Népszava, 1953. szeptember (81. évfolyam, 204-229. sz.)
1953-09-12 / 214. szám
1953. SZEPTEMBER 12. SZOMBAT 3 Ma kezdődik a Tudományos Munkások Világszövetségének közgyűlése Budapestre érkezett Joliot Curie, a szovjet tudósküldöttség és számos más külföldi tudós Péntek reggel A. I. Oparin akadémikus, a Tudományos Munkások Világszövetségének alelnöke vezetésével szovjet küldöttség érkezett hazánkba a Tudományos Munkások Világszövetségének III. közgyűlésére. A küldöttség tagjai: V. P. Nyikityin akadémikus, I. N. Lebegyev, a Kulturális Dolgozók Szakszervezete központi bizottságának elnöke, Sz. J. Junuszov, az Üzbég Tudományos Akadémia alelnöke, A. F. Alabisev professzor, a Leningrádi Műszaki Egyetem igazgatója, L. I. Kuharenko, a közgazdasági tudományok doktora, a kievi Állami Egyetem politikai gazdaságtani tanszékének docense, O. J. Alekszandrov és D. D. Muravjov, a Szovjetunió Szakszervezetei Központi Tanácsának képviselői. Péntek délelőtt hazánkba érkeztek: J. G. Crowther angol író, a TMV főtitkára, I. Malek csehszlovák akadémikus, a TMV keleteurópai területi irodájának vezetője, Csou Pei-juan kínai küldött, K. Bratanoff bolgár professzor, D. H. Hall kanadai geofizikus, W. A Wooster angol fizikus, M. Goldsmith angol író, továbbá M. A. Degerbol dán zoológus, a Tudományos Munka Védelmére Alakult Társaság elnöke. Péntek délben Budapestre érkezett Frédéric Joliot-Curie, a Tudományos Munkások Világszövetségének elnöke, a Béke Világtanács elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. Vele együtt érkezett hazánkba J. D. Bernal angol atomfizikus, a Béke Világtanács tagja, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja, Sir Sahib Singh Sokhey indiai orvos-vezérőrnagy, a Béke Világtanács tagja, Leopold Infeld lengyel fizikus, a Béke Világtanács alelnöke, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja, Pierre Riquard francia fizikus, akik szintén részt vesznek a TMV közgyűlésén. A neves vendégeket Budapestre érkezésükkor a magyar tudományos élet kiváló képviselői fogadták. F. Joliot-Curie ünnepi beszédével kezdődik a tanácskozás A Tudományos Munkások Világszövetségének harmadik közgyűlése szombat délután 18 órakor a Néphadsereg Központi Tiszti Háza nyári helyiségében (Vorosilov út 34.) megkezdi tanácskozásait. A közgyűlést Osztrovszki György, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárának üdvözlő szavai vezetik be, majd F. Joliot-Curie, a világhírű francia tudós, a TMV elnöke ünnepi beszédet mond. A közgyűlés tanácskozásain tudományos életünk kiválóságai, valamint a világ haladó tudósainak több mint negyven képviselője vesz részt. A szombati ünnepélyes megnyitó után a Magyar Tudományos Akadémia fogadást ad a külföldi vendégek tiszteletére. Országos érdek az őszi forgalom zavartalansága A szállíttatók felelőssége A nagy őszi szállítási feladatok sikeres lebonyolítása minden üzem, minden dolgozó elsőrendű érdeke. A siker a vasutasok áldozatkész munkája mellett attól is függ, hogyan segítik a szállíttató vállalatok a zökkenőmentes forgalmat. Több üzemben megértették a kérdés fontosságát, így például a Rákosi Művek gyáregységeiben gondosan ügyelnek a vasúti kocsik gyors ki- és berakodására. Még mindig nagyon sok visszásság, nemtörődömség akadályozza azonban a zökkenésmentes őszi vasúti forgalmat. Egyes cukorgyárak — így például a sarkadi és az ercsi — elfelejtették, hogy saját folyamatos üzemmenetükhöz is milyen fontos az akadálytalan vasúti forgalom. Ugyanakkor, amikor a cukorrépaszállításhoz joggal követelik a vasúti kocsik ezreit, a tartálykocsik hanyag, kényelmes kezelésével maguk okoznak zavart a vasúti közlekedésben. A MASZOLAJ zalaegerszegi pakura telepén és a nagylengyel kőolajtelepen hasztalan várnak hétszáz tartálykocsira, mert ezek pakurával megrakodva, a sarkadi, illetve ercsi cukorgyárban vesztegelnek. A cukorgyárak