Népszava, 1950. január (78. évfolyam, 1-26. sz.)
1950-01-17 / 14. szám
liSO JANUÁR 17, KEDD Meg kell oldani a tervfelbontás gyakorlati kérdéseit ,Közel két hónapja jelent mett hvatalosan az az intézkedés, amely a vállalatok tervének egyéni tervekre való felbontását rendelte el. Meg kell azonban állapítanunk- hosz,- az egyes üzemekben más, mindig meglehetősen egyenlőtlenül alakul a tervfelbontás elsőrendű fontosságú ügye. Az üzemek jelentős részében kétségkívül jól halad előre ez a munka is. A Gammában példáuljanuár elején már a dolgozók 55 százaléka ismerte a maga egyéni tervét és január végére minden terén keresztül viszik a tervfelbontást. A Lingel Bútorgyárban a munkások száz százaléka, a Gumigyárban 66 százaléka dolgozik egyéni tervek alapján. A Dana Cipő gyárban már decemberben a maguk egyéni tervét valósította meg valamennyi teljesítménybérben dolgozó, a Fred Bőrgyárban 80,6 százalék, a Kender- és Juta-gyárban 80 százalék. A Győri Vagongyárban január közepén a teljesítményűetérben dolgozó munkavállalók 10 százaléka dolgozott egyéni terv alapján, de ezt az arányszámot még ebben a hónapban 1 százalék, fölé emelik. Több üzemben azonban még mindig a kezdet kezdetén tartanak ennek a fontos feladatnak az elvégzése és a dolgozók kis hányada ismeri esyea a maga egyéni tervét. Ezekben az üzemekben a vállalatvezető még mindig csak a tervfelbontásnehézségei látja, de nem érzi át kellőképpen annak a szükségességét, hogymindenképpen le is küldje ezeket a nehézségeket. Pedig ez elkerülhetetlen előfeltétele annak, hogy a vállalat a maga globális tervét maradéktalanul teljesítse. Minden jó vállalati terv az üzemben folyó munkaverseny e egyre növekvő lendületével ezámmal. Ebből világosan következik, hogy a vállalat vezetőknek meg kell teremtenie a munkaverseny sikerének egyik legfőbb előfeltételét: azt, hogy román egyes dolgozó ismerjé a maga egyéni terv feladatait. Ezeket a terv feladatokat nemcsak teljesíteni kell, hanem lehetőleg túlteljesíteni—az egyes dolgozónak tehát rém a normájával, hanem elsősorban az egyéni tervével kell versenyeznie. A tervfelbontás ilyenformán elsőrendű köteles.sége és érdeke a vállalatvezetőink- a művezetőknek és a csoportvezetőknek egyaránt. Nem megy üzemben az üzemi funkcionáriusok kezdetben idegenkedtek, a tervfelbontás munkájától, minthogy abban csak adminisztratív tehertételt láttak- Hamar rájöttek azonban arra — mint a Győri Vagonban és a Gammában is —, hogy a tervfelbontás megkönnyíti a■ dolgozók munkáját is és a vezetők munkáját is-A tervfelbontástól való idegenkedésnek a leküzdése tehát az első lépés legyen ott, ahol ez a munka még akadozik. Ha a vállalatvezető, a művezető és a csoportvezető világosan látja maga előtt ennek a feladatnak vagy jelentőségét, akkor jóval könnyebben küzdi le azokat a különböző technikai és adminisztratív nehézségeket, amelyek sok helyen még mindig hátráltatják a tervfelbontás munkájának elvégzését Ilyen probléma sok ütemben a nem folyamatos munkát végző és a nem teljesítménybérben dolgozó munkavállalók egyéni terveinek a, elkészítése. Még ahol előrehaladt a tervfelbontás munkája, ott is elsősorban a teljesítménybérben dolgozók egyéni terveit készítették el. Nyilvánvaló, hogy a feladatnak ez a könnyebbik része. Természetesen et sem lehet olyan mechanikus módon megoldani, mint ahogyan ez a Soproni Selyemiparban történt, ahol az egyes osztályok globális tervét egszerűen elosztották az osztávon dolgozók számával és így állapították meg az egy főre eső tervet. A ten-felbontás helyes módja: a termelési terv alapján először a műnkerőszükséglet megállapítása és azután az