Népszava, 1953. szeptember (81. évfolyam, 204-229. sz.)

1953-09-11 / 213. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! Kim Ir Szen elvtárs vezetésével Moszkvába érkezett a koreai kormányküldöttség A m­inisztertanács határozatai a dolgozó parasztságnak nyújtandó újabb kedvezményekről 81. ÉVFOLYAM, 213. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1953. SZEPTEMBER 11. PÉNTEK Gyors, jó őszi munka — a falu dolgozóinak válasza Falvaink a párt és a kormány ár­leszállítási határozatának megjele­nése óta a tervezgetések és a lázas munka színhelyévé váltak. Az ál­lami gazdaságok dolgozói, gépállo­mási traktorosok, tsz-tagok és egyé­nileg gazdálkodó parasztok napokkal, hónapokkal közelebbinek látják már egyéni céljaik megvalósulását, csa­ládjuk kívánságainak teljesítését. Nem csoda, hiszen az évi 1500 mil­lió forint értékű megtakarításból — amennyit az árleszállítás juttat a dolgozó népnek — jócskán kapnak a falu dolgozói is. Nem kis örömmel töltötte el a dolgozó parasztságot, hogy olcsóbb lett az építőanyag, a varrógép, az asztali tűzhely, a bútor, a cipő és a ruhanemű. Malik István, az albertirsai gépállomás traktorosa a határozat megjelenése után kiszá­mította, hogy az árleszállítások ered­ményeként egy hónappal előbb fel­építheti a házát s ennyivel előbb be­költözhet családjával az új otthonba. A jó hír keltette lelkes hangulatában nagy munkakedvvel dolgozott, úgy­hogy az éjszakai műszakban mintegy kétszeresére teljesítette normáját. Malik Istvánhoz hasonlóan a falusi dolgozók ezrei határozták el, hogy a párt és az állam gondoskodására további jó munkával, a terméshoza­mok növelésével válaszolnak. Nagy feladat vár most a mező­­gazdasági dolgozókra. Az őszi mun­kák sikeres elvégzése áll előttük, hogy ezzel lerakják a jövő évi gazdag termés alapját. Csak abban az állami gazdaságban, gépállomá­son, termelőszövetkezetben és annak az egyéni gazdának a portáján mond­hatják el nyugodtan, hogy »mindent megtettünk«, ahol jó időben, meg­felelő minőségben végzik el a szán­tást, a föld trágyázását, a vetést és a kapásnövények betakarítását. Az ország számos helyén a MEDOSZ- szervek kezdeményezésére lelkes verseny indult az őszi munkák mielőbbi teljesítésére. A gorzsai állami gazdaság dolgozói két nappal az árleszállítás megjelenése után megfogadták, hogy határidő előtt befejezik az összes őszi munkákat és következetesen alkalmazzák a fejlett agrotechnikai módszereket. Agronómusok, gépészek és más mezőgazdasági szakemberek százai kapcsolódnak be a versenybe. Tudá­suk legjavát adják és széles körben terjesztik az új módszereket: a ke­resztsoros vetést, az előhántós eke alkalmazását. Oktatják a traktoroso­kat és a növénytermelő brigádokat, hogy miként harcoljanak a korszerű agrotechnika alkalmazásával az el­következendő esztendő bőséges ara­tásáért. Elmondják, hogy a jól meg­­trágyázott föld szántása és a vetés most a legsürgősebb tennivaló. Ha nem késlekednek és kellő időben végzik el ezeket a feladatokat, akkor jövőre az ideinél is gazdagabb, acé­losabb búza terem, még több lesz a dolgozó nép kenyere. Az egyé­nileg dolgozó parasztok közül is egyre többen lépnek az új, a haladó agrotechnikát alkalmazók táborába. Idős Barczi Antal andornaktájai dolgozó paraszt az őszi munkát — szántást, vetést, szőlője gondozását — az agrotechnikai követelmények­nek megfelelően végzi. De nem elég­szik meg a saját eredményeivel, ha­nem egyik szomszéd után a másik­nak magyarázza