ahelyett, hogy megfelelő hordókról, ciszternákról gondoskodtak volna, a vasút tartálykocsijaiban »tárolják« a pakurát. Egyes észszerűtlen, meggondolatlan intézkedések is nagy károkat okoznak a vasúti közlekedésben. Elrettentő példa erre a nagybaracskai állami gazdaságban a közelmúltban történt eset. Egy takarmánygabonaszállítmányt a 14 kilométerre fekvő Hercegszántódra akartak juttatni. És mit tettek? Tehergépkocsira rakták a gabonát, elvitték a 16 kilométer távolságra fekvő nagybaracskai vasútállomásra, ott átrakták vagonba és úgy irányították onnan 13 kilométer távolságra, Hercegszántódra. Még mindig gyakoriak az észszerűtlen, keresztbeszállítások is. A TÜKER hetenként több vagon tűzifát küld például Bajára, a bajai erdőgazdaság pedig rendszeresen küldi a fát a TÜKER-nek. Akadályozza a nagy őszi forgalom jó lebonyolítását és ezzel az üzemek zavartalan munkáját az a sok viszszásság is, amely a kirakodáshoz szükséges munkaerőkkel kapcsolatosan mutatkozik. Egyes vállalatok a béralapra hivatkozva, nem gondoskodnak megfelelő kirakodó személyzetről és észre sem veszik, hogy ezzel más oldalon sokkal nagyobb károkat okoznak. Nemcsak a vagonvisszatartásból származó kötbérekről és a forgalom késedelmeiről van szó, hanem azokról a súlyos károkról is, amelyeket a hozzá nem értő felelőtlen kirakodással gyakran okoznak. A Nagykőrösi Üveggyárban például húsz vagon importüveget nem raktak ki. Végül is kényszerkirakodás történt, de mert az árut nem szakértő módon kezelték, az üveg egy része összetört és sok ezer forint kár keletkezett. Minden üzem, gyár, vállalat, minden szállíttató saját érdeke és egyben közös, országos érdek, hogy az őszi vasúti forgalom minél zavartalanabbá folyjék és minél inkább segítse a termelőmunkát. Több figyelmet az áruk csomagolására A szállíttató és a közlekedési vállalatok közös érdeke, hogy a szállításra kerülő küldemények hibátlanul, sértetlen, csonkítatlan állapotban érkezzenek rendeltetési helyükre. Alapvetően fontos ennek érdekében a megfelelő csomagolás, az egyik legfőbb védelem a szállítás közben bekövetkező károsodások ellen. Emellett természetesen szükséges, hogy a közlekedés dolgozói lelkiismeretesen, mint magukéval bánjanak a szállított árukkal. A szállíttató és a közlekedési dolgozók közös harca a kifogástalan árutovábbításért helyenként jó eredménnyel folyik. Példamutató csomagolással segíti a küldemények sértetlen továbbítását a Paksi Konzervgyár. Javul a helyzet a Budapesti Konzervgyárban is, ahol a dolgozók megértették e kérdés fontosságát, megtartják a csomagolási és rakodási előírásokat, sőt új eljárásokat, hasznos újításokat is vezetnek be ezen a területen. Üveges áruk ládába csomagolásánál például eredményesen alkalmaznak kukoricaszárból készült védőburkolatot, amely megszünteti a rázkódtatásokból eredő törés veszélyét. A sok kényes szállítmányt továbbító konzervgyárak egy része azonban nem fordít kellő gondot a csomagolásra. Ez a helyzet a Nagykőrösi és a Kecskeméti Konzervgyárban. Gyakran előfordul, hogy értékes küldeményeiket olyan ládákban szállítják, amelyeknek sem az erőssége, sem a mérete nem megfelelő. Helytelen az is — és az ilyen hibáknak közvetlenül a fogyasztók látják a kárát —, hogy még ma is gyakran szállítanak tető nélküli ládákban. Az egyes ládák sarkai emiatt az alattuk levő ládák tartalmába csúsznak és sorozatosan jelentős kárt okoznak az áruban. Nem egyszer előfordul, hogy a ládák fenékrészét csupán néhány szöggel erősítik fel, a ládafenék útközben leválik, a szállított küldemény beszennyeződik, elfolyik és így tovább. Sok kár származik abból is, hogy az üveges árut lazán helyezik el a ládákban , és azután utólag álmélkodnak a nagy töréskáron. Egész sor más iparág területéről is említhetnénk példát, ahol ugyancsak nem fordítanak kellő gondot a lelkiismeretes, biztos csomagolásra. Márpedig a