Népszava, 1953. december (81. évfolyam, 281-306. sz.)

1953-12-12 / 291. szám

Viág proletárjai egyesüljetek! NÉPSZAVA A Pravda a bermudai értekezletről Megbénította Olaszország vasúti és postai forgalmát­­,260.000 olasz közalkalmazott sztrájkola 81. ÉVFOLYAM, 291. SZÁMÁra 50 fillér 1953. DECEMBER 12. SZOMBAT Mindnyáj link érdeke »•Az egyszerű emberek alkotó kez­deményezése.« Ezt példázza, ezt jut­tatja kifejezésre a Hajóipari Tröszt bemutatója, amely a Gheorghiu-Dej, az Óbudai Hajógyár, a balatoni és a dunai hajógyáraik dolgozóinak munkáját kínálja a boltok kiraka­tába, polcaira. A nehéz hajólemezek kovácsai szeneslapátot, evőeszközö­ket remekeltek, a nagy gerendákat faragó hajóácsok és asztalosok ki­váló minőségű konyhaszekrényt, gyúródeszkát és sok más, fából ké­szült közszükségleti cikket állítottak ki ezen a bemutatón. Az egyikből 300, a másikból 600, a harmadik cikkből 1500 vagy ennél is több darab készítését vállalták a kormánypro­­gramm megvalósítása, saját életük szebbé, gondtalanabbá tétele érde­kében. Ez a cél vezeti összes nagyüze­meink dolgozóit, amikor — az or­szágos tervben reájuk rótt munká­juk mellett — vállalják, hogy köz­szükségleti cikkeket is gyártanak. Az Ikarus dolgozói például munka­­brigádokat szerveztek, amelyek kü­lönösen hiányzó közszükségleti cik­keket állítanak majd elő. Azóta — az európai hírű Ikarus-autóbuszok mellett — gyermekfürdető-kód, kályhacső és sok kerti szerszám is elhagyja az üzem kapuit. A győri Wilhelm Pieck-gyár lakatosai kézi kukoricadarálót, csákányt, fejszét, kályhaajtót is gyártanak. A Rákosi Művek Kerékpárgyárának dolgozói éppen olyan büszkék az új — selej­tes alkatrészekből készülő — gyer­­metprollerekre, mint a kikerülő jó minőségű kerékpárokra. »1953 negyedik negyedében és fo­kozottabban 1954-ben jelentősen nö­velni kell azoknak az áruknak a mennyiségét és választékát, melyek iránt a kereslet megnövekedett s emel­yek­ben még hiány mutatkozik« —■ mondja pártunk Központi Veze­tőségének október 31-i határozata. Vájjon akadhat-e olyan városi vagy falusi dolgozó, háziasszony vagy ta­nuló, aki nem örül ennek? Válasz erre a kérdésre az az alkotó kezde­ményezés, amely az utóbbi hetek­ben szárnyra kapott üzemeinkben. Eddig több mint harminc nagyüze­münk vállalta sok ezer fajta hiány­cikk gyártását a kereskedelmi szer­vek hiánycikklistája alapján. Ti­zenhét üzem már meg is kötötte a vállalt cikkek gyártására a szál­lítási szerződést, örvendetes jelen­ség ez, mert ennek eredménye­ként mind ritkábban hangzik el a »nem kapható« vagy »elfogyott« szó üzleteinkben. Feltétlenül szük­séges azonban, hogy nehézipari üzemeink még fokozottabb mér­tékben vegyenek részt a köz­szükségleti cikkek gyártásában. Az eddigi tapasztalatok arra figyel­meztetnek, hogy a közszükségleti cikkek gyártása túlnyomórészt csak a fizikai dolgozók egyéni kezdemé­nyezésén alapul. Ritka még az olyan nehézipari üzem, mint a Láng-gép­gyár, ahol a szakszervezeti bizott­ság kezdeményezésére a műszaki­­szerkesztési osztály dolgozói jóö­őre és alaposan megtervezik a dolgozók javasolta háztartási kisgépeket. A legtöbb üzemben — mint például a Gheorghiu-Dej Hajógyárban — a dolgozók úgyszólván csak a saját lelkesedésükre és fantáziájukra épít­hetnek. A műszaki dolgozók, a szab­ványméreteket és követelményeket ismerő szerkesztők segítsége nélkül azonban bizony sok esetben csak kezdetleges kivitelű háztartási esz­közök látnak napvilágot. Támogassák hát a szakszervezeti bizottságok a műszakiak mozgósítá­sával is