Népszava, 1952. március (80. évfolyam, 51-76. sz.)

1952-03-01 / 51. szám

N£PSZAVA tanul kuni tovább­i tartós is szilárd okéért. — Első ízben fordul elő az emberi­ség­ történetében — folytatta ezután —, hogy a háborús uszítók erőivel szemben ott állnak egy hatalmas szer­vezett béke­front erői, élükön a szov­jet néppel, a kommunizmus építőivel. ,A békefront nemcsak kívánja a békét, hanem keményen, következetesen har­col is érte, fokozza éberségét és nem feledkezik meg arról,, hogy minél job­ban közeledik az imperializmus bu­kása, annál inkább fenyegeti az em­beriséget bűnös, háborús kalandjaival.­­­ A Szovjetunió lenini-sztálini külpolitikája, amely nemcsak a Szov­jetunió, hanem az egész világ népei­nek legfontosabb, életbevágó érdekeit tükrözi, a szovjet állam erejére tá­maszkodik. .Az imperialista ragadozók súlyosan elszámítják magukat, ha a szovjet nép békeszeretetében annak gyengeségét, erejében való bizonyta­lanságát látják.­­ A szovjet emberek, akiket ha­talmas szocialista hazájuk iránti sze­retet tölt el, az egész étertiltó embe­riség előtti nemzetközi kötelességük tudatában, a munka, a kommunizmus építése terén aratott új győzelmekkel szilárdítják meg a béke ügyét. A szov­jet tudósok és a szovjet kultúra többi művelői a marxizmus-leninizmus nagy eszméitől lelkesítve, Lenin és Sztálin pártjának vezetésével az egész szov­jet néppel együtt haladnak egyre újabb győzelmek felé a békeharc frontján és a kommunizmus építésé­ben — fejezte be percekig tartó taps­sal, éljenzéssel fogadott beszédét Szkrjabin akadémikus. Szkrjabin akadémikus beszédét többször szakította félbe a viharos, lelkes taps s beszéde után szűnni nem akaró fergeteges lelkesedéssel­ ünnepelték a nagygyűlés részvevői a világ dolgozóinak nagy vezérét, Sztálint és a magyar nép szeretett tanítómesterét, Rákosi Mátyást. Alig akart szűnni a viharos lelkesedés és taps. »Harcolunk a békéért, meg­­védjük a békét!« — kiáltották egy szívvel, egy akarattal ezren és ezren, dolgozni és sikerrel oldják meg ** előttük álló feladatokat. A szovjet bányászok egy emberként harcolnak a tartós béke megőrzéséért és az új háború veszélyének elhárítá­sáért. A béke megőrzésére irányuló törekvésében az egész szovjet nép egységes, s minden erejét megfeszítve harcol a földkerekség népeinek béké­jéért. És a világ népei jól tudják, hogy a háború elhárításában bizton számít, hatnak a Szovjetunióra. — Nekünk, szovjet embereknek pe­dig meggyőződésünk, hogy a világ né­pei kezükbe veszik a béke megőrzé­sének ügyét és mindvégig kitartanak mellette. A béke fennmarad. Ennek legbizto­sabb záloga az, hogy a béke, a demo­krácia és a szocializmus harcosainak táborát a béke nagy zászlóvivője, Sztálin elvtárs vezeti. Anna Seib­ers: A német nép felelőssége tudatára ébred ki­ Ezután újabb viharos tapstól szönt­ve, Anna Seghers lépett az emel­vényre. Anna Seghers hangsúlyozta, hogy a béke ügye elválaszthatatlan Német­ország egységétől, nemcsak a német békeharcosok számára, hanem mind­azok számára, akikben lángol a kér­dés: háború legyen-e vagy béke, Németországot kettészakították. A ke­leti részen, amelyet a Szovjet Had­sereg szabadított fel a Hitler fasiz­mus alól, létrejött a Német Demo­kratikus Köztársaság. Németország nyugati részén, a Wall Street kegyel­méből uralkodó bonni kormányzat hivatalaiban és méltóságaiban benn terpeszkednek a régi tisztviselők, tábornokok, háborús nyerészkedők, tucatnyi ember kivételével, akiket Nürnbergben