Népszava, 1952. január (80. évfolyam, 1-25. sz.)

1952-01-03 / 1. szám

ZÉFSZAVA A mezőgazdasági és erdészeti dolgozók szakszervezetére váró feladatokat beszélték meg a Zala megyei szakszervezeti küldöttértekezlet részvevői Zalaegerszegen a szakszervezetek megyei tanácsának kultúrtermében gyűltek össze, a Zala megyei állami gazdaságok, gépállomások és erdőgazdaságok küldöttei, hogy megbeszéljék a megalakítandó új szakszervezet kérdéseit és megválasszák az országos értekezlet küldötteit. A megye állami gazdasági, gépállomási és erdőgazdasági dolgozói legjobbjaikat küldték a megyei értekezletre. A felsőrajki állami gazdaság dolgozóinak választása például Kovács Ilona borjúnevelőre esett. Kovács Ilona az állami gazdaság egyik legjobb dolgozója. A csömödéri fűrésztelep dolgozói Mikola István brigádvezetőt küldték el. Mikola elvtárs brigádja 150 százalékra teljesítette tervét és amegye legjobb brigádjai címet is elnyerte. Bíró Idát a pölöskei gépállomás dolgozói küldték az értekezletre. Biró Ida 135 százalékra teljesítette évi tervét és a megye legjobb traktorosnője. Bartos István elvtárs, a szakszervezetek Zala megyei tanácsának elnöke, az értekezleten tartott beszámolójában kifejtette, hogy pártunk győzelmei nyomán a mezőgazdaságban és az erdőgazdaságban is nagy eredményeket értünk el, így Zala megyében 1951-ben a mezőgazdasági gépek száma30 százalékkal növekedett. Sokat fejlődtek az utóbbi két évben az erdőgazdaságok is, amelyek tervszerű gazdálkodással fejlesztik erdeiket, termelik a népgazdaság számára oly fontos faanyagokat és eredményesen harcolnak a lakosság tűzifaellátásának biztosításáért. A megye tizenhárom erdőgazdaságának dolgozói 1952. évi első negyedévi termelési tervüknek 33 százalékát már teljesítették. .A tüzifa-szállítási versenyben például a megye erdőgazdaságai első helyen állanak. A gépállomások száma két év alatt majdnem megkétszereződött. Most a megyében tíz gépállomásdolgozói segítik földjük megmunkálásában a megye 26.353 holdján gazdálkodó 183 termelőszövetkezeti csoportját és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokat. Az ötéves terv második évében 65.224 normálholdat műveltek meg a Zala megyét gép ítőötzfások traktorosai. A mezőgazdasági és erdőgazdasági üzemek fejlődésével egyidejűen nőtt a dolgozók létszáma is — hangoztatta Bartos elvtárs. — A fejlődés pedig egyre fokozottabb feladatok elé állítja a mezőgazdasági és erdőgazdasági üzemek dolgozóit. Ezért van szükség a szakszervezetre, amely pártunk támasza lesz a termelékenység fokozásáért és a minőségi munkáért folyó harcban. A megalakítandó új szakszervezet jelentőségéről beszéltek a küldöttek is. Simon József például, aki a palinyi gépállomás dolgozóinak megbízásából vett részt az értekezleten, elmondotta, hogy ők a munkafegyelem megjavítása terén várnak sokat a megalakítandó szakszervezettől. Ha például náluk, az ipari üzemekhez hasonlóan, bizalmi hálózat volna, nem fordulna elő ez, hogy a dolgozók órák hosszat csellengenek az udvaron. Orbán Mária, a gelsei állami gazdaság baromfitelepének vezetője hangsúlyozta: a megalakítandó szakszervezet csak akkor végez jó munkát, ha tagjaik kiveszik részüket a szakszervezeti munkából. A szakszervezet csak a dolgozók aktivitásával tudja segíteni a pártot és a gazdaság vezetőségét a hiányosságok leküzdésében, csak így tudja betölteni hivatását a dolgozók érdekében- A gelseiek sokat várnak az új szakszervezettől, a dolgozók nevelése és a biztosított jogok védelme terén. Nálunk például a vezetőség nem biztosított a dolgozóknak megfelelő szálláshelyet. A DISZ-szervezet kultúrtermét foglalták le, hogy a dolgozóknak fekvőhelyeket biztosítsanak. Bíró Ida, a pölöskei gépállomás traktorosnője hangsúlyozta, hogy az új szakszervezet feladata lesz a foglalkozás az élenjárókkal. Gondoskodik arról, hogy