Népszava, 1953. szeptember (81. évfolyam, 204-229. sz.)

1953-09-12 / 214. szám

1953. SZEPTEMBER 12. SZOMBAT 3 Ma kezdődik a Tudományos Munkások Világszövetségének közgyűlése Budapestre érkezett Joliot­ Curie, a szovjet tudósküldöttség és számos más külföldi tudós Péntek reggel A. I. Oparin aka­démikus, a Tudományos Munkások Világszövetségének alelnöke veze­tésével szovjet küldöttség érkezett hazánkba a Tudományos Munkások Világszövetségének III. közgyűlésére. A küldöttség tagjai: V. P. Nyikityin akadémikus, I. N. Lebegyev, a Kul­turális Dolgozók Szakszervezete köz­ponti bizottságának elnöke, Sz. J. Junuszov, az Üzbég Tudományos Akadémia alelnöke, A. F. Alabisev professzor, a Leningrádi Műszaki Egyetem igazgatója, L. I. Kuharenko, a közgazdasági tudományok dok­tora, a kievi Állami Egyetem politi­kai gazdaságtani tanszékének do­cense, O. J. Alekszandrov és D. D. Muravjov, a Szovjetunió Szakszer­vezetei Központi Tanácsának képvi­selői. Péntek délelőtt hazánkba érkez­tek: J. G. Crowther angol író, a TMV főtitkára, I. Malek csehszlo­vák akadémikus, a TMV kelet­európai területi irodájának veze­tője, Csou Pei-juan kínai küldött, K. Bratanoff bolgár professzor, D. H. Hall kanadai geofizikus, W. A Wooster angol fizikus, M. Gold­smith angol író, továbbá M. A. De­­gerbol dán zoológus, a Tudományos Munka Védelmére Alakult Társa­ság elnöke. Péntek délben Budapestre érkezett Frédéric Joliot-Curie, a Tudományos Munkások Világszövetségének el­nöke, a Béke Világtanács elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia tisz­teleti tagja. Vele együtt érkezett ha­zánkba J. D. Bernal angol atom­fizikus, a Béke Világtanács tagja, a Magyar Tudományos Akadémia tisz­teleti tagja, Sir Sahib Singh Sokhey indiai orvos-vezérőrnagy, a Béke Világtanács tagja, Leopold Infeld lengyel fizikus, a Béke Világtanács alelnöke, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja, Pierre Riquard francia fizikus, akik szin­tén részt vesznek a TMV közgyűlé­sén. A neves vendégeket Budapestre érkezésükkor a magyar tudományos élet kiváló képviselői fogadták. F. Joliot-Curie ünnepi beszédével kezdődik a tanácskozás A Tudományos Munkások Világ­­szövetségének harmadik közgyűlése szombat délután 18 órakor a Nép­hadsereg Központi Tiszti Háza nyári helyiségében (Vorosilov­ út 34.) megkezdi tanácskozásait. A közgyűlést Osztrovszki György, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia főtitkárának üd­vözlő szavai vezetik be, majd F. Joliot-Curie, a világhírű francia tu­dós, a TMV elnöke ünnepi beszédet mond. A közgyűlés tanácskozásain tudományos életünk kiválóságai, valamint a világ haladó tudósainak több mint negyven képviselője vesz részt. A szombati ünnepélyes meg­nyitó után a Magyar Tudományos Akadémia fogadást ad a külföldi vendégek tiszteletére. Országos érdek az őszi forgalom zavartalansága A szállíttatók felelőssége A nagy őszi szállítási feladatok sikeres lebonyolítása minden üzem, minden dolgozó elsőrendű érdeke. A siker a vasutasok áldozatkész munkája mellett attól is függ, ho­gyan segítik a szállíttató vállalatok a zökkenőmentes forgalmat. Több üzemben megértették a kérdés fon­tosságát, így például a Rákosi Mű­vek gyáregységeiben gondosan ügyelnek a vasúti kocsik gyors ki- és berakodására. Még mindig