Népszava, 1954. január (82. évfolyam, 1-26. sz.)

1954-01-08 / 6. szám

Világ proletárjai egyesüljetek a NÉPSZAVA Előzetes eszmecsere a szem­ét és az amerikai kormány között az atomenergia kérdésében folytatandó tárgyalásokról Külföldi békeharcosok üdvözlő táviratai az Országos Béketanácshoz 82. ÉVFOLYAM, 6. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1954. JANUÁR 8. PÉNTEK Szőke Béla sztahanovista üzemvezető munkamódszere Több százezer méter nyers és félkész pamutszövet mozog egyszerre 30—40.000 méteres »végekben« a Hazai Pamutszövő kikészítő üzemében. A munkások serényen egyengetik az anyag útját, hogy minél gyorsab­ban mind több és jobb minőségű áru jusson dolgozóinknak. Szőke Béla, a kikészítőüzem sztahanovista vezetője, a könnyűipar kiváló dolgozója, gyakran járja végig az üzemet. Pontosan ismeri a végtelen hosszúságú szalagok útjának minden egyes állomását. Ha valahol megakad az anyag mozgása, gyorsan és határozottan intézkedik, hogy minél kevesebb kiesés legyen. Lényegesebb hibák esetén több műszaki dolgozót állít azok gyors kijavítására. A sokféle, gyakran változó fajtájú textilanyag zavartalan kikészíté­séhez alapos, előrelátó munka szükséges. A negyedévi és a havi tervfel­adatok ismeretében Szőke elvtárs összegyűjti a műszakiakat, az osztály­­vezetőket, akikkel üzemrészekre, gépekre bontva megbeszéli a tennivaló­kat. A »szűk keresztmetszet« és az előrelátható nehézségek megoldására negyedévi, illetve havi intézkedési tervet dolgoz ki határidőkkel és felelő­sökkel. Ennek keretében a legfontosabb feladatokra irányítja a figyel­met. Ilyen módon oldották meg a többi között a ballonanyagok olajos szennyeződésének az eltávolítását is. Ezt az eljárást átdolgozták és ered­ményesen alkalmazzák más áruk tisztításánál is. Kidolgozták továbbá a különböző színű nyersfonalakból szőtt áru, valamint a nyári zsávoly­­anyagok egyenletes festésének a módszerét Legutóbb a kikészítőiparban eddig még nem alkalmazott új eljárást vezettek be ismeretlen eredetű szurkos szennyeződés eltávolítására. Mindezek az újítások jelentősen megjavították az áru minőségét és sok százezer méter szövettel növelték az exportlehetőséget. Szőke elvtárs az ez évi jó munka biztosítása érde­kében már december elején kidolgozta az első negyedévre az intézkedési tervet és az újítási feladattervet is. Szőke elvtárs termelési értekezletek előtt megbeszéli az osztályveze­tőkkel, milyen kérdésekre hívják fel a figyelmet és maga is részt vesz két-három termelési értekezleten. Az osztályvezetők ismertetik az egyes dolgozókra és gépekre váró feladatokat, az esetleg előadódó új nehézsé­geket. A dolgozók pedig rendszerint már az értekezleten javaslatokat tesz­nek és a következő napokban újításokat nyújtanak be azok megoldására. Rövid időn belül megkapják a választ: mi történt javaslataikkal, újítá­saikkal. Ez érthető módon növeli munkakedvüket, kezdeményező kész­ségüket. Az elmúlt évben a kikészítőüzem dolgozói 148 újítási javaslatot adtak be. Az újítások közül hatvanhetet már megvalósítottak, negyven­öttel most kísérleteznek. A beadott újítások várható eredménye egy év alatt másfélmillió forint megtakarítás. Szőke Béla rendszeresen foglalkozik a dolgozókkal, neveli őket szak­mailag. Elsősorban azokban az üzemrészekben, amelyek munkája az adott időszakban a legfontosabb az egész üzem termelése szempontjából. Megbeszéli a dolgozókkal újításaikat, de felkeresi a »selejtgyártókat« is. Gyetván István ellenőr, aki nemrégen még az üzem munkása volt, most állandóan Szőke elvtárs mellett