munkamódszerüket a többi dolgozó is megismerje Petőházi Gábor, a zalalövői állami gazdaság főagronómusa elmondotta, hogy az itt járt szovjet mezőgazdasági küldöttség tanácsára gazdaságukban is bevezették a napi háromszori fejest. Ezzel a módszerrel a napi nyolcliteres fejési átlagot 11,9 literre emelték. Beszélt a bizalmi hálózat fontosságáról, az erős bizalmihálózat segítene a munkaverseny kiszélesítésében. Szakonyi János, a bánokszentgyörgyi erdőgazdaság dolgozója szintén a szakszervezet jelentőségéről beszélt. Náluk még mindig az egyenlősdi járja. Munkacsapatuk dolgozói kajánból osztozkodnak. Némer Ilona és Nemes Margit, a csemetekert legjobb dolgozói például ugyanannyit keresnek, mint akik hátul kullognak a munkában. A szakszervezet vegye fel a harcot a kollektív szerződés függelékének betartásáért. Bánó István, a felsőrajkai állami gazdaság fogatosa az országos értekezlet tiszteletére felajánlotta, hogy takarmányszállításban elért eddigi 70 mázsás eredményüket még tovább fokozzák. A küldöttértekezleten részt vettek az ipari szakszervezetek képviselői is. Kovecs Béla, a zalaegerszegi gyantaüzem dolgozója hangsúlyozta, hogy az ipari dolgozók segítséget nyújtanak majd, hogy a mezőgazdaságii és erdőgazdasági dolgozós szakszervezete, az ipari dolgozók gazdag tapasztalatait felhasználva töltse be feladatát. A hozzászólások után megválasztották a küldötteket az országos értekezletre. Egyhangúlag tizenhárom olyan dolgozót választottak meg, aki példamutató munkát végez, így például Bella Imrénét, a szécsiszigeti erdőgazdaság brigádvezetőjét, akinek tíztagú brigádjában a fadöntéstől egészen a sarangolásig minden munkát nők végeznek és tervüket 130 százalékra teljesítették. Megválasztották a többi között Szabó Ferencet, a zalacsányi erdőgazdaság szakmunkását, aki normáját 150 százalékra teljesítette, Vida Józsefet, a kehidai állami gazdaság traktorosát, aki 135 százalékos teljesítményt ért el. Pass Jánost, a lenti gépállomás körzeti szerelőjét. A megyei küldöttértekezlet részvevői számos megbízást adtak a megválasztott küldötteknek, akik megígérték, hogy jó munkát végeznek majd az országos értekezleten és megfelelően képviselik a Zala megyei mező- és erdőgazdasági dolgozók érdekeit. A Legfelsőbb Bíróság ítélete két traktoros bűnügyében Elvi állásfoglalás a munkafegyelem megsértésével kapcsolatban A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága december 28-án tárgyalta Demján Antal és Hajdú Ferenc traktorosok bűnügyét. Demján Antal és Hajdú Ferenc sorozatosan sikkasztottak a lenti gépállomás üzemanyagából és az így szerzett üzemanyagot eladták. Ezenkívül feketeszántásokat végeztek egyes gazdáknak és ezekkel a gépállomásnak nem számoltak el. A zalaegerszegi megyei bíróság a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett sikkasztásért és hűtlen kezelésért egyévi börtönre ítélte a két traktorost. A megyei bíróság súlyosbító körülménynek tekintette, hogy mindketten többször súlyosan megsértették a munkafegyelmet. A Legfelsőbb Bíróság kétévi börtönre súlyosbította a megyei bíróság ítéletét Megállapította, hogy Demján Antal és Hajdú Ferenc többször igazolatlanul távolmaradt és többször önkényesen eltávozott munkahelyéről. Kimondta, hogy a munkafegyelem ilyen megsértése önálló bűncselekmény, melyet a tervgazdálkodás büntetőjogi védelméről szóló 1950. évi 4. számú törvényerejű rendeletbe ütköző bűntettnek kell minősíteni. Az ítélet indokolásában a Legfelsőbb Bíróság elvileg leszögezte, hogy azokat, akik nem kártevő szándékkal sértik meg a munkafegyelmet, általában javító-, nevelőmunkára kell ítélni. Az 1950. évi 1. számú törvény szerint a javító-, nevelőmunka tartama egy hónaptól két évig terjedhet. Az Altest ezt általában régi munkahelyén végzi, 12—25 százalékkal csökkentett munkabérrel. A javító-, nevelőmunkát a bíróság börtönbüntetésre változtathatja át, ha az elítélt büntetésének ideje alatt hanyagul dolgozik, vagy újabb fegyelmi vétséget követ el. — Győr, Vas és Komárom megye dolgozó parasztsága jár élen a termelési szerződéskötésben. Lemaradás mutatkozik Szolnok, Borsod és Tolna megyében. Ezek a megyék jó szervező és felvilágosító munkával hozzák be elmaradásukat. 