nagyon sok visszás­ság, nemtörődömség akadályozza azonban a zökkenésmentes őszi vasúti forgalmat. Egyes cukorgyárak — így például a­ sarkadi és az ercsi — elfelejtették, hogy saját folya­matos üzemmenetükhöz is mi­­­lyen fontos az akadálytalan vasúti forgalom. Ugyanakkor, amikor a cukorrépaszállításhoz joggal követe­lik a vasúti kocsik ezreit, a tartály­­kocsik hanyag, kényelmes kezelésé­vel maguk okoznak zavart a vasúti közlekedésben. A MASZOLAJ zala­egerszegi pakura telepén és a nagy­lengyel­ kőolajtelepen hasztalan várnak hétszáz tartálykocsira, mert ezek pakurával megrakodva, a sar­kadi, illetve ercsi cukorgyárban vesztegelnek. A cukorgyárak ahe­lyett, hogy megfelelő hordókról, ciszternákról gondoskodtak volna, a vasút tartálykocsijaiban »tárolják« a pakurát. Egyes észszerűtlen, meggondolat­lan intézkedések is nagy károkat okoznak a vasúti közlekedésben. El­rettentő példa erre a nagybaracskai állami gazdaságban a közelmúltban történt eset. Egy takarmánygabona­szállítmányt a 14 kilométerre fekvő Hercegszántódra akartak juttatni. És mit tettek? Tehergépkocsira rakták a gabonát, elvitték a 16 kilométer távolságra fekvő nagy­baracskai vasútállomásra, ott át­rakták vagonba és úgy irányították onnan 13 kilométer távolságra, Her­cegszántódra. Még mindig gyakoriak az észszerűtlen, keresztbeszállítások is. A TÜKER hetenként több vagon tűzifát küld például Bajára, a bajai erdőgazdaság pedig rendszeresen küldi a fát a TÜKER-nek. Akadályozza a nagy őszi forgalom jó lebonyolítását és ezzel az üzemek zavartalan munkáját az a sok visz­­szásság is, amely a kirakodáshoz szükséges munkaerőkkel kapcsolato­san mutatkozik. Egyes vállalatok a béralapra hivatkozva, nem gondos­kodnak megfelelő kirakodó sze­mélyzetről és észre sem veszik, hogy ezzel más oldalon sokkal na­gyobb károkat okoznak. Nemcsak a vagonvisszatartásból származó köt­bérekről és a forgalom késedelmei­ről van szó, hanem azokról a súlyos károkról is, amelyeket a hozzá nem értő felelőtlen kirakodással gyakran okoznak. A Nagykőrösi Üveggyár­ban például húsz vagon importüve­get nem raktak ki. Végül is kényszer­kirakodás történt, de mert az árut nem szakértő módon kezelték, az üveg egy része összetört és sok ezer forint kár keletkezett. Minden üzem, gyár, vállalat, min­den szállíttató saját érdeke és egy­ben közös, országos érdek, hogy az őszi vasúti forgalom minél zavarta­lanabbá folyjék és minél inkább segítse a termelőmunkát. Több figyelmet az áruk csomagolására A szállíttató és a közlekedési vál­lalatok közös érdeke, hogy a szállí­tásra kerülő küldemények hibátla­nul, sértetlen, csonkítatlan állapot­ban érkezzenek rendeltetési helyükre. Alapvetően fontos ennek érdekében a megfelelő csomagolás, az egyik leg­főbb védelem a szállítás közben be­következő károsodások ellen. Emel­lett természetesen szükséges, hogy a közlekedés dolgozói lelkiismerete­sen, mint magukéval bánjanak a szállított árukkal. A szállíttató és a közlekedési dol­gozók közös harca a kifogástalan árutovábbításért helyenként jó ered­ménnyel folyik. Példamutató csoma­golással segíti a küldemények sértet­len továbbítását a Paksi Konzerv­gyár. Javul a helyzet a Budapesti Konzervgyárban is, ahol a dolgozók megértették e kérdés fontosságát, megtartják a csomagolási és rako­dási