meg, miért is elő­nyös, ha új módszerrel dolgoznak. A falusi szakszervezeti bizottsá­gok — MEDOSZ, KPDSZ, Köz­­alkalmazottak — feladata, hogy fel­szítsák a versengés lángját a gépállo­másokon, az állami gazdaságokban és a termelőszövetkezetekben, a falu egész dolgozó népében. A szakszer­vezeti bizottságok a verseny szerve­zésében, a jó módszerek terjesztésé­ben felettébb hatásos segítséget nyújthatnak az őszi munkák teljes sikeréhez. A gépállomások például az idén minden eddiginél nagyobb feladatot kaptak. Hiszen már az egyénileg gazdálkodó parasztok föld­jei jelentős területét is géppel mű­velik meg. Éppen ezért különösen jelentős a felelősségük a termés­hozamok növelésében, az életszín­vonal további emelésében. A szak­­szervezeti aktivisták a tagság köré­ben végzett jó felvilágosító munká­val elérhetik, hogy minden gép dol­gozzék és ahol csak mód van rá, be­vezessék a kétműszakos munkát. Magyarázzák meg a traktorosoknak, ha éjjel-nappal végzik a szántást, hamarabb kerül a földbe a mag, dú­­sabb lesz a jövő évi termés. A szak­­szervezeti aktivisták bírálják meg a munka minőségét, mutassanak rá a jó módszerekre és hozzák felszínre a dolgozók kezdeményezéseit, mert ez előrelendíti a versenyt, meggyor­sítja az őszi munkákat. Helytelen az, ami a nagybereki állami gazda­ságban történik. Itt a dolgozók hiába javasolnak bármit a munka megjavítására, ez legtöbbször el sem jut a szakszervezeti és gazdasági vezetőkhöz. Az őszi munkákban a bizalmiak, aktivisták járjanak az élen, lássák maguk előtt mindig nagyszerű eredményeinket és további céljainkat. A közvetlen környezet ezernyi példája segíti felvilágosító munkájukat és megvilágítja: érde­mes jobban dolgozni. Fűtse őket az a lelkesedés, amely most oly ma­gasra csapott a párt és a kormány határozata nyomán. Az őszi szántás­ vetés munkaver­senye azonban csak akkor lesz tel­jes, ha ezzel egyidőben lezajlik a ka­pásnövények betakarítása is. Minél gyorsabb a betakarítás, annál hama­rabb válik lehetővé a szántóföldek megfelelő előkészítése a következő esztendőre. Ez azután ismét több ke­nyeret, több zsírt, több húst juttat majd a dolgozó nép asztalára falun és városban egyaránt. Terjesszék ki a versenyt az őszi munkák mellett a betakarításra is. A tanácsok szak­­szervezeti bizottságai példát vehet­nek a mosonmagyaróvári tanácstól, amelynek munkatársai lelkes tevé­kenységükkel nagyszerűen meggyor­sították az őszi betakarítást. Az idén gazdag termést várunk a kapásnövényekből is. Szinte lépten­­nyomon láthatunk olyan kukorica­szárat, amelyen három, de még négy cső is büszkélkedik. A gazdák öröm­mel vágják kapájukat a burgonya­­földbe, mert a tövek alól dúsan for­dul ki a szépen fejlett, egészséges burgonya. Az a feladat, hogy a bő termést gondosan takarítsuk be! Ne menjen veszendőbe egyetlen szem se, kerüljön mind a dolgozó nép magtá­rába. És a gyors betakarítással egy­időben lásson minden állami gazda­ság és termelőszövetkezet, minden egyéni gazda a sertések hizlalásá­hoz, az aprójószág és más állatok fo­kozott táplálásához. A több kukorica ugyanis több sertést és szarvasmar­hát is jelent, a több sertés pedig a bőségesebb zsír- és húsellátást ve­títi előre. Ha a falu dolgozói húsból és zsírból is többet juttatnak az or­szágnak, közelebb hozzák annak a lehetőségét, hogy az állam ezekkel is, olcsóbban lássa el a dolgozókat. A gyors és kármentes betakarítás párosuljon az állam iránti kötele­zettségek lelkiismeretes