Népszava, 1952. november (80. évfolyam, 257-281. sz.)

1952-11-01 / 257. szám

NÉPSZAVA Levelezőink a november 7-i vállalások teljesítéséről Levelezőinktől naponta érkeznek híradások az Októberi Szocialista Forradalom évfordulójára tett vállalások teljesítéséről. TATABÁNYA XIV-es akna üzemi bizottsági elnöke, Láng János levelében büszkén számol be a bányászok lelkes munkájáról. A dolgozók egymással versenyeznek, ki termel legtöbbet. Tajkov András Kossuth-díjas vájár, üzemük büszkesége jár az élen 167 százalékkal. Ponczos János sztahanovista vájár elhatározta: ebben a versenyben »lehúzza« régi harcostársát, barátját , Tajkovot. 162 százalékos teljesítményével bizonyítja be, hogy méltó versenytársa, Bodó János elvtárs egyelőre harmadik helyen áll, 144 százalékkal. A DUDARI BÁNYAÜZEM DISZ-bizottsági titkára, Kánkuti Ferenc jelenti, hogy üzemükből mind a 24 DISZ-brigád vállalta, terven belül 267.015 tonna szenet adnak a hazának. A vállalások teljesítésében máris kördöly eredményeket érnek el. Az élen a 42-es bánya, Kelemen Miklós DJSZ-csapata halad. A brigád terven felül 50 csillét vállalt és máris ILI csillénél teljesítette felajánlását. Vörös József DJSZ-brigádja elhatározta, hogy elragadja az elsőséget Kelemenéktől. Tervüket október 15-ig 148 százalékra teljesítették. Büszkén jelenti Bánkuti Ferenc elvtárs, hogy a lelkes versenyben megszilárdult a munkafegyelem is. Október első dekódjában még négy fiatal hiányáért igazolatlanul, a második dekádban már egyetlen ilyen eset sem fordult elő. A SZEGEDI FŰTÓHÁZ dolgozói nagy lelkesedéssel készülnek az Októberi Forradalom 35. évfordulójára, amelynek tiszteletére 600 dolgozó tett szocialista vállalást a több és jobb munkára. A verseny élharcosai a kocsijavító műhely dolgozói, akik 1952. évi tervüket október 20-ig befejezték. A Rőder-sozgalom keretében elérték azt, hogy műhelyükben egyetlen száz százalék alatt teljesítő sincs. Márkus Imre sztahanovista lakatos Sári Szilveszter ifjúmunkásnak nyújtott elvtársi segítséget, aki aztán a tapasztalatok felhasználásával az előző 63 százalékos teljesítményét 110 százalékra emelte. Farkas László ifjúmunkás teljesítménye, Bite Mihály segítségével, 98 százalékról 151 százalékra növekedett. Kovács Mihály művezető is tudja a kötelességét. Szakmai tanácsokkal látja el munkatársait, de ugyanakkor felelősségre vonja a mulasztókat, a hanyagokat. A kocsijavítóműhely dolgozói november 7 tiszteletére vállalták, hogy a Shelbikirt-mozgalmat — amelyhez a vasutasnap alkalmával csatlakoztak , tovább növelik. Fogadalmukat valóra váltották és az egy napra tervezett 12 kocsijavítás helyett 15—16 kocsijavítást végeznek el anélkül, hogy a hibás kocsikat műhelybe vontatnák. E mozgalom keretében a vasutasnap óta már 1400 áruval megrakott kocsit javítottak ki. A GANZ VAGONGYAUBÓL írja Szabados elvtárs: »A szocialista munkaverseny egyik lendítője a jó versenynyilvánosság, a vállalt kötelezettségek ellenőrzése. Ott, ahol nem gondoskodnak az eredmények rendszeres ismertetéséről, az élenjáró dolgozók népszerűsítéséről, csökken az érdeklődés a munkaverseny iránt, ellanyhul a versenyszellem. Sajnos, az utóbbi megállandás érvényes a mi üzemünkben, a Ganz Vagongyárban megkötött párosversenyszerződések ellenőrzésére is. Komoly hiba nálunk, hogy az illetékes főosztályok nem törődnek a párosverseny értékelésével és nem biztosítják a versenynyilvánosságot. A gyártási ágak megelégszenek a