ilymódon megállapított létszám egyéni terveinek az elkészítése. De a tervfelbontás munkája szaműesetre sem állhat meg a folyamatos munkát végző ász teljesítménybérben dolgozó munkavállalóknál. Tovább kell ezt vinni az egyedi, nem széria gyártásra, a rendelésre, való darabos gyártásra, valamint a karbantartó és a javító részlegekre is. Ha a válla átvezető ésaz üzem műszaki értelmisége kellő határozottsággal veszi kezébe ezeket a problémákat, akkor itt sem talál leküzdhetetlen nehézségeket. A Salgótarjáni Acélgyár számára például a javító műhelyek terv felbontása jelent problémát. Előre nem látható gépjavításokkal és keretidenes javítások ki kell ezen a téren számolniok és ezért a kérdést még nem tudták megoldani- De ha minden javítási munkát nem is lehet pontosan előrelátni, az üzem a javítási munkák eddigi gyakorisága és méretei alapján feltétlenül készíthet tervet a következő hónapokra, amelyben a géppark mai állapotának megfelelő átlagos javítási munkálatokat irányozza elő. A simontornyai Fried Bőrgyárban az o okoz problémát, hogy egyes munkaterületeken csak a dolgozók kis százaléka dolgozik teljesen egyénileg, hogy gyakran naponként a legkülönbözőbb munkát végzik, a munka sürgőssége szerint. Nem tudják elhatárolni pontosan ezeknek a dolgozóknak a munkáját, mert attól tartanak hogy az elhatárolás a termelékenység rovására menne. Ez azonban elsősorban a munka jó megszervezésének a kérdése. Itt minden munkát nem is lehet előre látni- ez a munka túlnyomó részét a műhely eddigi gyakorlata és az új tervfeladatok feltétlenül megmutatják. A tervezés mindig előrelátást jelent és ennek az előrelátásnak meg kell mutatkozna a munka jó megszervezésében is, mégpedig annak minden területén, a különböző munkák felmérése és egybehangolása terén is-A Győri Vagongyárban is nehézségek merültek fel a tervfelbontás körül a kisebb, darabos munkákat végző műhelyekben. De ezek a nehézségek áthidalhatók- ha a kiinduló pont a vállalat globális terve. Mert ennek minden műhely munkáját magában kell foglalnia, tehát a darabos munkát, a nem szériagyártás mennyiségét is. Ez is megkövetel egy bizonyos meghatározott munkaerőszükségletet, amnek viszont a vállalat munkaerőtervében kell szerepelnie. _ Alaposan meg kell tehát vizsgálni, hogy a globális terv milyen munkálatokat foglal magában. Mert ha a globális terv jó- akkor a felbontása munka egyik területén sem ütközhet legyőzhetetlen akadályokba. Ha pedig a globális terv sántít egyes területeken, akkor annál inkább meg kell vizsgálni azt minden egyes részletében és azttga adódó eredményeknek megfelelően kell módosítani magát a vállalati tervet. Nyilvánvaló, hogy a tervfelbontás egyben a vállalati terv végrehajtási ellenőrzését is jelenti. Amelynek során megmutatkoznak a munkaerőgazdálkodásban, valamint a munkamegszervezése során esetleg elkövetett hibák, így például a Magyar Pamutiparnál éppen a tervfelbonás hívta fel a vállalatvezetőség figyelmét az egyik gyenge termelési eredménnyel futó cikkre. A Duna Cipőgyárban ugyancsak az egyéni tervekre való felbontás során tudták csak megállapítani, hogy melyek azok a munkahelyekahol a dogozók munkaereje nincsen teljes mértékben a termelés szolgálatába állítva melyeik azok a munkakörök,ahol a munkavállalók átcsopartatására van szükség. A tervfelbonás tehát megmutatja a hibákat, de ezekkel szembe kell nézni. A tervfelbontástól való idegenkedésnek bizony nem egy esetben egyen az elkövetett hibák feltárásától való félelem az oka. Pedig egyedül a hibák feltárása és a bajok okának megkeresése biztosíthatta azt, hog a hibát a jövőben elkerüljük és ezzel az üzem