Népszava, 1953. december (81. évfolyam, 281-306. sz.)

1953-12-03 / 283. szám

1953. DECEMBER 3. CSÜTÖRTÖK A Szovjetunió jegyzéke Pakisztán kormányához A. G. Sztecenko, a Szovjetunió pakisztáni nagykövete november 30-án felkereste D. A. Rahimot, Pakisztán helyettes külügyminiszterét és a következő jegyzéket adta át neki. »Az utóbbi időben különböző országok sajtójában, így az amerikai sajtóban is közlemények jelentek meg arról, hogy Pakisztán kormánya és az Amerikai Egyesült Államok kormánya olyan egyezmény megkötéséről tárgyal, amely lehetővé teszi amerikai katonai légitámaszpontok létesítését pakisztáni területen. Ezzel kapcsolatban figyelmet érdemelnek néhány amerikai államférfi kijelentései Pakisztán kormánya és az Egyesült Államok kormánya említett tárgyalásaival kapcsolatban. E kijelentések cáfolják, hogy ilyen tárgyalások folynak.Ezenkívül közlemények jelentek meg, melyek szerint Pakisztán kormánya és az Egyesült Államok kormánya tárgyal arról a kérdésről, hogy Pakisztán csatlakozzék a középkeleti agresszív katonai tömb létrehozásának terveihez. A szovjet kormány szükségesnek tartja felhívni Pakisztán kormányának figyelmét arra, hogy a Szovjetunió nem fogadhatja közömbösen az említett tárgyalásokról szóló közléseket, minthogy olyan egyezmény megkötése, amelynek alapján Pakisztán területén, azaz a Szovjetunió határának közelében amerikai katonai légitámaszpontok létesülnének, valamint Pakisztánnak az említett középkeleti tömb létrehozását célzó tervekhez való csatlakozása közvetlenül érinti a Szovjetunió biztonságát. A szovjet kormány szeretne magyarázatot kapni Pakisztán kormányától a fentiekre vonatkozóan." Nehru az USA és Pakisztán katonai tárgyalásairól Nehru az indiai képviselőházban elhangzott felszólalásában foglalkozott Eisenhowernak azzal a közelmúltban tett kijelentésével, hogy az Egyesült Államok rendelkezésére bocsátandó pakisztáni katonai támaszpontok és a Pakisztánnak nyújtandó amerikai katonai »segély« kérdését nem tárgyalták meg részletesen a Pakisztán főkormányzójával folytatott megbeszélésen. Nehru elmondotta, hogy ez a kijelentés egész sor felelős amerikai és pakisztáni személyiség nyilatkozatával együtt azt bizonyítja, hogy tárgyaltak ilyen kérdésről. Nehru a továbbiakban kijelentette, hogy India kormánya világosan utalt arra, hogy igen nagy nyugtalansággal figyel minden ilyen eseményt. Minden jövőbeni lépésünk — mondotta Nehru — az esetleg bekövetkező eseményektől függ. Arra a kérdésre, várjon az indiai kormány ezen események miatt módosítani szándékozik-e semlegességi politikáját, Nehru azt válaszolta, hogy ezek az események éppen alátámasztják az indiai semlegességi politika helyességét. A Szovjetunió 33 németországi vállalatát ellenszolgáltatás nélkül átadja a Német Demokratikus Köztársaságnak December 1-én Berlinben jegyzőkönyvet írtak alá "Harminchárom németországi szovjet vállalatnak a Német Demokratikus Köztársaság tulajdonába való ellenszolgáltatás nélküli átadásáról. A jegyzőkönyv értelmében a vállalatok ellenszolgáltatás nélküli átadása teljes ütemben, az említett vállalatok 1954. január elsejei állapotának megfelelően történik. Szovjet, kínai, vietnami és indiai békeküldöttek utaztak át a fővároson Szerda este átutaztak Budapesten a Béke Világtanács bécsi ülésén részt vett szovjet, kínai, vietnami és indiai