Népszava, 1950. október (78. évfolyam, 229-254. sz.)

1950-10-01 / 229. szám

NÉPSZAVA Falujárók a Békekölcsön sikeréért így készülnek a MÁVAG-ban és a Láng-gyárban a vasárnapi agitációra HÁROM ÉVE vagyok falujjáró, ezalatt a három év alatt majdnem minden vasárnap részt vettem a falujáró munkában. Sok mindent csináltam, de azt hiszem, régen kaptam ilyen szép f©adatot, mint amilyen a mostani. Ezen a vasárnapon ugyanis a Békekölcsön-kötvényekről beszélgetünk majd a dolgozó parasztsággal. Mi, a Láng Gépgyár falujáról, az utolsó három hónapban vasárnaponként Torbágy községet kerestük fel. Sikerült szoros kapcsolatot kiépítenünk a torbágyi dolgozó parasztsággal. Előzőleg Vereb község volt gyárunk falujáróinak községe. Itt mutattuk meg először a dolgozó parasztoknak, hogy a falujárók a munkásosztály közvetlen segítségét jelentik. S mi, falujárók, itt tanulttuk meg a falujáró munka fontosságát becsülni, itt örültünk először az elért eredménynek. Verebre közvetlenül a felszabadulás után mentünk először és részt vettünk a község újjáépítésében. Szakembereket vittünk magunkkal. Kőművesek, lakatosok, hegesztők, asztalosok, cipészek siettek a dolgozó parasztság segítségére. Két iskolát hoztunk rendbe, részt vettünk a templom újjáépítésében, megjavítottuk a gazdasági szerszámokat és minden módon segítettünk a dolgozó parasztságnak. Megerősítettük a helyi pártszervezetet,részt vettünk a helyi népnevelőgárda kiépítésében. Már mutatkoznak az első eredmények. Így 1949 őszén alakult a tszcs és jó eredményeivel megmutatta a boldog jövőhöz vezető utat az egész községnek. TORBAGY KÖZSÉG új feladatot jelent számunkra. Itt főképpen a nép-r erdőmarikán volt a súly, segíteni kellett a dolgozó parasztságot a kizsákmányolok elleni küzdelemben. Ilyen munka volt például, amikor a helyi termelőszövetkezeti csoportot megszrba■ ütöttük a befurakodott kulákoktól. Az ellenség eltávolítása után megmutatkozott az eredmény, a torbágyi csoportban 33 új család kezdte meg az őszi munkákat. A földterület 323 holdra növekedett, 100 hízó, 20 tehén, 17 ló a csoport állatállománya. Most vasárnap elbeszélgetünk a dolgozó parasztokkal az eddig elért eredményekről és az ötéves terv nagyszerű perspektíváiról, a Békekölcsön lehetőségéről. Erre fel is készültünk. Felerősítettük népnevelőgárdánkat. Harmincan indulunk útnak. A helyi népnevelőkkel összhangban, felosztottuk a falut. Népnevelőmunkánk célja nem az, hogy a helyi népnevelők helyett dolgozzunk, hanem hogy segítsük, támogassuk őket a tudatosító munkában. Minden családnál több órát töltünk. MIRŐL BESZÉLÜNK? Elmondjuk, hogy a mi üzemünk dolgozói már elérték az 520 forintos átlagot Rámutatunk arra, hogy ezzel a további békés építés hatalmas arányait akarjuk fokozni. Ugyanakkor a dolgozó parasztságnak követni kell a példát, hiszen a Békekölcsönnel is részt vesz az ország erősítésében. Még több gép, minőségi vetőmag, iparcikk, ruha kerül a falura a kölcsönnel. Hiszen nézzenek csak körül a torbágya* most ősz* szer a falujukban. Már most, az ernyös talajművelési szerződések révén az őszi munka 80 százalékát a pátyi gépállomás gépei végzik. Az idejében végzett gépi munka pedig a magasabb termés biztosítéka. Az ötéves tervben sokféle gépek újabb ezrei készülnek és könnyítik