teljesítésé­vel. Tanácsaink úgy dolgozzanak, hogy a gabonabegyűjtéshez hason­lóan gyorsan, hiánytalanul lebonyo­lódjék az őszi kapások begyűjtése is. A tanácsok végezzenek jó felvilágo­sító munkát a szakszervezeti bizott­ságok segítségével, hogy minél több termelőszövetkezet és egyénileg dol­gozó parasztember vigye szabad­piacra feleslegét az állami kötelezett­ségek teljesítése után, már a kapás­növények betakarításának másnap­ján. Ösztönözze a falu dolgozóit jobb munkára a minisztertanácsnak a ter­melési szerződések rendezéséről, a növénytermelőknek adott további kedvezményekről szóló legújabb ha­tározata is. Az előttünk álló mezőgazdasági feladatok alapos, fegyelmezett, ke­mény munkát kívánnak. Időben, gyorsan kell elvégezni a szántást és a vetést, a kapások betakarítását és begyűjtését. Nagy a feladat, de még hatalmasabb az elérhető eredmény: a bő termés, a dolgozó nép életszín­vonalának további fokozott emelése. Az állami gazdaságok és gépállomá­sok dolgozóiban, a termelőszövetke­zeti tagokban, valamint az egyénileg gazdálkodó parasztokban hatalmas­­munkakedv és lendület él, szerte az országban jókedvvel, az eddiginél is nagyobb bizakodással végzik mun­kájukat és tekintenek jövőnk elé. Ezt a lendületet és munkaakaratot állítják a szakszervezeti aktivisták az őszi munkák szolgálatába a dol­gozó nép életszínvonalának emelése érdekében. Hatalmas erő az, amelyet a falu dolgozó népe képvisel. A szak­­szervezeti aktivisták versenyszer­vező és felvilágosító munkájukkal növelték ezt az erőt­ az egész­ dolgozó­­ nép üdvére. - ­ Automata­ telefonközpont épül Komlón Első szocialista bányavárosunk, Komló olyan hatalmas ütemben fej­lődik, hogy az ebben az évben léte­sített távbeszélő központ már elégte­lennek bizonyult. A pécsi posta mű­szaki dolgozói Kökönyösön kisegítő telefonközpontot létesítettek a tele­fonszolgáltatás megjavítására. De már ez sem felel meg céljának és ezért nyolcszáz állomás kapcsolá­sára alkalmas távbeszélő főközpon­tot építenek még ebben az évben, jövőre pedig korszerű automata­telefonközpont épül Komlón. „Kérdezz — felelek”-est Soroksáron ■Érdekes »Kérdezz — felelek«-estet rendeztek szerdán Soroksáron, a Dó­zsa György Kultúrotthonban. Röplapok kivtik fel a dolgozók figyelmét arra, hogy akinek Soroksáron panasza van az adóhivatalra, jöjjön el erre az estre. A kultúrotthon nagyterme meg is telt zsúfolásig. A terem nagy asztalánál adókönyvekkel felfegyverkezve a XX. kerületi tanács végrehajtó bizottsága pénzügyi osztályának dolgozni ültek, akik azért jöttek el, hogy orvosolják a jogos panaszokat és megjavítsák az adóhivatal munkáját. Pataki Ferenc 78 éves édesapja ne­vében tett panaszt, aki hét gyermeket nevelt fel, mégis gyermektelenségi adót vetettek ki rá. A helytelenül kivetett gyermektelenségi adó miatt többen is felszólaltak. Sok szó esett a juttatott házakról. Soroksáron a felszabadulás után kiosz­ HAZÁNK ÉLETÉBŐL let, amely 1951-től­­visszamenőleg törti a hátralékokat. A törlesztés 1953. január 1-én kezdődik és 15 évig tart. Több házadó, hagyatéki, jövedelmi adóügyet nyomban megtárgyaltak és a jogos panasz alapján az adót le­szállították. A késő esti órákba nyújt az adó­panaszok megtárgyalása. Szeptember 20-án újabb »Kérdezz — felelek«-estet rendeznek, amelyen a begyűjtéssel kapcsolatos kérdéseket beszélik meg. Új, olcsó eljárás a szikes földek megjavítására A felszabadulás óta harc folyik az Alföld szikes területeinek megjaví­tásáért. A