Népszava, 1952. április (80. évfolyam, 77-100. sz.)

1952-04-24 / 95. szám

NÉPSZAVA 2 Ötletes, gazdag dekorációkkal, ünnepi dísszel és pompás vidám kultúrműsorokkal készülnek dolgozóink május 1-re Május 1-én a XXI. kerület több mint harmincezer főből álló menetét a Rákosi Mátyás Művek dolgozói nyit­ják meg. A menet élén négyszer­­három méteres, virágokkal díszített hatalmas képet visznek a dolgozók, amely Rákosi elvtársat, a magyar nép bölcs vezérét ábrázolja. Lenin és Sztálin elvtársak él­ő virágokkal ke­retezett hatalmas képei következnek ezután, majd az ifjúság díszszázada. Az ifjak 200 főnyi oszlopának köze­péből óriási vasöntő üst emelkedik majd ki. A nagykovácsműhely dolgozói ké­szítik már a nagykalapács kicsinyített mását. A nagykalapács brigádvezetője egy Toltót ábrázoló bábfigurát tart majd a kalapács hatalmas pörölye alá. A Rákosi Művek dolgozói még szá­mos egyéb ötlettel készülnek arra, hogy május­ 1-i felvonulásuk méltó­képpen jelképezze Vörös Csepel ere­jét. A Az úttörők jelszava: „Dolgozó népért, a hazáért, Rákosival előre!" Budapest dolgozóinak hatalmas­­arányú tömegfelvonulásán ötezer út­törő is részt vesz. Száz kürtös és 150 dobos hívja fel majd a dolgozók figyelmét az úttörők menetére. Az út­törők élén virágbetűkből álló jelmon­datot visznek majd: »Dolgozó népért, a hazáért, Rákosival előre!* A XI. kerület üzemeiben már festik az ötletes dekorációkat, táblákat, fel­iratokat, vörös csillagokat. A Fogas­kerékgyár dolgozói két és fél méter átmérőjű fogaskereket készítenek, te­tején ötágú csillaggal. A fogaskeré­ken felirat olvasható: »Éljen május !!« Az EMAG dolgozói hatalmas táblán mutatják be, hogy a szovjet mező­­gazdasági gépipar példájára kombáj­nok gyártásával is könnyítik a dol­gozó parasztok munkáját. Gazdag műsort adnak a X. kerületi kultúrcsoportok A »Vidám Budapest«-mozgalom ke­retében a X. kerület üzemeinek kul­­túrcsoportjai a Népligetben, a Csajkov­­szkij-park és a Rottenbiller-kert sza­badtéri színpadain tartanak színvona­las előadásokat. Tizenegy ének- és tizennégy zenekar, huszonegy tánc­csoport,­ öt színjátszócsoport, egy vil­­lámtréfa- és két csasztuskabrigán szó­rakoztatja majd az ünneplő dolgozó­kat. A XIV. kerületi tömbtestület tömb­­megbízottai és aktívái megfogadták, hogy május 1-ét a kerület ünnepi dísz­ben köszönti. Kétszázezer virágpalán­tát osztanak szét és a dolgozók tár­sadalmi munkában fásítják az utcákat is. Vállalták, hogy a kerület utcái tiszták lesznek és virágdíszbe öltöz­nek a nagy ünnepre. Vidéken is lelkesen készülnek a dolgozók május 1-re A paksi járás békebizottságainak titkárai és elnökei értekezletükön el­határozták, hogy a munkásosztály nagy ünnepe tiszteletére műsoros békeestet rendeznek, amelynek bevé­teléből vándorzászlót vesznek. A nyár folyamán a békebizottság zászlaja annak a dolgozó parasztnak házát dí­szíti majd, aki egy-egy kéthetes idő­szakban a begyűjtésben, a mezőgazda­sági munkákban a legjobb eredményt érte el. A szekszárdi járási »Április 4. kultúrházban is­­készülnek május 1-re. Az egyes szakkörök mintafaliújságot készítenek és a különböző kultúr­­csoportokkal csereműsorokat szervez­nek. A gyárak és üzemek dekorációs osztályain szorgosan folyik a nagy munka. Táblák és transzparensek ezrei készülnek, rajzokkal, festményekkel, hogy a nagy ünnepi felvonulás minél színpompásabb, minél kifejezőbb legyen. Képünk: készülnek a táblák a Ganz Villanyban Minden bányász felelős a fegyelem megszilárdításáért Az ormospusztai bányászok