meg a dolgozó paraszt munkáját, emelik életszínvonalát Az ötéves terv a falu dolgozói számára kultúrházakat, egészségházakat, új orvoslakásokat, utakat, jó ivóvizsálást biztosít. Gondoljanak arra, hogy falujuk fiataljaiból milyen sokan mehettek magasabb iskolákra, egyetemekre. Gondolják csak meg, mikor nyílott lehetőség arra, hogy a dolgozó parasztember katonatiszt legyen. Rámutatunk arra, hogy ezeket a hatalmas lehetőségeket Pártunk biztosítja a dolgozó nép számára. Pártunk, amely megmutatja a felemelkedés helyes útját is a nagyüzemi gazdálkodással. Már a saját falujukban is láthatnak jó pedál. Nem hagyjuk elfelejteni azt sem, hogy a világ békeszerető emberei elszánt harcot folytatnak a jövőért, a Szovjetunió vezetésével. És itt mondjuk , a dogozó parasztoknak, hogy a Békekölcsön jegyzésével ezt a halalmás építőmunkát támogatják. Aki kiveszi a részét a Békekölcsön jegyzéséből maga is hitet tesz a béke védelme ERRŐL BESZÉLÜNK majd vasárnap Torbágyon s a Láng-gyár falujáról tudják, hogy az eredményes vasárnapi Békekölcsön-agitációval jelentős munkát végeznek el a magyar dolgozó nép felemelkedéséért vívott harcban. KCSKEMÉTI LÁSZLÓ faujáró-felelős, Láng gépgyár 2 A falu erediányfi és sajtó példánk a legjobb érvek A BÉKEKÖLCSÖN jegyzése a falujárókra nagy feladatot hárít. Az a célunk, hogy a falu dolgozó népe is szorosan felzárkózzon a Békekölcsönjegyzéssel az ipari dolgozók mellé. Minket Pártunk azzal tüntetett ki, hogy élvonalbeli harcosai legyünk amunkás-paraszt szövetség el mélyítésének. Vasárnapi szabadidőnkben lementünk csoportosan egy-egy faluba és segítettük dolgozó parasztságunkat a fasiszták által szétrombolt mezőgazdasági fölszerelésének helyrehozatalában, így volt ez Felsődabas községben is. A MÁVAG falujáró csoportja, amelynek én is tagja vagyok, a gépek és felszerelések rendbehozatala mellett a község útjait megjavította és az iskolát újjáépítette. Ezeken keresztül a dolgozó parasztság megértette, hogy a munkásosztályban önzetlen segítőtársra, vezetőre talált. Később Tolna megyébe, Kölesd és Kistormás községekbe kezdtünk lejárni. A két falu dolgozó parasztsága mind jobban megszeretett bennünket és minden szombat este várják tőttünket. Tanácsainkat szívesen megfogadják. A MAI, VASÁRNAPI FALUJÁRÁS különösen szép feladat a MÁVAG dolgozói számára, így az én csoportomnak is. Már szombat este elindulunk az egymás mellé épült Kölesd és Kistormás községekbe a békekölcsönjegyzés agitációjára. Bemutatjuk a két falu dolgozó parasztságának, hogy a Sió szabályozása, a kölesdi vasbetonhíd felépítése, a vasgyár újjáépítése, a két falu teljes villamosítása és a szedresi gépállomás segítsége nagyban hozzájárult dolgozó parasztságunk életszínvonalának emelkedéséhez. Ezeket az eredményeket népgazdaságunk hároméves tervének, illetve az ötéves terv első évének köszönheti Kölesd és Kistormás dolgozó parasztsága. Amit a Párt nekik megígért, azt tettekben meg is valósította. Emlékeztetjük őket, hogy a termelő szövetkezeti csoportok nagy terméseredményei Pártunk, Rákosi elvtárs bölcs iránymutatása révén jött létre. Eszükbe juttatjuk a dolgozó parasztoknak, hogy atkák tavaly beléptek a termelőszövetkezeti csoportba, most mit milyen boldogan mutatják az új csizmát, ruhát, biciklit, amit