munkáját megjavítsuk- A tervnek le kell jutnia minden munkapadig, ez az egyes dolgozók, az üzem és egész népgazdaság közös érdeke, a tervfelbontás munkáját tehát mindenütt a legsürgősebben el kell végezni. LOL Az egyéni teljesítmények nyomán emelkedik a brigádok és csoportok átlaga A textiliparban a legtöbb üzem tervét felbontották egészen a munkapadokig. A terv felbontásának máris kimagasló eredményei mutatkoznak. A dolgozók állandíjain ellenőrizhetik, hol is tartanak tulajdonképpen tervük megvalósításában. A szövők, fonók, előkészítők nagy lelkesedéssel versenyeznek heti és havi tervük túlteljesítéséért.A Kóstextben a szovjet sztahanovista textilmunkások tapasztalata alapján újabb tizenhét dolgozó csatlakozott atöbbgépesekéhez. A fonoda egymást váltó 15 kártolója az eddigi 12 gépről 16 gépre tért át. A »gorombafemóban« két rmbrikás jó termelési eredménnyel egy gép helyett kettőt kezel.. Ezidőszerint a Kistélben 51 olyan dolgozó van, aki új munkamódszerekkel az eddiginél több gépen termel. Közülük sokan máris túlteljesítették a több gépre előirányzott felbontott tervet. Így például Kozár Lászlóné, aki hat nap alatt hétnapi tervét végezte el. A vasiparbara is egyre emelkednek az egyéni és átlagteljesítményeik. Különösen nagy jelentőségű például, hogy az Ózdi Vasgyár lakatos és esztergályos tanulói közül sokan már annyira elsajátították a szakmát, hogy normájuk Nevezi László, ald elsajátította a gyorsított Vágási módszert és ezzel 854 százalékot ért el. Hatalmas teljesítményt, nyújtott az Egyesült Izzóban Sztankovics János marós, ez üzemegyik legjobb sztahanovistája. Újfajta módszerrel, gyorsvágással, vidtamaró használatával 2493 százalékot teljesített. Kiemelkedő eredményt ért el még a Rock Gépgyárban Siha István öntő 470, Lakó Ferenc öntő 360, a Hofherr és Schrantzban Mocza Károly öntő 330, a Gammában Malis Pál műszerész 502, Balogh Dezső esztergályos 390, a Kismotoros Gépgyárban Matócs Ferenc lakatos 332, a Kábelgyárban Boncz József préselő 338, Pusztai Bélánné csőgyár munkás 313, a Foteix-gyárban Pelepczi István lakkfőző 685 és Poros Gyula kötélsodró 330 százalékkal. Az élelmezési dolgozók versenyében is mind kiemelkedőbb eredmények születnek. A Brauci Kolbászkugyárban Kreh Nándor 302, a Marhavágóhídon Epinger Imre 268, a Központi Húsüzemben Sallai Dezső 213, a Sertésvágóhídon Perlch Mátyás 300, az Exporco Húsüzemben pedig Tőzsér István 216 százalékra teljesítette normáját. A budapesti dolgozók eredményeihez a vidéki élelmiszeripari üzemek munkásai is csatlakoznak. A paksi Konzervipari NV-nél Biczó kétszeresét is teljesítik. Akad azonban Istvánná 118, a szegedi Pick Szalámiközöttük sztahanovista is, mint például a gyárban Tóth Kálmán kötöző 182, a karcagi Hungária Malomban Kállai Imre 190, a kiskunhalasi Baromfiértékesítő NV-nél Savanya Józsefné 230, a debreceni Baromfiértékesítőnél Nagy Irén koppasztó 217 és a petőházi Cukorgyárban Riba Pál 132 százalékot teljesített. Az egyéni teljesítmények nyomán emelkednek a brigádok és csoportok átlagteljesítményei is. A Marhavágók idom a brigádok átlaga 182, a Községi Kenyérgyárban ■ táblás csoporté 137, a kemesnyéscsoporté 133, a Tejért II. telepén a délu tánca karsnamaso kisgép csoport 161, a kiskunhalasi Baromfiértékesítő NV-nél pedig a bontóbrigád 230 százalékot ért el. A bőripari munkások teljesítményei közül magasan kiemelkedik Suhajda Mártonnak a Hirsch Bőrgyár kesztyűkikészítőjének 534 százaléka. Suhajda a sztálini műszak előtt csak 137 százalékot teljesített. Waitner János szegecselő — ugyancsak a Hirsch Bőrgyár dolgozója — a sztálini műszak előtt 237 százalékról 354, Nagy Lajosné gépszegecselő pedig 236 százalékról 324 százalékra emelte normáját. Jó teljesítményt mutatott még föl a Szegő-bőrgyárban Vármi Istvánné ragasztó 209, Nagy Gyula ssisszegecselő 205, a Bortextben Végi Ferenc sertelő 203, Anfang Jánosné seridő 205 és James Lajosné tűzönő 146 százalékkal. A moszkvai rádió műsora január 22-től 28-ig JANUÁR 22. VASÁRNAP! Moszkva I. 15.00: Orosz kamarazene. 