felakasztottak. ,A dolgo­zókra elviselhetetlen súllyal nehezed­nek a megszállás és az újrafelfegy­­verzés költségei. A parasztokat el­űzik házukból és földjükről, mert ka­ténás repülőterekké alakítják át a szántóföldeket Újra páncélkocsik dübörögnek végig a városokon. Az ifjúság reményvesztetten tekint a jö­vőbe. Adenauer Párizsban zárt ajtók mö­gött nyélbe ütötte a háborús keretszer­ződést. A németeknek a többi zsoldos­sal együtt joguk van a harctereken az első sorokban elpusztulni, joguk van meghalni az Elbánál vagy Viet­namban, Kelet-Ázsiában, vagy a Bal­kánon. Ami Németország egységét illeti, Adenauer maga mondta: »Egy­ség újrafelfegyverzéssel.­ De Ade­nauer gazda nélkül végezte számí­tását. Ami ma Nyugat-Németországban történik, azt mutatja, hogy a német nép kezd tudatára ébredni annak, milyen hatalmas felelősség hárul reá. Figyelmeztető sztrájkok hulláma sö­pört végig az ipari városokon. A munkások néhány percre abbahagy­ják a munkát és így fejezik le azt: résein állnak, hogy­­ a kormány ne hajthassa végre a felfegyverzést, amellyel a nép szembeszáll. A Münchenben megtartott szakszerve­zeti gyűlésen leszavazták a vezetősé­get, noha a legismertebb szociál­demokrata boncokat vonultatták fel, akik hiába beszéltek szájtépve a fegy­verkezés mellett. A kikötői munkások megtagadták, a hadianyagok kiraká­sát, a ruhrvidéki és vesztfáliai bá­nyászok pedig nem hajlandók túl­órázni a felfegyverzésért. — Miután a bonni kormány — fol­ytatta — a Német Demokratikus Köztársaság Népi Kamarájának vala­mennyi ajánlatát elutasította, a demokratikus kormány a négy nagy­hatalom kormányához fordult azzal a javaslattal, hogy sürgősen kössék meg Németországgal a békeszerző­dést. A szovjet kormány válaszában közölte, hogy készséggel támogatja a békeszerződés megkötését és a német egység mielőbbi helyreállítását. A Német Demokratikus Köztársaság dolgozói lelkes tüntetésekkel és újabb munkafelajánlásokkal vették tudo­másul ezt a választ. A demokratikus országokban ugyanis minden szabad munka feltétele és célja a béke. Az imperialisták viszont háborús ter­veik­­ megvalósításánál a­ kisebb­­nagyobb háborús nyerészkedőkkel, a munkanélküliséggel és a profittal szá­molnak. Anna Seghers , lelkes tapssal foga­dott beszéde után a budapesti DISZ- fiatalok és úttörők küldöttsége vo­nult virágcsokrokkal az emelvényre. Budapest dolgozó és tanuló ifjúsága nevében Horváth, Béla, a Hűtőgép­­javító Vállalat ifjúmunkása üdvözölte a békenagygyűlés részvevőit. Beszéde közben a dolgozók helyükről felállva hosszasan éltették a béketábor nagy vezérét, Sztálin generalisszimuszt és Rákosi­ Mátyás elvtársat._ A beszéd el­hangzása után a fiatalság küldöttei átadták virágaikat a kedves vendé­geknek. Mikor az első virágcsokrot Kucser Sztálin-díjas szénkombija­­kezelőnek átadták, ismét kitört a tapsvihar, s a nagygyűlés részvevői perceken át éltették a magyar ifjúság példaképét, a lenini-sztálini Kotaszo­méit. A lelkes ünneplés után, a dol­gozók nagy tapsa közben V. P. Ku­cser, Sztálin-díjas szénkombájnkezelő lépett a mikrofonhoz. V. P. Kucser : Minden tonna isért újabb csapás a háborús gyújtogatókra szénkitermelés fokozásáért folyó vér­ A Donyec-medence ifjúságától ho­zok forró üdvözletét a budapesti béke­­gyűlésnek — kezdte beszédét V. P. Kucser elvtárs. Majd hangoztatta, hogy a szovjet nép egy emberként törekszik a békére. .A béke azért is szükséges a szovjet népnek, hogy megvalósíthassa a természet átalakí­tásának