egy év alatt vásároltak. Elmondjuk nekik, hogy a MÁVAG dolgozói milyen lelkesedéssé jegyezték a Békekölcsönt. A nagy öszszegeket jegyzők maguk is ott lesznek és megmagyarázzák, mi késztette őkett arra, hogy ilyen szép összeggel jegyezzenek Békekölcsönt. AGITÁCIÓS MUNKÁNKNAK — biztos vagyok benne — meglesznek az eredményei. Dolgozó parasztságunkmegérti, hogy a Békekölcsönnel erősítjük népgazdaságunkat. Ezzel erősödik Néphadseregünk is, amelynek irányítói ma már a munkásosztály és dolgozó parasztságunk legjobb fiaiból kerülnek ki. Ez az erős Néphadsereg, a hatalmas Szovjetunió vezette béketáborban biztosítja számunkra szabadságunkat, békénket és a további gazdasági és kulturális megerősödésünket. MAJOR JÁNOS MÁVAG falu járó csoportvezető 1950 OKTÓBER 1. VASÁRNAP Szabadság és szolgaság Nincsen olyan tisztességes, becsületes ember — akárhol él is a nagyvilágban —, aki ne óhajtaná a békét. Az egyszerű emberek százés százmillői gyűrjtik a vérontást. Száz- és százmilliók ítéik el a háborús gyújtogatókat, de a földön mindenre elszánt gonosztevők is élnek, a tőkés rend megátalkodott hatalmasai, akiknek üzlet a háború. A gelyón, ami átüti a szívet — keresnek. A bombán, amely ledönti a házat — keresnek. Rákosi elvtárs egyik beszédében elmondotta, hogy az amerikai imperialisták ötvenmiliárd hasznot zsebeltek be a második világháború vértengeréből, ezer dollár hasznuk volt a pusztítás minden egyes halottján. Lenin elvtárs lírta az első világháború után, hogy az amerikai nagytőke minden dollárjához vér és könny tapad ... Új piacokért, új haszonért, a népek leigázásáért, rabszolgasorba taszításáért szeretnék most is felgyújtani a világot az imperialisták. Koreai gyalázatos háborújuk pedig megmutatta, hogy barbárságukban, vandalizmusukban mire képesek! Ha valaha tanítvány felülmúlta a mestert, úgy a dollárimperialisták azok, akik túltettek a hitleri banditákon, elvetemültségben, gyalázatosságban, barbarizmusban. És amit Koreában tesznek, ezt szeretnék kiterjeszteni a világra. A száz- és számító becsületes emberrel szemben a háborús gyújtogatók klikkje csak maroknyi csoport, de még sincsenek teljesen egyedül. Tito, a Vatikán, a jobboldali szociáldemokraták, a szabadlábra helyezett fasiszták, az imperialistáik készséges kiszolgálói. Tito, a jugoszláv nép hóhéra beleegyezett például abba, hogy Jugoszláviába amerikai katonaságot küldjenek, repülőtereit pedig kiszolgáltatta az imperialistáknak. Az olasz népáruló kormány amerikai parancsra elhatározta, hogy növeli a hadikiadásokat és gyilkos rendőrcsapatainak számát nyolcvanezer főre emeli. Kik ellen? A békéért küzdő dolgozók ellen, a munkások, a földet követelő parasztok ellen. Ausztriában pedig most nemcsak hogy engedélyezték a fasiszta Hemwehr rlgílt szervezkedését, hanem hivatalosan összeállítják azoknak a lajstromát, akik már hétpróbás tagai voltak ennek a fasiszta katonai alakulatnak. (Tokosaikkal így készülnek a dollármilliomosok a világ feldúlására, így készülnek ellenünk is közvetlen szomszédságunkban. Tito-Jugoszláviában, Marshall-Ausztriában. De a számítást ugyanúgy gazda nélkül teszik, mint náci elődeik. És ha az imperialisták a nácik sorsából nem is tanultak, a felszabadult népek — és köztük mi magyarok is — megtanultuk, hogy mit