok és a gazdasági rendbe ütköző szabotázscselekmény címén vonják felelősségre, ha a fennálló rendelkezéseket nem tartja be. Az ilyen természetű bűncselek­ményekre a rendelet tízévi fegyházbüntetést ír elő, abban az esetben pedig, ha a gyanúsított a gazdasági rendet súlyosan sértette, halállal is büntethető. Újabb őrizetbevételek A Népszava szombati számában már beszámoltunk arról, hogy egyes nagygazdák tervszerűen szabotálják a közellátás érdekeit szolgáló ren­delkezéseket. Amíg szerte az ország­ban a dolgozó parasztság megérti, hogy a beszolgáltatással a saját és az egész magyar nép érdekeit szol­gálja, addig igen sok nagygazda a közösség érdekeit semmibevéve sza­botálja a rendeleteket és izgat a demokrácia ellen. A rendőrség vi­déki kapitányságai a közellátás érdekei ellen vétőket őrizetbe vette.­­Orosházán Horváth Antal nagygazdát a rendőrség őri­zetbe vette, mert nem aratta le búzáját, a kukoricát, répát és egyéb kapás­növényt pedig elhanyagolta és a térdig érő gaz megfojtotta a növé­nyeket. Tolna megyében Stercel Já­nos és Mészáros Sándor paksi Ma­dár György bölcskei, Balogh Gábor és Dinga Mihály németkéri, Tóth J. Pál pincehelyi, Berger Ferencné és Prontkai István pári, valamint Kakai Jakab és Budai József alsó­nyéki cséplőgéptulajdonosokat ugyancsak őrizetbe vette a rendőr­ség, mert engedély nélkül, illetve a meg­engedettnél nagyobb bérért vé­gezték a bércséplést. Borbély Kálmán, Holnok József dunakömlődi és Juhász Sándor vésztői nagygazdák a beszolgálta­tás és­ a demokrácia ellen izgattak. Az őrizetbe vett nagygazdák ellen a rendőrség az internálási eljárást megindította. A Nőmunkás plakátpályázata A Szakszervezeti Tanács a N­ő­m­űn­kás népszerűsítésére plakát­pályázatot hirdet. Egész éves színes rajzos vagy fényképes plakát-ter­vekkel lehet pályázni. A plakát szövege: Nőm­unkás, a szakszer­vezeti nőmozgalom lapja Neked ír — hozzád szól. Az első díj: 1200 forint, II. díj: fifié. III. díj: 10­1 forint. Beküldési határidő: augusz­tus 1. (Nőmunkás szerkesztősége: Fiumei út 4. IV. em.) A Magyarországon járt holland újságírók Mindszentyről, a reakcióról és a demokrácia szabadságáról körülbelül egy hónappal ezelőtt holland új­ságíróküldöttség járt Magyarországon. A holland újság­írók — nagyobbára konzervatív és katolikus lapok vezető munka­társai és szerkesztői — hazájukba visszatérve rendkívül elismerő­hangú cikkekben számoltak be magyarországi tapasztalataikról. E tárgyilagos beszámolók közül különösen említésre méltó a konzer­vatív iNieuwe Rotterdamshe Cou­rant," egyik cikke mely kertelés nélkül őszintésséggel azt írja, hogy Magyarországon a nyugat­európai vendég gyanakvása elismeréssé és csodálattá válto­zik, amikor látja, hogy a ma­gyar kommunisták az újjáépí­tés fáradhatatlan és önzetlen élőmunkásai. Ugyanez a lap a továbbiakban az iskolák államosításával kapcso­latban megállapítja, hogy a német származású Mindszenty bíboros antiszemita és fanatikus és a leg­kevésbé sem rokonszenvre méltó. — A magyar katolikus egyház — írja a „Nieuwe Rotterdamsche Courant* — bűntársa volt a mult rendszernek a méltatlan társadalmi rend fenntartásában. Az iskolák államosítása az oktatás javát szolgálja, az iskolakönyvek a legkitűnőbbek, a népi kollégiu­mok pedig nagyszerű intézmények. Válasz a rágalmazóknak A konzervatív