2 1952 JANUÁR 3. CSÜTÖRTÖK 1 A tervfeladatok ismertetésével, a fegyelem megszilárdításával készülnek az üzemek a termelési értekezletekre Január 3-tól 12-ig termelési értekezletek lesznek az üzemekben. Ezeken az értekezleteken a dolgozók megbeszélik az 1952-es terv első negyedévének és a szilárd munkafegyelemért folyó harcnak a feladatait. Az üzemi szakszervezeti aktívák egyéni beszélgetésekkel, a feladatok ismertetésével mozgósítják a dolgozókat e fontos tanácskozásokra. A legtöbb üzemben a felkészülés megkezdődött. Erről szólnak a rövid beszámolók. Kőbálnyai Vas- és Acélöntődében .4 munkafegyelem megszilárdítására mozgósítunk a termelési értekezleten Mi, a Kőbányai Vas- és Acélöntőde acélöntödéjének szakszervezeti aktívái a művezetőkkel közösen készülünk a termelési értekezletre. Együttes munkával állítjuk össze a beszámolót is. A műhely egyes részlegeinek művezetői ismertetik majd az 1952-es év első negyedének feladatait, amelyeiknek sikeres megoldásával ebben az időszakban körülbelül 15—20 százalékkal többet termelünk, mint az előző év ■utolsó negyedében. A beszámolók arról is szólnak majd, hogy több beruházás megvalósításával könnyebbé válik a munka, a terv teljesítése. A két futódarut, , amelyekre sokat panaszkodtunk, alaposan megjavítják. Kapunk öt új hengerperselykokillát, így még több hengerperselyt önthetünk. Az öntöde és a tisztító közötti anyagátvételt teljesen átszervezzük. Ezzel már az új tervév első napjaiban megszűnik az a torlódás, amely gyakran késedelmet okozott a forgácsoltonyhelyek tervteljesítésében is. Mindezek mellett a beszámolók legfontosabb része a munkaegyetem kérdésével foglalkozik majd. Az 1951-es terv teljesítésének is az egyik legnagyobb akadálya az igen laza munkafegyelem volt. Lényeges javulás még az év utolsó heteiben sem történt. December 23-án például a három műszakból tizenkilencen hiányoztak igazolatlanul, ami ezen a napon hét tonnával kevesebb öntvényt jelentett. De azóta is naponta tíz-tizenöten mulasztanak igazolatlanul és hatan-nyolcan késnek el. Mi még csak most ismertük fel igazán, hogy milyen nagy veszély a rossz fegyelem a terv teljesítésénél. A műhely öntudatos dolgozóinak kívánságára társadalmi bíróság elé idéztük és eltávolítottuk az üzemből a jobboldali szociáldemokrata Vásáreczkit, a részeges Sipos darust és Janocha Feri .«fixálé»., ur muldsstott, kesett, magas selejttel dolgozott De ezzel nem elégedhetünk meg. Nekünk, műhelybizottsági tagoknak és bizalmiaknak már az év kezdetén fokoznunk kell a felvilágosító munkát a fegyelem érdekében. Ezt tesszük most, a termelési értekezletők előkészítésénél. Minden munkástársunkkal beszélgetünk és a munkafegyelem megszilárdítására mozgósítunk majd az acélöntőde értekezletén is. Mihály István, a Kőbányai Vas- és Acélöntöde acélöntödéjének műhelybizottsági titkára Hazai Pamutszövőgyárban! Elsősorban a tervfeladatokat , ismertetem Január elején tervismertető értekezleteket tartunk az üzemben. A Hazai Pamutszövőgyár szövödéjének egyik részlegében én tartom a beszámolót. Elsősorban a tervfeladatokat ismertetem. Az 1952-es tervév négy és fél százalékkal nagyobb termelést irányoz elő számunkra a múlt évihez képest. Ehhez még hozzájárul, hogy ez évben ballonanyag helyett jaupiint gyártunk. Ez sokkal több nehézséget okoz, gyakoribb a szálszakadás, több a gépállás. A fokozottabb feladatok arra köteleznek, hogy jobban szervezzen meg a munkát, nagyobb segítséget nyújtsak a hozzám beosztott