Népszava, 1950. január (78. évfolyam, 1-26. sz.)

1950-01-17 / 14. szám

l­iSO JANUÁR 17, KEDD Meg kell oldani a tervfelbontás gyakorlati kérdéseit­ ,Közel két hónapja jelent mett h­vatalosan az az intézkedés, amely a vállalatok tervének eg­yéni tervekre való felbontását rendelte el. Meg kell a­zonban állapítanunk- h­osz,- az egyes üze­mekben más, mindig megleh­ető­­sen egyenlőtlenül alakul a terv­­felbontás elsőrendű fontosságú ügye. Az üzemek jelentős részében­ kétségkívül jól halad előre ez a munka is. A Gammában például­­január elején már a dolgozók 55 százaléka ismerte a maga egyéni tervét és január végére minden terén keresztül viszik a terv­­felbontást. A Lingel Bútorgyár­ban a munkások száz százaléka, a Gumigyárban 66 százaléka dol­gozik egyéni tervek alapján. A Dana Cipő gyárban már decem­berben a maguk egyéni tervét valósította meg vala­mennyi teljesítménybérben dolgozó, a Fr­ed Bőrgyárban 80,6 százalék, a Kender- és Juta-gyárban 80 százalék. A Győri Vagongyárban január kö­zepén a teljes­ítmény­­űetérben dolgozó munkavállalók 1­0 százaléka dolgozott egyéni terv alapján, de ezt az arány­­számot még ebben a hónapban 1 százalék, fölé emelik. Több üzemben azonban még mindig a kezdet kezdetén tart­anak ennek a fontos feladatnak az elvégzése és a dolgozók kis hányada ismeri esyea a maga e­gyéni tervét. Ezekben az üze­mekben a vállalat­vezető még mindig csak a tervfelbontás­­nehézségei látja, de nem érzi át kellőképpen annak a szüksé­gességét, hogy­­mindenképpen le is küldje ezeket a nehézségeket. Pedig ez elkerülhetetlen előfelté­tele annak, hogy a vállalat a maga globális tervét maradék­­talanul teljesítse. Minden jó vállalati terv az üzemben folyó munkaverseny e egyre n­övek­vő lendületével ezám­mal. Eb­ből világosan következik, hogy a vállalat vezetőknek meg kell teremtenie a munkaverseny sikerének egyik legfőbb előfelté­telét: azt, hogy romá­n eg­yes­ dol­gozó ismer­jé a maga egyéni terv feladatait. Ezeket a terv fel­adatokat nemcsak teljesíteni kell, hanem lehetőleg túlteljesí­teni—az egyes dolgozónak tehát rém a­ normájával, hanem első­sorban az egyéni tervével kell versenyeznie. A tervfelbontás ilyenformán elsőrendű köteles.­­sége és érdeke a vállalatvezető­ink- a művezetőknek és a csoport­vezetőknek egyaránt. Nem m­egy üzemben az üzemi funkcionáriu­­sok kezdetben idegenkedtek, a tervfelbontás munkájától, mint­hogy abban csak adminisztratív tehertételt láttak- Hamar rájöttek azonban arra — mint a Győri Vagonban és a Gammában is —, hogy a tervfelbontás meg­könnyíti a■ dolgozók munkáját is és a vezetők m­unkáját is-A tervfelbontástól való idegen­kedésnek a leküzdése tehát az első lépés legyen ott, ahol ez a munka még akadozik. Ha a vállal­atvezető, a művezető és a csoportvezető világosan látja maga el­őtt ennek a feladatnak vagy jelentőségét, akkor jóval könnyebben küzdi le azokat a különböző technikai és admi­nisztratív nehézségeket, amelyek sok helyen még mindig hátrál­tatják a tervfelbontás munkájá­nak elvégzését Ilyen probléma sok ütemben a nem folyamatos munkát végző és a nem