előírásokat, sőt új eljárásokat, hasznos újításokat is vezetnek be ezen a területen. Üveges áruk ládába csomagolásánál például eredménye­sen alkalmaznak kukoricaszárból készült védőburkolatot, amely meg­szünteti a rázkódtatásokból eredő tö­rés veszélyét. A sok kényes szállítmányt továb­bító konzervgyárak egy része azon­ban nem fordít kellő gondot a cso­magolásra. Ez a helyzet a Nagy­kőrösi és a Kecskeméti Konzerv­gyárban. Gyakran előfordul, hogy értékes küldeményeiket olyan ládák­ban szállítják, amelyeknek sem az erőssége, sem a mérete nem meg­felelő. Helytelen az is — és az ilyen hibáknak közvetlenül a fogyasztók látják a kárát —, hogy még ma is gyakran szállítanak tető nélküli lá­dákban. Az egyes ládák sarkai emiatt az alattuk levő ládák tartal­mába csúsznak és sorozatosan jelen­tős kárt okoznak az áruban. Nem egyszer előfordul, hogy a ládák fenékrészét csupán néhány szöggel erősítik fel, a ládafenék útközben leválik, a szállított küldemény be­szennyeződik, elfolyik és így tovább. Sok kár származik abból is, hogy az üveges árut lazán helyezik el a lá­dákban , és azután utólag álmél­­kodnak a nagy töréskáron. Egész sor más iparág területéről is említhetnénk példát, ahol ugyan­csak nem fordítanak kellő gondot a lelkiismeretes, biztos csomagolásra. Márpedig a csomagolást a gyártás részeként kell kezelni, még­hozzá fontos részeként, hiszen a lelkiisme­retlen csomagolás a legjobb munkát is tönkreteheti vagy legalább is súlyos kárt okozhat benne. A kifogás­talan csomagolás segít majd abban, hogy a közlekedés dolgozói is lelki­­ismeretesebben, nagyobb felelősség­­érzettel kezeljék szállítás közben a­­ különféle árukat és termékeket. népszava Jó munkánkkal segítjük a párt és a kormány célkitűzéseinek megvalósítását Gyűlések a főváros és a vidék üzemeiben Több üzemünk dolgozói pénteken összegyűltek, megvitatták a kormány- Programm megvalósításával rájuk háruló feladatokat. Mindenütt harcos bíráló szellem nyilvánult meg, a dolgozóknak elszánt akarata, hogy a kor­mány intézkedéseire tettekkel válaszolnak. November 7 Erőmű Minden dolgozó munkája segít a kormányprogramm megvalósításában A November 7 Erőmű dolgozói­nak nagygyűlésén Berki Zoltánnak, az erőmű igazgatójának megnyitója után a dolgozók mondották el véle­ményüket a kormányprogrammról. — Gyakran értem el eddig is 160—200 százalékot, úgy kerestem, mint bármely jól dolgozó férfi — mondotta Papp Tiborné szigetelő munkás. — Az árleszállítás még jobb munkára lelkesít, hiszen tu­dom, hogy az én munkám is segít a kormányprogram­ megvalósulásá­ban. — Hogy tovább emelkedhessen az életszínvonal — jelentette be Biró Béla, az erőmű dolgozója —, elhatá­roztuk: úgy vigyázunk a gépekre, hogy azok hibája miatt minimális legyen az áramkiesés. A takarékos­ság és az egészséges munkakörülmé- Diósgyőri Lenin Kohászati ü­zemet,­­ nyék biztosítására pedig úgy tömít­­jük a kazánokat, hogy egyáltalán ne forduljon elő gázkifúvás. A nagygyűlésen felszólalt Szalai Béla, a Magyar Dolgozók Pártja Po­litikai Bizottságának póttagja, az Or­szágos Tervhivatal elnöke. A többi között beszélt arról is, hogy az ino­­tai dolgozók az idén és a jövő évben 230 lakást, fürdőt, óvodát, sport­telepet s számos üzemi szociális lé­tesítményt kapnak. — A magyar munkásosztály