Népszava, 1949. január (77. évfolyam, 1-25. sz.)

1949-01-01 / 1. szám

Mindszenty József és az amerikai imperialisták kapcsolatai Illetékes magyar hely válasza az amerikai rágalmakra Illetékes helyről közült: Mind­szenty leleplezése elsősorban azoknál keltett nagy zavart, akik­nek szolgálatában állott: az ame­rikai imperialistáknál. Most, hogy Mindszenty hazaárulásáról, hűt­lenségéről, kémkedéséről, valuta­spekulációiról lehullt a lepel, kül­földi cinkostársai szemtelen taga­dással próbálják tisztára mosni Elöljár ebben Lovett úr, az Egye­sült Államok helyettes külügymi­nisztere, aki »vérlázító, hamis vá­dakat« meg »vallásüldözést« em­leget Mindszenty őrizetbevételével kapcsolatban, belügyeibe. A másik Irat Mindszenty saját­kezű levélfogalmazványa Chapin amerikai követhez, mely így hang­zik: »Nagy Miniszter, Követ Úr! Az Egyesült Államok adták vissza és katonái hozták vissza Szent Ist­ván, első királyunk 909 éven át épen maradt Szent Jobbját. Ugyan­csak az ő Szent Koronája, leg­nagyobb alkotmányjogi és törté­ne­ti értékünk is az Egyesült Álla­mok hadseregének kezében van. Németország területén, Wiesbaden­­ben. Az a kérésem, méltőztassék sür­gősen rendelkezést kieszközölni ma­gas kormányától, hogy a hadsereg szállítsa el és adja át megőrzésre Rómába (annak az Apostoli Szent­ségnek), a Pápa őszentségének, akinek elődje a Szent Koronát Szent Istvánnak ajándékozta az ezredik évben. Az ügy nemzetünkre rendkívül fontos tárgya és arb­itt, hogy ki­kérés, háborús előrenyomulás miatt végzetes sorsra juthatna a Szent Korona. Miránk a megnyugtató csak Róma volna. Fogadja Nagyméltóságod őszinte tisztel­etemet. 1947. VIII. 31.« A levélben említett »kikérés« arra vonatkozik, hogy a korona visszaszolgáltatását a magyar kor­mány az amerikaiaktól kérte. A »háborús előrenyomulás« célzás Mindszenty vágyálmára, a harma­dik világháborúra, hazánk ameri­kai megszállására. Mindszenty az Egyesült Államok beavatkozását sürgeti A Mindszenty ellen emelt vá­dakkal kapcsolatban három iratot közlünk. Az első, amelyet Schoen­­feld Arthur, a volt budapesti ame­rikai követ írt Mindszentynek, így hangzik: »Budapest, 1946 december 27. Eminenciás Úr. Tisztelettel nyugtá­zom november 22-én kelt levelét, amely bizonyos intézkedésekre vo­natkozik, amelyeket a csehszlovák kormány hozott a szlovákiai magyar kisebbségekre vonatkozóan, vala­mint az Ön december 21-én kelt levelét, mely a magyar köztisztvise­lőket érintő intézkedésekről szól és december 16-án kelt levelét, mely általános érvényű megfigyeléseket ad poli­ikai vonatkozásban Magyar­­országról a jelenlegi helyzetben. Az Ön leveleinek másolatai to­vábbítva lettek a Külügyminiszté­riumhoz. Meg kell jegyezni azt, hogy az Ön december 12-i és 18-i levelű, melyek Magyarország belső polti­­kai kérdéseit érinti­t, az Egyesült Államok kormányának segítségét kérték, bizonyos, Eminenciád által nehezményezett helyzetek megvál­toztatása érdekében. Ebben a vo­natkozásban bizonyosan ismeri ön az én kormányomnak régóta gyako­rolt, más nemzetek belső ügyeibe való be nem avatkozási politikáját. Ez a po­l­tika hosszú időszakon át helyesnek bizonyult és sok nehéz helyzetben a legjobb garancia a spontán, életerős