teljesítménybérben dolgozó m­­unka­vállalók egyéni terveinek a­, elkészítése. Még ahol előre­haladt a tervfelbontás munkája, ott is elsősorban a teljesítmény­bérben dolgozók egyéni terveit készítették­­ el. Nyilvánvaló, hogy a feladatnak ez a könnyebbik része. Természetesen et sem lehet olyan mechanikus módon megoldani, mint ahogyan ez a Soproni Selyemiparban történt, ahol az egyes osztályok globális tervét eg­­szerűen elosztották az osztá­von dolgozók számával és így állapították meg az egy főre eső tervet. A ten-felbontás helyes módja: a termelési terv alapján először a műnk­erőszükséglet megállapítása és azután az ily­­módon m­egállapított létszám egyéni terveinek az elkészítése. De a tervfelbontás munkája szaműesetre sem állhat meg a folyamatos munkát végző ás­z teljesítménybérben dolgozó mun­kavál­lalóknál. Tovább kell ezt­­ vinni az egyedi, nem széria gyártásra, a rendelésre, való da­rabos gyártásra, valamint a kar­bantartó és a javító részlegekre is. Ha a válla átvezető és­­az üzem műszaki értelmisége kellő ha­­tározottsággal veszi kezébe ezeket a problémákat, akkor itt sem talál leküzdhetetlen nehézsé­geket. A Salgótarjáni Acélgyár szá­mára például a javító műhelyek terv felbontása jelent problémát. Előre nem látható gépjavítások­kal és keretidenes javí­tások ki­­ kell ezen a téren számolniok és ezért a kérdést még nem tudták megoldani- De ha minden javí­tási munkát nem is lehet ponto­­san előrelátni, az üzem­ a javítási munk­ák eddigi gyakorisága és méretei alapján feltétlenül ké­szíthet tervet a következő hóna­pokra, amelyben a géppark mai állapotának megfelelő átlagos ja­vítási munkálatokat irányozza elő. A simontornyai Fried Bőrgyár­­ban az o okoz problémát, hogy egyes munkaterületeken csak a dolgozók kis százaléka dolgozik teljesen egyénileg, hogy gyakran naponként a legkülönbözőbb mun­kát végzik, a munka sürgőssége szerint. Nem tudják elhatárolni pontosan ezeknek a dolgozóknak a munkáját, mert attól tartanak hogy az elhatárolás a termelé­kenység rovására menne. Ez azonban elsősorban a munka jó megszervezésének a kérdése. Itt minden munkát nem is lehet előre látni- ez­ a munka túlnyomó részét a műhely eddigi gyakor­lata és az új tervfeladatok feltét­lenül megmutatják. A tervezés mindig előrelátást jelent és ennek az előrelátásnak meg kell mu­­tat­kozn­a a­ munka jó megszer­vezésében is, mégpedig annak minden területén, a különböző munkák felmérése és egybe­hangolása terén is-A Győri Vagongyárban is nehézségek merültek fel a terv­­felbontás körül a kisebb, darabos munkákat végző műhelyekben. De ezek a nehézségek áthidalhatók- ha a kiinduló pont a vállalat globális terve. Mert ennek minden műhely munkáját magában kell fog­lalnia, tehát a darabos munkát, a nem szériagyártás mennyisé­gét is. Ez is megkövetel egy bizonyos­ meghatározott munka­­erőszükségletet, am­nek viszont a váll­alat munkaerőtervében kell szerepelnie. _ Alaposan meg kell tehát vizsgálni, hogy a globális terv milyen munkálatokat fog­lal magában. Mert ha a globális terv jó- akkor a felbontás­­a m­unka egyik területén sem