meg­értette — mondotta ezután —, hogy milyen választ kell adnia a kormány intézkedéseire. Tudatában vannak a November 7 erőmű dolgozói: az ő jó munkájukon nem kis mértékben múlik, hogy könnyűipari, élelmiszer­­ipari üzemeink hogyan tudják ter­vüket teljesíteni. Több vassal és acéllal az életszínvonal emeléséért A diósgyőri Lenin Kohászati Üze­mek dolgozóinak nagygyűlésén Valkó Márton, a kohászati művek igazgatója beszámolójában rámuta­tott arra, hogy az elmúlt két hónap­ban a kormányprogramm megvalósí­tásáért a legkeményebben az acél­öntőde dolgozói harcoltak. Az utóbbi két napon a nagyolvasztómű is be­csülettel túlteljesítette napi előirány­zatát. — Fel kell ismernünk — foly­tatta —, hogy a mi gyárunk termé­kei alapvető fontosságúak nép­gazdaságunk egésze számára. Jobb élelmezés nem képzelhető el trak­torok, ekék, arató- és cséplőgépek ezrei nélkül, amelyhez a vasat, az acélt, a hengerelt- és kovácsoltárut mi állítjuk elő. Kósdi Károly acélöntödei brigád­vezető volt az első felszólaló. — A dolgozókról való újabb gon­doskodásra — mondotta — brigá­dom azzal válaszol, hogy nem októ­ber 17-re — mint azt, korábban vál­laltuk —, hanem már szeptember végére befejezzük ez évi tervünket. Terven felül december végére 350 tonna öntvényt készítünk, a selejtet pedig további két százalékkal csök­kentjük. Ezekkel a feltételekkel párosversenyre hívjuk régi verseny­társunkat, a Láncos-brigádot. Baán István főmérnök, a martin­acélmű vezetője bejelentette, hogy az öntőcsarnokban éppen az árle­szállítás közvetlen hatására olyan mozgalom indult, amelynek célja a jó minőségű termelés fokozása. A martinacélmű dolgozói a jövőben döntő szempontként tartják szem előtt a többi együttműködő üzem érdekeit, elsősorban azt, hogyan szolgálják egyenletes, jó munká­jukkal elsősorban a durvahenger­mű, de a többi megmunkáló üzem termelését is. Mekis József, az MDP Központi Vezetőségének tagja figyelmeztette a diósgyőri dolgozókat, hogy amikor előre néznek, nem szabad a múltról sem elfeledkezni. — Emlékezzünk — folytatta —, hogy az első világháború után ki­lenc esztendővel nagy világválság kezdődött. Ezzel szemben nálunk most a második világháború után kilenc esztendővel a dolgozók élet­­színvonalát növelő árleszállítás kö­vetkezett el. — A siker záloga a jövőben is harcos, kemény kiállásunk és köte­lességteljesítésünk. Az ellenség el­len nem egyszerűen fokozni kell a harcot, hanem keményen összeszo­rított ököllel kell vele szembe­szállni. Végül hangsúlyozta, hogy a Lenin Kohászati Művek dolgozói­nak le kell róniük adósságukat és lehetővé kell tenniök, hogy minél több gép, traktor és egyéb termelő­­eszköz készüljön az ipar és a mező­­gazdaság számára. Duna Cipőgyár Jó munkával teljesítjük a tervet A Duna Cipőgyár dolgozóinak gyűlésén Vígh József, az üzemi pártbizottság titkára elmondotta: Duna Cipőgyár új beruházá­sai újabb segítséget adnak a dolgozóknak, hogy életük szebb és könnyebb legyen. Egymillió forintos beruházással 70 kisgyermek részére csecsemőotthon építését kezdik meg. 40.000 forintos költséggel új öltöző és fürdő készül, a 303-as és 304-es kör részére pedig 40.000 forintért új szellőzőberendezést létesítenek. Höfflich Árpádné, a 304-es kör dolgozója volt az első felszólaló. Ke­mény kritikával illette a