Népszava, 1952. január (80. évfolyam, 1-25. sz.)

1952-01-03 / 1. szám

ZÉFSZAVA A mezőgazdasági és erdészeti dolgozók szakszervezetére váró feladatokat beszélték meg a Zala megyei szakszervezeti küldöttértekezlet részvevői Zalaegerszegen a szakszervezetek megyei tanácsának kultúrtermében gyűl­tek össze, a Zala megyei állami gazdaságok, gépállomások és erdő­­gazdaságok küldöttei, hogy megbe­széljék­ a megalakítandó új szakszer­vezet kérdéseit és megválasszák az országos értekezlet küldötteit. A megye állami gazdasági, gép­állomási és erdőgazdasági dolgozói legjobbjaikat küldték a megyei érte­kezletre. A felsőrajki állami gazda­ság dolgozóinak választása például Kovács Ilona borjúnevelőre esett. Ko­vács Ilona az állami gazdaság egyik legjobb dolgozója. A csömödéri fű­résztelep dolgozói Mikola István bri­gád­vezetőt küldték el. Mikola elvtárs brigádja 150 százalékra teljesítette tervét és a­­megye legjobb brigádjai­ címet is elnyerte. Bíró Idát a pölöskei gépállomás dolgozói küldték az érte­kezletre. Biró Ida 135 százalékra tel­jesítette évi tervét és a megye legjobb traktorosnője. Bartos István elvtárs, a szakszer­vezetek Zala megyei tanácsának el­nöke, az értekezleten tartott beszámo­lójában kifejtette, hogy pártunk győ­zelmei nyomán a mezőgazdaságban és az erdőgazdaságban is nagy ered­ményeket értünk el, így Zala megyé­ben 1951-ben a mezőgazdasági gépek száma­­30 százalékkal növekedett. So­kat fejlődtek az utóbbi két évben az erdőgazdaságok is, amelyek tervszerű gazdálkodással fejlesztik erdeiket, termelik a népgazdaság számára oly fontos faanyagokat és eredményesen harcolnak a lakosság tűzifaellátásá­nak biztosításáért. A megye tizenhárom erdőgazda­ságának dolgozói 1952. évi első negyedévi termelési tervüknek 33 százalékát már teljesítették. .A tüzifa-szállítási versenyben pél­dául a megye erdőgazdaságai első helyen állanak. A gépállomások száma két év alatt majdnem megkét­szereződött. Most a megyében tíz gépállomás­­dolgozói segítik földjük megmunkálásában a megye 26.353 holdján gazdálkodó 183 termelőszö­vetkezeti csoportját és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokat. Az ötéves terv második évében 65.224 normálholdat műveltek meg a Zala me­gyét gép ítőötzf­á­sok traktorosai.­­ A mezőgazdasági és erdőgazda­sági üzemek fejlődésével egyidejűen nőtt a dolgozók létszáma is — han­goztatta Bartos elvtárs. — A fejlődés pedig egyre fokozottabb feladatok elé állítja a mezőgazdasági és erdő­­gazdasági üzemek dolgozóit. Ezért van szükség a szakszervezetre, amely pártunk támasza lesz a termelékeny­ség fokozásáért és a minőségi mun­káért folyó harcban. A megalakítandó új szakszervezet jelentőségéről beszéltek a küldöttek is. Simon József például, aki a palinyi gépállomás dolgozóinak megbízásából vett részt az értekezleten, elmondotta, hogy ők a munkafegyelem megjaví­tása terén várnak sokat a megalakí­tandó szakszervezettől. Ha például náluk, az ipari üze­mekhez hasonlóan, bizalmi háló­zat volna, nem fordulna elő ez, hogy a dolgozók órák hosszat csellengenek az udvaron. Orbán Mária, a gelsei állami gazdaság baromfitelepének vezetője hangsúlyozta: a megalakítandó szak­­szervezet csak akkor végez jó mun­kát, ha tagjai­k kiveszik részüket a szakszervezeti