üt­közhet legyőzhetetlen akadá­lyokba. Ha pedig a globális terv sántít egyes területeken, akkor annál inkább meg kell vizsgálni azt minden egyes részletében és az­­ttg­a adódó eredményeknek megfelelően kell módosítani magát a vállalati tervet. Nyilvánvaló, hogy a terv­fel­bontás egyben a vállalati terv végrehajtási ellenőrzését is je­lenti. Amelynek során megmu­tatkoznak a mun­kaerőgazdálko­­dásban, valamint a munka­­meg­szervezése során esetleg elköve­tett hibák, így például a Ma­gyar Pamutiparnál éppen a terv­felbon­ás hívta fel a vállalat­­vezetőség figyelmét az egyik gyenge termelési eredménnyel futó cikkre. A Duna Cipőgyár­ban ugyancsak az egyéni ter­vekre való felbontás során tud­ták csak megállapítani, hogy melyek azok a munkahelyek­­ahol a dogozók munkaereje nincsen teljes mértékben a ter­melés szolgálatába állítva melyeik azok a munkakörök,­­ahol a munkavállalók átcsopar­ta­­tá­sára van szükség. A tervf­elbon­á­s tehát meg­mutatja a hibákat, de ezekkel szembe kell nézni. A tervfelbon­­tástól való idegenkedésnek bizony nem egy esetben egyen az elköve­tett hibák feltárásától való féle­lem az oka. Pedig egyedül a hibák feltárása és a bajok oká­nak megkeresése biztosíthatta azt, hog a hibát a jövőben elkerüljük és ezzel az üzem mun­káját megjavítsuk- A tervnek le kell jutnia minden munkapadig, ez az egyes dolgozók, az üzem és egész népgazdaság közös érdeke,­­ a tervfelbontás munkáját te­hát mindenütt a legsürgősebben el kell végezni. LO­L Az egyéni teljesítmények nyomán emelkedik a brigádok és csoportok átlaga A textiliparban a legtöbb üzem ter­vét felbontották egészen a munka­­padokig. A terv felbontásának máris kimagasló eredményei mutatkoznak. A dolgozók állandíjain ellenőrizhetik, hol is tartanak tulajdonképpen tervük meg­valósításában. A szövők, fonók, elő­készítők nagy lelkesedéssel verse­nyeznek heti és havi tervük túlteljesí­téséért.­­A Kóstextben a szovjet sztahano­vista textilmunkások tapasztalata­ alapján újabb tizenhét dolgozó csatlako­zott a­­­többgépeseké­hez. A fonoda egymást váltó 15 kártolója az eddigi 12 gépről 16 gépre tért át. A »gorombafemóban« két rmbr­ikás jó termelési eredménnyel egy gép helyett kettőt kezel.. Ezidőszerint a Kistél­ben 51 olyan dolgozó van, aki új munkamódszerekkel az eddiginél több gépen termel. Közülük sokan máris túlteljesítették a több gépre előirány­zott felbontott tervet. Így például Kozár Lászlóné, aki hat nap alatt hétnapi tervét végezte el. A vasiparbara is egyre emelkednek az egyéni és átlagteljesítményeik. Különö­sen nagy jelentőségű például, h­ogy az Ózdi Vasgyár lakatos és esztergályos tanulói közül sokan már annyira el­sajátították a szakmát, hogy normájuk Nevezi László, ald elsajátította a gyorsított Vágási módszert és ezzel 854 százalékot ért el. Hatalmas teljesítményt, nyújtott az Egyesült Izzóban Sztankovics János marós, ez üzem­­egyik legjobb sztaha­novistája. Újfajta módszerrel, gyors­­vágással, vidtamaró használatával 2493 százalékot teljesített. Kiemelkedő ered­ményt ért el még a Rock Gépgyárban Siha István öntő 470, La­kó Ferenc