van. Miként a dolgozók mondják: »Követi, mint az árnyéka«, hogy minél előbb önállóan is felfedhesse a hibákat és ráirányítsa azokra az üzemvezetés figyelmét. A dolgozók nevelését sem akarja Szőke elvtárs egyedül megoldani. Példamutatásával erre tanítja a hozzá beosztott műszakiakat is. Munkájá­ban mindig a pártszervezetre támaszkodik és mindinkább az új műhely­­bizottságra is. A fontos megbeszélésekre elhívja az alapszervezet titkárát és a műhelybizottság elnökét. A pártvezetőségnek rendszeresen beszámol az üzem előtt álló feladatokról és megoldásukhoz kéri a pártszervezet segítségét. Két év alatt, amióta Szőke elvtárs vezeti az üzemet, nyolc dolgozó kapott sztahanovista jelvényt, hat oklevelet, négy »a szakma legjobbja«, három pedig »a könnyűipar kiváló dolgozója« címet — igyekszünk mindent megtenni, ami tőlünk telik — mondja Szőke elvtárs. — De több segítséget kérünk munkánkhoz. Nem tartózkodhatok például annyit a dolgozók között az üzemben, amennyit szeretnék, »ön­fényképezés« segítségével megállapítottam, hogy munkaidőm — (tegyük hozzá, több mint nyolc óra) — negyven százaléka értekezletekkel, meg­beszélésekkel telik el. Emellett akad még jócskán adminisztrációs munkám is. Ezen a helyzeten elsősorban a vállalat vezetősége tud segíteni. — A másik kérésem a fonodákhoz és a szövödékhez szól — folytatja tovább. — Számos intézkedést hoztunk már a pamutszövetek minőségének megjavítására. Sok árut azonban fonodás vagy szövődéi hibák miatt érté­kelnek rosszabb minőségűvé. Több támogatást kérünk az együttműködő vállalatoktól és üzemektől. A dolgozók lelkiismeretes, odaadó munkájáért becsülik és szeretik Szőke elvtársat. Az üzemvezető munkájának jelentős része van abban, hogy a textilkikészítők összeforrt, jó kollektívát alkotnak. És Szőke elv­társ az üzem kollektívájára támaszkodik mindenben. Saját munkájáról is úgy beszél, mint az egész kollektíva eredményeiről. »Ezt megcsináltuk, ezt végrehajtjuk.« Ugyanígy mondják most az üzem műszaki és fizikai dolgozói is: »1953 végéig megvalósítottuk vállalásunkat. Szovjet export­ból 12,5, nyugati exportból 3 százalékkal túlteljesítettük negyedik negyed­évi tervünket. Az idén sem alkuszunk meg gyengébb eredményekkel." HAZÁNK ÉLETÉBŐL Négyszáz kohász és bányász új otthona Jelentősen bővül a rádió műsora Elkészült Ózdon a Kohászati Üzemek újabb munkásszállója. A szállóban mintegy kétszáz kohászati dolgozó nyer kényelmes elhelyezést. Borsod megyében még ebben a hó­napban két új — száz-százszemélyes — bányászszálló készül el, az egyik Királdon, a másik Ormosbányán. Török korabeli földzáró gátból — korszerű völgyzáró Modern völgyzáró gát létesül a Fejér megyei Fehérvárcsurgó hatá­rában levő török hódoltság kora­beli földzáró gát megfelelő átépíté­sével. Az így keletkező víztároló mintegy 15 millió köbméter víz be­fogadására lesz alkalmas. A völgy­záró gát létesítésével Fejér megye mostani 4000 hold öntözhető terüle­tét újabb 4000 holddal növelik. Nyolc szakosított építőipari iskola nyílik A Munkaerő Tartalékok Hivatala március 1-én az ország nyolc ipari tanuló intézetében szakosított építő­ipari iskolát indít. Az iskola­ idő­tartama egy év, amely idő alatt a fiatalok megfelelően elsajátíthatják a kőműves, illetve az ács szakmát. A tanulmányi idő alatt a tanulók állami ellátásban részesülnek és ta­nulmányi előmenetelük arányában pénzbeli juttatást is kapnak. Minden 16—18 éves ifjú, aki az általános is­kolának legalább hat osztályát elvé­gezte, jelentkezhet írásban, mégpedig a budapestiek és a pestmegyeiek a Budapest, VII., Nyár­ utca 9. szám alatti MTH ipari tanuló intézetben, az ország más területein a lakóhe­lyükhöz­­ legközeláb­b­ eső MTH- iskolában. Fejlődésünk egyik újabb állomása­ként, január 11-től, hétfőtől jelentő­sen kibővül a Magyar Rádió mű­sora. Erre a bővítésre azért kerülhet sor, mert — mint ismeretes — né­hány hónappal ezelőtt felavatták ha­zánk harmadik, 135 kilowattos nagy­adóját — azt az állomást, amely eddig az ú. n. kísérleti műsort su­gározta. Január 11-től kezdve a Magyar Rádió hangját már három önálló, egyenként 135 kilowattos nagyadó sugározza középhullámon, nem is szólva a rövidhullámú adóállomások­ról. Az egyik nagyadó a Kossuth-, a másik a Petőfi-rádió programmját továbbítja, a harmadik pedig, a Sza­badság-adó, ezentúl a középhullámú idegen­­nyelvű műsorokat közvetíti. Hétfőtől tehát lehetővé válik, hogy a Kossuth- és Petőfi-rádió kora reg­geltől késő estig magyar nyelvű mű­sort szolgáltasson, mégpedig a Kos­­suth-rádió reggel 4.30-tól éjjeli 12 óráig megszakítás nélkül. (Tehát a Kossuth-adón délelőtt sem lesz mű­sorszünet, mint eddig volt.) A Petőfi­­rádió reggel 6-kor kezdi és este 23 órakor fejezi be napi műsorát. (Az eddigi 20 óra helyett.) A Kossuth- és Petőfi-adó műsora tehát napi hat órával bővül. A közvetítő állomások a vidéki stúdiók saját, önálló adásán kívül ezután is a Petőfi-rádió műsorát közvetítik. A fentiekkel kapcsolatos legjelen­tősebb változás: Január 11-től, hét­főtől a Petőfi-rádió új hullámhosszon (az eddigi kísérleti adó hullámhosz­­szán) 344 méteres középhullámon (872 kilociklus) jelentkezik, az eddigi 252,75 méter (1187 kilociklus) helyett. A Petőfi-adó régi hullámhosszán ezentúl a Szabadság-adó sugározza kibővített idegen nyelvű adásait. A 380 forintos néprádióval rendel­kező hallgatók figyelmét már most felhívják: készülékeiket — előrelát­hatólag 25—26 forintos költséggel — a megfelelő szaküzletekben hangol­­tassák át a Petőfi-adó új hullámhosz­­szára is. Számos új cikket gyártanak az üzemek A fokozott igények kielégítésére már az új év első hetében számos új cikket gyártanak üzemeink. A Ke­lenföldi Textilkombinátban új bal­lonanyag gyártását kezdték meg. Az első negyedévben mintegy 12.000 kosztümhöz elegendő anyagot készí­tenek. A Kőbányai Porcelángyárban rátértek a háztartási porcelánáruk gyártására. A Cukrászati Gyárban újfajta édességet, fondantkrémmel töltött ceruzaalakú ostyát állítanak elő. Ebben a negyedévben a többi között 40.000 kiló cukrászsüteményt, 12.000 kiló teasüteményt s 20.000 kilo gesztenyepürét készítenek majd. A Zuglói Kötöttárugyárban két nap alatt 7000 darab újfajta apró­mintás, vállas ingecskét kötöttek. Az első negyedévben a tervek sze­rint 150.000 darab színeshímzésű bébijátszónadrágot is gyártanak. A Kispesti Textilárugyárban az új év első hetében megkezdték a vidéken kedvelt sötétmintás kartonanyagok gyártását. Januárban mintegy 200.000 métert állítanak elő az új gyárt­mányból. A Szerelvényipari Válla­­lat dolgozói új technológiai eljárás­sal, különleges festékkel bevont, rozsdamentes vízcsapokat készíte­nek. Készültek? — Igen! Jól folynak a félévi vizsgák a Műegyetemen A Műegyetem tágas, hosszú kő­­folyosóin néma csend. A máskor népes, zajos épületben most csak itt-ott tűnik fel egy-egy hall­gató barna, vagy sötétkék svájci­ban, ahogy tréfásan mondják, az »egyensapkában«. Csak a hatalmas ajtók mögül szűrődnek ki elmosódó hangfoszlányok. Folynak a félévi vizsgák a Műszaki Egyetem vala­mennyi karán. A folyosókanyarulatoknál elhelye­zett táblákon hosszú névsorok fehér­lenek. Az