nagyszerű terveit és felépít­hesse a kommunista társadalmat. A szovjet emberek tudják, ha odaadóan dolgoznak a természet­át­alakító terv megvalósításán, a vízierőművek és csatornák építésén, ezzel a munká­jukkal a béke ügyét szolgálják. A szovjet bányászok úgy járulnak hozzá a béke ügyéhez, hogy lelkesen har­colnak a széntermelés fokozásáért. A szovjet bányászok sikeresen tel­jesítik a szénkitermelés tervét. .42 utóbbi években a szénkitermelés évente 24 millió tonnával emelkedett. A Kommunista Párt és a szovjet kormány szüntelenül gondoskodik a bányászokról. Az elmúlt években technikailag teljesen átszerelték a szénbányászatot. Ez lehetővé tette a nehéz és munkaigényes folyamatok tökéletes gépesítését. A szovjet szén­bányászok munkabérüket tekintve az első helyet foglalják el az egyes iparágak munkásai között. A bányá­szok a Kommunista Párt és a szovjet kormány gondoskodására azzal vála­szolnak, hogy­ tevékenyen sajátítják el az új technikát és egyre jobb és jobb eredmények elérésére töreked­nek. A technika elsajátításáért és a sény első soraiban halad a bányász­­ifjúság, amely jól tudja, hogy min­den tonna szén újabb csapás a há­borús gyújtogatókra. Elmondotta ezután, hogy kombájn­nal dolgozó kom­szomolista ifjúsági bri­gádja kimagasló eredményeket ért el a Donyec-medencében. Az új tech­nika elsajátításában elért nagy ered­ményeiéért, nagy termelékenységű új munkamódszerek alkalmazásáért több más bányásszal együtt Sztálin-díjjal tüntették ki. Brigádja havonta 16,000 tonna szenet termel és most azért har­col, hogy termelését havi 20 000 ton­nára emelje. — Rövid magyarországi tartózkodá­som alatt — folytatta — több szén­bányában voltam. Mindenütt azt lát­tam, hogy a Magyar Népköztársaság bányászai ugyancsak odaadóan dol­goznak a béke ügyéért. Megismerked­tem a magyar bányászokkal, sztaha­novistákkal és­ köztük Loy elvtárssal, akinek jelszava: »Termelj ma többet, mint tegnap­«. — Loy elvtársnak és a Magyar Népköztársaság minden bányászának további sikereket kívánok békés mun­kájukhoz, országik szénellátásának biztosításához. Meggyőződésem, hogy a magyar bányászok a Magyar Dol­gozók Pártjának és a magyar dolgo­zók cézárénak, Rákosi elvtársnak ve­zetésével sztahanovista módon fognak 3 Dr. Sörés Bálint: A koreai nép karja, a világ békéjéért folyó hatalmak, hätte» küzdelem Dr. Sörés Bálint a koreai »Rákosi Mátyás« kórház hazatért, dolgozói nevében üdvözölte a békenagy­gyűlést. Hangsúlyozta, hogy a bé­káért dolgozni Koreában nagy meg­tiszteltetés volt számukra. — Mindenütt, amerre koreaiak él­nek, hálás szeretettel, ragaszkodás­sal gondolnak a magyar kórházra, a magyar népre és Rákosi elvtárs ne­vét szerte ismerik, szeretettel emlege­tik. — Ez a szeretet nyilvánult meg abban, hogy vezető kormányférfiaik, amikor csak tehették, meglátogatták kórházunkat, érdeklődtek munkánk és nehézségeink iránt, készséggel nyúj­tottak segítséget mindenben, ami munkánkat előbbre vitte — és abban, hogy a nép gyermekei »szerbusz«­­szal és »szaba­dság«-gal üdvözöltek bennünket, örültek, ha egy-egy nehe­zen megtanult magyar szóval nekünk örömet okozhattak. Ez a szeretet nyilvánult meg abban, hogy a falusi lakosság első szőlő- vagy almatem­é­­sét kosarakban hozta oda, hogy nem múlt el hét, hogy ne jelent volna meg kórházunkban egy-egy küldöttség látogatóban. Betegeink gyógyulásuk után gyakran tértek vissza hozzánk, vagy levélben fejezték ki hálájukat. —­ Megmutatták lépten-nyomon, hogy