tervszerű munka nyomán évről évre több ezer hold terméket­len terület válik termőfölddé. Sok ezer hold olyan szikes terület van azonban, amelynek a megjavítása eddig nagyon költséges volt. A Sze­gedi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet kutatói az ilyen szikes földek meg­javítására kevesebb költséget igénylő új eljárást dolgoztak ki. A talajjavításra lignitport , tehát olyan anyagot használnak fel, amely szinte korlátlanul áll rendelkezé­sünkre és eddig semmire sem hasz­náltunk. A talajjavítás módszere egyszerű. Megfelelő mennyiségű lignitport szórnak szét és szántanak be a ta­lajba. Ez egyrészt megjavítja a ta­laj szerkezetét, másrészt az elbom­­láskor keletkező vegyianyagok ked­vezően befolyásolják a talaj termő­­képességét. Különösen az öntözött területeken kiválóak az eredmények. A szúnyogi szivattyútelep mentén húzódó kopár legelőkön a lignitporos talajjavítás után például 30—40 má­zsás szénatermést takarítottak be. A soltszentimrei kísérleti telepen pedig holdanként 24 mázsás rizstermést értek el olyan földön, ahol azelőtt a fű sem nőtt meg. A lignitporos ta­lajjavítással az idén mintegy 3000 hold szikest javítanak meg. Korszerű háztartási gépek A pápai Elekthermax-gyár fel­készült a háztartási mosógép gyár­tására. A terv szerint ebből a cikk­ből még ebben az évben ötszáz da­rab kerül forgalomba. Magyarorszá­gon még sohasem gyártottak ilyen gépet. Az első prototípus terveit nemrégen készítették el a Villamos Forgógép Tervező Irodában. A gép egy-másfél óra alatt annyi fehérne­műt mos ki, amennyire egy négy­tagú családnak hetenként szüksége van, húsz fillérrel olcsóbb a cukrászsütemény az árleszállítás óta. Sok húsz fillér sokra megy. Mert a kis Marika bizony nagy fogyasztója a finom süteménynek Szodorai István, az RM Kossuth-díjas esztergályosa 720 forintot keresett négy nap alatt Szodorai István, az RM Kossuth­­díjas esztergályosa a lyukasztó szer­számok megmunkálásánál prizmás késtartót szerelt fel, a menetvágást pedig 900-as fordulatszámmal vé­gezte el. Napi teljesítményét 450 százalékra növelte, ezt a szintet az­óta is tartja és négy napi keresete 720 forint. Elhatározta, hogy versenyre hívja Porubszky Lajos és Zsumbera Ernő elvtársakat. Szodorai István levelet is írt a győri Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyár két kiváló esz­tergályosának. A levélben vállalta, hogy átlagteljesítményét selejtmen­­tes munkával 450 százalékról 500 százalékra emeli. Három dolgozó­társának, Gáncs Sándornak, Papp Irmának és Szodorai Antalnak úgy adja át munkamódszerét, hogy tel­jesítményük 20 százalékkal emel­kedjék, emellett Szodorai Antal if­júmunkás három hónapon be­lül elérje a sztahanovista szintet. A borsodnádasdi Vincze hengerészbrigád szerdai eredménye: 145,5 százalék A borsodnádasdi hengerészek ver­senyében Béta Lajos­ Sztahanovista brigádja vezet, de szorosan mögötte halad Vincze Imre brigádja. Szer­dán Vinczéék vastagméretű lemeze­ket hengereltek. A brigád elhatá­rozta, hogy negyedévi tervét nem az eredetileg vállalt négy, hanem hét nappal előbb fejezi be. Eddig négy nap az előnyük. Szerdán a Vincze­­brigád egyenletes hengerléssel, jó anyagellátással és kollektív mun­kával napi tervét 145,5 százalékra teljesítette és megelőzte nagy ver­senytársát, a Bóta-brigádot, amely ezen a napon csak 120,8 százalékot ért el. Hatási árelőleget évekre beosztva kell törleszteni. Ekörül sok baj van. A ház értékét nagyon sokszor helytelenül ál­lapították meg. Kiderült,­ hogy a­ ma­gas árelőleget sokan nem tudják fi­zetni. A hátralék évről évre nőtt, volt, aki lemondott a házról, de a tartozás adó formájában csak a nyakán ma­radt. ■ ...... Horváth Sándorné, a pénzügyi osz­tály előadója közölte, hogy ezt a kér­dést aprólékosan megvizsgálták és felterjesztéssel éltek a pénzügyminisz­terhez. Ennek eredménye lett az or­szágos jelentőségű új juttatási rend.