Népszava, 1949. október (77. évfolyam, 228-253. sz.)

1949-10-07 / 233. szám

A magyar szabadságharc emlékét negyvennyolc szellemében nagy tettekkel és alkotásokkal ünnepeltük Az aradi vértanuk emlékünnepével befejeződött a centenáris év O­ któber 6-án a budai Honvéd-szobor előtt kegyeletes emlékünnepségen áldozott a magyar nép az aradi vértanuk emlékének. Délután 5 órakor felvonult a Dísztérre a dicsőséges 1848-as honvédség méltó utóda, a magyar honvédség díszzászlóalja, az államvédelmi hatóság, az állam­­rendőrség díszosztaga, a Magyar Szabadságharcos Szövetség és a SZIT egyenruhás küldöttsége. A Rákóczi induó és a Himnusz elhangzása után katonai díszkíséret hozta el a Hadi Múzeumból a 48-as honvédzászlót. A zászlótartó meghajtotta a sok győzelmes harcot látott zászlót a Honvéd­szobor előtt, majd a koszorúkat helyezték el a Honvéd-szobor alapzatára. Elsőnek Hegyi Gyula államtitkár tette le a Magyar Népköztársaság minisztertanácsa koszorúját. A hatalmas, piros virágokkal díszített koszorú szalagján ez a felírás áll: Szabadságunk mártírjainak — a Magyar Nép­­köztársaság minisztertanácsa. Simon Lajos a Magyar Dolgozók Pártja nagybudapesti pártbizottsága nevében koszorúzta meg a Honvéd-szobrot. A honvédség koszorúját Görgényi Dániel vezérőrnagy, az államvédelmi hatóság koszorúját Somkuty József őrnagy, az ál­omrendőrség koszorúját Balassa Gyula rendőraltábornagy, a Szakszervezeti Tanács koszorúját Döbrentei Károly helyezte el. Megkoszorúzta a szobrot a főváros, a Szabadságharcos Szövetség, a Magyar Ifjúság Népi Szövetsége és a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége is. Az ünnepséget a honvédség, államvédelmi hatóság és a rendőrség alakulatainak díszmenete zárta be.­­ ragyogni a szocializmus felé ha­ladó népi demokrácia egén s az ötéves terv szabad nemzedéke száz esztendő múltán százszoros mére­tekben valósítja meg Kossuth, Petőfi, Táncsics álmait. Losonczy Géza elvtárs rádióbeszéde Losonczy Géza államtitkár csü­törtökön este rádióbeszédben mél­tatta október 6-a vértanúinak emlé­két és a dicsőséges 1848—49-es sza­badságharcot. — 1849 október 6-án az osztrák császári­ reakció kivégeztette a ma­gyar szabadságharc tizenhárom hős tábornokát. Azóta október 6-a a nemzeti gyász és kegyelet napjává lett.­­ Az a tizenhárom tábornok, akiket az aradi vár sáncaiban száz évvel ezelőtt kivégeztek, nem volt sem első, sem utolsó a szabadság­­harc vértanúinak sorában. Voltak előttük is, következteik utánuk is mártírok, akik áldozatul estek a hiéna Haynau fehér terrorjának. Ferenc József Magyarország ■»pacifi­kálására« kiküldött hóhéra kegyet­lenül gyilkolta azokat a magyar hazafiakat, akik élén jártak a füg­getlenségért és a jobbágyfelszaba­dításért vívott történelmi küzde­lemnek. Akasztófa, sortűz, börtön, üldözés irtotta azok sorát, akik az elmaradott Magyarországból a kor igényeinek megfelelő, haladott és művelt országot akartak teremteni s országunkat a Habsburgok gyar­matából a felszabadult nép függet­len hazájává akarták tenni. — Október 6-áról megemlékeztek évről-évre a kiegyezés korszaká­ban és a Horthy-fasizmus idején is. Az akkori hivatalos Magyar­­ország reakciós urai azonban igye­keztek megfosztani igazi tartalmá­tól