párosversenyzők számának közlésével, de az eredmények értékeléséről és nyilvánosságra hozataláról megfeledkeznek. Ezek után nem csoda, hogy a november 7 tiszteletére lelt felajánlásokban a párosversenyzők száma csupán 164, míg ezt megelőzőért, a harmadik negyedévben 174 dolgozónk volt párosversenyben. Ezért a visszaesésért a gazdasági vezetőkön kívül üzemünk szakszervezeti funkcionáriusait is felelősség terheli, mert nem segítik kellően a verseny fejlődését. A MAGYAR POSZTÓGYÁRBÓL Kondás József elvtárs arról tudósít, hogy amióta a szövődő üzemrész dolgozói megtették felajánlásukat, állandóan a sztahanovista szint felett teljesítenek. Kiváló munkát végez Ada itt - csak Károlyné kivarró, aki a vállait 207 százalékát jóval takszárnyréta és 255 százalékot teljesít. Nagy Sándorné ilatgép és szövőnő 76,5 száslékos géphatásfokát 80 százalékra emelte. A KŐBÁNYAI TEXTILÜZEMBEN IS nemes versengés indult a többtermelésért. A november 7 tiszteletére tett vállalások szép eredményeirőlszámol be Trieb János levelezőnk. Hatmann Györgyné például állandóan 116 százalékos teljesítményt ér el. Richter Adolmné 102 százalékról 114 százalékra növelte teljesítményét. Az ifjúmunkások közül Pécsi Gyula elvtárs rövid időn belül 87 százalékról 107 százalékra fokozta termelését. Ugyanakkor művezetőiajtfolyamra jár és becsülettel kivetszi a részét a társadalmi munkéból is. A szövődé jó példáját követik a többi üzemrészek is. Az árutisztítóban Zádherer Istvánná 3321, Horváth Tiborné 3262 méteres átlagos teljesítménnyel szerepel a versenytárolást. Az üzem valamennyi dolgozója azon iparkodik, hogy versenyben a Keltex-szel, Aistexttel és a Magyar Pamutiparral, a versenyből győztesen kerüljenek ki. Egy sartszervezeti bizalmi harca a magasabb állattenyésztési eredményekért a tolnaszigeti állami gazdaságban Kajáfti Ferenc a sertéstenyésztők szokszervezeti bizalmija a tolnaszigeti állami gazdaság Liszenko üzemegységében. Munkájának legfontosabb része, hogy a dolgozókat minél magasabb eredmények eléréséhez segítse. Az állatok helyes gondozásán sok múlik. Alapvető feladat a munkarend pontos megtartása, a helyes takarmányelőkészítés és etetés, valamint a tisztaság. Kaján Ferenc az utóbbi kérdést nézte meg először tüzetesen, amikor tavaszázal szakszervezeti bizalmivá választották. A legnagyobb mulasztásokatugyanis a tisztasággal kapcsolatban észlelte. Előfordult, hogy a növendéksertések gondozói sokszor hetente csak egyszer takarították ki a trágyát az istállóból. Általános jelenség volt, hogy az etetővályukat nem minden etetés előtt tisztogatták ki, vagy nem cserélték elég sűrűn az ivóvizet. Kajáni Ferenc elmagyarázta a sertéstenyésztőknek, mennyire helytelen dolog, ha hetente csak egyszer hordják ki a trágyát az istállóból. Az istállóban napokig bennlevő trágya ugyanis párássá teszi alevegőt, ami nem használ is növendék állatok tüdejének, könnyen megbetegedhetnek és nem lesznek továbbtenyésztésre alkalmasak. Az elégtelen tisztaságnak is része van e sertések hatszázalékos elhullásában. A tisztaságért folytatott felvilágosító munkába bekapcsolta a munkacsapatvezetőket is. Naponta ellenőrizte, hol milyen rend van. Ha valamelyik munkacsapatban rendetlenséget, mulasztást észlelt , azt a munkacsapatot megrótta a faliújságon, sőt bemondatta az illetők nevét a hortgos híradóban is. Hadd szégyenkezzenek az egész gazdaság előtt. Rövid idő alatt számottevő eredményeket ért el a tisztaság