­ Ózd tettekkel válaszol (Üzemi tudósítónktól..) Az Ózdi Ko­hászati Üzemek gyárrészlegeiben minden brigád alaposan megtárgyalta a párt és a kormány határozatát az árleszállításról. A brigádok baráti megbeszélései és a röpgyűlések han­gulata egyaránt kifejezte az ózdiak megelégedését, örömét. A röpgyűléseken a nagyszámú fel­szólalás között sokszor hangzott el — különösen az acélműben: a jövő­ben az eddiginél jobban ki kell ven­nünk a részünket az új eredmények kivívásáért folyó küzdelemből. Egye­sek azzal nyugtatgatták lelkiismere­tüket, hogy rossz az anyagellátás, nem kielégítő a kohók nyersvaster­­melése. Az acélmű pártszervezete azonban mozgósította az üzem dol­gozóit, elsősorban a kommunistákat, hogy a valóban nehézkes anyag­­ellátás ellenére — megfelelő hul­ladékkal pótolva a hiányt — feltét­lenül teljesítsék a tervet. Az acélmű dolgozói mindjárt röp­­gyűlésük után hatalmas táblát he­lyeztek el üzemükben a következő fel­irattal: »Mivel válaszol a martin az újabb árleszállításra?!« Kedd reggel méltó válasz érkezett a kérdésre. Ugyanerre a táblára írták fel: »Szep­tember 7-én az ózdi acélmű a ne­hézségek ellenére több mint 107 ton­nával túlteljesítette napi előirányza­tát.A 105,96 százalékos tervteljesíté­­sükkel a harmadik negyedév eddigi legjobb eredményét érték el. A munka lendülete 8-án sem csök­kent. Különösen a XI-es kemencénél vigyáztak arra, hogy az előző napi 113 százalékos tervteljesítést to­vábbra is tartsák. Az elhatározás sikerült is, s ez nagyrészt Várkonyi József­­brigádjának köszönhető. A brigád fejlett technikán alapuló munkája a XI-es kemence e havi tervtúlteljesítését 58 tonnára emelte. Hasonlóan jól dolgoztak a II-es és IV-es kemence brigádjai, különösen Kovács Béla és Jakab József olvasz­tárok, így szeptember 8-án az Ózdi Acélmű túlszárnyalta előző napi rekordját: napi tervét újabb 108 tonnával túlteljesítette. Az árleszállításokat követő harma­dik napon az Ózdi Acélmű újabb 33 tonnás tervtúlteljesítéséről számolt be. A tervtúlteljesítésből különösen a VII-es és a XII-es kemence szta­hanovista brigádjai vették ki részü­ket. A XII-es számú kemencénél Dubinyi Gyula kétszeres sztahano­vista olvasztár Kovács László acél­gyártó segítségével 30 perccel hama­rább készített el egy kényes minő­­ségű acélt, mint ahogyan azt a gra­fikon előírta és ezzel tervteljesítése 111 százalékra növekedett. A VII-es számú kemencénél szolgálatot telje­sítő valamennyi brigád az előírt időn belül csapolt adagot és így lehetővé vált, hogy az éjszakás műszakban terven felül egy teljes adag készül­hessen el. A VII-es számú kemence kollektívájának tervtúlteljesítése ezen a napon meghaladta a 167 szá­zalékot és ez a havi tervben levő előrehaladást 97 tonnára fokozta, ami az üzemben jelenleg a legjobb teljesítménynek számít. Az Ózdi Acélmű sztahanovistáinak példamu­tatása nyomán kibontakozó versen­y vasárnap óta a havi tervteljesítés számait ugrásszerűen, csaknem öt százalékkal javította meg. A nagyolvasztómű is még hátra van a válasszal.

Next