öntő 360, a Hofherr és Schrantzban Mocza Károly öntő 330, a Gammában Malis Pál műszerész 502, Balogh Dezső esztergályos 390, a Kismotor­os Gép­gyárban Matócs Ferenc lakatos 332, a Kábelgyárban Boncz József préselő 338, Pusztai Bélánné csőgyár­ munkás 313, a Fo­teix-gyárban Pelepczi István lakk­főző 685 és Poros Gyula kötél­sodró 330 százalékkal. Az­ élelmezési dolgozók versenyében is mind kiemelkedőbb eredmények szü­letnek. A Brauci Kolbászk­ugyárban Kreh Nándor 302, a Marhavágóhídon Epinger Imre 268, a Központi Hús­üzemben Sallai Dezső 213, a Sertés­­vágóhídon Perl­ch Mátyás 300, az Exporco Húsüzemben pedig Tőzsér István 216 százalékra teljesítette normáját. A budapesti dolgozók eredményei­hez a vidéki élelmiszeripari üze­mek munkásai is csatlakoznak. A paksi Konzervipari NV-nél Biczó kétszeresét is teljesítik. Akad azonban Istvánná 118, a szegedi Pick Szalámi­­közöttük sztahanovista is, mint például a gyárban Tóth Kálmán kötöző 182, a karcagi Hungária Malomban Kállai Imre 190, a kiskunhalasi Baromfi­­értékesítő NV-nél Savanya Józsefné 230, a debreceni Baromfiértékesítőnél Nagy Irén koppasztó 217 és a pető­­házi Cukorgyárban Riba Pál 132 százalékot teljesített. Az egyéni teljesítmények nyomán emelkednek a brigádok és csopor­tok átlagteljesítményei is. A Marhavágók idom a brigádok átlaga 182, a Községi Kenyérgyárban ■ táblás­ csoporté 137, a kemesnyés­­csoporté 133, a Tejért II. telepén a délu tánca karsnamaso kisgép csoport 161, a kiskunh­alasi Baromfiértékesítő NV-nél pedig a bontó­brigád 230 szá­zalékot ért el. A bőripari munkások teljesítményei közül magasan kiemelkedik Suh­ajda Mártonnak a Hirsch Bőrgyár kesztyű­­kikészítőjéne­k­ 534 százaléka. Suhajda a sztálini műszak előtt csak 137 százalékot teljesített. Waitner János szegecselő — ugyan­csak a Hirsch Bőrgyár dolgozója — a sztálini műszak­ előtt 237 százalékról 354, Nagy Lajosné gépszegecselő pe­dig 236 százalékról 324 százalékra emelte normáját. Jó teljesítményt mu­tatott még föl a Szegő-bőrgyárban Vármi Istvánné ragasztó 209, Nagy Gyula ssisszegecselő 205, a Bortextben Végi­ Ferenc sertelő 203, Anfang Já­nosné seridő 205 és James Lajosné tűzönő 146 százalékkal. A moszkvai rádió műsora január 22-től 28-ig JANUÁR 22. VASÁRNAP! Moszkva I. 15.00: Orosz kamarazene. 10.00: Orosz zeneművek. 17.30: Szovjet költők és zeneszerzők Leninről. 19.20: Gorkij Leninről 20.30: A béke dalai. Irodalmi zenés est Moszkva H. 15.00: Népmondák Lenin­ről. 16.30: Ifjú művészek hangversenye. 19.00: A r­údiózenekar hangversenye. Moszkva III. 17.00: Népdalok. 17.30: Szovjet szimfonikus művek. JANUÁR 23. HÉTFŐ: Moszkva I. 15.45: Szovjet zeneszer­zők dalai. 16.15: Magyar és román zene­művek. 20.30: Sztálinról szóló történe­tek. Moszkva II. 16.45: Szovjet dalok­. 17.00: Leomiovics ukrán zeneszerzőről. Motortova III. 17.00*­ Részvétek Molesz­­nov Kövirág című operájából. 13.00: Orosz népdalok. 18.35: Ifjúsági szimfo­nikus zenekar. JANUÁR 24. KEDD: Moszkva I. 16.30: Hangverseny Har­kovból. 17.30: Csajkovszkij: Nyhtány­­fantazia. 