csomagolást a gyártás részeként kell kezelni, méghozzá fontos részeként, hiszen a lelkiismeretlen csomagolás a legjobb munkát is tönkreteheti vagy legalább is súlyos kárt okozhat benne. A kifogástalan csomagolás segít majd abban, hogy a közlekedés dolgozói is lelkiismeretesebben, nagyobb felelősségérzettel kezeljék szállítás közben a különféle árukat és termékeket. népszava Jó munkánkkal segítjük a párt és a kormány célkitűzéseinek megvalósítását Gyűlések a főváros és a vidék üzemeiben Több üzemünk dolgozói pénteken összegyűltek, megvitatták a kormány- Programm megvalósításával rájuk háruló feladatokat. Mindenütt harcos bíráló szellem nyilvánult meg, a dolgozóknak elszánt akarata, hogy a kormány intézkedéseire tettekkel válaszolnak. November 7 Erőmű Minden dolgozó munkája segít a kormányprogramm megvalósításában A November 7 Erőmű dolgozóinak nagygyűlésén Berki Zoltánnak, az erőmű igazgatójának megnyitója után a dolgozók mondották el véleményüket a kormányprogrammról. — Gyakran értem el eddig is 160—200 százalékot, úgy kerestem, mint bármely jól dolgozó férfi — mondotta Papp Tiborné szigetelő munkás. — Az árleszállítás még jobb munkára lelkesít, hiszen tudom, hogy az én munkám is segít a kormányprogram megvalósulásában. — Hogy tovább emelkedhessen az életszínvonal — jelentette be Biró Béla, az erőmű dolgozója —, elhatároztuk: úgy vigyázunk a gépekre, hogy azok hibája miatt minimális legyen az áramkiesés. A takarékosság és az egészséges munkakörülmé- Diósgyőri Lenin Kohászati üzemet, nyék biztosítására pedig úgy tömítjük a kazánokat, hogy egyáltalán ne forduljon elő gázkifúvás. A nagygyűlésen felszólalt Szalai Béla, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának póttagja, az Országos Tervhivatal elnöke. A többi között beszélt arról is, hogy az inotai dolgozók az idén és a jövő évben 230 lakást, fürdőt, óvodát, sporttelepet s számos üzemi szociális létesítményt kapnak. — A magyar munkásosztály megértette — mondotta ezután —, hogy milyen választ kell adnia a kormány intézkedéseire. Tudatában vannak a November 7 erőmű dolgozói: az ő jó munkájukon nem kis mértékben múlik, hogy könnyűipari, élelmiszeripari üzemeink hogyan tudják tervüket teljesíteni. Több vassal és acéllal az életszínvonal emeléséért A diósgyőri Lenin Kohászati Üzemek dolgozóinak nagygyűlésén Valkó Márton, a kohászati művek igazgatója beszámolójában rámutatott arra, hogy az elmúlt két hónapban a kormányprogramm megvalósításáért a legkeményebben az acélöntőde dolgozói harcoltak. Az utóbbi két napon a nagyolvasztómű is becsülettel túlteljesítette napi előirányzatát. — Fel kell ismernünk — folytatta —, hogy a mi gyárunk termékei alapvető fontosságúak népgazdaságunk egésze számára. Jobb élelmezés nem képzelhető el traktorok, ekék, arató- és cséplőgépek ezrei nélkül, amelyhez a vasat, az acélt, a hengerelt- és kovácsoltárut mi állítjuk elő. Kósdi Károly acélöntödei brigádvezető volt az első felszólaló. — A dolgozókról való újabb gondoskodásra — mondotta — brigádom azzal válaszol, hogy nem október 17-re — mint azt, korábban vállaltuk —, hanem már szeptember végére befejezzük ez évi tervünket. Terven felül december végére 350 tonna öntvényt készítünk, a selejtet pedig további két százalékkal csökkentjük. Ezekkel a feltételekkel párosversenyre hívjuk régi versenytársunkat, a Láncos-brigádot. Baán István főmérnök, a martinacélmű vezetője bejelentette, hogy az öntőcsarnokban éppen az árleszállítás közvetlen hatására olyan mozgalom indult, amelynek célja a jó minőségű termelés fokozása. A martinacélmű dolgozói a jövőben döntő szempontként tartják szem előtt a többi együttműködő üzem érdekeit, elsősorban azt, hogyan szolgálják egyenletes, jó munkájukkal elsősorban a durvahengermű, de a többi megmunkáló üzem termelését is. Mekis József, az MDP Központi Vezetőségének tagja figyelmeztette a diósgyőri