Népszava, 1951. január (79. évfolyam, 1-25. sz.)

1951-01-28 / 23. szám

Világ proletárját egyesüljetek ! ott NÉPSZAVA A Francia Kommunista Párt tiltakozása a Szakszervezeti Világszövetség, a DÍVSZ és a DMSZ franciaországi működésének betiltása ellen Megkezdődött a Magyar Repülő Szövetség országos kongresszusa A MAGYAR SZAKSZERV EZ E TEK KÖZPONT I . 79. ÉVFOLYAM, 23. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1951 JANUÁR 28. VASÁRNAP Milliók szilárd egységben a Párt zászlaja alatt Dolgozóink — kommunisták és pártonkívüliek egyaránt — gyakran idézik Rákosi elvtársnak tavaly február 10-én a Központi Vezetőség ülésén mondott beszédét. Miért hatolt olyan rendkívül mélyen és gyümölcsöztetően dolgozó népünk tudatába ez a beszéd, olyan mértékben, hogy az egyszerű emberek ezrei, tízezrei szinte szó szerint emlékeznek sok-sok mondatára? Elsősorban azért, mert népünk bölcs tanítója. Pártunk és egyben dolgozó népünk legégetőbb kérdéseiről számolt be . Lenin és Sztálin zseniális tanításait alkalmazva hazánk viszonyaira, útmutatást adott a kommunisták kötelességeiről a pártépítésben, a nemzeti egység megteremtésében. Pártunk, Rákosi elvtárs szavaival a legdicsőségesebb példaképet állítja a kommunisták elé: »A kommunista öntudatos, odaadó, szerény munkása Pártjának, osztályának, dolgozó népének.* Lenin arra tanít bennünket, hogy az élcsapat, a Párt és a munkásosztály tömeges viszonyára a kölcsönös bizalom a jellemző. A mi Pártunk, a kommunisták munkája, izió hazafisága, építő lendülete szüntelen kovácsa ennek a kölcsönös bizalomnak. A felszabadulás óta a kommunisták pártja nagy utat tett meg és eltéphetetlen gyökereket eresztett a nemzet szívében. S most, mikor a Magyar Dolgozók Pártja II. kongresszusára készülődünk, bátran mondhatjuk, hogy az egész dolgozó nép ünnepi várakozással, a maga ügye iránti szeretettel és megbecsüléssel tekint e nagy esemény felé. Pártunk fejlődése elválaszthatatlan az ország fejlődésétől. A magyar kommunisták Lenin és Sztálin Pártja, a nagy Bolsevik Párt állandó útmutatásával és Rákosi elvtárs vezetésével, a Szovjetúnió szüntelen testvéri segítségével új korszakot teremtettek és meggyorsították a történelmi fejlődést hazánkban. Politikailag, gazdaságilag és kulturális szempontból új arcot öltött ez az ország. A sok évszázados elnyomatás alól a felszabadított nép, mint a bénító kábulatból ébredő ember. Pártunk izmos karjára támaszkodva tette meg az első lépéseket a szabadság útján. A kommunisták mozgósították a tömegeket, teremtették meg a nemzeti bizottságokat, vonták be a földosztásba, az ügyek széleskörű intézésébe a dolgozó népet. Évtizedek óta a kommunisták a nemzeti egység kelesztei, kovácsai. így vált Pártunk a társadalom fejlődésének vezető és irányító erejévé. így lett a kommunisták pártjának szilárd tekintélye, mert bebizonyította, hogy adott szavát betartja, hogy terveit megvalósítja s hogy a politikai előrelátás feminit-sztálini tudományával biztos vezetője népének. Az osztályellenség, Nagy Ferencé!, Mindszentyék, Rajkék, a jobboldali szociáldemokraták sorozatos leleplezése még csak elmélyítette Pártunk iránt a bizalmat. A hároméves terv, a helyreállítás tervének határidő előtti befejezése, az ötéves terv elindítása, az egyre szebb és boldogabb élet tényeiben jelentkező fejlődés mind-mind azt a bizonyosságot erősítették meg dolgozó