megjavításában. Még mindig akadt azonban olyan dolgozó, aki a többszöri figyelmeztetés ellenére sem volt hajlandó eddigi magatartásán változtatni. Ezek közé tartozottéldául Báli János. Neki ugyan beszélettek! Csak legyintett és minden maradt a régiben. Ekkor Kajáni Ferenc gondolt egyet: kezébe vette a talicskát és maga hordta ki Báli János állatai alól a trágyát. Megcsinálta ezt egyszerkétszer és várta, mi lesz az eredmény. A lecke használt. Báli János végül mégsem nézhette tovább, hogy fiatal ember létére az idős Kajáni Ferenc dolgozzék helyette. Most már a Liszenko üzemegység sertésiszállói a legtisztábbaik az egész gazdaságban. Az istállókat hetente nem egyszer, hanem négyszer takarítják ki is kellő alapossággal tisztítják etetés előtt a vályúkat, valamint az etetőtereket. Kajáni Ferenc tudja, nem elég egyszerűen csak a napi munkarendet megtartani. A jó eredmények elérésének másik fontos feltétele az új módszerek elterjesztése, az elavult módszerek újjal helyettesítése. Gyakran felkeresi a brigád vezetőjét vagy a gazdaság főállattenyésztőjét, hogy megbeszélje velük eddigi tapasztalatait és tanácsukat kérje a munka megjavításához. Négy hónappal ezelőtt például Hosnyánszki István brigádvezető elmondotta neki, mennyire helyes volna a növendéksertések napi négyszeri etetését bevezetni. Kajáni Ferenc elmagyaráztatta magának a brigádvezetővel, miért fontos ez a módszer. Milyen időközökben célszerű ezt elvégezni, hogyan kell a takarmányt előkészíteni. Majd röpgyelesen hívta fel dolgozótársai figyelmét az új módszer bevezetésének jelentőségére. A sertéstébvesztők közül azonban többen - Végh József és Hosnyánszki József például -- azon a véleményen voltak, hogy a négyszeri etetés semmi egyebet nem jelent, mint munkatöbbletet. Kajári Ferenc azonban azt mondotta: »Ne higgyétek, hogy rosszat akarok nektek. Én magam látok elsőnek az új módszer bevezetéséhez.« Rövidesen megkezdte az új módszer alkalmazását, méghozzá egy elég gyenge összetételű sertésfalkával. Munkacsapatának az új módszer szerint készítette el a takarmányt. Hogy az állatok könnyebben emészthessék meg az ereséget, etetés előtt forró vízzel puhították meg az abrakot. A többszöri etetéstől és a jól előkészített takarmánytól gyorsan növekedtek a sertések. A daraértékesítési normát már az első hónapban hat százalékkal túlteljesítették. A jól előkészített takarmány is hozzájárult ahhoz, hogy kevesebb állat kapott gyomor- és bélgyulladást, így két százalékkal csökkent az elhajlási százalék is. Az eredmények láttán a Siszenko üzemegység valamennyi sertésgondozója vállalta a négyszeri etetést és úgy készítették elő a takarmányt, mint Kajáni Ferencék. Az új módszer szerinti munka azonban nemcsak a Liszenko üzemegységben vert gyökeret. A Liszenko üzemegység példája nyomán a tolnaszigeti állami gazdaság valamennyi üzemegységének sertéstenyésztői átvették ezt a hasznos módszert. Az állattenyésztésről szóló nagyjelentőségű minisztertanácsi határozat megjelenése után Kajáni Ferenc öszszeívta az üzemegység sertéstenyésztőit. Részletesen tanulmányozták a határozatot, különösen a sertéstenyésztésről szóló részt. Megállapították, hogy a határozatban megjelölt bevált, jó módszerek közül ők már sokat eddig is sikerrel alkalmaztak. Ugyanakkor azt is leszögezték, hogy ahatározatban számos olyan új módszer van, amelyet helyes volna bevezetni. Elhatározták például hogy ezentúl élesztősített takarmányt