10.00: Orosz zeneművek. 17.30: Szovjet költők és zeneszerzők Leninről. 19.20: Gorkij Leninről 20.30: A béke dalai. Irodalmi zenés est Moszkva H. 15.00: Népmondák Leninről. 16.30: Ifjú művészek hangversenye. 19.00: A rúdiózenekar hangversenye. Moszkva III. 17.00: Népdalok. 17.30: Szovjet szimfonikus művek. JANUÁR 23. HÉTFŐ: Moszkva I. 15.45: Szovjet zeneszerzők dalai. 16.15: Magyar és román zeneművek. 20.30: Sztálinról szóló történetek. Moszkva II. 16.45: Szovjet dalok. 17.00: Leomiovics ukrán zeneszerzőről. Motortova III. 17.00* Részvétek Molesznov Kövirág című operájából. 13.00: Orosz népdalok. 18.35: Ifjúsági szimfonikus zenekar. JANUÁR 24. KEDD: Moszkva I. 16.30: Hangverseny Harkovból. 17.30: Csajkovszkij: Nyhtányfantazia. 1830: Orosz románcok. J7.ss: Sovzsikovics: I. balettszvit. Moszkva II. 15.30: Könnyű zenekar művek. 18.30: Novikov-est. Moszkva III. 17.30: Üzbég dalok és táncok. 18.30: Szvesnyikov-kórus. JANUÁR 25. SZERDA: Moszkva I. 16.30: Irodalmi zenés est. 19.20: Nyecsajev énekel. 10.45: Alexandrov-együttes. 21.00: Müvészegyüttes. Moszkva II. 13.30: Alexandrov-együttes. 20.15: Művészhangverseny. 22.30: Orosz dalok- JANUÁR 26. CSÜTÖRTÖK: Moszkva I. 14.30: Dumka-ukrán énekkar. 15.45: Szovjet szerzők románcai. 22.05: Szovjet zeneművek 27.40: Orosz dalok. Moszkva II. 16.00: Glor kamaraművei. 16.45: Mozart: Jupiter - szimfónia; Flekviem-részletek. 19.45: Művészi hangverseny. 22.05: Davidov, Pirogov: Oborin és Neled művészek hangversenye. Moszkva III. 18.30: Ketingek és polkák. 19.30: Orosz népdalok. 20.40: Szovjet operettekből. JANUÁR 27. PÉNTEK: Moszkva I. 15.45: (Szem munkások hangversenye. 17.30: Szimfonikus hangverseny (szovjet művek). 18.30: Hangverseny Leningrádból. 22.35: Orosz műdalok. Moszkva II. 16.00: Hangverseny. 19.50: Tatár zene. 21.00: Magyar dalok és Petőfi-versek. A VILLAMOSCIKK ÉS RÁDIÓ NAGYKERESKEDEIM!lnt 6. SZ.FIÓKJA V. KOSSUTH LAJOS UTCA 2 l¥Sfi,L&M@SSÄG‘RÄDB0 I im£aJjSéA-ΛA.VSi££tZZ-1y5 PAAC.K. NÉPSZAVA A gépállomások tavaszi feladatai Szőts Pál, az AMG vezetőjének beszámolója Az AMG alközpontok politikai osztályvezetőinek értekezletén Szőts Pál elvtárs, az AMG vezetője beszámolót tartott a tavaszi feladatokról. Miután ismertette az ötéves terv hatalmas perspektíváit, hangsúlyozta, hogy neki kell látni az üzemtervek elkészítésének. A gépállomásoknak a tavaszi idényben, március 1 -től június 30-ig,100.000 hold területet kell megmunkálni Ezen belül 800.000 hold középmély szántásnak megfelelő talajmunkát, 120.000 katasztrális hold vetést és 180.000 hold egyéb munkát kell elvégezniük a gépállomásoknak. Szőts elvtárs hangsúlyozta, hogy a tavaszi kampány jó végrehajtásának alapja a jó brigádmunka. Ezért állandó jó segít traktoros brigádokat szerveznek. A brigádok három vagy négy géppel dolgoznak majd, ehhez mérten 12—16 lesz a létszámuk- A brigád mindig ugyanazokkal a gépekkel és ugyanazon a területen fog dolgozni. Ezért a gépállomások területét brigádterületekre osztják úgy, hogy minden brigádkzerüetre legalább egy termelőszövetkezeti csoport jusson. A termelőszövetkezeti csoport lesz egyúttal a brigád központja is. Minden erőgéphez egy elsőosztályú és egy másodosztályú traktorost állítanék be, de