munkából. A szakszer­vezet csak a dolgozók aktivitásával tudja segíteni a pártot és a gazdaság vezetőségét a hiányosságok leküzdé­sében, csak így tudja betölteni hiva­tását a dolgozók érdekében- A gel­­seiek sokat várnak az új szakszerve­zettől, a dolgozók nevelése és a biz­tosított jogok védelme terén. Nálunk például a vezetőség nem biztosított a dolgozóknak megfelelő szálláshelyet. A DISZ-szervezet kultúrtermét fog­lalták le, hogy a dolgozóknak fekvő­helyeket biztosítsanak. Bíró Ida, a pölöskei gépállomás traktorosnője hangsúlyozta, hogy az új szakszervezet feladata lesz a fog­lalkozás az élenjárókkal. Gondos­kodik arról, hogy munkamódszerüket a többi dolgozó is megismerje Petőházi Gábor, a za­la­lövői á­llam­i gazdaság főagronómusa elmondotta, hogy az itt járt szovjet mezőgazda­­sági küldöttség tanácsára gazdasá­gukban is bevezették a napi három­szori fejest. Ezzel a módszerrel a napi nyolcliteres fejési átlagot 11,9 literre emelték. Beszélt a bizalmi háló­zat fontosságáról, az erős bizalmi­­hálózat segítene a munkaverseny ki­­szélesítésében. Szakonyi János, a bánokszent­­györgyi erdőgazdaság dolgozója szin­tén a szakszervezet jelentőségéről be­szélt. Náluk még mindig az egyen­­lősdi járja. Munkacsapatuk dolgozói kajánból osztozkodnak. Némer Ilona és Nemes Margit, a csemetekert leg­jobb dolgozói például ugyanannyit keresnek, mint akik hátul kullognak a munkában. A szakszervezet vegye fel a harcot a kollektív szerződés függe­lékének betartásáért. Bánó István, a felsőrajkai állami gazdaság fogatosa az országos ér­tekezlet tiszteletére felajánlotta, hogy takarmány­szállításban elért eddigi 70 mázsás eredményüket még tovább fokozzák. A küldöttértekezleten részt vettek az ipari szakszervezetek képviselői is. Kovecs Béla, a zalaegerszegi gyantaüzem dolgozója hangsúlyozta, hogy az­ ipari dolgozók segítséget nyújtanak majd, hogy a mezőgazda­ságii és erdőgazdasági d­olgozós szak­­­szervezete, az ipari dolgozók gazdag tapasztalatait felhasználva töltse be feladatát. A hozzászólások után megválasz­tották a küldötteket az országos ér­tekezletre. Egyhangúlag tizenhárom olyan dolgozót választottak meg, aki példamutató munkát végez, így például Bella Imr­énét, a szécsiszigeti erdőgazdaság brigádvezetőjét, akinek tíztagú brigádjában a fadöntéstől egészen a sarangolásig minden mun­kát nők végeznek és tervüket 130 szá­zalékra teljesítették. Megválasztották a többi között Szabó Ferencet, a zalacsányi erdőgazdaság szakmunká­sát, aki normáját 150 százalékra tel­jesítette, Vida Józsefet, a kehidai ál­lami gazdaság traktorosát, aki 135 százalékos teljesítményt ért el. Pass Jánost, a lenti gépállomás körzeti szerelőjét. A megyei küldöttértekezlet rész­vevői számos megbízást adtak a meg­választott küldötteknek, akik meg­ígérték, hogy jó munkát végeznek majd az országos értekezleten és megfelelően képviselik a Zala megyei mező- és erdőgazdasági dolgozók ér­dekeit. A Legfelsőbb Bíróság ítélete két traktoros bűnügyében Elvi állásfoglalás a munkafegyelem megsértésével kapcsolatban A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága december 28-án tárgyalta Demján Antal és Hajdú Ferenc traktorosok bűnügyét. Demján Antal és Hajdú Ferenc sorozatosan sikkasztottak a lenti