békedelegációk tagjai. A küldöttségek tagjai között volt Mao Dun író, a kínai békeküldöttség vezetője, Nyeszmejanov akadémikus, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának elnöke, Nyikolaj Tyihonov Sztálin-díjas költő és Zinaida Gagarina, a Szovjet Nők Antifasiszta Bizottságának elnökhelyettese. A békeküldötteket a Keleti pályaudvaron ünnepélyesen fogadták. A külpolitika napi kérdései • Amerikai mesterkedések Pakisztánban Néhány hét óta arról számolnak be a nyugati lapjelentések, hogy az Egyesült Államok katonai megállapodást készül kötni Pakisztánnal. A New York Herald Tribune jelentése szerint Pakisztán légi támaszpontokat enged át és ennek fejében az Egyesült Államok felfegyverzi a pakisztáni hadsereget. Amerikai küldöttségek látogattak el Karacsiba, Pakisztán fővárosába, novemberben pedig Gharem Mohammed, Pakisztán főkormányzója utazott az Egyesült Államokba, hogy ott az amerikai-pakisztáni katonai szerződés megkötéséről tárgyaljon. Mint az AFP hírügynökség jelentette, »az amerikai-pakisztáni katonai szövetség jó példát mutatna a többi középkeleti országnak is, amelyek elvetették a középkeleti parancsnokság tervezetét«. Bár az amerikai vezetők cáfolni próbálják a híreket, egyes lapok már azt is megírják, hogy az Egyesült Államok rövidesen 25 millió dollárt folyósít Pakisztánnak az "első költségekre". A kalandorpolitikusok igazi terveit elárulja az is, hogy az amerikai sajtó mind nyomatékosabban hangsúlyozza Pakisztán stratégiai helyzetének jelentőségét. "Az Egyesült Államok felfedezi, hogy igen erős barátja van annak a területnek a középpontjában, amelyet meggyengített India állásfogalása« — írja a US News and World Report, majd így folytatja: "Pakisztán stratégiai bombázó-támaszpontként felhasználható nagyszámú és korszerű repülőtere a szovjet határok közelében fekszik.« Mert ez a lényeg. Pakisztán határos Iránnal, a Szovjetunió és Nyugat-Kína közvetlen szomszédságában fekszik és ami ugyancsak elsőrendűen fontos a háborús uszítók számára: hosszú, közös határa van Indiával is. Az amerikai imperialisták Pakisztán militarizálásával régi tervüket, a Szovjetunió ellen irányuló középkeleti agresszív tömböt igyekeznek megvalósítani. Minthogy eddigi próbálkozásaik az arab országok ellenállása következtében csütörtököt mondtak, ezért most Törökország mellett elsősorban Iránban és Pakisztánban akarják megvetni a lábukat. Ezt a célt szolgáltta a legutóbbi teheráni puccs is, amely az Egyesült Államok ügynökeit juttatta uralomra Iránban. Pakisztán a brit birodalom tagja — de ez a legkisebb mértékben sem feszélyezi az amerikai vezető köröket. Az Ausztráliával és Újzélanddal kötött csendesóceáni agresszív paktum bizonyítja, hogy az Egyesült Államok nem először tárgyal az angol kormány háta mögött az angol államszövetség tagjaival. Lord Swinton angol nemzetközösségi miniszter kijelentése az amerikai-pakisztáni tárgyalásokkal kapcsolatban, amely szerint Anglia nem kifogásolja, ha a birodalom egyes országai más államokkal szerződést kötnek — arra vall csupán, hogy Anglia igyekszik jó arcot vágni a kellemetlen tényekhez, bár tisztában van azzal, hogy az Egyesült Államok katonai behatolásával együtt jár a gazdasági és a politikai behatolás is Pakisztánba. A legközvetlenebbül érdekelt India azonban sokkal érzékenyebben reagál az amerikai imperialisták pakisztáni