18­30: Orosz románcok. J7.ss: So­vzsikovics: I. balettszvit. Moszkva II. 15.30: Könnyű zenekar­ művek. 18.30: Novikov-est. Moszkva III. 17.30: Üzbég dalok és táncok. 18.30: Szvesnyikov-kórus. JANUÁR 25. SZERDA: Moszkva I. 16.30: Irodalmi zenés est. 19.20: Nyecsajev énekel. 10.45: Alexan­­drov-e­gyü­ttes. 21.00: Müvészegyüttes. Moszkva II. 13.30: Alexandr­ov-együt­­tes. 20.15: Mű­vészhang­verseny. 22.30: Orosz dalok- JANUÁR 26. CSÜTÖRTÖK: Moszkva I. 14.30: Dumka-ukrán ének­kar. 15.45: Szovjet szerzők románcai. 22.05: Szovjet zeneművek 27.40: Orosz dalok. Moszkva II. 16.00: Gl­or kamaramű­vei. 16.45: Mozart: Jupiter - szimfónia; Flekviem-részletek. 19.45: Művészi hang­verseny. 22.05: Davidov, Pirogov: Obo­rin és Neled művészek hangversenye. Moszkva III. 18.30: Ketingek és pol­kák. 19.30: Orosz népdalok. 20.40: Szovjet operettekből. JANUÁR 27. PÉNTEK: Moszkva I. 15.45: (Szem­ munkások hangversenye. 17.30: Szimfonikus hang­­verseny (szovjet művek). 18.30: Hang­verseny Leningrádból. 22.35: Orosz műdalok. Moszkva II. 16.00: Hangverseny. 19.50: Tatár zene. 21.00: Magyar dalok és Petőfi-versek. A VILLAMOSCIKK ÉS RÁDIÓ NAGYKERESKEDEIM!­lnt 6. SZ.FIÓKJA V. KOSSUTH LAJOS­ UTCA 2 l¥Sfi,L&M@SSÄG‘RÄDB0 I im£aJjSéA-ΛA.VSi££tZZ-1y5 PA­AC.K. NÉPSZAVA A gépállomások tavaszi feladatai Szőts Pál, az AMG vezetőjének beszámolója Az AMG alközpontok politikai osz­tályvezetőinek értekezletén Szőts Pál elvtárs, az AMG vezetője beszámolót tartott a tavaszi feladatokról. Miután ismertette az ötéves terv ha­talmas perspektíváit, hangsúlyozta, hogy neki kell látni az üzem­ter­vek elkészí­tésének. A gépállomásoknak a tavaszi idényben, március 1 -től június 30-ig­­,100.000 hold területet kell meg­munkálni Ezen belül 800.000 hold középmély szántásnak megfelelő talajmunkát, 120.000 katasztrális hold vetést és 180.000 hold egyéb munkát kell el­végezniük a gépállomásoknak. Szőts elvtárs hangsúlyozta, hogy a tavaszi kampány jó végrehajtásának alapja a jó brigádmunka. Ezért állandó jó segít traktoros­ brigádokat szerveznek. A brigádok három vagy négy géppel dolgoznak majd, ehhez mérten 12—16 lesz a létszámuk- A brigád mindig ugyanazokkal a gépekkel és ugyan­azon a területen fog dolgozni. Ezért a gépállomások területét brigádterü­letekre osztják úgy, hogy minden brigádkzerüetre leg­alább egy termelő­szövetkezeti csoport jusson. A termelőszövetkezeti csoport lesz egyúttal a brigád központja is. Minden erőgéphez egy elsőosztályú és egy másodosztályú traktorost állí­tanék be, de bevonják a munkába erő­gépenként mint gépkezelőt, a ter­melőszövetkezeti csoportok két tagját is. A brigád­központot kéziraktárral és a szükséges szerszámokkal sze­relik fel. A munka megszer­vezésének fontos része a szerződések megkötése is. A brigádokon kvül részt veszne­­ ebben a népnevelő munkában a tömegszerve­­zetek is. Minden brigádhoz csatakozik két­három tömegszervezeti népnevelő. Fontos szempont, hogy január 13-től február 20-ig megkössék azok­kal a cso­portokkal­­ a szerződéseiket, amelyek időközben alakultak meg. Azoknál a csoportoknál pedig, ahol területi gyara­podás történt, a