jelent ez a drága szó: szabadság. A szabad népek megtanulták, mit jelent elnyomók és kizsákmányolók nélkül élni. Megtanultunk mi is különbséget tenni szolgaság és szabadság közt És ezt a szabadságot védjük Amikor békénket védjük, szabadságunkat is! Védjük munkánkkal, védjük országunk erősítésével, védjük népünk fajból lett katonákkal, és védjük a Békekölcsön jegyzésével. A Békekölcsön békénket s szabadságunkat védi. A Békekölcsön jegyzésének és túljegyzésének ügye a béke, a szabadság ügye, minden becsületes magyar dolgozó ügye. Heti 22 deka cukor, zonyítjék. A marhahúsfogyasztás egy évtized alatt 39 százalékkal csökkent Angiidban, ahol pedig nemzeti étel a marhahús. Ugyanakkor a sertéshúsfogyasztás 88 százalékkal, a szalonnaifogyasztás pedig 11 százalékkal esett vissza. Az összes húsfogyasztás isisben egynegyedével volt kisebb, mint a háború utolsó évében. 14 százalékkal kevesebb teát iszik ma a szigetország népe, mint a háború előtt, de ezt is keserűbben issza, mert a cukorfogyasztás még nagyobb mértékben csökkent. A rizsfogyasztás 50 százalékkal hanyatlott és ugyanilyen mértékű a vaj* fogyasztás csökkenéseis. Ezek a fogyasztási adatok azonban az összes fogyasztás alakulását mutatják, atőkések és a tőkét kiszolgáló tmunkásvezérek* fogyasztását is, akik a feketepiacról bőségesen pótolhatják a szűkreszabott fejadagokat. A dolgozóknak nincsen annyi pénzük, hogy a feketepiacon vásárolhassanak, az ő fogyasztásuk tehát még nagyobb mértékben esett vissza, mint ahogyan azt a felsorolt számok mutatják. Július óta sorozatosan drágult az élelmiszer Angliában. Nem egy esetben ugrásszerűen: a tojás SS százalékkal, a hal 10 százalékkal, a kávé 40 százalékkal. Az áremelkedés átterjedt a többi piacra is, így a gyapjúáruk állag 40 százalékkal drágábbak ma, mint a nyár elején. Az életszínvonal hétrőlhétre csökken, míg a nagytőke nyereségét hétről-hétre tovább emelik az áremelkedések. A dolgozók növekvő elnyomorodásának kapitalista törvénye kérlelhetetlenül érvényesül Anglidban is, a többi tőkés országban is. Az áremelkedéseket mindig a reálbérek és a fogyasztás csökkenése követi nyomon és ezt a folyamatot meggyorsítja az imperialisták háborús készülődése. Ugyanakkor a békés építés országaiban, a Szovjetunióban és a népi demokráliákban a reálbérek és a fogyasztás állandó emelkedése jelzi a dolgozók életszínvonalunak szüntelen növekedését. Házunk például egyetlen év leforgása alatt 47,3 százalékkal nőtt meg a dolgozók munkabéralapja és ugyanekkor égéss sor közszükségleti cikk lát olcsóbb. Cukorfogyasztásunk 27,4 százalékkal, kenyér- és péksüteményfogyasztásunk 30 százalékkal, tejfogyasztásunk 35,4 százalékkal nagyobb ma, mint volt egy év előtt. Ezek a számok a békés építémünkból fakadó növekvő jólétet tükrözik vissza Békés építőmunkánkat, boldog jövőnket védjük most azzal is, hogy megtakarításainkat a Békekölcsön jegyzése útján népgazdaságunk gyorsabb ütemű fejlesztésére fordíjuk — jegyzéseinkkel, elszánt békeakaratunkkal jólétünk további emelkedését biztosítjuk, ez ma a fejadag a kapitalista Angliában. De nemcsak a cukrot adták ott jegyre, hanem úgyszólván minden élelmiszert: a húst és a margarint éppen úgy, mint a tejet vagy a tojást, vagy akár a cukrászsüteményt. A fejadagok mind kisebbek