október 6-át. Hogyan is ünne­pelhették volna méltó kegyelettel a függetlenség és a szabadság vér­tanúit a nagybirtokos és a nagy­tőkés osztályok képviselői, akik maguk is kíméletlenül üldözték és irtották a­­függetlenség védelmezőit és a népszabadság harcosait. Ho­gyan is emlékezhettek volna őszinte kegyelettel a szabadságharc hő­seire Horthy és hóhérai, akik a hiéna Haynau még véresebbkezű­ utódaiként üldözték és gyilkolták a magyar nép legjobbjait? — A reakció megemlékezése ok­tóber 6-áról hamis volt és álnok. Az évről-évre visszatérő október 6-i ünnepségeken azt igyekeztek magyarázgatni álnok módon a nép­nek, hogy az ország független­ségéért és a nép szabadságáért való felkelés nem is végződhet másként, mint a magyar szabad­ságharc: a nép leverésével és kí­méletlen megtorlással.­­ A magyar dolgozó nép azon­ban más érzésekkel ünnepelte ok­tóber 6-át, ünnepelte a hősöket, akik fegyvert ragadtak a függet­lenség és a haladás védelmében s akik egész emberek módjára azért haltak vértanúhalált, amiért éltek és harcoltak. Október 6-tól nem azt a következtetést vonták le, amit a reakció igyekezett be­magyarázni nejeik, hanem azt, hogy érdemes a szabadságért harcolni és új szabadságharcért lelkesülni a régi példáján. — Október 6-a 60 ha nem lehe­tett és nem­ is lett a reakció ünne­pévé. Október 6-át azok ünnepelték őszinte kegyelettel, akik a szabad­ságharc leverését követő kor­szakokban maguk is a szabadság­fók. Azok, akiknek sorából új és dicsőséges nevek kerültek az aradi tizenhárom neve mellé — azok, akik a szabadságharc hőseinek utódjai­ként harcoltak a szabadságharc véreskezű ellenségeinek utódjai ellen. — A magyar népi demokrácia — 1848 diadalmas befejezője és to­vábbfejlesztője — őszinte kegyelet­tel emlékezik meg október 6-áról. A szabadságharc mártírjai mellett megindultan és tisztelettel gondol azoknak a vértanuknak hosszú so­rára, akik az elmúlt évszázadban életüket áldozták a függetlenségért és a szabadságért. A felszabadult magyar nép kegyelettel gondol azokra a hősökre, akiknek vére magvetése volt a mi gazdag aratá­sunknak s gondoskodik arról, hogy a fiatal nemzedékek szivéből ne hunyjon ki az emlékezés lángja. — Október 6-án nemcsak a mi mártírjainkról emlékezünk, hanem azokról is, akik ma a dolgozó embe­riségnek a békéért és a szabad­ságért folytatott nagy küzdelmében szenvednek vértanúhalált. Gondo­lunk a görög és a spanyol nép mártírjaira, akik az angol-amerikai imperializmus által támogatott fasiszta banditáknak esnek áldoza­tul. Gondolunk a gyarmati népek mártírjaira, akik az imperialisták és rabszolgatartóik elleni küzdelem­ben áldozzák fel életüket. Gondo­lunk a kínai nép mártírjaira, akik­nek vére készítette elő a Kínai Népköztársaság győzelmének az útját. Gondolunk mindazokra, akik bárhol a világon a béke és a demo­krácia nagy ügyének győzelmére tették fel életüket. — A Rajk-per leleplezte az impe­rialisták igazi terveit és módszereit. Megmutatta, hogy az imperialisták­­ és a zsoldjukba szegődött belgrádi­­ fasiszta klikk népünk életére és szabadságára tör. Kiderült, hogy déli határainkon az imperializmus jugoszláv rohamcsapata ugrásra készen áll. A magyar nép nem ad­hatja át magát a megzavarhatatlan biztonság hamis illúzióinak. — Október 6-án megfogadjuk, hogy szabadságharcaink hőseinek példájára, mi is minden áldozatra készek vagyunk függetlenségünk, békénk, szabad hazánk megvédé­séért. Nem lesz nálunk több Világos, sem október 6. 