gépállomás üzemanyagából és az így szerzett üzemanyagot eladták. Ezen­kívül feketeszántásokat végeztek egyes gazdáknak és ezekkel a gépállo­másnak nem számoltak el. A zala­egerszegi megyei bíróság a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett sikkasz­tásért és hűtlen kezelésért egyévi börtönre ítélte a két traktorost. A megyei bíróság súlyosbító körül­ménynek tekintette, hogy mindketten többször súlyosan megsértették a munkafegyelmet. A Legfelsőbb Bíróság kétévi börtönre súlyosbította a megyei bíróság íté­letét Megállapította, hogy Demján Antal és Hajdú Ferenc többször iga­zolatlanul távolmaradt és többször önkényesen eltávozott munkahelyéről. Kimondta, hogy a munkafegyelem ilyen megsértése önálló bűncselek­mény, melyet a tervgazdálkodás bün­tetőjogi védelméről szóló 1950. évi 4. számú törvényerejű rendeletbe ütköző bűntettnek kell minősíteni. Az ítélet indokolásában a Legfelsőbb Bíróság elvileg leszögezte, hogy azokat, akik nem kártevő szándékkal sértik meg a munkafegyelmet, általá­ban javító-, nevelőmunkára kell ítélni.­­ Az 1950. évi 1.­ számú törvény sze­rint a javító-, nevelőmunka tartama egy hónaptól két évig terjedhet. Az Altest ezt általában régi munkahelyén végzi, 12—25 százalékkal csökkentett munkabérrel. A javító-, nevelőmunkát a bíróság börtönbüntetésre változtat­hatja át, ha az elítélt büntetésének ideje alatt hanyagul dolgozik, vagy újabb fegyelmi vétséget követ el. — Győr, Vas és Komárom megye dolgozó parasztsága jár élen a terme­lési szerződéskötésben. Lemaradás mu­tatkozik Szolnok, Borsod és Tolna me­gyében. Ezek a megyék jó szervező és felvilágosító munkával hozzák be el­maradásukat. 2 1952 JANUÁR 3. CSÜTÖRTÖK 1 A tervfeladatok ismertetésével, a fegyelem megszilárdításával készülnek az üzemek a termelési értekezletekre Január 3-tól 12-ig termelési értekezletek lesznek az üzemekben. Ezeken az értekezleteken a dolgozók megbeszélik az 1952-es terv első negyedévének és a szilárd munkafegyelemért folyó harcnak a feladatait. Az üzemi szak­­szervezeti aktívák egyéni beszélgetésekkel, a feladatok ismertetésével moz­gósítják a dolgozókat e fontos tanácskozásokra. A legtöbb üzemben a fel­készülés megkezdődött. Erről szólnak a rövid beszámolók. Kőbálnyai Vas- és Acélöntődében­ .4 munkafegyelem megszilárdítására mozgósítunk a termelési értekezleten Mi, a Kőbányai Vas- és Acélöntőde acélöntödéjének szakszervezeti aktívái a művezetőkkel közösen készülünk a termelési értekezletre. Együttes mun­kával állítjuk össze a beszámolót is. A műhely egyes részlegeinek műveze­tői ismertetik majd az 1952-es év első negyedének feladatait, a­melyeiknek si­keres megoldásával ebben az időszak­ban körülbelül 15—20 százalékkal többet termelünk, mint az előző év ■utolsó negyedében. A beszámolók arról is szólnak majd, hogy több beruházás megvalósításával könnyebbé válik a munka, a terv tel­jesítése. A két futódarut, , amelyekre sokat panaszkodtunk, alaposan meg­javítják. Kapunk öt új hengerpersely­­kokillát, így még több hengerperselyt önthetünk. Az öntöde és a tisztító kö­zötti anyagátvételt teljesen átszervez­zük. Ezzel már az új tervév első napjaiban megszűnik az a torlódás, amely gyakran késedelmet okozott a for­­gácsoltonyhelyek tervteljesítésé­ben