mesterkedéseire. Nehru kijelentette, hogy a katonai egyezmény híre komoly nyugtalanságot keltett Indiában. Az indiai kormány igen nagy figyelemmel kíséri az események fejlődését — mondotta Nehru és hozzátette, hogy az egyezménynek messzemenő következményei lesznek egész Délkelet- Ázsiában, ezenkívül kihatnak India és Pakisztán viszonyára is. Az ENSZ köreiben úgy tudják: India figyelmeztette az amerikai kormányt, hogy a katonai szövetség nemcsak India és Pakisztán, hanem India és az Egyesült Államok kapcsolatait is rontja. Élesen tiltakozott az új amerikai támaszpontok létesítése ellen a Szovjetunió és Pakisztán között fekvő Kasmír miniszterelnöke is. India egész közvéleménye nagy megütközéssel fogadta az agresszorok szemérmetlen próbálkozásáról szóló híreket. "Pakisztán bevonása a középkeleti védelmi szervezetbe — írja a Hindustan Times — az egész indiai félsziget háborúba sodrását jelentheti.« A Hindustan Standard megállapítja, hogy az ilyen egyezmény »mélyen beleütközik India kül- és belpolitikájába egyaránt«. Az Indian Express kijelenti, hogyha az Egyesült Államok szereli fel a pakisztáni hadsereget, akkor »ennek a fegyveres erőnek az irányítása nem Pakisztánnak, hanem másnak a kezébe kerül. És ez olyan lehetőség teszi hozzá az indiai lap —, amelyet sem népe, sem szomszédai nem kívánnak Pakisztán számára«. Pakisztán népének igazi akaratát a karacsi békebizottság határozata fejezte ki, amely azt követelte az állam vezetőitől, hogy ne írjanak alá semmiféle katonai megegyezést és ne csatlakozzanak semilyen agresszív tömbhöz. Mert Pakisztán népe más országok példájából megtanulta, hogy békéjét senki más nem fenyegeti, csak az a washingtoni társaság, amely katonai támaszpontjaival behálózza az egész kapitalista világot. A szovjet kormány most jegyzékben hívta fel a pakisztáni kormány figyelmét arra, hogy az imperialisták pakisztáni mesterkedése közvetlenül érinti a Szovjetunió biztonságát. A szovjet kormány már ismételten nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a külföldi katonai támaszpontok a nemzetközi helyzet enyhülésének fő akadályai. A háborús usziták viszont most már Pakisztánban is új támaszpontok létesítésén, új háború tángralobbantásán mesterkednek. Gyúlékony anyagokat halmoznak fel lelkiismeretlenül a világnak ezen a részén is és ezzel tudatosan akadályozzák a nemzetközi helyzet enyhülését. Ugyanakkor pedig az új támaszpontok újabb nagy ellentétek forrásaivá válnak az egyes tőkés országok között is. 5 Egy rókáról hét bőrt nem lehet lenyúzni — tartja a közmondás. Nem úgy az amerikai diplomaták, ők megpróbálják. Legalábbis hétszer szeretnék megfizettetni a franciákkal minden dollár kamatát. Néhány hónappal ezelőtt, amikor már a francia kormányon belül is akadtak, akik rájöttek, hogy nem jó üzlet a vietnami háború — a francia burzsoáziának sem — és a szennyes háború befejezését áhították, aWall Street 385 millió dollárt ajánlott fel a háború folytatására. Persze nem ajándékképpen. Ezzel sikerült megvásárolni elsősorban a francia monopóliumok további odaadó támogatását. Másodszor a monopóliumok politikusait és sajtóját. Harmadszor ezek segítségével néhány százezer olcsó francia katonát. Negyedszer újabb francia életekkel lehet védelmezni a tekintélyes indokínai dollárbefektetéseket, ötödször lilább tőkéket lehet a 385 milliós keretben