népünkben, hogy történelmünk folyamán először a dolgozók leghivatottabb vezetői vették kezükbe hazánk sorsának irányítását. Hatalmas munkát végzett Pártunk a párttagság, a pártonkívüli tömegek, az egész dolgozó nép aktivizálásával. Ma már örömmel megállapíthatjuk, hogy az élcsapat tagjai, a kommunisták mellett az egész ország népe mélyreható ideológiai és kulturális fejlődésen ment keresztül. Ma már elmondhatjuk, hogy Pártunk következetes politikájának eredményeként egész dolgozó népünk — párttagok és pártonkívüliek — az ország gazdájának érzi magát. Pártunk, államunk a politikai, technikai és kulturális káderek hosszú sorát nevelte fel és neveli szüntelenül párttagokból és pártonkívüliekből egyaránt. A szovjet technika és tudomány alkalmazásával, a szovjet sztahanovisták közvetlen segítségével olyan sztahanovistáink nőttek, mint Muszka Imre, Szőczel Sándor, Pozsonyi Zoltán, Kék Zoltán, Fábik József, Czukor Anna. A sztahanovisták között a kommunisták mellett számos a pártonkívüli. Pártunk nagy munkája eredményeképpen a marxizmus-leninizmus eszméi meghódították az emberek gondolkozását, irányítják az emberek cselekedeteit. Ma már hazánkban is tömegek vallják Popov »Acél és salak« című Sztálin-díjas hősével, Krajnyev pártonkívüli mérnökkel együtt: »Ahhoz, hogy valaki a Párt tagja lehessen, nemcsak kommunista meggyőződésűnek, hanem kommunista jelleműnek is kell lennie.« Ilyen kommunista jellemű embereket nagy számmal találhatunk a pártonkívüliek sorában is. Tömegesen akadnak a pártonkívüliek között, akik kommunista módra gondolkoznak, akik kommunista módon szervezik munkájukat, akiknek tettei igazolják szavait. A tanácsválasztások a kommunisták mellett tömegesen mozgósították és aktivizálták a pártonkívülieket. A 220.000 tanácstag kétharmada nem tagja Pártunknak. A kongresszusi verseny ugyancsak felszínre hozta a felajánlásokban megnyilatkozó hálát és szeretetet Pártunk iránt. Gyakori jelenséggé válik, hogy pártonkívüliek kérik: a kommunisták taggyűlésén közölhessék felajánlásaikat dolgozó társaikkal. Ezek a dolgozók megértették azt, amit az MDP központi vezetőségének válaszlevele a dolgozók kongresszusi munkaversenyével kapcsolatosan így fogalmaz meg: ».4 részvétel a munkaversenyben _ minden dolgozó számára fokmérője a Párthoz való hűségnek, a nép ügye iránt érzett odaadásnak.*_ Erre gondol például Papp Ernőné, a Láng-gyár pártonkívüli esztergályosa, aki tudja, hogy a nők egyenjogúságát a Szovjetúniónak és_ a Pártnak köszönheti. Éppen ezért harcol a magasabb termelékenységért és ezért ér el a munkamódszerátadásban is kiemelkedő eredményeket a kongresszusi verseny során. De ilyen asszony Varga Pálné, a Magyar Pamutipar dolgozója is, aki ugyancsak pártonkívüli és mindent a Pártnak köszönhet. Évtizedek óta munkás, de csak a felszabadulás óta él ember módjára, s a fiából is tisztet nevelnek a néphadseregben. Csoda-e, ha ez a pártonkívüli asszony a maga öreges betűivel így kezdi felajánlását: »Pártunk kongreszszusára ...« Mindez azt bizonyítja, hogy hazánkban is megvalósul Sztálin elvtárs tanítása: »Pártunk ereje a Párt és a pártonkívüli milliós tömegek közötti eleven kapcsolat fenntartásában van. A kommunisták ereje abban van, hogy az aktív pártonkívüliek millióit tudja pártunk köré csoportosítani.