szeretik a magyar népet, a tá­voli’ ország dolgozó ’ népét és meg­nyilvánult ez a szeretet abban is, ahogy­ búcsúztattak bennünket. Maga Kim Ir Szín elvtárs fogadott és bú­csúzóul ezeket mondta: »A magyar nép és a szeretett Rákosi ,,elvtárs” gondoskodó szeretetét érzi mindenki Koreában. Nem csoda, ha annyira szeretjük a magyarokat és örökre há­lásak ’ vagyunk nekik. Visszatérésük alkalmával fejezzék ki a koreai nép is az én személyes köszönetemet Rákosi elvtársnak és a magyar nép­nek. V­u Kim Ir Szen szavai az egész koreai nép érzését fejezik ki szá­munkra. Azét a népét, amelynek hő­siességét napról napra, óráról órára éreztük. Ez a harc a mi harcunk is, a mi szabadságunkért, a világ összes becsületes emberéért, a világ béké­jéért folyó hatalmas, hősies küzdelem, amelyet éppen ezért támogatunk min­den erőnkkel. Ezután ismertették a határozati ja­vaslatot, amelyet a békegyűlés rész­vevői egyhangúlag, nagy­­lelkesedés­sel tettek magukévá. A gyűlés Andics Erzsébet elvtárs zárószavaival ért véget. A békegyűntés bezárása után a részvevők még percekig lelkesen ün­nepelték a szovjet vendégeket. A Sportcsarnokból kitóduló dolgozók csoportokba verődve hevesen tüntet­tek a görög fasiszták ellen és éltették a hős görög békeharcosokat, Beioian­­niszt és társait. A mezőgazdasági munkák határidő előtti és minőségi elvégzésére indítanak versenyt állami gazdaságaink .A Bácskiskun Megyei Állaani Gaz­daságok Trösztjéhez tartozó gazdasá­gok vezetői egész évre szóló páros­versenyre hívták ki a Pest Megyei Állami Gazdaságok Trösztjének dol­gozóit. Versenykihívásukban a többi között vállalták, hogy a borsó, mák, olajlen, hagym­a és zabosbükköny ve­tését határidő előtt egy nappal,­már­cius 9-ig befejezik. A későbbi tava­­sziak április 8-ig, két nappal a határ­idő előtt földbe kerülnek. A gyapot vetését öt nap alatt végzik el. A kuko­ricát négyzetesen vetik, kétezer hol­don pedig pótbeparzást alkalmaznak. A növényápolásnál a sorközi műve­lést 100 százalékig gépi erővel végzik el. Ezeket a munkálatokat június 15-ig befejezik. Ezenkívül területük 80 szá­zalékán géppel aratnak, a csipses gyors befejezése­­érdekéért pedig be­vezetik a Bredjyk-b­russeérü­gynen- cséplést. A minisztertanácsi határozat által megengedett szem­veszteséget­ fél­­százalékkal csökkentik. 962 MÁRCIUS 1. SZOMBAT Szabadságot Beloiannisz elvtársnak és hős társainak­ . A magyar szervezett dolgozók felháborodott tiltakozóim az athéni fasisztái, gyilkossági kísérlete ellen A magyar szervezett dolgozók mély­­séges felháborodással és megdöbbe­néssel értesültek a Beloiannisz elvtárs és társai életére törő gyilkos me­rénylettervről. A Magyar Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa, valamennyi szakszerve­zeti központ és üzemeink küldték el tiltakozásukat a görög kormányhoz, követelve Nikosz Beloiannisz és tár­sainak azonnali szabadonbocsátását.­­A most folyó per céljaira sebtiben összetákolt vádak ismételten bebizo­nyították — hangzik a SZOT távirata —, hogy önök az amerikai kormány képviselőinek utasítására végig kíván­ják játszani a szabadság és a demo­krácia hóhérainak szégyenletes szere­pét. Követeljük, tegyenek eleget a világ valamennyi becsületes dolgozóira tilta­kozásának, szüntessék be­ a Beloian­nisz és társai elleni pert és bocsássák őket szabadon.