bevonják a munkába erőgépenként mint gépkezelőt, a termelőszövetkezeti csoportok két tagját is. A brigádközpontot kéziraktárral és a szükséges szerszámokkal szerelik fel. A munka megszervezésének fontos része a szerződések megkötése is. A brigádokon kvül részt veszne ebben a népnevelő munkában a tömegszervezetek is. Minden brigádhoz csatakozik kéthárom tömegszervezeti népnevelő. Fontos szempont, hogy január 13-től február 20-ig megkössék azokkal a csoportokkal a szerződéseiket, amelyek időközben alakultak meg. Azoknál a csoportoknál pedig, ahol területi gyarapodás történt, a szerződéseket ki kell egészíteni. A gépállomások munkája biztosítja a magasabb termést, ezért a szerződések megkötése a magasabb termésből magasabb részesedést is biztosít. Igen fontos felvilágosítani az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokat a termésben kötendő szerződések előnyeiről a készpénzfizetéssel szemben. Az a dolgozó paraszt, aki terményben köt szerződést 10, ahol készpénzben öt százalék engedményt kap. A termőcsoportok 30 százalékos engedményt kapnak. Aki nem köt szerződést, az engedményt nem kap és előre kell fizetnie. . A tervfelbontásnak egészen a brigádtagokig kell megtörténnie. Ezért a brigádvezető felelős. A terv kerítésénél figyelembe kell venni a helyi adottságokat, körülményeket. El kell kerülni a múlt év hibáit, a mechanikus, sematikus terveket. El kell készíteni a munkaerő, üzemanyag és alkatrész szükséglet tervét. Ugyanakkor a gépállomás-tarrások, amelyekben helyet foglalnak a brigádvezetők és a csoportelnökök, állapítsák meg acsoportok szükségleteit és a munkák elvégzésének pontos sorrendjét. Mindezeknek végrehajtásához szorosan együtt kell működni az alközpontokkal. Szélesíteni kell a versenymozgalmat is, amelynek alapja a brigádtagok és a brigádok egymás közötti versenye lesz. De verseny indul meg a legjobb alközpont, a legjobb gépállomás címéért is. Sőt a tavaszi kampány alatt bevezetik az időszakos futalmazást is. Minden brigádtag, aki a kampány első feléig normáját legalább 15 százalékkal túlteljesíti, jutalomban részesül. Elősegítjük az újítómozgalmat is. Kétszáz gépállomáson alakítanak újítóköröket, verseny indul meg az újítások számának emeléséért. Az AMG-központ újítási feladatokat tűz ki a dolgozók elé. A tapasztalatcsend is nagy lendületet vesz a tavaszi kampány idején. Az alközpontok legjobb traktorosai végiglátogatják majd az állomásokat és ismertetik módszereiket. Célul kell kitűzni az önköltség, ezen belül az üzemanyagfelhasználás, az alkatrésztörések számának megfelelő csökkentését. Szőts elvtárs befejezésül fangsúlyozta, hogy ezeknek a szempontoknak figyelembevételével kell elkészíteni az üzemterveket, amelyeknek jó végrehajtása segíti a termelőszövetkezeti mozgalmat, megvédi a dolgozó parasztságot a kizsákmányolóktól, előbbre viszi a fejlődés útján. Rámutatott arra, hogy a brigádok megszervezésével olyan egységeket hoznak létre, amelyek erősítik a gépállomások politikai és gazdasági munkáját. A brigádokban dolgozó termelőszövetkezeti csoporttagokon keresztül még jobban erősödik a csoportok és a gépállomások kapcsolata. Rámutatott arra, hogy ha a brigádmozgalom megerősítésével a munkát a brigádokra alapozzák, akkor a tavaszi terv sikere biztosítva van. Beszéde végén Sztálin elviáré szavait idézve, mégegyszer kiemelte a tervkészítés fontosságát: »A terv összeállítása a tervezésnek csupán a kezdete. Az igazi tervszerű vezetés csak a terv összeállítása után fejlődik ki, csak a fent történt ellenőrzés folyamán, a terv megvalósítása, kijavítása, tökéletesítése folyamán." OLVASD, TERJESZD a Népszavát