« De ennek a mélyenható folyamatnak további követelménye, hogy a kommunisták odaadó figyelemmel növeljék a pártonkívülieket, hogy Rákosi elvtárs tanításának megfelelően a Párt és a dolgozó nép szerény munkásaiként tovább szilárdítsák a kölcsönös bizalmat az élcsapat és a dolgozó tömegek közt. Fontos, hogy bölcs tanítónk figyelmeztetésének megfelelően a dolgozó nép legjobbjait felvegyék Pártunk soraiba. Ebből a nagy és felelősségteljes munkából, amelyben a példamutatásnak és a felvilágosításnak egyaránt lényeges szerepe van, ki kell venniök a részüket a szakszervezeteknek. Nem szabad előfordulnia annak, ami például az egyik kiskunfélegyházi konzervgyárban történt, ahol a szakszervezeti aktívák nem végeztek felvilágosító munkát, ezért Várnagy Antal technikus, aki kiváló termelőmunkát végez, kijelentette amikor a kongresszusi vállalásokról volt szó: »Én nem tettem felajánlást, mert nem vagyok a Párt tagja.« Itt nyilvánvaló a felvilágosító munka teljes hiánya. S melyek e felvilágosítás legfontosabb eszközei? Elsősorban maguk a tények. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1950-es év tervteljesítéséről olyan nagyszerű példatár, amely mindnyájunk életével kapcsolatos. Van, aki az új Sztálinhídon járva, gondol hálásan eredményeinkre: az angyalföldi és óbudai dolgozók tömegei, akiknek nem kell ezentúl órás kerülőket tenni, hogy munkahelyükre jussanak. A középiskola, a technikum, az ipari tanuló iskola, a főiskola munkás vagy paraszt származású hallgatója, aki azelőtt nem is álmodhatta volna, hogy ide jut, arra gondol, hogy az összes iskolai tanulók száma 3,4 százalékkal több, mint az előző évben volt és 15,8 százalékkal magasabb az 1938-as létszámnál — s hogy ez az egyre emelkedő szám a dolgozók gyermekeinek soraiból kerül ki. Az élet minden területén forradalmi változások történtek. Egy esztendő alatt 223.000- rel emelkedett a munkások és tisztviselők száma s az átlagkeresetek az egész népgazdaságban 16,6 százalékkal nőttek. Községek százaiban, gépállomásokon, termelőszövetkezetekben gyúlt ki a villany. S a falun, ahol azelőtt, az úri elnyomás idejében a nép számára a kisdobos volt a legkorszerűbb hírközlő, megszólalt a rádió, sőt a telefon is. Az élet tényei átforrósították a számokat s az egyszerű emberek kedvelt olvasmányai lettek a statisztikai adatok a jelentések, mert az emberek megtanultak a számokban bízni, megtanulták, hogy Pártunk, államunk jelentései boldogulásunkat fejezik Még szilárdabbra kovácsolja a Párt iránti bizalmat következetes békepolitikánk. A béke kérdésében dolgozó népünk a legteljesebb határozottsággal áll a Párt, az állam mögött. Pártunk tanította meg igazi hazaszeretetre dolgozó népünket. A haza szeretete megnyilvánul eredményeink megvédésében, abban, hogy megismertük a szabadság ízét és megszerettük szebb, boldogabb életünket. A hazáját szerető ember együttérzésével érezzük át Korea népének szenvedéseit, a koreai asszonyok, férfiak, gyermekek pusztulását s a hazaszeretet boldog örömével köszöntjük a koreai néphadsereg és a kínai önkéntesek győzelmeit. Még soha ilyen egységben — a Szovjetúnió vezette százmilliók diadalmas táborában — nem sorakozott fel dolgozó népünk, mint most, amikor a háború és a béke kérdéséről van szó, amikor a béke védelmére szólít bennünket közös érdekünk. Ezért csak a békeharc vezetői, a kommunisták lehetnek a nemzeti egység kovácsai és megszilárdítók A Párt kongresszusának küszöbén egyre szélesebb körben valósul meg Rákosi elvtárs mondása, hogy: »a dolgozó nép ne csak tiszteljen, hanem szeressen is bennünket!”