Indokínába vinni, újabb vállalatokat lehet kivenni a francia tőkések zsebéből. Hatodszor el lehet helyezni a belső válság miatt felhalmozódott eladhatatlan amerikai árukat a francia gyarmatokon. A washingtoni kormány ezért elvett tízmilliót a 385-ből és a francia »társállamoknak« adta amerikai mezőgazdasági »termékfelesleg« vásárlására. De ezt már a francia tőkések sem tűrhették jajszó nélkül. A francia kormány november 30-án megvitatta a washingtoni határozatot és bizonyos kifogásokat emelt amiatt — mint a Le Monde című tekintélyes polgári lap írja —, hogy ■»a közvetlen amerikai hitelnyújtás megsértheti a társállamok és Franciaország közötti kereskedelmi egyezményeket«. A róka kezd visítani. A Wall Streeten azonban folytatják a nyúzást. S nem is kilátástalanul: a francia nagytőkéseknek elég vastag a bőrük. Kommunista győzelem egy franciaországi helyi választáson Párizs, december 2. (MTI) Az Isere megyei Domene helységben tartott pótválasztáson a kommunista jelöltet választották meg 549 szavazattal, míg ellenfele, akit a szocialista beállítottságú községi tanács jelölt, 426 szavazatot kapott. NÉPSZAVA Az angol hajóépítő és gépipari munkások hatalmas méretű sztrájkja Az angol gépipari és hajóépítő munkások szerdán hajnalban huszonnégyórás sztrájkba léptek. A szélsőjobboldali Evening News beismeri, hogy a szerdai sztrájk »a legnagyobb munkabeszüntetés az 1926. évi általános sztrájk óta«. A londoni rádió jelentése szerint »a sztrájkmozgalom kétmillió munkást érint«. A Daily Worker jelenti: Smith, a gépipari és rokonszakmák bizalmijai országos tanácsának főtitkára kijelentette: "Ha a munkáltatók azt hitték, hogy leverhetik 15 százalékos béremelési követelésünket, keservesen csalódhattak. A szolidaritás hatalmas megnyilvánulása alaposan megleckézteti a munkáltatókat. A Daily Worker hangsúlyozza, hogy Birminghamban és környékén százezer munkás sztrájkol. Liverpoolban és környékén teljesen megbénult a munka az öszszes hajóépítő és hajójavító gyárakban. Southamptonban harmincezer kikötőmunkás sztrájkol és elmaradt a "Queen Mary" utasszállító hajón a sürgős karbantartási munka is. Glasgowban 150 ezer munkás sztrájkol. Newcastle-ben és Sheffieldben a munkabeszüntetés százszázalékos. Southamptonban szünetel a munka az összes hajójavító telepeken. Ugyancsak százszázalékos a munkabeszüntetés Nagy-London északi és déli ipari kerületeiben, a Lancashire és Deshire megyei iparvidéken és Belfastban. A munkások az ipari gócpontokban tüntető felvonulásokat és tömeggyűléseket tartottak, amelyeken béremelési követeléseik teljesítését sürgető határozatokat hoztak. Palme Dutt, Nagy-Britannia Kommunista Pártjának alelnöke Leedsben kijelentette: "Ha az angol bányászok, vasutasok és más dolgozók, akiket a hallatlan áremelés legérzékenyebben érint, a gépipari munkásokkal együtt követelnek béremelést, s követelésüknek közös akciókkal adnak nyomatékot, bizonyosra vehetik győzelmüket. Felhívjuk a munkáspárt parlamenti képviselőit, tegyenek eleget tagjaik követelésének — mondotta. — Az öszszes munkások akcióegysége — ez az az út, amely a győzelemhez vezet.