egyetem tanári kara már december elején megállapította az egyes vizsgák pontos idejét, helyét. Volt idő otthon a felkészülésre, sőt a fűtött termekbe még vasárnap is bejöhettek a hallgatók, külön elő­készítő tanköröket tartottak a taná­rok, tankörvezetők, gondosan, ala­posan előkészítették a hallgatókat a vizsgára. Nem kis feladat az idén a félévi vizsga a Műegyetemen. A tavalyi­nál jóval komolyabbak a követel­mények, alaposabban meg kell dol­gozni a jelesért, de még az elégsége­sek megszerzése is becsületes felké­szülést, kellő tudást kíván. Selmeci elvtárs, a gépészmérnöki kar tanul­mányi osztályának vezetője jóleső büszkeséggel állapítja meg: az eddigi vizsgák (mert még javában folyik a vizsgáztatás, körülbelül január 14-ig) szép eredményeket hoztak. Az első­évesek kémiai vizsgájának eredmé­nyei meghaladják a 3,6 átlagot. Jók az eredmények matematikából, amely a legnehezebb tárgyak egyike. A má­sodévesek fizikából tettek ki ma­gukért: tavaly ebből volt a legtöbb bukás, most az átlag megközelíti a 2,9-et. Örvendetes jelenség — s a tanul­mányi osztályoknál mindenütt igen büszkék rá —, hogy jól megállják he­lyüket a szakérettségis és esti tago­zatos hallgatók is. A másodévesek Zsarlóczai József DISZ-titkár ered­ményeit mesélik büszkén: összes eddigi vizsgáit kitüntetéssel tette le. A 111. évfolyamból Kovács Imre, Zoller Ferenc, Ráday Sándor tűnnek ki, színjeles minden vizsgajegyük. Az egyetemen igen sok a külföldi diák is, s bizony a magyar hallga­tóknak alaposan »rá kell kapcsol­niuk«, ha nem akarnak lemaradni mögöttük a­­ szagáknál Szovjet, al­­bán, bolgár, görög fiatalok szebbnél szebb feleletei hangzanak el: meg­birkózva a nyelvi nehézségekkel, lelkesen tanulják a géptant, hőerő­­tant, matematikát, marxizmust. Po­pov Alexandr, magas fekete bolgár fiú mosolyogva jegyzi meg: akinek már megy a nyelv, az nem marad le a többi tárgy tanulásában sem. A hallgatók különösen a fiatal koreai diákok szorgalmát csodálják meg gyakran. Cso U Zin, Ri Hon Gil, Ri Zang Jal vizsgalapján csupa jeles sorakozik. A külföldi fiatalok­nak szívesen, szeretettel segítenek a mieink, tanárok, tanulókörvezetők egyaránt. Még folynak a vizsgák, maguk a hallgatók sem ismerik még összes vizsgaeredményeiket. A tavalyinál keményebb követelmények lelki­­ismeretesebb felkészülést, erősebb akaratot váltottak ki. Az egyik első­emeleti teremben, ahol éppen me­chanikából vizsgázik a 11. évfolyam 108. tanulóköre, Pető Ferenc hall­gató még »vizsgalázban« is vidáman, bizakodva mondja: — Szerintünk helyes ez a szigo­rúbb módszer, a fokozott követel­mények. Igaz, sokszor könnyebbnek éreztük, hogy háromszor, négyszer is kiállhattunk vizsgázni, ha elsőre nem sikerült. Most ezt erősen kor­látozták. De nem baj! Nagyobb ér­téke van most még az elégségesnek is, ahhoz is becsületesen kell tudni. A jeles meg — elmosolyodik s vele nevet a körülötte csoportosuló többi fiatal is —, no, ahhoz aztán »jól össze kell szedni magunkat. Nem »vizsgabetegség«, hanem be­csületes tanulás, szorgalmas igyeke­zet jellemzi a Műszaki Egyetem fél­évi vizsgáit. Ahogy az egyik tanuló­kör faliújságjának szellemes rajza mutatja: lelkesen »rajtolnak« a vizsgákra a hallgatók, s az eddigi vizsgaeredmények biztató mérföld­kövek az évvégi s a későbbi célok eléréséhez, (v. m.) A még több tégláért Sok tégla kell az új építkezésekhez. A Csepeli Mészhomok- és Téglagyár­ban Vass Ferenc, Tkalczec Jánosné, Szűcs József és Kaltenecker Mihály az új tervév első napjaiban 156 százalékos teljesítménnyel dolgoznak a gőzölő kazánoknál,

Next