gyűlése hed­d délben műszakváltáskor az ormospusztai bányászok nem siettek haza. Az aknából kiszálló dolgozók a népkertben gyülekeztek. Már napok óta érlelődött bennük az elhatározás: nem tűrik tovább, hogy a lógósok ve­szélyeztessék az eddigi szép eredmé­nyeket. Az ormospusztai bányák dolgozói első negyedévi tervüket 104,8 száza­lékra teljesítették. Most azonban sok­sok tonna szénnel adósak az ország­nak. Az elmaradás egyik legfontosabb oka: súlyosan meglazult a fegyelem. Ehhez járul még az is, hogy a mű­szaki feltételek távolról sem kielégí­tőek az egyes aknákban. Az ormospusztai bányák dolgozói tehát azért gyűltek most össze, hogy megbeszéljék: mit kell tenniük a fai­u teljesítése érdekében. A becsületes bá­nyászokat áthatja a felismerés, amelynek a gyűlésen Szalai László, II-es aknai frontvájár adott hangot. »A bányászok együttesen és személy szerint is felelősek a terv teljesítéséért, a fegyelem megerősítéséért és a mű­szaki feltételek megteremtéséért.« Az aknák dolgozói a gyűlésen megvizs­gálták a fegyelem lazulásának kér­dését. Kiderült, hogy áprilisban ugrás­szerűen megnövekedett az igazolatlan kimaradások, a »beteg­ műszakok« száma. A 11-es aknában például 20 nap alatt 367-en hiányoztak igazolat­lanul. A lógások miatt csak itt több mint 1100 tonna szénnel termeltek ke­vesebbet. Ugyanígy emelkedett a be­­teglétszám is ebben az aknában. Két hét alatt több mint négyszázan mu­lasztottak betegség miatt; egy hónap alatt 24 százalékkal emelkedett a »be­tegek« száma. A lógósok jórésze kétlaki bányász. Olyanok, mint Szarka Bertalan, a Rákosi-akna dolgozója, aki két hét alatt hatszor mulasztott, vagy a lit­as aknában Varga András, aki 1 -től 17-ig hét esetben maradt igazolatlanul tá­vol munkahelyétől; a József-aknában Petykó Imre ebben a hónapban már nyolcszor hiányzott igazolatlanul. A becsületes, munkaszerető ormos­pusztai bányászok felháborodva hall­gatták a gyűlésen, milyen károkat okoztak az igazolatlanul mulasztók. Amikor arról volt szó, hogy a lógás szökést jelent az országépítő munka­­fontjáról, felzúdultak a bányászok, megbélyegezték a fegyelemborítókat. »Nem hagyjuk a bányászbecsületet sárbataposni"” — hangzott minden­felől. A felszólalók közül a József-akna egyik brigádvezetője, Burkus István elv­társ is a bányászok felelősségéről beszélt. Elmondotta a gyűlésen, hogy brigádja állandóan 200 százalék körül teljesít. A jó munkának megvan anya­giakban is számukra az eredménye: a brigád tagjai havonta átlagosan négyezer forintot keresnek. Teljesít­ményüket úgy érték el, hogy a bri­gád maga vette fel­ a harcot a fegyel­mezetlenek ellen. Aki egyszer is hiány­zott, azonnal felelősségre vonták. Megmagyarázták neki, hogy munká­jáért felelősséggel tartozik nemcsak saját magának és családjának, hanem az üzemnek,­ a hazának is. Most már nem mulaszt senki a brigád tagjai közül. A terv teljesítése érdekében az eddiginél sokkal jobban törődjenek a műszaki feltételek biztosításával is. Meg kell szilárdítani az egyéni fele­­lősséget. Minden műszaki vezető leg­főbb kötelessége, hogy mind jobban biztosítsa a bányászok számára a ter­melés fokozásához szükséges feltétele­ket. Sok munkahelyen nem megfelelő a levegőellátás, kevés a ventilátor. A III-as aknában, de másutt is — mint, a többi között. Dobzó József elvtárs brigádvezető megállapította — a mű­szakiak nem­ törődnek eléggé a bánya szellőztetésének biztosításával. A mű­szaki feltételek elégtelensége és a fegyelem lazasága szorosan össze­függ. Varga