1945 óta Magyar­­ország nem a levert, hanem a győ­zelmes szabadságharc országa. Nem áll egyedül és elszigetelten, mint 1849 tragikus őszén. Szövetségese és barátja a nagy Szovjetúnió — szövetségesei és barátai mindazok a népek és erők, amelyek szerte a világon velünk egy célért küzde­nek. Egy fronton állunk az igaz­sággal és az erővel. — 1948 március 15-én kezdődött a centenáris esztendő és most, 1949 október 6-án fejeződik be. A ma­gyar szabadságharc emlékét méltó­képpen ünnepelte meg nemzetünk: a szabadságharc százéves évfordu­lóját nem meddő multbanézéssel, hanem 48 szellemében való nagy tettekkel és alkotásokkal ünnepel­tük. 1849 századik évfordulója a Magyar Népköztársaság megszüle­tésének esztendeje. Negyvennyolc harc eszméinek (Hadaidért küzdőt­­estilaga továbbra is fényesen, fog NÉPSZAVA ma-október 7 AZ ARADI CENTENÁRIS ÜNNEPSÉG Az október 6-i aradi centenáris ünnepségekre érkező magyar kül­döttséget szerdán este ünnepélye­sen fogadták Curtici román határ­állomáson. A küldöttség gépkocsin érkező tagjait Nagylak határállomáson a késő esti órákban fogadták. A Nógrádi Sándor altábornagy és Mihályfi Ernő, a Kultúrkapcso­­latok Intézetének elnöke vezetésé­­vel érkező küldöttséget Jozef Rang­­hetz, a Rodián Munkáspárt Politi­kai Bizottságának tagja, Nicolae Parvulescu vezérőrnagy, helyettes nemzetvédelmi miniszter üdvözölte. 1849 október 6-a hős mártírjai­nak az aradi Várban elhelyezett emlékművénél csütörtökön dél­előtt együtt tisztelgett Kossuth és Balcescu, Rákosi és Gheorghiu Dej népének küldöttsége. Hatalmas népszavazásként, fokozódó lendülettel folyik a Tervkölcsön túljegyzése az egész országban A gyárak, üzemek és falvak dol­gozói újabb és újabb jegyzésekkel mélyítik el az ország dolgozó népe és az ötéves terv közötti elszakít­hatatlan kapcsolatokat. Ifjúmunkásaink ezer ötlettel te­szik ünneppé a Tervi­ölcsön túl­jegyzését. Az Egyesült Izzóban például a SZIT-esek virágcsokor­ral köszöntik azokat a munkásokat, akik kölcsönjegyzéseikkel hitettek magukért. A virágcsokor egyben köszönet is, amiért az Ifjúság jövőjét újabb 66 újabb áldozatvállalással egyenge­tik. — Sohasem tudom eléggé meg­hálálni azt sok jót, amit velem a népi demokrácia tett — Mondotta Keserű József, a »Kerékpár II.« iparos tanulója, amikor heti 65 fo­rint fizetés mellett 1200 forintos töl­zsön­t jegyzett Arra gondolt, hogy a népi demo­krácia tette lehetővé számára a tanulást. A dolgozók gimnáziumába jár, tanulóotthonban lakik és re­méli, hogy az ő jegyzése is hozzá­járul majd az új tanulóotthonok létesítéséhez. A nagyüzemi ifjúmunkások a Tervkölcsön jegy­zés során újra be­bizonyították, hogy egységesen áll­nak a Magyar Dolgozók Pártja és Rákosi , elvtárs mögött. Az EMAG- gyárban az ifjúmunkások versenyeinek a kölcsö­njegyzésben, a versenyben Pólyák Sándor vezet 1000 forintos jegyzéssel. A Shell-gyár iparos­­tanulói 4000 forintot jegyeztek. Az ifjúság túljegyzését nagyban be­folyásolta az, hogy a VIT alkal­mával