dolgozókat, hogy amikor előre néznek, nem szabad a múltról sem elfeledkezni. — Emlékezzünk — folytatta —, hogy az első világháború után kilenc esztendővel nagy világválság kezdődött. Ezzel szemben nálunk most a második világháború után kilenc esztendővel a dolgozók életszínvonalát növelő árleszállítás következett el. — A siker záloga a jövőben is harcos, kemény kiállásunk és kötelességteljesítésünk. Az ellenség ellen nem egyszerűen fokozni kell a harcot, hanem keményen összeszorított ököllel kell vele szembeszállni. Végül hangsúlyozta, hogy a Lenin Kohászati Művek dolgozóinak le kell róniük adósságukat és lehetővé kell tenniök, hogy minél több gép, traktor és egyéb termelőeszköz készüljön az ipar és a mezőgazdaság számára. Duna Cipőgyár Jó munkával teljesítjük a tervet A Duna Cipőgyár dolgozóinak gyűlésén Vígh József, az üzemi pártbizottság titkára elmondotta: Duna Cipőgyár új beruházásai újabb segítséget adnak a dolgozóknak, hogy életük szebb és könnyebb legyen. Egymillió forintos beruházással 70 kisgyermek részére csecsemőotthon építését kezdik meg. 40.000 forintos költséggel új öltöző és fürdő készül, a 303-as és 304-es kör részére pedig 40.000 forintért új szellőzőberendezést létesítenek. Höfflich Árpádné, a 304-es kör dolgozója volt az első felszólaló. Kemény kritikával illette a műszaki vezetést. mány leszállítja az árakat, becsület* műszak megindítását határozták el. Ez azonban anyaghiány miatt nem sikerült. Ez nagy kárt jelent nép gazdaságunknak, mert exporttervét a gyár nem tudja teljesíteni. A vezetőknek elő kellett volna teremte* niök a termeléshez szükséges meny* nyiségű és minőségű anyagot, hogy amit a dolgozók vállaltak, teljesít* hessék is. Egymás után álltak fel a dolgozók. Hozzászólásukban megbírálták a vállalat- és műszaki vezetést Tóth Lajos, Lovas László, Urai Józsefné, Komlódi Sándorné, Munka Sándor, Mázló András és Illés Ilona. Pászti Kálmán főművezető elmondotta, hogy a szabászok tegnap olyan eredményt értek el, amire a gyár történetében még nem volt példa. 70—80 pár helyett 150 párt termeltek. Nagy Miklósné, aki 42 éves korában kezdett dolgozni, kijelentette: — Harcosan és jókedvűen fogjunk a munkához, ne veszítsük el a fejünket, ha elmaradás mutatkozik. Jó munkával a tervet így is teljesíteni fogjuk. Ezután Bognár József bel- és külkereskedelmi miniszter szólalt fel. A Duna Cipőgyár műszaki vezetői jobban szervezzék meg az anyagellátást — mondotta — ez ma harci kérdés, igen nagy utánjárást és erélyt követel. Az illetékes minisztériumnál harcolják ki, hogy megfelelő helyről kapják az anyagot. — A dolgozók — mondotta — ani Beszéde végén a minőség emelésére vak örömére, hogy a párt és a kor- I hívta fel adolgozók figyelmét. Wilhelm Pieek-gyár Új munkamódszerekkel a termelékenység emeléséért A győri Wilhelm Pieck-gyárban Gőgitz Antal, a szakszervezeti bizottság elnöke a tervteljesítés számadataival mutatott rá, hogy jó munkájukkal a gyár dolgozói is hozzájárultak az árleszállításhoz. Az eredmények fokozására a dolgozók közül százan és százan tettek újabb munkavállalást. Felhívta a figyelmet arra, hogy a munkafegyelem terén még sok javítani való van. A felszólalások során Popper Miksa, aki éjjeliőr a karbantartó üzemnél, sürgette az öregekről való fokozottabb gondoskodást. Porubszky Lajos sztahanovista esztergályos elmondotta, hogy a daruüzemben új munkamódszerekkel kísérleteznek, hogy emeljék a termelékenységet. Foglalkoznak a gyengébben dolgozókkal, de a sztahanovisták nem hanyagolják el a saját teljesítményeiket sem. — Szodorai István Kossuth-díjas esztergályos versenykihívását a magam részéről örömmel elfogadom és a jövőben is úgy dolgozom, hogy hozzájáruljak a kormány programmjának megvalósításához — fejezte be szavait. A gyűlésen Apró Antal a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének üdvözletét tolmácsolta a