elvtárs főmérnök, feltárta, hogy éppen a sok kimaradó, álbeteg miatt nem jut elegendő munkaerő a fenntartáshoz, nem tudják rend­behoz­ni a légvágatokat, holott az ormospusztai bányákban ez az egyik legdöntőbb feladat. Minden bányász egyéni érdeke is, hogy tevékenyen küzdjön a munka­kerülők ellen, mert csak a fegyelem megszilárdításával lehet minden mun­kát — tehát a fenntartást is — jól, pontosan elvégezni. Az ormospusztai bányászok elhatá­rozták, hogy bányamezőnként, fronton­ként is megbeszélik a tennivalókat. Személy szerint is számonkérik a lógósoktól kötelességük elmulasztását. A brigádok és a csapatok vezetői és a bány­ászok úgy döntöttek, hogy közösen veszik fel a harcot a munkakerülők ellen. Szép szóval, neveléssel és fel­­világosítással helyes útra térítik a fe­gyelem megsértőit. Azokat pedig, akik nem méltóak a bányász névre, a ja­víthatatlan fegyelmezetleneket, kivetik soraikból. Az aknák dolgozói a gyűlésen meg­fogadták, hogy május 1-re behozzák az elmaradást, teljesítik hazafias kö­telességüket. Thalmayer elvtárs, a II-es akna sztahanovista vására, min­den bányásztársa nevében mondotta a gyűlésen: »Tudjuk, hogy ma több szén kell, mint tegnap és holnap még több, mint ma. Fegyelmet, rendet te­remtünk portánkon, harcolunk azért is, hogy jobb műszaki feltételek mellett dolgozhassunk. Ígérjük, hogy negyed­évi tervünket becsülettel teljesítjük és túlteljesítjük!” Az MNDSZ III. kongresszusa nagyarányú demonstráció lesz a béke mellett Fess Istvánné elvtárs, az MNDSZ főtitkára sajtóértekezlet keretében szá­­molt be a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége III. országos kongresszu­sának előkészületeiről. A kongresszus május 24-én és 25-én lesz az Ország­házban. Hatszáz küldött, harmincöt külföldi vendég vesz részt a kongresz­­szuson, a többi között a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, a népi demokráciák és több nyugati or­szág nőszervezeteinek küldöttei. A kongresszust május 23-án este nyit­ják meg ünnepélyesen a Városi Szín­házban. A kétnapos kongresszus — amely megszabja az MNDSZ jövő munkáját — nagyarányú demonstrá­ció lesz a béke mellett. A külföldi vendégek egy része a kongresszus után még egy hétig hazánkban ma­rad és részt vesz a június 1-i gyer­meknapon. Dr. Pikter Emma elvtárs, főorvosnő ezután beszámolt a Bécsben tartott Nemzetközi Gyermekvédelmi Értekez­letről. in» ÁPRILIS 24. CSÜTÖRTÖK A magyar jogászok állást foglaltak a Demokratikus Jogászok Nemzetközi Szövetségének határozatai mellett A Magyar Jogász Szövetség békenagygyűlése A Magyar Jogász Szövetség szerda délután nagygyűlést rendezett a Jo­gászház dísztermében. A nagygyűlé­sen képviseltette magát a budapesti kínai­­nagykövetség is. A dísztermet zsúfolásig megtöltő közönség előtt dr. Molnár Erik elvtárs igazságügy­­miniszter méltatta megnyitó beszédé­ben a Demokratikus Jogászok Nemzet­közi Szövetsége bécsi tanácsülésének jelentőségét. A megnyitó után pergő dobszó kíséretében úttörő-küldöttség vonult be a terembe. Az úttörők kínai nyelven köszöntötték a nagygyűlésen megjelent Sen Csun Zsu elvtársat, a Kínai Népköztársaság Legfelső Bíró­ságának elnökét, a Demokratikus Jo­gászok Nemzetközi Szövetségének el­nökhelyettesét. Ezután dr. Kovács Ist­ván elvtárs, a szövetség főtitkára tar­totta meg beszámolóját a Demokra­tikus Jogászok Nemzetközi Szövetsé­gének bécsi tanácsüléséről, valamint a Koreába küldött nemzetközi vizs­gálóbizottság jelentéséről. Kovács elvtárs ismertette be­számolójában a