a dolgozók törekvéseit, ötleteit, javaslatait. Hiszen mind­annyiunk mindennapi szükség­leteinek bőségesebb kielégítéséről van szó. Erről beszél pártunk ha­tározata és kormányunk nagyszerű programmja is. CSOKOLÁDÉ ÉS LÓDENKABÁT — Mesék Szaltán cárról? Elfo­gyott. Robinson Crusoe? Sajnos, az is. Marsak Kulipinty ója? A* Grimm­­mesék? Sajnos... Egyik-másikból még akad a köny­vesboltok közül némelyikben egy-két példány, de mint a könyvesboltok­ban mondják: »Naptárt kellene ki­adni arról, hogy melyik napon mi­lyen könyv kapható, mert alighogy megjelenik valami új, azonnal el­kapkodják. Pedig a példányszám olyan, amilyenre néhány évvel ez­előtt gondolni sem lehetett volna. De az igények, a könyvéhség még a példányszámoknál is meredekeb­ben emelkedett. És persze, a vá­sárlóképesség is...« Hidasné elvtárs, az Éjjel-nappal KÖZÉRT egyik vezetője mondja el, hogy például cukorkaáruban az ár­leszállítás óta árufajták szerint egy­­harmadával, felével emelkedett­­ a forgalmuk. A mennyiségi emelkedés azonban korántsem tükrözi híven a helyzetet. Hiszen míg azelőtt az olcsóbb nyugat-áruk voltak a cukor­pult »sztárjai«, ma­g a tiszta cso­koládéáruért állnak valósággal sorba a vásárlók. Naponta 120—150 kilót adnak ki a raktárból a bizony nem olcsó csokoládéfajtákból s ez a mennyiség is órák alatt elfogy. Amerre jár az ember, az üzleteket zsúfolásig töltik meg a vásárlók. Megszámoltuk: péntek délután hat órakor a Lenin­ körúton, a Rákóczi­­út és Dohány­ utca között, az EMKE- oldalon közlekedő járókelők közül majd minden harmadiknak csomag volt a kezében. És hol van még az igazi, a fenyőfaünnepi vásár! Való­ban, dolgozó népünk vásárlóereje­­—­­ bár a kormányprogramus meg­valósításának csak kezdetén va­gyunk — ugrásszerűen növekedett. Ilyenkor, Télapó és fenyőfaünnep táján a gyermekek részére történő vásárlás szerepelt fő tételként a háztartási könyvekben. Az idén is a gyermekek ajándéka áll az első helyen a bevásárlási listán. És nem véletlen, hanem éppen a növekvő vásárlókedv és a növekvő igényes­ség a magyarázata, hogy a fino­mabb, drágább játékáruk iménti ke­­reslet nőtt meg jelentősen. Az Úttörő Áruház játékosztályának for­galma az idén december 1—9 között hatvan százalékkal volt nagyobb, mint tavaly ugyanezekben a napok­ban — ha az árleszállítást is figye­lembe vesszük, ez több, mint 75 szá­zalékos vásárlásemelkedésnek fe­lel meg­ — de mint a cukorkáknál, a játékoknál is megmutatkozik nem­csak a növekvő vásárlóképesség, de a magasabb színvonal iránti igény is. A babaáruk közül a legkereset­tebb a 160—180 forintos minőségi baba. Néhány nap alatt egyedül az Úttörő Áruházban több mint 200 darab fogyott el a négyszázforintos Robogó-kerékpárból. Az üzletek, áruházak elleni »ro­ham« azonban nemcsak az ajándéko­zási szezonnak tudható be. Több, szebb, jobb ruhára tartanak igényt dolgozóink , és igényeiket egyre inkább módjukban van kielégíteni is. A Magyar Divatcsarnokban tavaly december 1—9 között nem egészen féltmilió forint értékben forgalmaz­tak férfikonfekciót, az idén e napok alatt — a jelentősen olcsóbb árakon — majdnem egymillió forintot for­galmazott az osztály. Még nagyobb az emelkedés női konfekcióban: a tavalyi 476.000 forintos forgalom az idén ugyanazon kilenc nap alatt 1,116.000-re emelkedett. S hogy dol­gozóink igénye e téren is nemcsak mennyiségben, de minőségben is emelkedett, annak bizonysága, hogy a gondosabb kidolgozású, drágább lódenkabátokból tizet adnak el áru­házaink azalatt, míg a gyengébb ki­dolgozású, olcsóbb