etetnek. Ezzel is segítik az állatok gyorsabb növekedését. Kajáni Ferenc szakszervezeti bizalmi azt is megbeszélte a dolgozókkal, milyen vállalásokat tesznek az állattenyésztési határozat porztjainak mielőbbi megvalósítására. Így a növendéksertéseknél például vállalták, hogy 22 százalékról 25 százalékra emelik a daraértékesítést. Az egyes éltetők kanászai kötelezettségvállalást tettek, hogy az előírt 504 malac helyett 530 malacot választanak el. A szakszervezeti bizalmi gondoskodott arról is, hogy a vállalások teljesítéséről mindig friss adatok szerepeljenek a faliújságon. Az adatokat mindig a brigádvezetőtől kérte el. A verseny rendszeres értékelése is serkentette az állattenyésztőket a jobb munkára. Nemrégen kikerült a táblára, hogy az I-es ellető kanászai becsülettel teljesítették vállalásukat, mert 530 választási malac helyett 500 darabot adtak el a növendékgortdozókmaik, így harcot Kajáni Ferenc szakszervezeti bizalmi a magasabb állattenyésztési eredmények eléréséért, az állattenyésztési határozat megvalósításáért. Munkájára jellemző, hogy nemcsak az állami gazdaságban tekinti szívügyének hasznos módszerek elterjesztését. Kajáni Ferenc és brigádvezetője, Bosnyánszki István egy faluba valók, Faddra. Gyakran ellátogatnak együtt az Új élet tszcs-re, elmondják bevált tapasztalataikat a tszcs sertéstenyésztőinek, így akarják elérni, hogy a faddigi élet tszés is sikerrel teljesítse a párt és a minisztertanács állattenyésztési határozatában előírt feladatokat. Varga Nándor V . A MŰSZAKI ÉS TERMÉSZETTUDOMÁNYOS EGYESÜLETEK SZÖVETSÉGE, a könnyűipari, a közlekedésügyi minisztérium és az üzemi Tervgazdasági és Szervezési Tudományos Egyesület, az Országos Tervhivatal, a kohó- és gépipari, a középgépipari, a bánya- és energiaügyi minisztérium közreműködésével kiírt üzemszervezési pályázatot, az ipari vállalatok üzemos termelésének megszervezése, valamit az ipari vállalatok termelési kapacitásának vizsgálata és tervezési módszerei tárgykörökből meghosszabbították. A meghosszabbított határidő 1952. november 16 (hétfő) déli 12 óra. A beküldési határidő meghosszabbításával a pályázati feltételek nem változnak. A pályázatokat továbbra is »Ute, viszalayutca«,« címre kell küldeni jeligésen. 2 •'1652 NOVEMBER t, SZOMBAT Mi <»■■■■11 l III iihwht—----------------------------------------- A minisztertanács ülése A minisztertanács péntek délelőtt Rákosi Mátyás elvtárs elnökletével ülést tartott. Rákosi Mátyás elvtárs beszámolt a magyar kormányküldöttségnek a Német Demokratikus Köztársaságban tett látogatásáról. Aláhúzta, hogy a kormányküldöttséget a baráti Németország kormánya és népe meleg fogadtatásban részesítette. A látogatás jelentős mértékben hozzájárult a két ország kapcsolatainak elmélyítéséhez, a magyar-német barátság megszilárdításához. A minisztertanács a minisztertanács elnökének beszámolóját tudomásul vette. A minisztertanács ezután folyó ügyeket tárgyalt. (MTI) Fel munkára, újító elvtársak! Üzemi feltalálók és észszerűsítők tervei a nehéz és munkaigényes folyamatok gépesítésére A Trud október 26-i számában négy moszkvai Sztálin-díias síttárait és észszerűsíte alábbi felhívását közli: A XIX. pártkongresszus határozatai, szeretett vezérünk és tanítóink, Sztálin elvtárs útmutatásai programmód jelentenek a szovjet emberek számára a kommunizmus építésének új sikereiért vívott harcban. Szocialista hazánk újabb gazdasági és kulturális fellendülés