is. Mindezek mellett a beszámolók leg­fontosabb része a munka­egyetem­ kér­désével foglal­kozik majd. Az 1951-es terv teljesítésének is az egyik legna­gyobb akadálya az igen laza munka­­fegyelem volt. Lényeges javulás még az év utolsó heteiben sem történt. December 23-án például a három mű­szakból tizenkilencen hiányoztak iga­zolatlanul, ami ezen a napon hét ton­nával kevesebb öntvényt jelentett. De azóta is naponta tíz-tizenöten mulasz­tanak igazolatlanul és hatan-nyolcan késnek el. Mi még csak most ismertük fel iga­zán, hogy milyen nagy veszély a rossz fegyelem a terv teljesítésénél. A mű­hely öntudatos dolgozóinak kívánsá­gára társadalmi bíróság elé idéztük és eltávolítottuk az üzemből a jobb­oldali szociáldemokrata Vásáreczkit, a részeges Sipos darust és Janocha Fe­ri .«fixálé»., ur muldsstott,­ kesett, magas selejttel dolgozott De ezzel nem elégedhetünk meg. Nekünk, műhelybizottsági tagok­nak és bizalmiaknak már az év kezdetén fokoznunk kell a felvilá­gosító munkát a fegyelem érdeké­ben. Ezt tesszük most, a termelési értekez­letők előkészítésénél. Minden munkás­társunkkal beszélgetünk és a munka­­fegyelem megszilárdítására mozgósí­tunk majd az acélöntőde értekezletén is. Mihály István, a Kőbányai Vas- és Acélöntöde acé­löntödéj­ének m­űhel­ybizo­t­tsági titkára Hazai Pamutszövőgyárban! Elsősorban a tervfeladatokat , ismertetem Január elején tervismertető érte­kezleteket tartunk az üzemben. A Hazai Pamutszövőgyár szövödéjének egyik részlegében én tartom a be­számolót. Elsősorban a tervfeladatokat ismer­tetem. Az 1952-es tervév négy és fél százalékkal nagyobb termelést irá­nyoz elő számunkra a múlt évihez képest. Ehhez még hozzájárul, hogy ez évben ballonanyag helyett jaupiint gyártunk. Ez sokkal több nehézséget okoz, gyakoribb a szálszakadás, több a gépállás. A fokozottabb feladatok arra kö­teleznek, hogy jobban szervezzen­ meg a munkát, nagyobb segítsé­get nyújtsak a hozzám beosztott dolgozóknak. A gépállások csökkentésére meg­valósítom a tervszerű, megelőző gép­karbantartást. A szálszakadás csök­kentéséhez nagy segítséget nyújta­­nak a Szovjetunió tapasztalatai. Most kapta meg üzemünk a szovjet szövőgép gépbeállítási sablonjait, amelyekkel a Szovjetunióban minimá­lisra csökkentették a szálszakadást. Ezeket a sablonokat alkalmazom én is gépeinken. Ugyancsak szovjet ta­pasztalatok felhasználásával fokozato­san növeljük gépeink fordulatszá­mát is. A vállalatvezetőség átszervezi a szövődé előkészítőjét és ezzel bizto­sítja a folyamatos, gyors anyagellá­tást. A Jacquaird-gépek láncmeghajtá­­sát kúpkerekes, tengelyes "­meghajtásra cserélik ki; ezzel kisebb mértékű lesz az anyag piszkolódása. Az egész szövődében fénycsöves világítást­­sze­relnek fel. Az üzem többi dolgozójára az a feladat vár, hogy a tervév első napjá­tól kezdve szívvel-lélekkel harcolja­nak tervük végrehajtásáért. Az évi tervet az év minden napján teljesíteni kell. A terv minden gépre történő fel­bontásával biztosítani fogom, hogy dolgozótársaim nap-nap után lássák, mit kell elvégezniük. Ez azonban nem elég. A, becsületes, fegyelmezett dolgozók munkája kárba­­vész, ha olyanok is vannak közöttünk, mint Sztanó Jánosné, Ferschli Ilona, vagy Szabó Júlia, akik akkor marad­nak odahaza, amikor eszükbe jut. A­ fegyelmezett dolgozók — és ilyen a nagy többség —, Eperjesi Erzsébet, Barakonyi Ágnes, Szokolczi Júlia, Simon Irén és a többi, akik 160, 140, vagy 100 százalékra teljesítik a ter­­vet, akik soha nem maradnak ki iga­zolatlanul a munkából, nem fecsegik, nem lógják el az időt, ne tűrjék, hogy szégyent hozzanak ránk a fegyelme­zetlenek, tervünk teljesítésének .