lódenkabátból kettő-háromra akad vevő. Több, szebb könyv, finomabb cu­korka, játék, ruha — Íme életszín­vonalunk emelkedésének néhány mutatója. Közszükségleti, fogyasz­tási iparunk dolgozóit nagy felada­tok elé állítja ez a megnövekedett vásárlókedv és megnövekedett igény. S ezeket a feladatokat maradéktala­nul teljesíteni hazafiúi kötelességük és egyéni érdekük egyaránt, hiszen jobb munkájukkal segítenek hozzá, hogy minden magyar dolgozó — köztük saját maguk — jóléte is to­vább emelkedhessék HAZÁNK ÉLETÉBŐL Komárom város példamutatása Komárom város az őszi kapusok beadása után a városok között el­sőnek teljesítette 1953. évi tej-, to­jás-, baromfi-, hízottsertés- és vá­gómarhabeadását. Az eredményt a jó szervező és felvilágosító munká­nak, valamint a tanács és a dolgo­zók közötti jó kapcsolatnak köszön­hetik. (MTI) Bányászaink országszerte lelkesen fogadták a pécsi András-akna dolgo­zóinak felhívását a »200 éves a ma­gyar szénbányászat« emlékműszak­ra. A dorogi VIII-as akna bányászai az elsők között csatlakoztak a pé­csiek felhívásához. Vállalták, hogy a december 12-től 21-ig tartó műszak­ban 1200 tonna szenet termelnek ter­vükön felül és ezzel a korábban vál­lalt négy nap helyett öt nappal előbb befejezik évi tervüket." »Dicső bányászelődeink hősi har­cai, küzdelmei lelkesítenek minket újabb munkagyőzelmekre — írják a Csolnoki Szénbánya I-es aknájának dolgozói Pécsre küldött levelükben. Az emlékműszakban 1500 tonna sze­net adunk terven felül, évi tervünket december 17-re teljesítjük. Az évi programmon felül további 9500 tonna szenet adunk a népgazdaságnak.« A dorogi szénmedencében a több mint százesztendős Annavölgyi Szénbánya és a Dorog-Tatai Akna­­mélyítő Vállalat dorogi körzetének dolgozói is csatlakoztak a pécsiek kezdeményezéséhez. Az Annavölgyi Szénbánya Vállalat bányászai elha­tározták, hogy pótolják elmaradásu­kat és negyedik negyedévi tervüket határidőre teljesítik. »Az emlékműszakban úgy dolgo­zunk — fogadták meg a Petőfi-bá­­nyai bányászok —, hogy eddigi adós­ságunkat letörlesztjük és hiánytala­nul teljesítjük egész évi tervünket.« A Zagyvai Szénbányák Vállalat üze­meinek dolgozói a nógrádi bányászok harcos hagyományaihoz híven vál­lalták, hogy a »200 éves a magyar szénbányászat« emlékműszakban évi tervüket december 14-re telje­sítik. Eredeti vállalásukat módosít­va, 12.500 tonna szenet küldenek fel­színre évi tervükön felül és biztosít­ják a zökkenőmentes átmenetet 1954-re. A tatabányai VI-os akna dolgozói­nak kettős ünnepe lesz a magyar szénbányászat fennállásának 200. év­­fordulója. Az akna ugyanis ebben az évben ünnepli félévszázados jubileu­mát. A VI-os akna bányászai péntek déli röpgyűlésükön elhatározták, hogy az emlékműszak alatt bányász­őrséget állnak. A lelkes hangulatú röpgyűlésen a vállalások, fogadal­mak egész sora született meg. A pécsi András-akna felhívására — a vállalásokat összegezve — a tatabá­nyai VI-os akna dolgozói azzal a fel­ajánlással válaszoltak, hogy az emlékműszakban 1300 tonna szenet termelnek terven felül és évi tervü­ket december 21-én befejezik. A »200 éves a magyar szénbányá­szat« emlékműszakhoz csatlakoztak a diósgyőri Anna-bánya és az orosz­lányi külfejtés dolgozói is. A som­­sályi bányászok azzal ünneplik az évfordulót, hogy 4500 tonna szenet termelnek terven felül az év végéig. Tömeges csatlakozások a „200 éves a magyar szénbányászat" emlékműszakhoz A Kontakta nődolgozói az új bölcsődéért Negyven férőhelyes bölcsődét kapnak január 1-én a Kontakta dol­gozói. A