« A magyar dolgozók tisztában van­­nak azzal, hogy az amerikai imperia­listák utasítására kezdi a görög kor­mány újra és újra ezt a szégyenletes játékot. »Tudjuk, hogy a merénylet mögött a béke legádázabb ellensége áll, amely semmijől sem retteg úgy, mint a béké­től, szabadságtól és az igazságtól« — írja a postásszakszervezet tiltakozó táviratában. »Mi nem a halál, hanem az élet hí­vei vagyunk« — mondja tiltakozó táv­iratában az Orvos-Egészségügyi Szak­­­szervezet elnöksége. Azok a magyar orvos és egészségügyi dolgozók, akik a békés építőmunkán­ak adják vissza az egészséges emberek tízezreit, fel­háborodottan tiltakoznak a 29 ártat­lan ember ellen indított embertelen és gyáva eljárás ellen. Valamennyi tiltakozó távirat hang­súlyozza, a világ valamennyi becsüle­­tes­ dolgozója tudja, »ebben a perben a szabadságot és Görögországot ítélik el« — mint ahogyan azt Beloiannisz elvtárs mondta. A magyar közlekedési és számítási dolgozók tiltakozó távirata éles sza­vakkal bélyegzi meg az athéni fa­siszták véres terrormódszereit és azt, hogy a vádlottakat a per előtt is em­bertelenül megkínozták. A bányaipari dolgozók szakszerve­zete, a nyomda- és papíripari dol­gozók szakszervezete, a közalkalma­zottak szakszervezete, a bőripari dol­gozók szakszervezete és a többi szak­­szervezeti központ egyhangúlag köve­tett tagjai nevében: az athéni vér­bíróság szüntesse meg a minden em­beri jogot tipró eljárást és bocsássa szabadon Nikosz Betoianniszt és tár­sait! Üzemi dolgozóink is sorra tilta­koznak a görög kormány jogtipró in­tézkedése ellen. A Posta Járműtelep üzemi vállalat dolgozói táv­iratukban az alábbiakat mondják: »Ez a me­rénylet az egész görög nép szabad­sága és minden béke- és szabadság­szerető ember ellen irányul. Ezért kö­veteljük mi is a görög békeharcosok ellen indított eljárás haladéktalan megszüntetését és azonnali szabadon­­bocsátásukat.« A magyar dolgozó nép országszerte gyűléseken és táviratok ezreiben követeli Beloiannisz és társai szabadonbocsátását A dolgozók szerte az országban gyűléseken tiltakoztak Nikosz Beloian­nisz és társai ellen készülő merény­let ellen. Dolgozó népünktől a táviratok ez­rei érkeznek az Országos Béketanács­­h­oz, amelyekben dolgozóink mélysé­ges felháborodással tiltakoznak a­­Be­loiannisz és társai ellen tervezett me­rénylet ellen és követelik a hős görög hazafiak szabadonbocsátását.­­A tatabányai XI-es akna dolgozói a legmélyebb felháborodással vették hírül, hogy a görög monarchafasisz­­ták Beloiannisz elvtárs és társai éle­tére törnek. Az elvtársak tervezett ki­végzése ellen a legmesszebbmenőkig tiltakozunk és követeljük azonnali fel­mentésüket. Tiltakozásunk jeléül ter­melésünket úgy fokozzuk, hogy ne­gyedévi tervünket 110 százalékra tel­jesítjük« — írják a tatabányai XI es akna dolgozói. »Mi, a Borsodvidéki Mélyépítő Ipari Tröszt dolgozói, építőmunkásai, tech­nikusai és mérnökei, felháborodással vettük tudomásul a görög monarcho­­fasiszta kormány emberi jogokat sú­lyosan sértő eljárását« —- hangzik a Borsodvidéki Mélyépítő Ipari Tröszt dolgozóinak távirata. »A Tisza menti Vízműépítő Vállalat kétezer dolgozója nevében szilárd el­szántsággal tiltakozunk a Beloiannisz és társai ellen indított aljas eljárás miatt. ígérjük, hogy jó munkánkkal hozzájárulunk a béketábor erősítésé­hez, hogy a dolgozó nép ellenségének ne legyen módja a szabadság hős vé­dőit bíróság elé állítani« — írják a Tiszamenti Vízműépítő Vállalat dol­gozói. Egy másik távirat szövege: ».A mis­kolci­­­éke«-kohó valamennyi szerve­zett dolgozója felemeli szavát az ellen, hogy a görög nép igaz fiát, Beloian­niszt elítéljék. Követeljük, hogy azon­­nal engedjék szabadon Beloianniszt és társait.