­ hát­ráltatói. Takács Lajos művezető Hungária Vegyiművekben• Csoportom minden tagjával beszélek A Hungária Vegyiművek maró­­náitronüzem­ében csütörtökön tartjuk a termelési értekezletet. Mint szakszer­vezeti bizalminak az a kötelességem, hogy csoportom tagjait mozgósítsam az értekezletre. Tizenketten tartoznak hozzám, a két céllal hitócsoport tag­jai. Az értekezlet előtt személy szerint végigjárom őket és elmondom, hogy a termelési értekezleten ez évi tervün­ket ismerteti az üzemvezetőség. Nagyon fontos, hogy tervünkkel alaposan tisztában legyünk. Hiszen, ha becsülettel teljesíteni akarjuk feladatainkat, napról napra teljesí­tenünk kell a tervet. Ezt tanultuk a múlt esztendő tapasz­talataiból is. Szeptemberben lemarad­tunk a sok igazolatlan mulasztás miatt — 700—1000 munkaóra esett ki ilyen módon havonta a termelésből — és csak igen nagy erőfeszítéssel tud­tuk megtartani Rákosi elvtársnak adott szavunkat, a terv teljesítését november végére. Az új tervévben még fontosabb a szilárd munkafegyelem, a terv telje­sítése nap­ról napra. Hiszen a cella­­bontóknak dekádonként két vagonnal több a tervelőirányzatuk, mint a múlt évben volt. A megnövekedett felada­toknak úgy tehetünk eleget, ha az egész üzem összefog és már most az év első termelési értekezletén megtárgyaljuk, hogyan termelhe­tünk többet, hogyan teh­etjük ol­csóbbá a termelést Elmondom, hogy Varga István sztaha­novista csoportvezető például a sztálini műszak alatt három cellát fel­épített a megtakarított higanyból. A­ cellák gondos összeállításával csök­kenthetjük a villamosenergia és a drága importanyag fogyasztását Ter hát már most a termelési értekezlet előkészítésénél a szilárdabb munka­fegyelemre, a nagyobb takarékosságra nevelem társaimat Varga Gyula bizalmi A Rákózi Művek Csőgyárában az üzemi bizottság felhasználja az előző termelési értekezletek tapasz­talatait a mostani értekezletek­ elő­készítésénél. A szervezőmunkát idő­ben megkezdték: december 30-án ösz­­szeállították a gyűlések megtartásá­nak ütemtervét, meghatározták, hol,­­ az előadó, az elnök és az ellenőr. Ja­nuár 2-án értekezletre hívták össze az előállókat, ahol a vállalatvezető aláhúzta az új tervév legfontosabb fel­adatait és egyben rámutatott az 1951 -es tervteljesítés fő tanulságaira is. Az üzemi bizottság tagjai az elő­készítés sorát­ segítik azt a részleget, amelynek termelési értekezletén majd részt vesznek. »Az új tervévben még több szenet adunk a hazának« — ígérik a tatai bányászok az 1952-es tervév első napján (Tatabányai tudósítónk jelenti.) Tatabánya bányaüzemeinek dolgo­zói lelkesen, jókedvűen láttak mun­kához az új tervév első napján. A tatabányai bányászok szerda reggel valamennyi aknában röpgyűléseket tartottak. Megfogadták: minden ere­jükkel azon lesznek, hogy az 1952. évi tervet ne csak teljesítsék, hanem túl­teljesítsék. »Az új tervévben még több szenet adunk a hazának!