szerződéseket ki kell egészíteni. A gépállomások munkája biztosítja a magasabb termést, ezért a szerződések megkötése a magasabb termésből magasabb részesedést is biztosít. Igen fontos felvilágosítani az egyé­nileg gazdálkodó dolgozó parasztokat a termésben kötendő szerződések elő­nyeiről a készpénzfizetéssel szemben. Az a dolgozó paraszt, aki terményben köt szerződést 10, ahol készpénzben öt százalék enged­ményt kap. A term­őcsoporto­k 30 százalékos engedményt kapnak. Aki nem köt szer­ződést, az engedményt nem­ kap és előre kell fize­tnie. . A tervfelbontás­nak egészen a brigád­­tagokig kell megtörténnie. Ezért a bri­­gádvezető felelős. A terv kerítésénél figyelembe kell ve­nni a helyi adottsá­gokat, körülményeket. El kell kerülni a múlt év hibáit, a mechanikus, sema­tikus terveket. El kell készíteni a munkaerő, üzemanyag és alkatrész szükséglet tervét. Ugyanakkor a gép­­állomás-tarráso­k, amelyek­ben helyet­ foglalnak a brigádvezetők és a csoport­­elnökök, állapítsák meg a­­csoportok szükségleteit és a munkák elvégzésé­nek pontos sorrendjét. Mindezeknek végrehajtásához sz­or­osan együtt kell működni az alközpontokkal. Szélesíteni kell a versenym­ozgal­­mat is, amelynek alapja a brigád­tagok és a brigádok egymás közötti versenye lesz. De verseny indul meg a legjobb alközpont, a legjobb gép­állomás címéért is. Sőt a tavaszi kampány alatt bevezetik az időszakos futalma­­zást is. Minden brigádtag, aki a kampány első feléig normáját legalább 15 szá­zalékkal túlteljesíti, jutalomban ré­szesül. Elősegítjük az újítómozgalmat is. Kétszáz gépállomáson alakítanak újítóköröket, verseny indul meg az újítások számának emeléséért. Az AMG-központ újítási feladatokat tűz ki a dolgozók elé. A tapasztalatcsend is nagy lendületet vesz a tavaszi kampány idején. Az alközpontok leg­jobb traktorosai végiglátogatják majd az állomásokat és ismertetik mód­szereiket. Célul kell kitűzni az ön­költség, ezen belül az üzemanyag­felhasználás, az alkatrésztörések szá­mának megfelelő csökkentését. Szőts elvtárs befejezésül f­ang­­súlyozta, hogy ezeknek a szempontok­nak figyelembevételével kell elkészí­teni az üzemterveket, amelyeknek jó végrehajtása segíti a termelőszövet­kezeti mozgalmat, megvédi a dolgozó parasztságot a kizsákmányolóktól, előbbre viszi a fejlődés útján. Rámu­tatott arra, hogy a brigádok megszer­vezésével olyan egységeket hoznak létre, amelyek erősítik a gépállomások politikai és gazdasági munkáját. A brigádokban dolgozó termelő­szövetkezeti csoporttagokon ke­resztül még jobban erősödik a csoportok és a gépállomások kap­csolata. Rámutatott arra, hogy ha a brigád­­mozgalom megerősítésével a munkát a brigádokra alapozzák, ak­kor a tava­szi terv sikere biztosítva van. Beszéde végén Sztálin elvi­áré szavait idézve, mégegyszer kiemelte a tervkészítés fontosságát: »A terv összeállítása a tervezésnek csupán a kezdete. Az igazi tervszerű vezetés csak a terv összeállítása után fejlődik ki, csak a fent történt ellenőrzés folyamán, a terv megvalósítása, kijavítása, tökéletesí­tése folyamán." OLVASD, TERJESZD a Népszavát

Next