­ A Felsőnyárád bányaüzem valameny­­nyi dolgozója egy emberként tiltakozik a görög monarchofasiszta kormány aljas tervei ellen, amelyek szerint Be­loianniszt, a görög nép Itá fiát, ki akarják végezni az amerikaiak paran­csára. Kérjük az Országos Béketaná­csot, hogy juttassa el dolgozóink til­takozását és kövessen el mindent Beloiannisz és társainak szabadon, bocsátásáért« — írják a felsőnyárádi bányászok s hasonló táviratok ’ezrei­ben tiltakoznak a magyar békeharco­­sok a monarchofasiszta- görög kor­mány tervbevett gyilkos merénylete ellen s követelnek szabadságot Beloian­nisz elvtársnak és társainak, a béke és a görög nép szabadsága hős har­cosainak. Az ország több megyéjében megkezdődött a tavasziak vetése Az ország több megyéjében hozzá­fogtak a tavasziak vetéséhez, jó pél­dával járnak elöl ezen a téren állami gazdaságaink. A bácsbokodi állami gazdaságban a borsó vetését és a gyapotföldek boronálását kezdték el. Vetik már a borsót a bácsborsodi állami gazdaságban is. Ugyan­csak megkezdték a koraiak veté­sét a derekegyházi állami gazdaság­ban is. A kápolnásnyéki állami gazda­ságban 37 holdon hozzáfogtak a ta­vaszi búza vetéséhez, utána pedig a zöldborsót teszik a földbe. A tavaszi munkák megkezdésében élenjárnak a termelőszövetkezetiek is. A siklósi »Táncsics« termelőszövetke­zet tíz holdon elvetette a tavaszi bú­zát. A siklós-nagyfalui­ »új élet« ter­­melőcsoport dolgozói pedig a mák ve­tésével végeztek már. A nagyhar­­sányi »Ságvárk d­ísz tíz holdon vetett tavaszi árpát. A bátyi »Árpád«-tsz 33 hold rabot vetett el. Megfogadták az itt járt szovjet küldöttek tanácsát és tíz holdon keresztbe-hosszába lelték a magot a földbe. Hozzáfogtak­ a ta­vaszi árpa vetéséhez is, amelyből tíz holdat szintén keresztbe-hosszába vet­nek. Az élenjáró állami gazdaságok és term­előszövetkezetek példáját mind több dolgozó paraszt követi. A ká­­polnásárnyéki állami gazdaság agro­trómues: Rigi­ Pál, például egy gyűlé­sen elmondota, hogy ők már hozzá­kezdenek a tavasziak vetéséhez. Fel­hívta az egyénileg dolgozó paraszto­kat,­­hogy kövessék példájukat. Első­nek Baronics András, 13 holdas kö­zépparaszt, tanácstag csatlakozott az állami gazdaság indítványához és csütörtök reggel hozzáfogott a tava­sziak vetéséhez. Példája nyomán Már­ton István 15, Kom­lós István 13 és Simon Mihály 16 holdas középparaszt is hozzákezdett a tavasziak elvetésé­hez. Megtartották első értekezletüket az ország kiváló tehenészei Az »Állandóan növeljük a tej­hoza­mot a’ tehenészetben”-mozgatotthoz csatlakozott kiváló tehenészek meg­tartották első országos értekezletüket. Az értekezleten Bencsik István, a földművelésügyi minisztérium kisér­­let­ügyi és propaganda főosztályán­­ak vezetője mutatott rá megnyitójában a mozgalom jelentőségére. A megnyitó után Bálint János, a sarkadi-feketeéri »Lenin« t­rmetyszö­­vetkezet Munkaérdem rendes tehené­sze, a mozgalom kezdeményezője tar­tott beszámolót. Elmondotta­, hogy mi­lyen nehézségeik voltak eleinte. Azóta már bevezették a napi háromszori fe­­jést és azoknál a teheneknél, amelyek 20 literen felül adnak, bevezették a napi négyszeri fejést és a kétváltásos műszakot. Bálint elvtárs beszámolt a­ karmányozási módszeréről, valamint az Irányított borjú nev­elés eredményei­ről. Bálint Jápslo beszámoló.lárma szá­mos hozzászólás hangzott el. svajci aa értekezlet részvevői táviratot­ küldtek Rákosi elvtárához-

Next