megismerték a marshallizált országok fiataljainak helyzetét. Lát­ták azt a különbséget, amely a népi demokráciák szabad ifjúsága s az imperializmus járma alatt nyögő országok elnyomott fiataljai között van. Az öntudatos ifjúság­hoz tartozik az a két szarkanccal diák is, akik kölcsönt jegyeztek azon az összegen, amelyet már két éve gyűjtöttek kerékpárra. Az öt­éves terv során készülő egymillió kerékpárból éppen a kölcsönjegy­­zés nagy sikere eredményeképpen olcsóbban vásárolhatnak majd egy­­egy kerékpárt. Az egészségügyi dolgozók, az orvosok szép eredménnyel mutatták meg, mennyire átérzik az ötéves terv sikerének döntő jelentőségét. Alt­­berger Róza debreceni ápolónő 400 forintos fizetése mellett 1600 forin­tot jegyzett, Weisz Ferenc, a ka­posvári kórház szerelője 700 forin­tot, Berecki Vilmos, a gyöngyösi kórház gépésze pedig 950 forintot jegyzett. A vidéki orvosok közül jó példával jár elől Resch Béla paksi orvos, aki 10.000 forintot jegyzett. Fábián Annia szekszárdi OTI-or­­vos, aki 5000 forintot jegyzett és versenyre hívta ki a körzeti OTI- orvosokat. Húsz miskolci OTI-or­­vos átlag 4000 forintos Tervköl­csönjegyzéssel vállalt részt az öt­éves Tervkölcsön túljegyzéséből. Egyre fokozódik a megyék közötti verseny lendülete, Zala megye elsőségét erősen veszé­lyezteti az élretörő Zemplén és Hajdú megye. Az ország külön­böző járásaiból. Így a többi közt a kaposvári járásban levő Orel községből érkezett jelentés szerint egyetlen dolgozó sincs, aki ne jegy­zett volna Tervkölcsönt. Ugyanez a helyzet Kaposszentjakab és Gadács községekben is. A dolgozó parasztság az ötéves terv sikeréért öntudatosan szállt síkra. Zala vármegyében több középparaszt, miután Tervkölcsönt jegyzett, sorra felkereste a közép­parasztokat, hogy megmagyarázzák mindannyiuknak, hogy a felszaba­dulás óta a népi demokrácia szám­talan segítséget nyújtott az ő fel­­emelkedésükhöz is. A középparaszt­ság felvilágosító munkája is hozzájárult Zala megye jó eredmé­nyeihez. Fejér megyében számos MNDSZ- tag vesz részt a népnevelő munká­ban, széleskörű felvilágosító mun­kát folytatnak, hogy minden nő­társuk, megértse: a Tervkölcsönnel a béke biztosításához, családjuk jólétének további javulásához já­rulnak hozzá. Bihar megyében az Arany János Kollégium hallgatói levélben kér­ték szüleiket: támogassák az öt­éves tervet Tervkölcsönjegyzéssel Az Arany János Kollégium Ifjúsága jól tudja, hogy a hároméves terv tette lehetővé az ő kollégiumi tanu­lásukat és az ötéves terv biztosítja további felemelkedésüket. A kollé­giumi ifjúság levele nagy lendü­letet adott például a bihar megyei Almosd községnek, amelynek lakói több mint 140.000 forintot jegyez­tek. Az egyes falvak eredményei is jelentősen megjavultak. Zemplén­­agárd községben egy nap alatt 18.000 forinttal emelkedett a jegy­zés összege. A fejér megyei Puszta­egres község azzal dicsekedhet, hogy szerda este 8 órára minden önálló kereső jegyzett Tervköl­­csönt. Városban és falun egyaránt a túljegyzés már komoly verseny­­formát öltött Az egymással ver­senyben álló Kaposvár és Szolnok mai ered­ménye: 3,550.000 — 2,800.000 Kaposvár javára. A járások kö­zött egyre nagyobb eredményeket hoz a verseny. Zala vármegyében a sümegi