Wilhelm Pieck-gyár minden dolgozójának, akik hozzájárultak ahhoz, hogy a gyár az élenjáró üzemek közé került. Ismertette a szocializmus építésében eddig elért hatalmas eredményeket, de megállapította, hogy számos területen van még hiba. — Igazat adok az idős Popper elv* társnak — folytatta —, aki azt mondta: mindenkiről van gondos* kodás, csak az öregekről nem gon* doskodtak még kellőképpen. Azonban ennek a kérdésnek a rendezése is sorra kerül. Befejezésül kérte a gyár dolgozóit, jó munkájukkal segítsék a párt és a kormány célkitűzésének megvalósítását. Csepel Autógyár Termelési győzelmekkel viszonozzuk az árleszállítást! A Csepel Autógyár nagygyűlésén Szatmári Lajos, a pártbizottság szervező titkára hangsúlyozta, hogy az üzem dolgozói nagy örömmel vették tudomásul az árleszállítást és már az első napokban kimagasló termelési eredményeket értek el. Szöllősi János, a járműgyár dolgozója emelkedett ezután szólásra. örömömet úgy akarom kifejezésre juttatni, hogy teljesítményemet a jelenlegi 170-ről 180 százalékra emelem és november 7-ig két tonna anyagot takarítok meg. Ehhez azonban az kell, hogy a műszaki vezetéstől segítséget kapjak. Gyakran előfordul ugyanis, hogy a hónap első napjaiban nincs munka, a hónap végén pedig a hajráival kell behozni az elmaradásokat. Biztosítson a műszaki vezetés folyamatos munkát számunkra, hogy az eddiginél nagyobb termelési győzelmekkel viszonozhassuk a segítséget, amelyet az árleszállítással kaptunk. Tanner Ferenc, a normália gyár Láng Gépgyár A Láng Gépgyárban Gerván József 66 éves raktári munkás elmondotta: — Nem vagyok nagy számolóművész, de azt gyorsan kiszámítottam családommal, hogy csak két cikken, a kenyéren és a cukron annyit takarítunk meg, amennyi a lakbérünk összege és a megtakarításból minden hónapban tudunk majd valami ruhaneműt vásárolni. Az egyik fiamnak most vettünk pullóvert, inget, zoknit és a jövő hónapban rám kerül a sor. Nagyon meg vagyok elégedve — csak a gyárban takarékoskodnának jobban az anyaggal. Még ma is több mint tízezer kilogramm nemes acél hever itt az udvaron felhasználatlanul. A műhelyekből talicskaszámra hordják a kupolóba a használható anyagot. Idős ember vagyok, de amíg erőm engedi, egyre jobban fogok vigyázni a nép vagyonára. Kemerczzi László fődiszpécser dolgozója elmondotta a nagygyűlés részvevőinek, milyen megtakarítást jelent családja számára az árleszállítás. Azután felhívta a párt és a kormány figyelmét: a Csepel Autógyár dolgozói szeretnék, ha a gyorsvasút útvonalát meghosszabbítanák. A dolgozók hozzászólásaira Gáspár Sándor, a párt Központi Vezetőségének tagja válaszolt. Közel húsz elvtárs fejtette ki hozzászólásában, hogy a kormányprogramm elhangzása óta az árleszállítás volt a legnagyobb horderejű intézkedés. Ezzel azonban még nem intéztünk el mindent. Van még szép számmal kijavításra váró hiba, amelyet a párt és a kormány csak úgy tud kiküszöbölni, ha ezekhez minden segítséget megkap a dolgozóktól. Látni kell, hogy a kormányprogrammot csak olyan ütemben tudjuk megvalósítani, amilyen ütemben növekszik gyáraink és üzemeink termelése. dolgozó társai nevében megfogadta, hogy a szeptember havi terv túlteljesítésével behozzák lemaradásukat és teljesítik harmadik negyedévi tervüket. Németh Károly anyagmozgató a közlekedési utak karbantartásáról beszélt és olyan sztahanovista módszerek alkalmazását javasolta, amelyek megszüntetik a felesleges mozgatásokat. Kovács Mihály a kazánüzem dolgozói nevében azt kérte, hogy az anyag biztosításával tegyék lehetővé a folyamatos és egyenletes termelést. Stanga György, a szállítási osztály vezetője is azt panaszolta, hogy nincs meg az egyenletes termelés, rendszeressé vált a hóvégi rohammunka. A gyűlésen megjelent és felszólalt Kristóf István, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke is. Behozzuk a lemaradást, teljesítjük a tervet