felé halad. A szocialista termelés növelésének gyors ütemét a népgazdaság valamennyi ágában a legújabb technika bevezetése teszi alapvetően lehetővé. Az új ötéves terv a technikai haladás ötéves terve. Az a feladat áll előttünk, hogy alapjában, véve befejezzük mind az iparban, mind pedig az építkezésben a nehéz és munkaigényes folyamatok gépesítését, széles körben alkalmazzuk az autotratikus gyártást, javítsuk a technológiát és a munkamódszereket. Az ötödik ötéves terv új távlatokat nyit előttünk. Ezek a távlatok arra ösztönöznek bennünket, hogy dolgozzunk , dolgozzunk lankadatlanul, merészen, hogy fáradhatatlanul tökéletesítsük a technikát és lendítsük előre minden erőnkkel, minden eszközzel hazánk javára. Pártunk, kormányunk, Sztálin elvtárs a lehető legnagyobb mértékben támogatja és ösztönzi a termelésújítókat hazafias munkájukban és kezdeményezéseikban, határozott irányt ad a feltalálók és észszerűsítők munkájának. A XIX. pártkongresszus irányelvei megkövetelik, hogy »fokozzék a mérnökök, technikusok, munkások és kolhozparasztok soraiból kikerülő feltalálók és észszerűsítők tömegmozgalmát, mely a termelés technikai tökéletesítéséért és kibővítéséért, a mindenoldalú gépesítésért, a munkafeltételek további megkönnyítéséért és még egészségesebbé tételéért folyik. A kongresszusnak ezek az útmutatásai konkrét mukaprogrammot jelentenek a feltalálók és az észszerűsítők számára. Most tehát: munkára fel! Véleményünk szerint azzal kell kezdeni, hogy összeállítjuk az észszerűsítők és feltalálók alkotó munkájának terveit a nehéz és munkaigényes termelőfolyamatok gépesítésére és automatizálására. Ilyen terveket minden üzemben, minden gyárban, minden bányában, villanyerőműnél és építkezésen ki kell dolgozni! Mi ezeknek a terveknek az értelme és gyakorlati jelentősége? Az, hogy a termelést újítók figyelmét azokra a munkaszakaszokra irányítják, ahol még mindig kézi erővel dolgoznak, különösen pedig azokra, ahol nehéz és munkaigényes a termelőfolyaat, ahol alig vagy egyáltalában nem gépesítették meg a segédmunkálatokat. Még sok nálunk az ilyen munkaszakasz. És éppen azért, mert azokban kézi erővel folyik a munka, a más munkaszakaszokon alkalmazott magastermelékenységű gépezetek hatásfoka is csökken, fékeződik a munka terttelékenységének emelkedése és a termelés általános fellendülése. Ha majd valamennyi feltaláló és észszerűsítő tudja, hogy elsősorban mely munkaszakaszok gépesítésével kell foglalkoznia, ha majd tudja, hogy mi életfontosságú a termelés számára, akkor munkája igazán értékes lesz az állam számára. Persze, a hivatalszobák falai között nem lehet az alkotómunka terveit kidolgozni. Ezek a tervek csak akkor lehetnek az alkotómunka igazi tervei, ha megtestesül bennük az üzem egészmunkáskollektívájának és műszaki vezetőségének minden erőfeszítése. Figyelmesen tanulmányozni kell valamennyi munkaműveletet, valamennyi technológiai folyamatot. Nem szabad figyelmen kívül hagyni egyetlen olyan munkaműveletet, egyetlen olyan munkaszakaszt sem, amely megköveteli a feltalálók és az észszerűsítők közreműködését. A tervben figyelembe kell venni a sztahanovisták tapasztalatait, a termelés fontos követelményeit. A tervek összeállításánál ne számítsunk arra, hogy a munka megkönnyítését, termelékenységének fokozását szolgáló valamennyi gépezetet kívülről kapjuk. Éppen arról van szó, hogy sok fontos problémát az üzemek saját erőivel, a belső tartalékok felhasználásával, a lehető legkevesebb költséggel és magas műszaki színvonalon tell megoldani. Ipari termelésünk tapasztalatai, részben pedig saját tapasztalataink bizonyítják, hogy mindez teljes mértékben megvalósítható. Nálunk, a Moszkvai Késtiértefém Kombinátban feltaláló és észszerűsítő komplexbrigádunk már a háború utáni első ötéves terv évei során megalakult. A brigád minden erejét a termelés gépesítésének és automatizálásának, a technológia tökéletesítésének szentelte. 