és igazi demokra­tikus fejlődésre. Világos lesz Emi­nenciád előtt, hogy ez szükségkép­pen elzárja a követség elől az in­tézkedések lehetőségét, mely intéz­kedések a magyar belső ügyekbe való beavatkozásokként lennének felfoghatók, vagy amelyek kívül fekszenek a diplomáciai misszió normális tevékenységein. Szeretném ezt az alkalmat fel­használni, hogy biztosítsam Eminen­­ciádat arról, hogy örömmel foga­dom továbbra is az ön észrevéte­leit minden olyan ügyben, melyre figyelmemet felhívni szándékozik. Legjobb kívánságaim tolmácsolva az ünnepekre, megújítom kiváló tisz­teletem kifejezését. H. F. Arthur Schoenfeld.« Mindszenty vágyálma: harmadik világháború , amerikai megszállás Szóval az amerikai követ meg­állapítja, hogy Mindszenty az Egyesült Államok beavatkozását sürgette a magyar belpolitikai viszonyok megváltoztatására. A magyar demokrácia bírósága meg fogja állapítani, hogy mi jár an­nak, aki, mint Mindszenty egy­részt az ország első közjogi mél­tóságának tartotta magát, más­részt egy idegen nagyhatalom beavatkozását sürgette hazánk S­IM MUZSIKÁJÁT TISZTÁN ÉLVEZHETI RÁDIÓN KERESZTÜL IS, HA KÉSZÜLÉKÉNEK LEGYEN­GÜLT RÉGI CSÖVEIT KICSERÉLI ÚJ TUNGSRAM RÁDIÓCSÖVEKRE Az amerikai követ válasza Mindszentynek A harmadik irat Seiden Chapin budapesti amerikai követ válasza, amely így hangzik: »Egyesült Államok Követsége, Budapest, Magyarország, 1947 szeptember 12. Kedves Mindszenty Bíborost Megkaptam az ön augusztus 31-i levelét, amely Szent István Szent Koronájával­­ kapcsolatos intézke­déssel foglalkozik, amely az ön állítása szerint Wiesbadenben, az Egyesült Államok hadseregének bir­tokában van. Engedje meg, hogy biztosítsam önt, kedves Bíboros, hogy az ön javaslatának a szükséges figyel­mét fogjuk szentelni akkor, amikor az ereklye sorsával kapcsoatban a követség figyelmét erre felhívják. Tisztelettel maradok Leiden Chapin Mindszenty József püspöknek, Magyarország hercegprímásá­nak, Esztergom érsekének, Esztergom, Magyarország«. Amennyiben ezek a bizonyítékok Lovett helyettes külügyminiszter Urnak nem elegendők, kerestesse ki Kenneth C. Royall amerikai hadügyi államtitkár irattárából azt a levelet, melyet Royall 1947 augusztus 11-én ebben az ügyben Spellmann newyorki bíborosnak írt s amely Mindszenty titkos Irattárában feküdt. Bár tudjuk, hogy Lovett úr to­vább fog hazudni, azt is tudjuk hogy ezek és a még közlendő ada­tok a tárgyilagos közvéleményt Hozd vattaira! Prolongálva Sam­alstnifl fölű A legnagyobb magyar filmsiker KISPEST (ROYALI CSEPEL (TÁNCSICS) ROYAL APOLLO LLOYD BitULoQ újévet ■ ivén kedves vevő­nek Szabersz­y Zsigmond cég 2 NÉPSZAVA 1549 január 1 i Chapin amerikai követ levele Mindszerfiyhet meggyőzik arról, hogy Mind-­­ zésről, hanem egy hazaáruló feton­szenty ügyében nem vallásüldö-­­­iősségrevonásáról van szó. Az ország dolgozói Mindszenty szigorú megbüntetését követelik A hazaáruló Mindszenty őrizetbe­vételével kapcsolatban a dolgozók táviratok tömegében üdvözlik a miniszterelnököt, a belügyminisz­tert és a Szakszervezetek Országos Tanácsát. Zalaegerszeg képviselő­testülete határozati javaslatot foga­dott el, amely a zalaegerszegi dol­gozók megnyugvását és örömét fejezi ki. »Mindszenty már itteni