holland lap egy másik cikkében igen talpraesetten válaszol azoknak a rágalmazóknak, akik keveslik a politikai szabadsá­got Magyarországon. — Hogyha Magyarországon teljes szabadságot biztosítanának a fa­siszta és reakciós elemeknek — írja a lap —, akkor ezek, mivel igen so­kan vannak, visszaélnének ezzel s a régi rend visszaállítására tö­­rekednének­ A Nyugat megfelelő jóléti alappal s hagyománnyal rendelkezik ahhoz, hogy megengedhesse magának azt, hogy játéknak tekintse a demo­kráciát. Magyarországon ezzel szemben igen nagy mértékben tényleges szabadság van. Az itt járt holland újságírók egyike-másika annyira magáénak tekinti a magyar népi demokrácia eredményeinek és igazságának ügyét és annyira nem tudja elvi­selni ennek méltatlan bemocskolá­sát, hogy hajlandó heves vitába is szállni. így a „De Linie" című kato­likus hetilap nevetséges állításokat megkockáztatott és a disszidált Kovács Imre szájába adott táma­dására — mely szerint a magyar­országi tájékoztatási módszer " jó ételekből, italokból, előre elkészí­tett adatgyűjteményből áll s mindez a politikai rendőrség embereinek állandó elenőrzése mellett jut el a külföldi újságírókhoz — Cor de Groot, a ,A­i Tijd" című katolikus napilap ugyancsak Magyarországon járt külpolitikai rovatvezetője vá­laszol a ,,,De Linie" következő számá­ban. Lenin műveinek 17-ik kötete Nemrégiben jelent meg Lenin művei­nek 17-ik kötete, e művekben Lenin a renegátok, likvidátorok ellen harcol. Az orosz és a nemzetközi reformistákkal való küzdelemről írott fejtegetései ma is szemléltető példát nyújtanak a kommu­nista pártoknak arra, hogy csak akkor erősödhetnek és növekedhetnek, ha meg­tisztítják soraikat az opportunistáktól és tiszta forradalmi szellemben nevelik tagjaikat Kovács Imre receptje Cor de Groot mindenekelőtt kije­lenti, hogy a Kovács Imre-féle ada­tok semmiképpen sem felelnek meg a valóságnak. — Magyarországon arra jártunk, amerre akartunk — írja —, azzal beszéltünk akivel akartunk és senki sem kísérelte meg, hogy leke­nyerezzen bennünket, vagy pedig arra bírjon rá, hogy a valóságtól eltérőt írjunk. A jót épúgy megír­tuk, mint azt, amit nem tartottunk helyesnek.­­ Kovács Imre, ha jól értem — írja De Groot a továbbiakban —, nem óhajtja, hogy az újságírók tá­jékozódjanak Magyarországon s ar­ról, amit láttak, tárgyilagosan szá­moljanak be. Szeretnék, ha az újság­írók propagandát csinálnának­­ a kormány ellen, semmit sem talál­nának jónak. Tehát, ha egy jól öltözött nőt látunk az utcán, ne azt mond­juk, hogy az egy jól öltözött nő, hanem egyszerűen ez egy iste­nes csalás. Kovács Imre receptje: annak, amit lát és hall az ember, éppen az ellen­kezőjét hinni. Igen szomorú­ volna, ha ezt a receptet Nyugat-Európá­ban használnák. A hivatalos közle­mények szolgai átvétele és az állí­tott dolgok ellenkezőjének a kritika nélküli elfogadása: nem újságírás, hanem esti pán propaganda, s még­hozzá rossz propaganda — fejezi be cikkét Cor de Groot. Letette a hivatali esküt az államügyészség új vezetője A budapesti büntetőtörvényszék szombaton délben teljes ülést tar­tott, amelyen a budapesti államügyészség új vezetője, dr Alapi Gyula letette a hivatali esküt. Dr Alapi Gyula beszédében hang­súlyozta, a vádhatóságnak kemény fegyvernek kell lennie, amely meg­védi a dolgozók érdekeit.

Next