műszaki ve­zetést. mány leszállítja az árakat, becsület* műszak megindítását határozták el. Ez azonban anyaghiány miatt nem sikerült. Ez nagy kárt jelent nép­ gazdaságunknak, mert exporttervét a gyár nem tudja teljesíteni. A ve­zetőknek elő kellett volna teremte* niök a termeléshez szükséges meny* nyiségű és minőségű anyagot, hogy amit a dolgozók vállaltak, teljesít* hessék is. Egymás után álltak fel a dolgozók. Hozzászólásukban megbírálták a vállalat- és műszaki vezetést Tóth Lajos, Lovas László, Urai Józsefné, Komlódi Sándorné, Munka Sándor, Mázló András és Illés Ilona. Pászti Kálmán főművezető elmon­­dotta, hogy a szabászok tegnap olyan eredményt értek el, amire a gyár történetében még nem volt példa. 70—80 pár helyett 150 párt termeltek. Nagy Miklósné, aki 42 éves korában kezdett dolgozni, kije­lentette: — Harcosan és jókedvűen fog­junk a munkához, ne veszítsük el a fejünket, ha elmaradás mutatkozik. Jó munkával a tervet így is teljesí­­teni fogjuk. Ezután Bognár József bel- és kül­­kereskedelmi miniszter szólalt fel. A Duna Cipőgyár műszaki vezetői jobban szervezzék meg az anyag­­ellátást — mondotta — ez ma harci kérdés, igen nagy utánjárást és erélyt követel. Az illetékes minisz­tériumnál harcolják ki, hogy meg­­felelő helyről kapják az anyagot. — A dolgozók — mondotta — an­­i Beszéde végén a minőség emelésére vak örömére, hogy a párt és a kor- I hívta fel a­­dolgozók figyelmét. Wilhelm Pieek-gyár Új munkamódszerekkel a termelékenység emeléséért A győri Wilhelm Pieck-gyárban Gőgitz Antal, a szakszervezeti bi­zottság elnöke a tervteljesítés szám­adataival mutatott rá, hogy jó mun­kájukkal a gyár dolgozói is hozzá­járultak az árleszállításhoz. Az ered­mények fokozására a dolgozók közül százan és százan tettek újabb mun­kavállalást. Felhívta a figyelmet arra, hogy a munkafegyelem terén még sok javítani való van. A felszólalások során Popper Miksa, aki éjjeliőr a karbantartó üzemnél, sürgette az öregekről való fokozottabb gondoskodást. Porubszky Lajos sztahanovista esztergályos elmondotta, hogy a daruüzemben új munkamódszerek­kel kísérleteznek, hogy emeljék a termelékenységet. Foglalkoznak a gyengébben dolgozókkal, de a szta­hanovisták nem hanyagolják el a saját teljesítményeiket sem. — Szodorai István Kossuth-díjas esztergályos versenykihívását a ma­gam részéről örömmel elfogadom és a jövőben is úgy dolgozom, hogy hozzájáruljak a kormány programm­­jának megvalósításához — fejezte be szavait. A gyűlésen Apró Antal a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezető­­ségének üdvözletét tolmácsolta a Wilhelm Pieck-gyár minden dolgo­­zójának, akik hozzájárultak ahhoz, hogy a gyár az élenjáró üzemek közé került. Ismertette a szocializmus építésében eddig elért hatalmas ered­­ményeket, de megállapította, hogy számos területen van még hiba. — Igazat adok az idős Popper elv* társnak — folytatta —, aki azt mondta: mindenkiről van gondos* kodás, csak az öregekről nem gon* doskodtak még kellőképpen. Azon­ban ennek a kérdésnek a rendezése is sorra kerül. Befejezésül kérte a gyár dolgozóit, jó munkájukkal se­gítsék a párt és a kormány célkitű­­zésének megvalósítását. Csepel Autógyár Termelési győzelmekkel viszonozzuk az árleszállítást! A Csepel Autógyár nagygyűlésén Szatmári Lajos, a pártbizottság szervező titkára hangsúlyozta, hogy az üzem dolgozói nagy örömmel vették tudomásul az árleszállítást és már az első napokban kimagasló termelési eredményeket értek el. Szöllősi János, a járműgyár dolgo­zója emelkedett ezután szólásra.