ma, mint a világháborúban voltak. Az egész heti teljes élelmiszerfejadag még egy rendes ebédre sem elegendő. Hogy ez így van, azt a fogyasztás katasztrofálisan süllyedő adatai is bt- Jegyzésemmel törleszteni akarok népi demokráciánknak... A dolgozók lelkes levelekben számolnak be a Békekölcsön jegyzéséről Csütörtök reggel jelent meg Népköztársaságunk kormányának felhívása a Békekölcsön kibocsátásáról A dolgozók széles tömegei már az első napon megmozdultak, hogy jegyzéseikkel bizonyságát adják kormányunk és Pártunk iránti szeretetüknek. Üzemek és egyének levelek tömegeiben számolnak be arról az ünnepi hangulatról, amely a kölcsönjegyzéssel kapcsolatban mindenhol megnyilvánul. Leveleikben rámutatnak a hatalmas fejlődésre, amelyet a hároméves terv és az ötéves terv első éve során elértünk. És minden levél egyben bizonyságtétel amellett is, hogy a magyar dolgozó nép szilárdan áll a Szovjetunió vezette hatalmas béketáborban és minden erejével kész, hogy szocializmust építő ötéves tervünket mielőbb megvalósítsa. Szánti István, a Vadásztölténygyár székesfehérvári üzemének dolgozója már a kötvényjegyzés első napjának eredményeit is közli: »Nálunk nem a háború a jelszó, hanem a békés építés. Ebben a hangulatban kezdődött meg a békekölcsönjegyzés. A párttagok és pártonkívüliek egymással versenyezve veszik ki részüket a jegyzésből. Már az első percekben ilyen számok kerültek az összeírólistára: Danyi László: fizetése 420 forint, 1600 forint jegyzés, Tövisháti Károly: fizetése 480 forint, jegyzett 1600 forintot, Boros Lajos: fizetése 420 forint, jegyzett 1500 forintot.« Jeszenszki Károly mintakészítő csoportvezető a Könnyűipari Gépgyárból az életszínvonal emelkedéséről ír: „ Három gyermekem van, akik közül a legkisebb fiamat — molnárlegény volt — most avatják katonatisztté. Azt hiszem, ez is elég indok ahhoz, hogy a tavalyi 300 forint jegyzésem helyett az idén 1000 forintot jegyezzek a Békekötvényből. Pedig ez csak egy része annak a sok juttatásnak, amelyet közvetve vagy közvetlenül kaptam. Sorolhatnám a rádiótól az új télkabátig. Arról nem is beszélek, amit az OTI-rendelet, a tanácsválasztás, a földalatti villamos építése jelent. Úgy érzem, az 1000 forint jegyzéssel még nagyon keveset adom, hogy kellőképpen meg tudnám hálálni népi demokráciánk ajándékait.« Ladányi János, az Agrolux szerszámkészítője családjára gondolt, amikor aláírta a jegyzési ívet. »Iparunk fejlesztése, az ötéves terv megvalósítása egyet jelent békénk, szabadságunk, függetlenségünk megőrzésével. Ezért jegyeztem én is 600 forintot. Családom életét, amely nekem mindennél többet jelent, biztosítani akarom. Nyolcéves kislányomat békében akarom felnevelni. Erre minden lehetőségem megvan, csak küzdeni kell érte. Ebből a harcból úgy veszem ki részem, hogy a termelés területén a lehető legnagyobb eredményeket kívánom elérni. A békekölcsönjegyzés sikere érdekében fokozott agitációs munkát is folytatok. Szeretném, hogy minden dolgozó társam és elvtársam világosan lássa a Békekölcsön hatalmas jelentőségét.« Rebli Károly bádogos, az Ózdi Magasépítő NV dolgozója, ugyancsak a békés építésről ír: »Az ötéves terv eddig is sokat adott mind munkában, mind kulturális fejlődésben és gazdasági eredményekben. Az imperialistái ezeknek az eredményeknek megsemmisítésére akarják kirobbantani a háborút. Mi azonban tudjuk: ha van bennünk elég kötelességérzet, akkor meg tudjuk ezt akadályozni.