dolgozóknak. A gépállások csökkentésére megvalósítom a tervszerű, megelőző gépkarbantartást. A szálszakadás csökkentéséhez nagy segítséget nyújtanak a Szovjetunió tapasztalatai. Most kapta meg üzemünk a szovjet szövőgép gépbeállítási sablonjait, amelyekkel a Szovjetunióban minimálisra csökkentették a szálszakadást. Ezeket a sablonokat alkalmazom én is gépeinken. Ugyancsak szovjet tapasztalatok felhasználásával fokozatosan növeljük gépeink fordulatszámát is. A vállalatvezetőség átszervezi a szövődé előkészítőjét és ezzel biztosítja a folyamatos, gyors anyagellátást. A Jacquaird-gépek láncmeghajtását kúpkerekes, tengelyes "meghajtásra cserélik ki; ezzel kisebb mértékű lesz az anyag piszkolódása. Az egész szövődében fénycsöves világítástszerelnek fel. Az üzem többi dolgozójára az a feladat vár, hogy a tervév első napjától kezdve szívvel-lélekkel harcoljanak tervük végrehajtásáért. Az évi tervet az év minden napján teljesíteni kell. A terv minden gépre történő felbontásával biztosítani fogom, hogy dolgozótársaim nap-nap után lássák, mit kell elvégezniük. Ez azonban nem elég. A, becsületes, fegyelmezett dolgozók munkája kárbavész, ha olyanok is vannak közöttünk, mint Sztanó Jánosné, Ferschli Ilona, vagy Szabó Júlia, akik akkor maradnak odahaza, amikor eszükbe jut. A fegyelmezett dolgozók — és ilyen a nagy többség —, Eperjesi Erzsébet, Barakonyi Ágnes, Szokolczi Júlia, Simon Irén és a többi, akik 160, 140, vagy 100 százalékra teljesítik a tervet, akik soha nem maradnak ki igazolatlanul a munkából, nem fecsegik, nem lógják el az időt, ne tűrjék, hogy szégyent hozzanak ránk a fegyelmezetlenek, tervünk teljesítésének . hátráltatói. Takács Lajos művezető Hungária Vegyiművekben• Csoportom minden tagjával beszélek A Hungária Vegyiművek marónáitronüzemében csütörtökön tartjuk a termelési értekezletet. Mint szakszervezeti bizalminak az a kötelességem, hogy csoportom tagjait mozgósítsam az értekezletre. Tizenketten tartoznak hozzám, a két céllal hitócsoport tagjai. Az értekezlet előtt személy szerint végigjárom őket és elmondom, hogy a termelési értekezleten ez évi tervünket ismerteti az üzemvezetőség. Nagyon fontos, hogy tervünkkel alaposan tisztában legyünk. Hiszen, ha becsülettel teljesíteni akarjuk feladatainkat, napról napra teljesítenünk kell a tervet. Ezt tanultuk a múlt esztendő tapasztalataiból is. Szeptemberben lemaradtunk a sok igazolatlan mulasztás miatt — 700—1000 munkaóra esett ki ilyen módon havonta a termelésből — és csak igen nagy erőfeszítéssel tudtuk megtartani Rákosi elvtársnak adott szavunkat, a terv teljesítését november végére. Az új tervévben még fontosabb a szilárd munkafegyelem, a terv teljesítése napról napra. Hiszen a cellabontóknak dekádonként két vagonnal több a tervelőirányzatuk, mint a múlt évben volt. A megnövekedett feladatoknak úgy tehetünk eleget, ha az egész üzem összefog és már most az év első termelési értekezletén megtárgyaljuk, hogyan termelhetünk többet, hogyan tehetjük olcsóbbá a termelést Elmondom, hogy Varga István sztahanovista csoportvezető például a sztálini műszak alatt három cellát felépített a megtakarított higanyból. A cellák gondos összeállításával csökkenthetjük a villamosenergia és a drága importanyag fogyasztását Ter hát már most a termelési értekezlet előkészítésénél a szilárdabb munkafegyelemre, a nagyobb takarékosságra nevelem társaimat Varga Gyula bizalmi A Rákózi Művek Csőgyárában az üzemi bizottság felhasználja az előző termelési értekezletek tapasztalatait a mostani értekezletek előkészítésénél. A szervezőmunkát időben megkezdték: december 30-án öszszeállították a gyűlések megtartásának ütemtervét, meghatározták, hol, az előadó, az elnök és az ellenőr. Január 2-án értekezletre hívták össze az előállókat, ahol a vállalatvezető aláhúzta az új tervév legfontosabb feladatait és egyben