bécsi tanácsülés napirendi pontjait, amelyek között szerepelt a Magyar Jogász Szövet­­ség beszámolója is »­A demokratikus jogok védelme« címmel. Ezután a bécsi tanácsülés anyagának kiemel­kedő eseményére, a­­Koreába küldött vizsgálóbizottság jelentésére tért át. Részletesen ismertette a bizottság je­lentését az amerikai fegyveres erők Koreában elkövetett bűntetteiről. Ez­­után elmondotta, hogy a koreai vizsgáló bizottság tagjai megrázó részleteket tártak a Demokratikus Jogászok Nem­zetközi Szövetségének bécsi tanács­ülése elé. John Gaster angol ügyvéd m­ondotta: »Őszintén bevallom, hogy kemény szívem van. Meg kell azon­ban mondanom, hogy azok a szörnyű­ségek, amelyeket láttam, feldúlták nyugalmamat.* Befejezésül Kovács elvtárs kiamálta: Ez a jelentés a magyar dolgozó­kat is figyelmezteti, hogy harcol­­niuk kell az imperialisták által elkövetett szörnyűségek ellen. Dr. Kovács István beszámolója után Sen Csun Zsu, a Kínai Népköztársa­ság Legfelső Bíróságának elnöke, ai Demokratikus Jogászok Nemzetközi Szövetségének elnökhelyettese szólaít fel. Felszólalásában hangsúlyozta: A De­mokratikus Jogászok Nemzetközi Szö­vetségének bécsi tanácsülése egy-'­öntetűen elfogadta azt a jelentést, amelyet a Koreába küldött bizottság Brandweiner osztrák delegátus veze­tésével előterjesztett. Elhatározta,­­hogy széles körben ismerteti a jelentést, hogy a világ népei megismerjék az amerikai kormány baktériumhadviselé­­sét. Ezeket a bűncselekményeket az egész világnak ismernie kell. A tanácsülés felhívja a szövetség min­den országos tagozatát és a világ minden jogászát, hogy egyöntetűen ítélje el az amerikaiak baktériumhábo­rúját és hasson oda, hogy az haladék­talanul megszűnjék. Sen Csun Zsu felszólalása után is­mertették a Demokratikus Jogászok Nemzetközi Szövetségének a bécsi ta­nácsülésen hozott határozatait, vala­mint az ENSZ biztonsági tanácsához és leszerelési bizottságaihoz intézett felhívásait. A nagygyűlés részvevői állást foglaltak a határozatok mellett. A nagygyűlés Molnár Er­­k elvtárs, igazságügyminisz­ter zárószavával ért véget. A Jogász Szövetség fogadása a kínai jogászküldöttség tiszteletére A Magyar Jogász Szövetség szerda délután fogadást adott a hazánkban tartózkodó kínai jogászküldöttség tiszteletére. A fogadáson dr. Kovács István elvtárs, a szövetség főtitkára üdvözölte a kínai vendégeket, akik hosszan elbeszélgettek a magyar jogászok képviselőivel. Sen Csun Zsu, a kínai küldöttség vezetője hang­súlyozta: a világ valamennyi demo­kratikus jogászának kötelessége, hogy teljes erejével közreműködjék a Demo­kratikus Jogászok Nemzetközi Szö­vetsége bécsi tanácsülésén hozott határozatok megvalósításában, ame­lyek a béke védelmét szolgálják. A Szovjetunióban járt zeneművész küldöttség beszámolója tapasztalatairól A Magyar-Szovjet Barátság Hó­napja során a Szovjetunióban ven­dégszerepelt magyar zeneművészek szerda délben a Magyar-Szovjet Társaság központjában beszámoltak a Szovjetunióban tett útjuk élményei­ről, tapasztalatairól. Ujfalussy József elvtárs, a nép­művelési minisztérium zenei osztályá­nak vezetője beszámolt arról a forró, baráti szeretetről, amellyel a szovjet dolgozók a magyar művészeket fo­gadták. A magyar művészek vala­mennyi hangversenyen nagy sikerrel szerepeltek, a szovjet közönség sok alkalommal megismételtette egyes számaikat és fellépéseik nem egyszer váltak a szovjet és a magyar nép baráti találkozásának ünnepi ese­ményeivé. Ujfalussy elvtárs azután Minszkben, az úttörőszékházban