« Kikötőmunkások sztrájkja a newyorki kikötőben A kikötőmunkások egy csoportjának december 1-én reggel megkezdett sztrájkja New York és New Jersey kikötőinek többségében megbénította a munkát. A sztrájkot az AFL-ből nemrég kizárt Keleti Partvidék Kikötőmunkásai Szakszervezetének vezetői szervezték. A kikötőmunkások azért léptek sztrájkba, hogy tiltakozzanak a december 1-ével hatályba lépett új törvény ellen, amely szerint a kikötők rakodómunkásainak különleges kormánybizottságtól kell munkaengedélyt kapniuk. E sztrájkkal tiltakoznak a munkások az ellen is, hogy a rendőrség "bűnöző elemek felkutatásának" ürügyén figyeli őket. A koreai politikai értekezletet megelőző tanácskozás Keszon, december 2. (Új Kína) A koreai politikai értekezletet megelőző tanácskozás szerdai ülésén Arthur Dean, az Egyesült Államok kormányának megbízottja az egynapos szünet ellenére kitért a koreai-kínai fél által előterjesztett általános javaslat komoly megvitatása elől azon a címen, hogy nem volt elég idő arra, hogy utasításokat kapjon az amerikai félhez tartozó 17 országtól. Több vonatkozásban szándékosan elferdítette a koreai-kínai fél javaslatát abban a reményben, hogy vitákat provokálhat ki céljának a politikai értekezlet összehívása elodázásának elérésére. Ki Szok Bök, a koreai-kínai fél megbízottja hangsúlyozta, hogy a koreai-kínai fél igazságos és méltányos javaslatot tett a napirend mind az öt pontjára vonatkozóan. Ha a másik fél valóban őszintén rendezni akarja a felmerült kérdéseket, akkor komolyan meg kell vitatnia a koreai-kínai fél javaslatát és fel kell hagynia akadályozó, halogató taktikájával. A baloldali pártok sikere az olasz községi választásokon Vasárnap Siena megyében községi választások voltak, amelyen a kommunista és a szocialista pártok hatalmas sikert értek el. Chiusi városkában a népi erők megkapták a szavazatok 87 százalékát. A baloldali pártok jelöltjeire 4069-en szavaztak, míg a kereszténydemokrata és jobboldali jelöltek csak 562 szavazatot kaptak. Június 7-én, amikor a szavazók száma lényegesen több volt, Chiusiban a baloldali pártok jelöltjei a szavazatok 75 százalékát kapták. Siena városának harmadik választási körzetében a baloldali pártok jelöltje 5197 szavazatot kapott, vagyis az összes szavazatok 51 százalékát. A vasárnapi választásokon Siena megyében összesen körülbelül 23.000 szavazó szavazott. A 23.000 szavazatból a baloldali pártok összesen több mint 16.000 szavazatot szereztek meg, vagyis a szavazatok 68 százalékát, míg a kormánypártok listái és a jobboldali pártokalig 7000 szavazatot kaptak. V. M. Molotov fogadta Afganisztán és Izrael követét Moszkva, december 2. (TASZSZ) V. M. Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere december 1-én fogadta Gulám Jahja-Khán Tarzit, Afganisztán szovjetunióbeli rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét. A Szovjetunió külügyminisztere ugyancsak december 1-én fogadta S. Eliasivot, Izrael állam szovjetunióbeli rendkívüli követét és meghatalmazott miniszterét. A bermudai értekezlet Churchill brit miniszterelnök és Eden külügyminiszter kedden éjfél előtt repülőgépen elindult Bermudára, a három nyugati hatalom értekezletére. Laniel francia miniszterelnök és Bidault külügyminiszter szerdán, míg Eisenhower és Dulles pénteken utazik a találkozó színhelyére. Kínai-indonéz kereskedelmi egyezményt írtak alá Pekingben hétfőn. McCarthy tapasztalatátadása Bonnban A náci gyilkosok: »Ez se sok újat tud mondani. Mi ezeket már Auschwitzban és Buchenwaldban sokkal jobban megcsináltuk.« . (A Neu«* Deutschland karikatúrája)