« — ez lesz a jelszónk — mondották a bá­nyászok. Az első műszak végén sorra érkez­tek a jelentések az aknákból. A XII-es aknában Hegedűs István és Sipos Já­nos 14 csillés előirányzat helyett­ 23 csille szenet termeltek s ezzel nor­májukat 164 százalékra teljesítették. Ugyancsak 164 százalékos teljesít­ménnyel ünnepelte az új tervév első napját a XII-es akna másik két vám­jára, Lakos Gyula és Almási Imre. A VIII-as aknában is kiváló eredmé­nyek születtek az első napon. Bernáth József és Kiss Gábor vájárok a 11 csillés napi előirányzat helyett IS csille szenet termeltek. A XV-ös akná­ban az első napon Vidics Mihály, Ko­csis István és Molnár Imre vájárok kerültek az élre, akik a 22 és fél csil­lés előirányzat, helyett 30 csillét ter­meltek ki. Ugyanitt Sidi Ignác vájár négy főből álló DISZ-brigádja 40 csille előirányzat helyett 52 csillét tel­jesített. Ezzel mutattak példát ifjú-­ munkás társaiknak. A lelkes, példa­­­mutató munka eredményeként a XV-ös akna bányászai az új tervév első műszakjában kilenc százalékkal túlteljesítették az előirányzatot. „Jobb gépekkel segítsétek munkánkat" kérik a gépgyárak dolgozóitól a balinkai bányászok A balinkai mintabánya dolgozói le­vélben fordultak a Darugyár, a Buda­pesti Villamosgép- és Kábelgyár, a BAMERT és a zagyvapálfalvi Bánya­gépjavító Vállalat dolgozóihoz. A le­vélben a bánya technikai berendezését készítő és felszerelő vállalatok dolgo­zóinak segítségét kérik az akadályok leküzdéséhez, illetve megelőzéséhez. A balinkai dolgozók a Szovjetuniótól kapott szállítószalagot átadták más bányaüzemnek, ahol ezt jobb hatásfok­kal használhatják ki, így a szén ki­szállítására csak az aknafelvonó ma­radt. A felvonó működését bizonyta­lanná teszi a BVK által beszerelt mo­torok rossz minősége, a motorok egy­másután ütnek át, égnek ki. A felvo­nót jelenleg is olyan motor hajtja, amelyet csak tartalék hiánya miatt használnak. Az akna hasvezetékei és a rakodó szintek sarokvezetékei még nincsenek felszerelve. Ez jelentős mér­tékben hátráltatja a szállítást és a BAMERT-gyár dolgozói elősegítenék a munkát, ha ezt a hiányt hamarosan pótolnák. Az osztályozó berende­zésnek szeptemberre kellett volna el­készülnie. Még mindig nem készült el. Decemberben sorozatos géphibák hát­ráltatták munkánkat — írják a balinkai dolgozók. — Kiderült, hogy hibás ön­tés következtében váltak használhatat­lanná az egyes alkatrészek. Ezekért a hibákért a BAMERT dolgozói felelő­sek. De ugyanúgy terheli a felelősség a Zagyvapálfalvi Bányagépjavító Vál­lalat dolgozóit is, mert tőlük szintén kaptunk selejtöntésből készült gép­­alkatrészeket. Felvetjük a kérdést — fejezik be a szállítóüzemek dolgozóihoz írt levelü­ket a balinkai bányászok —, ho­­y megfelelően ellenőrzitek-e a szállításra kész gépek minőségét. Kérünk benne­teket, hogy segítsétek jobban munkán­kat, hogy az 52-es tervévben mi is tel­jes erővel részt vehessünk a több szé­nért folyó küzdelemben. A SZÉNBÁNYÁSZAT 1952. évi ter­vének teljesítéséhez további 4500 bá­­nyász toborzására van szükség. A to­­borzást a Munkaerőtartalékok Hiva­tala a bányavállalatokkal közösen végzi. Az MTH határozza meg, milyen területről, milyen létszámú munkaerőt toborozzanak e bányavállalatok.

Next