működése alatt is a hazaáruló reakció érdekében dolgozott — állapítja meg a határozati javaslat — kegyetlenül üldözte a haladó­­szellemű dolgozókat és ádáz ellen­sége volt a baráti Szovjetuniónak. Az angyalföldi textilmunkások, a debreceni dohányjövedéki üze­mek, a Francia-Magyar Pamut­ Ipar, a Gyapjúszövő, a Hazai Fé­süsfonó- és Szövőgyár, a Borbás Textilüzem és a Budakalászi Tex­­tilművek dolgozói a Szaktanácshoz intéztek táviratot. Az üzemek dol­gozói köszönetet mondanak a kor­mánynak Mindszenty letartóztatá­sáért és a hazaáruló főpap szigorú megbüntetését követelik. Az iparügyi minisztérium do­l­­gozói pénteken határozati javas­latot fogadtak el, amelyben meg­állapítják, hogy Mindszenty és klikkje a Bán Antal-féle haza­­árulókat szerette volna újra a ma­gyar ipar élére állítani. Mind­szenty és társai uszítottak a munkaverseny és a szocialista ter­­melési módszerek ellen. Egyetlen szavazatot sem kapott a köztársasági tanácsban Queuille katasztrófa-költségvetése A nagytőke szolgálatában álló Queuille-kormány súlyos vereséget szenvedett a költség­­vetési vita során a köztársa­­sági tanácsban. A kormány népellenes költségvetési ter­vezetét a közvélemény nyo­­mása alatt egyetlen tander tag sem merte megszavazni. A költségvetési tervezet most ismét visszakerül a nemzeti­gyűléshez. A köztárs­asági ta­nács állásfoglalá­s a Francia Kommunista Párt nagy si­­kere, mert a Párt kezdettől fogva szembehelyezkedett a marshallizált francia kor­mánynak a dolgozók ellen­ irá­nyuló pénzügyi politikájával. A párizsi írzsmínik­­isok sik­ere, Moch rendőrsége kénytelen volt szabadon bocsátani a letartóztatott szakszervezeti vezetőket Jules Moch újabb munkásellenes intézkedései kudarcot vitattak a francia szervezett munkásság ha­talmas ellenállásán. A párizsi vas­munkások nyomására Moch pribék­jei kénytelen voltak szabadonbocsá­tani Olga Turnade-ot, a vasas­szakszervezet titkárát és két másik szakszervezeti vezetőt, akiket egy párizskörnyéki gyárban tartóztat­tak le, mert beszédet intéztek a munkássághoz. Olga Turnade sza­­badonbocsátása után elmondotta, hogy a munkásokhoz intézett beszé­dét — amelyben a többi között a nagyszerűen sikerült budapesti nő­­kongresszusról is hosszasan beszá­molt — a rendőrség igyekezett megzavarni, de a munkások erélyes lelépésére a rendőrök kénytelenek voltak visszavonulni és csak a gyár kijáratánál tudták őt őrizetbe venni. A francia közvélemény Jules Moch egy másik terrorakciója Wien — Fernandez köztársasági spanyol tábornok letartóztatása ügyében — is nagyszabású tiltakozó mozgalmat szervez. Uccai harcok az indonéz fővárosban Az indonéz fővárosban kü­lönösen heves harcok robban­tak ki a holland katonaság és a szabadságharcosok között. Aknavetőket is harcba veettek. Az uccák alkonya­kor és haj­nalban teljesen kihaltak. Indo­nézia több pontján a par­izs­­nok súlyos veszteségeket okoz­tak a holland orvtámadóknak. Az éjszakákban a holland kato­na­ág által felgyúr­ott beír szülöttfalvak ,üze világit Dolgozók frakciója! Síléc szereléssel, botokkal, 90.­ és 96.- Ft Sportszerkereskedelmi N.V. VI, Andrá­ssy út 21. Fióküzleteinkben Ls: V. Nagy Sándor u. 6. VTI, Rákóczi út 67. sz. (vp . cserkészboltok)

Next