gyár nődolgozóinak régi vágya teljesül ezzel. Az asszonyok délutánonként brigádokat alkotnak és segédkeznek, hogy a bölcsőde december 31-re elkészüljön. Lepedő­ket, törülközőket és a bölcsőde ruha­felszerelését maguk az anyák készí­tik és segítenek a kőműveseknek is. Legutóbb a bölcsőde felszerelésének kirakodásában is részt vettek. A gazdagok szövetkezete A bajai Vörös Fény termelőszö­vetkezet tagjai a zárszámadás tanú­sága szerint nemcsak szövetkezetü­ket tették gazdaggá, hanem saját magukat is. A szövetkezetben nem egy tagnak háromezer forinton felül volt a havi jövedelme. A Kopcsik­­család 780 munkaegység után ter­ményben és készpénzben 38.838 fo­rint jövedelmet ért el. A Tomik­­családnak 35.500 forint, a Szabadi­családnak pedig 34.985 forint jutott. Az elért eredmények láttán 14 egyé­nileg dolgozó paraszt kente felvéte­lét a szövetkezetbe. Újfajta szövetek a „Különleges szövetek boltjában“ A Váci­ utca 8. szám alatti »Kü­lönleges szövetek boltjában« három újfajta szövet árusítását kezdték meg. Máris keresett cikk a Kézi­szövők Háziipari Szövetkezete ál­tal készített háziszőttesszerű sport­szövet. Igen népszerű az a magas gyapjútartalmú, újfajta sportszövet is, amelynek métere 267 forintba kerül. A legkeresettebb cikk a két­oldalas kabátszövet. Van nagykoc­kás, a női ízlésnek megfelelő min­tájú, van sima, inkább a férfiak­nak való anyag. Ezek a szövetek egyelőre kizárólag ebben a boltban kerülnek forgalomba. Tatabányán felállítják az első előregyártott, összerakható legényszállót Tatabányán sok száz vidéki dol­gozó elhelyezéséről kell a bánya­trösztnek gondoskodnia. Új szállá­sok létesítéséhez igénybe vették a baráti Román Népköztársaság dol­gozóinak segítségét is s a bányá­szok részére négy — előregyártott — összerakható legényszállót rendel­tek. Az első már meg is érkezett Tatabányára és pénteken megkezd­ték felállítását. Az új, 120 szemé­lyes szállót, amelyben zuhanyozó és kultúrterem is van, a XVII. akna dolgozói kapják. A második legény­szálló még decemberben, a további kettő pedig januárban érkezik a tatai szénmedencébe. A bányatröszt még ebben az év­ben 400.000 forintot kait a bányász­szállók berendezésére. Tizenöt le­gényszálló kultúrtermét kifestik, át­alakítják. Tizennyolc zenegépet, 300 hanglemezt vettek, 50.000 fo­rintért sportfelszerelést vásároltak. Új közszükségleti cikkeket gyártanak az Evőeszköz- és Acélárugyárban Az Evőeszköz- és Acélárugyár bakelitműhelyében már elkészítet­ték száz darab játékautó karosszé­riáját. A fenyőfa ünnepéig további kétezret gyártanak. Több, eddig hiányolt árucikk gyártását kezdték meg­ az üzemben. Körömollókból, bőrollókból és fodrászollókból ha­marosan elkészül az első széria. Új manikűrkészlet mintapéldányát is elkészítették. A készletből tizen­nyolcezret gyártanak jövőre, szép kivitelben, rozsdamentes acélból, így használják fel gazdaságosan az evőeszközök gyártásánál keletkező hulladékot Milyen lesz egy új fővárosi lakónegyed? „BUDAPEST A DUNA GYÖNGYE ... így szól a közismert dal s így is gondolnak hazánk szép fő­városára szerte az ország­ban. És most, ezekben a hetekben fokozott érdeklő­déssel fordulnak hazánk dolgozói a főváros felé. Alig múlt két hete, hogy a városi tanács és az Épí­tőművész Szövetség anké­­ton vitatta meg Budapest városfejlesztési tervét. »Hol, s milyen lesz a fő­város központja? Milyenek lesznek majd az új fővá­rosi szocialista lakónegye­dek?