. Ez a szeretet árad városból, faluról, nagyüzemekből, a termelőszövetkezetekből és a dolgozó parasztok felől, ezt a szeretetet fejezik ki tudósaink, akiknek munkáját segíti és megtermékenyíti Pártunk. Az ország agya, szíve és ereje a Párt, melyet milliók öntudata, lelkesedése, szeretete, áldozatkészsége támogat győzelmes harcaiban. A kongresszusi verseny során 12 százalékkal emelkedett az oroszlányaknák termelése Az Oroszlányi Szénbányák dolgozói a kongresszusi verseny sikere, a termelés növelése érdekében átszervezték a munkamódszerátadási mozgalmat. Vállalták, hogy 15. — a termelésben élenjáró bányász — február 24-ig 50 száz százalékon alul teljesíti dolgozó teljesítményét emeli munkamódszerátadással száz százalék fölé. Felajánlásuk teljesítése közben máris kiváló eredményeket értek el. A XVI-os aknán őze Ferenc sztahanovista omlasztóvájár négy bányásztársának, a XVII-es aknán Kisfaludy Sándor vájár három bányásztársának adta át munkamódszerét. Az átvevők teljesítménye máris 20 százalékkal emelkedett. A XVIII-as aknán a szovjet rendszerű ciklikus fejtéssel érnek el 14 eredményeket. Fekete Márton és Esztergályos Ferenc vájárok a szovjet módszer segítségével a kongresszus tiszteletére vállalt napi 7.7 csilla szén helyett 14.6 csille szenet termelnek ki műszakonként. A frontfejtés legjobb kongresszusi egyéni versenyzője, Szűr István vájár 216, Gál József 196 százalékos teljesítményt ért el. A munkamódszerátadás, a ciklikus munkamódszer bevezetése, a kongreszszusi verseny jó megszervezése eredményezte, hogy az oroszlányi bányaüzemekben a december havi termeléséhez viszonyítva, 12 százalékkal emelkedett a termelés. Petőfi-bánya dolgozói eredeti vállalásukon felül újabb 3000 tonna szén többtermelést vállaltak Petőfi-bánya dolgozói eddigi eredményeik alapján, újabb 3000 tonna szén többtermelést vállattak a pártkongresszus tiszteletére. Vállalásukról táviratiban értesítették Rákosi Mátyás elvtársat. A Petőfi-bánya dolgozói tehát a korábbi 4000 tonna széntöbbtermésre tett felajánlásukkal együtt, most már 7000 torna többtermelésselkészülnek pártkongresszusunk megünneplésére. Ifjúmunkások járnak az élen, 105 % az átlagteljesítmény az úrkúti mangánércbányában Az úrikuti mamgánércbánya dolgozóinak kongresszusi munkaversenyében az ifjúmunkások érték el eddig a legjobb eredményeket. A bányában 140 DISZ- fjártál versenyez a termelés növeléséért, az önköltség csökkentéséért, a Párt Központi Vezetőssége kongresszusi versenyzászlójának elnyeréséért. Az ifjúmunkások legjobb egyéni versenyzői: Klein István vájár 187, Pék Antal csillés 178,3 százalékos teljesítménnyel dolgoznak. Az ifjúmunkások jó munkája nagy mértékben hozzájárul ahhoz, hogy a bányaüzem dolgozói 105 százalékban teljesítették termelési előirányzatukat. Mind kevesebb a 100 százalék alatti teljesítmény a vasasi Petőfi-aknán A MESZHART-bányák kommunistái példamutatóan segítik munkamódszerátadásukkal a bányaüzem többi kongresszusi versenyzőit. A vasasi Petőfi-aknán Hartmann Ádám sztahanovista vájár rendszeresen átadja társainak kiváló munkamódszerét. Sára Gyula sztahanovista vájár a kongreszszusi verseny megindulása óta hat csapatnak adta át munkamódszerét. Eredményes munkája nyomán Hering Pál, Kovács István és