tett látogatá­sukról, a szovjet úttörők művészeti köreinek munkájáról és útjuk egyéb tapasztalatairól számolt be. A továbbiakban Sebők György zon­goraművész arról az igen alapos és elmélyült felkészülésről beszélt, amely a szovjet művészek előadásait jellemzi. Korodi András karmester a szovjet zenekarok munkájáról beszélve meg­állapította, hogy rendkívüli élményt jelentett a találkozás a szovjet zene­művészekkel. A szovjet zenekarok magas művészi színvonalának két leg­főbb alapja — mondotta — a munká­hoz való viszony teljesen új formája és a hibátlan szakmai tudás, amellyel a zenekar minden tagja rendelkezik. Befejezésül Korodi András a szovjet operaelőadások tapasztalatait ismer­tette. Munkiahőstett 65 méter magasban Néhány nappal ezelőtt a Budapesti Tűzállóanyaggyár körkemencéje 65 méteres kéményének teteje beomlott. A törmelék egy része a kémény­tisztítóaknába zuhant és ezáltal a tűz forgási sebessége csökkent. A gyengébb tűz mellett a termelés is visszaesett. Az aknát üzem közben nem lehetett tisztítani és a kémény megjavítása is lehetetlennek látszott. Egyetlen megoldásnak csak a kémény ledöntése és új kémény építése ígér­­kezett. Az építkezés költsége 250.000 forintot tett volna ki és a gyár le­állása miatt hat hétig nem tudtak volna — kohászatunknak oly fontos — tűzálló téglát termelni Metzger Antal, a 30. számú Építő­ipari Tröszt munkairányítója hősi vállalást tett. Megbeszélte két társá­val, a 63 éves Haász Istvánnal és Tóth Péterrel, hogy a sérült részt lebontják és újra felépítik. Az óriási nehézségek sem akadályozták meg őket vállalkozásuk végrehajtásában, ötvenkét méter magasságban állványt építettek a sérült rész alatt és kalo­dába szorították a kéményt, hogy megakadályozzák a további omlást. Amikor ott elkészültek a munkával, feljebb tették az állványt és így ha­ladtak tovább, mind magasabbra. Tizenhetedikén reggel kezdték a munkát és 21-én délután büszkén jelentették, hogy a nagyját már elvégezték. A ké­­mény hétméteres részét lebontották s most már a felépítésnél tartanak. A kémény javítása azonban egymagá­ban még kevés volt. A tisztítóakná­ból el kellett távolítani a törmeléket, hogy a tűzsebességet felgyorsíthassák. A magasban dolgozók példáján fel­lelkesülve, Tóth Ferenc kemence­­művezető, Domsits Artúr kemence­kihordó és Trunk József kemencerakó a veszély ellenére vállalták az akna megtisztítását. Fogadalmukat valóra váltották és elvégezték az akna­­tisztítást. De nemcsak a kéményjavítók és az aknatisztítók végeztek hősies mun­kát, hanem megállta a helyét a köz­kemence minden dolgozója. A gyen­gébb tűz ellenére is túlteljesítették a naponkénti tervelőirányzatot. Helyzetjelentés a begyűjtési versenyről A begyűjtési minisztérium jelen­tése szerint a hízottsertésbegyűjtés félévi tervét már nagyon sok község teljesítette, sőt számos község a hízottser­tésbegyűjtésben a kétszáz százalékot is túlhaladta, így Győr­retek, Tarnabod, Gyöngyössolymos, Drávaszerdahely, Nagyecsed és Zala­egerszeg. A szabadpiaci forgalomból kizárt Salomvár község is behozta az elmaradását és Sándorfalva után a dolgozó parasztok itt is visszanyerték a szabadpiaci értékesítés jogát. A községek versenyében ismét a Szabolcs megyei Györtelek tört az élre. A bízottsertésbegyűjtésben 286 százaléknál tart, de túlteljesítette fél­évi tervét a többi begyűjtési cikkből is. A járások között továbbra is a mátészalkai járás tartja az első he­lyet. Lendületesen tör előre a máso­dik helyen lévő füzesabonyi járás is

Next