« Az ankét után ilyen és ehhez hasonló kérdé­sekkel fordultak a dolgo­zók a fővárosi tanácshoz. Az ankéton kiállított szí­nes tervrajzok, makettek­ból felépített városrészek képet adtak a jövő Buda­pestjéről. Ez a távlati terv bizony alaposan megvál­toztatja fővárosunk arcú­,­zatát. Új centrumok, terek és főútvonalak kialakulá­sának egész soráról adtak hírt a tervrajzok és mo­dellek. A szívet-szemet gyönyörködtető terv egésze mellett az új, szocialista lakónegyedek tervei kel­tették fel a legnagyobb ér­deklődést. A városfejlesz­tési terven belül ezek a lakónegyedek épülnek fel a leghamarabb. Nézzük­ csak, milyen is lesz egy új fővá­rosi lakónegyed? AZ ÜLLŐI­ ÚT MENTÉN a Népligettől a Kispestig terjedő szakaszon ma még számos üres parcella ta­lálható, az épületek között nagy szabad térségek van­nak. Ezen a területen épül majd fel az egyik új, fővárosi lakónegyed. A terv modelljét — amelyet végleges formájában a fel­sőbb szerbek még nem hagytak jóvá — ugyan­csak bemutatták az anké­ton, mintegy vitaalapként. A lakónegyed tervét az Iparterv I. számú irodája és a Buváti tervezői együttesen dolgozták ki. A miniatűr házacskák­ból felépített modellen az első pillantásra a lakó­negyedet körülölelő széles zöld sáv és a sugárutak ragadják meg a néző fi­gyelmét. A jó levegőt a telepet körülölelő zöld parkkal s a Határerdő ki­szélesítésével biztosítják — emellett a lakónegyeden belül is számos park lesz. Az építkezéssel egyidejű­leg gondoskodnak jó közlekedés kiépítéséről. A tervek szerint autóbuszjá­rat köti majd össze az új terepet Kőbányával és a Soroksári-úttal. Korszerű­sítik az OL5i-út közleke­dését is. A lakónegyed képe, még így, modellben is, szívde­rítő látvány. Az Üllői-út mentén öt-hétemeletes la­kópaloták emelkednek. Az Üllői­ útról nyílik majd az a széles, parkosított út, amely a település központi terére vezet. Hatalmas kultúrpalota áll ezen a téren s itt kapnak­­ helyet a középületek is. A park dísze lesz a szabadtéri színpad s a modern fürdő­épület. A LAKÓNEGYED teljes kiépülésekor 30.000 lakost fogad magába — terje­delme körülbelül akkora lesz, mint Sztálinváros fele. Az egész telep nagy­jából négy kisebb lakó­egységre oszlik s mind­egyike külön kis teret kap. Itt épül majd fel a lakó­egység iskolája s az üzle­tek egész sora. A telep há­zai általában háromemele­tesek lesznek, közös belső parkosított udvarral. Ellentétben a legutóbbi hibákkal, az épületek nem valami merev, sematikus módon készülnek. A ter­vezők változatosságra tö­rekedtek. ■»Mindenki is­merje meg a saját utcá­ját« — ezt a »jelszót« tar­tották szem előtt, hiszen a már felépült vagy épülő új városok, lakónegyedek lakói sokat panaszkod­tak amiatt, hogy az egy­forma házak valóságos tömkelege között kezdet­ben alig-alig ismerték meg a saját utcájukat. Az üllői­úti új lakónegyed tervé­ben az is változatosságot jelent, hogy a telep a köz­pontja felé zártabb, váro­siasabb jellegű, míg a zöldövezet közelében sza­badabban álló többlakásos villaszerű épületek helyez­kednek el. Itt a lakónegyed szélén épül fel a sport­pálya. Természetes követel­mény, hogy egy ilyen lakó­negyed ne szakadjon le a városról. Ezért az új lakó­negyed felépítése maga után vonja az egész Ür­­lői­ út kiépítését, a Nagy­várad­ tér rendezését s a még üres telkek beépíté­sét. ÍGY FEST — ma még modellen, de hamarosan a valóságban is — a jövő Budapestjének egy rész­lete. Részlete csak, mert hiszen hasonló lakónegye­dek épülnek a Kerepesi­ út mentén, a Sztálin-híd pesti és budai hídfőjénél, Zuglóban, Erzsébeten, a Lágymányoson és másutt is szép fővárosunk terülő-

Next