Végi János vájárok csapatainak teljesítménye 80 százalékról jóval 100 százalék fölé emelkedett. A vasasi Petőfi-akna dolgozói a szén minőségét is megjavították. A kongresszus verseny során a palotai szárnát 2,7 százalékról 2,4 százalékra csökkentették. Az Esztergomi Szerszámgépgyár komplex brigádja 18 tonna acélhulladékot gyűjtött össze Az Esztergomi Szerszámgépgyár» az anyagtakarékosság sikere érdekében megalakult —komplexbrigádja" vállalta, hogy a pártkongresszus napjáig 20 tonna acéllöötvényhulladkot gyűjtenek össze. Január 24-ig már 18 tonnát összegyűjtöttek. Ezenkívül sikeresen harcolnak e 100 százalékon aluli teljesítmények megszűntetéséért is. A helyesen megszervezett munkamódszerátadási mozgalom eredményeként rövid idő alatt 45-ről 23 ra csökkent a 100 százalékom alul teljesített létszáma. Vállalásuk teljesítésével , többszázezer forintos megtakarítást tettek lehetővé a Textilfestőgyár műszaki dolgozói A Textilfestőgyár két műszaki dolgozója — Simor Hermann és Iványi Pál — vállalta, hogy a kongresszus napjáig tókísérletezi a selyemkészítésnél visszamaradt és eddig kánba veszett szappanoldat hasznosítását. Kísérletük máris elkészült: az egyszer már használt szappanoldatot összegyűjtve gyapjúnemes késhez lehet felhasználni. Eljárásuk bevezetése évi 80.000 forint megtakarítást jelent. Hartai László, a gyár vállalatvezetője is teljesítette már felajánlását. Hartai elvtárs a korábban színesfémből készült nyomóhengerek helyett elumiíliumhengert készíttetett az anyagminták nyomásához. Kísérlete nyomán már 50.000 méter árut nyomtak le az új aluminátumhengerekkel. A külföldről behozott színesfém hazai anyaggal való pótlása évente többszázezer forint megtakarítást eredményez. Szervezési hibák akadályozzák több vasasüzemben a kongresszusi verseny még jobb eredményeit Vasas üzemeink termelési értekezletein megtárgyalták a dolgozók kongresszusi verseny eddigi eredményeit és hibáit. A Ganz Vagongyár 545-ös műhelyének termelési értekezletén a dolgozók javasolták, hogy ezentúl ne kéthetenként, hanem legalább tíznaponként tartsanak termelési értekezletet, mert ugyanilyen időközönként értékelik ki a versenyeredményeket is. A dolgozók igen lelkesen vettek részt a kongresszusi munkával kapcsolatos feladatok megbeszélésében. Az értekezleteken a dolgozóknak átlag 80 százaléka jelenít meg. Azokban az üzemekben, ahol az üzemi bizottságok kevés gondot fordítottak a termelési értekezletek előkészítésére, nem volt eredményes a megbeszélés, így például a Garz Vilanyossági Gyárban délben tartották meg a termelési értekezletet, minden előkészítés nélkül, így a dolgozóknak nem volt alkalmuk felkészülni. A MÁVAG- ban viszont az előadókat értesítették későn s így ők nem tudtak fekészilni megfelelően az értekezletre. A termelési értekezletek legnagyobb hiányossága az volt, hogy a legtöbb helyen nem értékelték ki a Kongreszszusra vállalt feladatok eddigi terjedtését. A verseny adminisztrációja több vasasüzemben még ma is a vállalások számának bürokratikus admiisztrációját jelenti. Ugyanakkor nem kísérik ügyelemmel, nem ellenőrzik a vállalások teljesítését. A Ganz Villanyban, a Magyar Acélban, a Fémáru- és Szerszámgépgyárban tartott termelési értekezleteken a vállalások teljesítésének állásáról egyáltalán nem beszéltek. A verseny szervezésének hibáit ezekben az üzemekben is sürgősen ki kell küszöböld.