rámutatott az 1951 -es tervteljesítés fő tanulságaira is. Az üzemi bizottság tagjai az előkészítés sorát segítik azt a részleget, amelynek termelési értekezletén majd részt vesznek. »Az új tervévben még több szenet adunk a hazának« — ígérik a tatai bányászok az 1952-es tervév első napján (Tatabányai tudósítónk jelenti.) Tatabánya bányaüzemeinek dolgozói lelkesen, jókedvűen láttak munkához az új tervév első napján. A tatabányai bányászok szerda reggel valamennyi aknában röpgyűléseket tartottak. Megfogadták: minden erejükkel azon lesznek, hogy az 1952. évi tervet ne csak teljesítsék, hanem túlteljesítsék. »Az új tervévben még több szenet adunk a hazának!« — ez lesz a jelszónk — mondották a bányászok. Az első műszak végén sorra érkeztek a jelentések az aknákból. A XII-es aknában Hegedűs István és Sipos János 14 csillés előirányzat helyett 23 csille szenet termeltek s ezzel normájukat 164 százalékra teljesítették. Ugyancsak 164 százalékos teljesítménnyel ünnepelte az új tervév első napját a XII-es akna másik két vámjára, Lakos Gyula és Almási Imre. A VIII-as aknában is kiváló eredmények születtek az első napon. Bernáth József és Kiss Gábor vájárok a 11 csillés napi előirányzat helyett IS csille szenet termeltek. A XV-ös aknában az első napon Vidics Mihály, Kocsis István és Molnár Imre vájárok kerültek az élre, akik a 22 és fél csillés előirányzat, helyett 30 csillét termeltek ki. Ugyanitt Sidi Ignác vájár négy főből álló DISZ-brigádja 40 csille előirányzat helyett 52 csillét teljesített. Ezzel mutattak példát ifjú- munkás társaiknak. A lelkes, példamutató munka eredményeként a XV-ös akna bányászai az új tervév első műszakjában kilenc százalékkal túlteljesítették az előirányzatot. „Jobb gépekkel segítsétek munkánkat" kérik a gépgyárak dolgozóitól a balinkai bányászok A balinkai mintabánya dolgozói levélben fordultak a Darugyár, a Budapesti Villamosgép- és Kábelgyár, a BAMERT és a zagyvapálfalvi Bányagépjavító Vállalat dolgozóihoz. A levélben a bánya technikai berendezését készítő és felszerelő vállalatok dolgozóinak segítségét kérik az akadályok leküzdéséhez, illetve megelőzéséhez. A balinkai dolgozók a Szovjetuniótól kapott szállítószalagot átadták más bányaüzemnek, ahol ezt jobb hatásfokkal használhatják ki, így a szén kiszállítására csak az aknafelvonó maradt. A felvonó működését bizonytalanná teszi a BVK által beszerelt motorok rossz minősége, a motorok egymásután ütnek át, égnek ki. A felvonót jelenleg is olyan motor hajtja, amelyet csak tartalék hiánya miatt használnak. Az akna hasvezetékei és a rakodó szintek sarokvezetékei még nincsenek felszerelve. Ez jelentős mértékben hátráltatja a szállítást és a BAMERT-gyár dolgozói elősegítenék a munkát, ha ezt a hiányt hamarosan pótolnák. Az osztályozó berendezésnek szeptemberre kellett volna elkészülnie. Még mindig nem készült el. Decemberben sorozatos géphibák hátráltatták munkánkat — írják a balinkai dolgozók. — Kiderült, hogy hibás öntés következtében váltak használhatatlanná az egyes alkatrészek. Ezekért a hibákért a BAMERT dolgozói felelősek. De ugyanúgy terheli a felelősség a Zagyvapálfalvi Bányagépjavító Vállalat dolgozóit is, mert tőlük szintén kaptunk selejtöntésből készült gépalkatrészeket. Felvetjük a kérdést — fejezik be a szállítóüzemek dolgozóihoz írt levelüket a balinkai bányászok —, hoy megfelelően ellenőrzitek-e a szállításra kész gépek minőségét. Kérünk benneteket, hogy segítsétek jobban munkánkat, hogy az 52-es tervévben mi is teljes erővel részt vehessünk a több szénért folyó küzdelemben. A SZÉNBÁNYÁSZAT 1952. évi tervének teljesítéséhez további 4500 bányász toborzására van szükség. A toborzást a Munkaerőtartalékok Hivatala a bányavállalatokkal közösen végzi. Az MTH határozza meg, milyen területről, milyen létszámú munkaerőt toborozzanak e bányavállalatok.