1948 óta, működésünk első pillanatától több olyan javaslatot dolgoztunk ki és terjesztettünk elő, amelyek bevezetése sok millió rubel megtakarítást eredményezett az állam számára. Lehetővé tették a keményfémsajtolás és Zsugorítás, valamint a tőrlés munkaigényes termelőfolyamatainak automatizálását és gépesítését. Nemrégen olyan javaslatot terjesztettünk elő, amelynek megvalósítása a termelés egyik technológiai folyamatának jelentős tökéletesítését eredményezi. A tökéletesítés révén néhány tucat munkaműveletet egyetlen művelettel pótoltunk és rendkívül jelentős megtakarítást értünk el. Brigádunk most dolgozza ki a kaliberezés (méretezés) és a kerítényfémlemezek kiigazításának módszereit, valamint az új módszer szerint végzett munkához szükséges automatagép szerkezetét. Brigádunk kollektívája azzal felelt a XIX. pártkongresszus határozataira, hogy kidolgozta további alkotómunkájának tervét és a következő szocialista kötelezettségvállalást tette: 1. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulójára két új javaslatot terjesztünk elő. 2. Felállítjuk és kipróbáljuk az öt hidraulikus automata sajtológépét. 3. 1953. január 1-ig felszereljük az keritértgfémgyártás technológiai folyamatának tökéletesítését szolgáló kísérleti berendezést. 4. 1953-ban legalább évi egymillió rubel megtakarítást eredményező javaslatokat vezetünk be. 5. Az ötéves terv folyamán automatizáljuk a kemányfémkészítméryek tisztítását és csomagolását. Kötelezettségvállalásaink között van olyan pont is, amely előírja, hogy a munkások és a fiatal szakemberek köréből bővítjük a kombinát feltalálóinak és észszerűsítőinek kollektíváját. Minden feltalálót és észszerűsítőt felhívunk, hogy kövesse példánkat. Ennek hatalmas jelentősége lesz a XIX. pártkongresszus által kitűzött és a feltalálók és észszerűsítők tömegmozgalmainak fellendítésére irányuló feladatok eredményes végrehajtásában. Minden gyárben sok tehetséges munkás dolgozik, de távolról sem foglalkoznak Valamennyien észszerűsítésekkel és találmányokkal. Segítenünk kell őket, hogy a termelési újítók soraiba lépjenek és átadják tapasztalataikat. Bármely munkás, mérnök, technikus, a népgazdaság bármely dolgozója lehet feltaláló és észszerűsítő. Véleményünk szerint valamennyi fel-találónak és észszerűsítőnek konkrét munkatervet kell kidolgoznia, szocialista munkafelajánlást kell tennie. Az üzemvezetőségek és a szakszervezetek nyújtsanak aktív, gyakorlati támogatást a feltalálóknak és az észszerűsítőknek az értékes javaslatok megvalósításában, a haladó szellemű műszaki eszmék kidolgozásában. Valamennyi feltaláló és észszerűsítő kapcsolódjék be tevékenyen abba a dicsőséges harcba, amely az ötödik ötéves terv teljesítéséért, a további műszaki fejlődésért, a kommunista építés új sikereiért folyik. V. Kuzrtyecov, N. Jakovlev, K. Dmitrijev, A. Cserozubov a Moszkvai Keményfém Kombinát feltaláló és észszerűsítő komplexbrigádjának .Sztálin-díjas tagjai