« Id. Kruppa József, az Acélöntő- és Csőgyár sztahanovista öntője, életszínvonalának emelkedését igyeksző meghálálni 1200 forintos jegyzésével: »Amikor hazajöttem a hadifogságból 1945-ben, még semmim sem volt. Azóta a teljes lakásberendezésen kívül rádiót, kerékpárt, sőt egy 125 köbcentis motorkerékpárt is tudtam vásárolni. De oldalakon lehetne sorolni azokat az eredményeket, amelyek az egész munkásosztályt gazdagították. Nem említem meg, csak a legutóbbi nagy eseményt, az OTI-járulékok felemelését. Ezt talán csak azok tudják igazán értékelni, akik betegeskedni szoktak. Ezek a gondolatok vezettek, amikor a Békekötvény jegyzésénél 1200 forintot írattam.« Szabó Károly, a Linger I. ifjúmunkása az ifjúság beláthatatlan lehetőségeiről ír: »Két hete, hogy több ifjúmunkástársam az üzemből az iparművészeti főiskolára ment továbbtanulni. Sokan iratkoztak be az esti gimnáziumba is. A következő évben én is főiskolára szeretnék menni. Tudom, hogy célomat a Párt és államunk támogatni fogja. Ennek tudatában jegyeztem a Békekölcsönre 5 heti fizetésemet, 500 forintot Kovács Lajos préselő, a Kábelgyárból arról számol be, hogy mibe igyekszik majd kölcsönjegyzését kifizetni: »Az én gépemre körülbelül két hete új szerszámot szereltek. Ilyenkor új normát is vesznek fel. Úgy dolgoztam, hogy a normán mindenképpen igazságos legyen. Heti fizetésem körülbelül 130 forint, mégis 800 forintot jegyeztem. Tudom azt, hogy jobb munkabeosztással, észszerűsítéssel, lelkesebb munkával és új normám túlszárnyalásával minden megerőltetés nélkül ki tudom fizetni az én jólétemet is elősegítő kötelezettségemet.* Szarka Ferencné zsákvarrónő, a Gizella-malom dolgozója, büszke örömmel ír arról, hogy üzemében elsők között volt a jegyzésnél: »Én 300 forintot jegyeztem és ez az összeg meghaladja kétheti fizetésemet. Jegyzésemmel törleszteni akarok népi demokráciánknak, amely lehetővé tette két fiam iskoláztatását. Úgy gondolom, helyesen cselekedtem, amikor elsők között írtam alá a jegyzési ívet, mert ezzel is kifejezésre juttattam békeakaratomat és hűségemet Pártunk és népi demokráciánk iránt. Jelenleg 130 százalékos heti átlagra teljesítem új normámat. Ez azt jelenti, hogy naponta 180—195 darab zsák javítását végzem el. A békekölcsönjegyzés után elhatároztam, hogy új normámat 135 százalékos átlagra emelem azáltal, hogy naponta mintegy 200 darab zsák javítását végzem el. Célom elérése érdekében már versenyre is hívtam a varroda dolgozóit. In több és jobb munkával akarom biztosítani a békekölcsönjegyzéssel vállalt összeget.« Ezek a lelkes, a dolgozók szívéből fakadt szavak mindennél ékesebben bizonyítják, hogy népünk tudja: a Békekölcsön hazánk építésének erőforrása és egyben kemény harc is békénk megvédése érdekében. — RÁDIÓHÍREK. A Kínai Népköztársaság kikiáltásának egyéves évfordulóján, vasárnap »Nekünk zeng a holnap« címmel 10 00 órakor ünnepi műsort közvetít a Kossuth-rádió. A Petőfi-rádió vasárnap 14 órakor közvetíti a Szovjetunióban járt parasztküldöttség beszámolóját tapasztalatairól. »Kölcsönjegyzés« címmel elbeszélést hallunk vasárnap 14.30-kor a Petőfi-rádióban.