járás 1,640.000 forinttal legyőzte a letenyei járást. Szép eredményt ért el a baranyavár­­m­egyei hegyháti járás, 3.300.000 forintot meghaladó Tervkölcső le­jegyzéssel. A népnevelők felvilágosító mun­kájának komoly része van a jegy­zés sikerében. Természetesen a jegyzésgyűjtők is versenyre keltek egymással Balatonederics községben Bíró Fe­renc és Kalmár Anna haladnak az élen, akik egy nap alatt 3500 fo­rintot jegyeztettek. A Kaposvári Cukorgyárban 50 munkás néhány nap előtti jegyzé­sét, most újabb jegyzéssel toldotta meg. A községek és falvak kiskeres­kedői is lelkesen vesznek részt a kölcsön jegy­zésben. A pacsai kis­kereskedők eredeti jegyzéseiket 25—50 százalékkal túljegyezték. Ugyanígy másodszor is jegyzett kölcsönt is berettyóújfalui kis­kereskedő. A jászberényi kis­kereskedők már 50.000 forint jegy­zésnél tartanak, a bajaiak­­ pedig elérték a 137.500 forintot. A tisza­­löki kiskereskedők máig 22.800 fo­rintot jegyeztek. Pápa 106 kis­kereskedőjének 126.000 forintos jegyzése mögött lemaradtak a veszprémi kiskereskedők, mert u­y-an csak 64.000 forintot jegyez­tek. »Hazánk hazaszerető ifjas és impe­rialistaellenes harcosai, akik hazá­juknak a yankee imperializmus kar­maiból való megszabadításáért, a háború megakadályozásáért, a bé­kéért, a haladásért és az ifjúság jobb jövőjéért küzdenek, nagyra­­becsülik a szabad és demokratikus magyar ifjúságot és minden erővel támogatják ennek az ifjúságnak a harcát a béke megszilárdításáért, a demokráciáért és a világ haladá­sáért.« — Ezzel a levéllel jelentet­ték be a DÍVSZ kongresszusa óta Budapesten tartózkodó argentínai, brazíliai, paraguay-i és bolíviai ifjú­sági küldöttek Non Györgynek, a MINSZ elnökének, hogy ők is részt akarnak venni a magyar ifjúság kölcsönjegyzésében. A Tervkölcsön túljegyzésének vi­haros lendülete magával ragadja az ország minden demokratikus érzelmű lakosát és ez a lelkesedés átterjed az ittartózkodó külföl­diekre is. Otto Klemperer kar­mester Ausztráliából táviratot kül­dött, amelyben közli, hogy 10.000 forint értékű Tervkölcsönt kíván jegyezni. „Visszaszerezzük a megtisztelő első helyet“ Miskolcról jelentik. A Terv­kölcsön jegyzésének Borsodban újabb lendületet adott az a hír, hogy az országos versenyben meg­előzték, s„Visszaszerezzük a meg­tisztelő első helyet'.«— üzenik a zalaiaknak. A munkások, bányászok példa­­mutatása magával ragadta Borsod dolgozó parasztjait. Boldván Kab­­debó Jánosné ötholdas paraszt­asszony 1400 forintot jegyzett. Egy másik 76 éves parasztasszony, Palo­tás Istvánné 400 forintot ajánlott fel. Borsodgeszten Balogh László két­­holdas dolgozó paraszt 600 forintos jegyzésével mutatott példát a­­község dolgozóinak. »Minél többet, ez a jelszavunk« — mondotta a jegyzésnél. A kölcsön jegyzéséből megkapó módon még az úttörők is kivették részüket. Számos követőre akadt az úttörőőrsöknél a mezőkeresztesi pajtások kezdeményezése, akik zászlóval, énekszóval, virágcsokor­ral keresték fel azokat a dolgozó parasztokat, akik leghamarabb és legtöbbet jegyeztek és köszönetet mondanak nekik, hogy a kölcsön jegyzésével építik az ő boldog jövőjüket. A jegyzés lelkes örömmel folyik az egész vármegyében: Borsod dol­­gozói újra elsők akarnak írnni

Next