­­ örömömet úgy akarom kife­jezésre juttatni, hogy teljesítmé­nyemet a jelenlegi 170-ről 180 száza­lékra emelem és november 7-ig két tonna anyagot takarítok meg. Ehhez azonban az kell, hogy a műszaki ve­zetéstől segítséget kapjak. Gyakran előfordul ugyanis, hogy a hónap első napjaiban nincs munka, a hó­nap végén pedig a hajráival kell behozni az elmaradásokat. Biztosít­son a műszaki vezetés folyamatos munkát számunkra, hogy az eddi­ginél nagyobb termelési győzelmek­kel viszonozhassuk a segítséget, amelyet az árleszállítással kaptunk. Tanner Ferenc, a normália gyár Láng Gépgyár A Láng Gépgyárban Gerván József 66 éves raktári munkás el­mondotta: — Nem­ vagyok nagy számolómű­vész, de azt gyorsan kiszámítottam családommal, hogy csak két cikken, a kenyéren és a cukron annyit ta­karítunk meg, amennyi a lakbérünk összege és a megtakarításból minden hónapban tudunk majd valami ruha­neműt vásárolni. Az egyik fiamnak most vettünk pullóvert, inget, zok­nit és a jövő hónapban rám kerül a sor. Nagyon meg vagyok elégedve — csak a gyárban takarékoskodná­nak jobban az anyaggal. Még ma is több mint tízezer kilogramm nemes acél hever itt az udvaron felhasz­nálatlanul. A műhelyekből talicska­számra hordják a kupolóba a hasz­nálható anyagot. Idős ember va­gyok, de amíg erőm engedi, egyre jobban fogok vigyázni a nép vagyo­nára. K­emer­czzi László fődiszpécser dolgozója elmondotta a nagygyűlés részvevőinek, milyen megtakarítást jelent családja számára az árleszál­lítás. Azután felhívta a párt és a kormány figyelmét: a Csepel Autó­gyár dolgozói szeretnék, ha a gyorsvasút útvonalát meghosszab­bítanák. A dolgozók hozzászólásaira Gás­pár Sándor, a párt Központi Veze­tőségének tagja válaszolt.­­ Közel húsz elvtárs fejtette ki hozzászólásában, hogy a kormány­­programm elhangzása óta az ár­­leszállítás volt a legnagyobb hord­erejű intézkedés. Ezzel azonban még nem intéztünk el mindent. Van még szép számmal kijavításra váró hiba, amelyet a párt és a kormány csak úgy tud kiküszöbölni, ha ezek­hez minden segítséget megkap a dolgozóktól. Látni kell, hogy a kor­­mányprogrammot csak olyan ütem­ben tudjuk megvalósítani, amilyen ütemben növekszik gyáraink és üzemeink termelése. dolgozó társai nevében megfogadta, hogy a szeptember havi terv túltel­jesítésével behozzák lemaradásukat és teljesítik harmadik negyedévi ter­vüket. Németh Károly anyagmozgató a közlekedési utak karbantartásáról beszélt és olyan sztahanovista mód­szerek alkalmazását javasolta, ame­lyek megszüntetik a felesleges moz­gatásokat. Kovács Mihály a kazánüzem dol­gozói nevében azt kérte, hogy az anyag biztosításával tegyék lehetővé a folyamatos és egyenletes termelést. Stanga György, a szállítási osztály vezetője is azt panaszolta, hogy nincs meg az egyenletes termelés, rendszeressé vált a hóvégi roham­munka. A gyűlésen megjelent és felszólalt Kristóf István, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, a Szakszervezetek Országos Tanácsá­nak elnöke is. Behozzuk a lemaradást, teljesítjük a tervet

Next