Népszava, 1954. november (82. évfolyam, 259-283. sz.)

1954-11-02 / 259. szám

A pontos mérési megtakarítás írta: Kiss András, az Országos Mérésügyi Hivatal elnöke Pártünk III. kongresszusának és a Központi Vezetőségnek "Határozatai újból és újból hangsúlyozzák az olcsóbb és a jobb minőségű termelés jelentőségét. Az utóbbi időben számos helyen és számos esetben megvizsgálták, miért magas az önköltség, vagy miért gyenge a minőség. Ennek során igen sok tényezőről beszéltek, de egy igen fontosról legtöbbször megfeledkeztek. Ez pedig a pontos mérés és a mérőműszerek megfelelő ellenőrzése, karbantartása. A gyártás gazdaságosságát és jó minőségét elsősorban a technológiai előírások betartása biztosítja. És minél fejlettebb technológiával dolgozunk, annál több és megbízhatóbb mérés szükséges, annál nagyobb szükség van pontos mérőműszerekre. Bizonyos idő elteltével, a fokozott igénybevétel miatt a legjobb műszer is pontatlanná válik. Az ilyen elhanyagolt műszer használatából soktízmilliós kár és selejt származhat. A rossz műszerek olyan hibákat okoznak, amelyek csak a készterméknél, vagy még később, csak azok használatánál derülnek ki. Emiatt gyakran még a régi jó szakmunkások is idegenkednek a műszerek használatától és úgy vélik: saját megítélésük, tapasztalatuk megbízhatóbb, mint a műszer. Sokáig azt hittük, hogy ez a nézet helytelen beállítottságból származik és jó nevelő munkával megszüntethető. Az Országos Mérésügyi Hivatal (TMH) vizsgálatai azonban bebizonyították, hogy ennek az idegenkedésnek sokszor tárgyi alapja van: a rossz mérőműszerek, amelyek a karbantartás és az ellenőrzés hiánya miatt félrevezetik a dolgozót. Példaként említhetjük meg a Tatabányai Szénszállító Vállalat I. és III. hőkezelő kemencéinek pirométereit, amelyek 60 C foktól 300 C fokig terjedő eltéréseket mutattak. A Százados úti Kenyérgyárban volt olyan hőmérő, amely majdnem 60 fokkal tért el a tényleges hőfoktól. Az Újszegedi Kender- és Lenszövő Vállalatnál az ÁVK 50.472. számú szövetszakítógép — fontos textilipari műszer, amellyel a többi között a gépkocsiabroncsok számára készülő hordvászon minőségét vizsgálják — egyes esetekben majdnem kétszer olyan erősnek mutatta a vizsgált szövetet, mint amilyen az valójában volt. Ezekkel a példákkal azt akartam bemutatni, milyen fontos dolog a mérőműszerek rendszeres ellenőrzése és karbantartása. Sok üzem már felismerte ezt és tudja, hogy a műszerek ellenőrzésével, jó karban tartásával csökkenteni lehet a selejtet, javítani lehet a gyártmányok minőségét. Igen sok üzemben azonban nem törődnek a műszerek pontosságával, sőt lehetetlenné teszik, hogy az OMH — amelynek ez a feladata — ellenőrizze a műszerek megbízhatóságát. A Ganz Vagon- és Gépgyárban például szükségessé vált a fékpadok (ezeken határozzák meg a motorok teljesítményét) hitelesítése. Ám hiába kértük írásban, személyesen és telefonon a gyárat, hogy készítsék elő a fékpadokat hitelesítésre, kérésünket megtagadták. Végül is az OMH feljelentette a vállalatot. Az ezután tartott vizsgálat megállapította: a gyár fékpadjai olyan állapotban voltak, hogy átalakítás és javítás nélkül még a hitelesítést sem lehetett elkezdeni. Sok hiba tapasztalható az alap-mérőműszerek vizsgálata során is. (Olyan műszerek, amelyekhez az üzemben található többi műszert hasonlítják.) A mérés egységességét és pontosságát éppen ezeknek az alap-mérőműszereknek a megbízhatósága biztosítja. Mégis igen sok üzemet kell figyelmeztetni, mert elhanyagolják az alap-mérőműszerek kötelező vizsgálatát. Egyes műszaki vezetők úgy gondolják, ha az üzemi méréshez drágább, külföldi műszert használnak, eredményesebb lesz munkájuk. Pedig ez nagy tévedés. A drágább, komplikáltabb műszerek használata sokkal nagyobb körültekintést kíván, nehezebb a kezelésük. Az ilyen műszerek a mi üzemi viszonyaink mellett igen hamar tökéletlenné válnak és kevésbbé pontosan mérnek, mint az igénytelenebb, olcsóbb, de jól karbantartott és ellenőrzött mérőműszerek. A sok felesleges importrendelésből csak egy példa: a Magyar Optikai Művek és a Központi Szerszámgyár interferenciás komparátorokat rendelt, darabonként 80.000 forintos áron. Kiderült, hogy ezekre nincs szükségük és nem is tudják használni. Az ilyen túlzott igények igen sokba kerülnek államunknak és megnehezítik, hogy alapvetően megjavítsuk az üzemek műszerellátását. A műszerellátásnál természetesen nem ez a fő probléma, hanem az, hogy műszereink sokszor igen gyenge minőségűek, nem korszerűek. A Laboratóriumi Felszerelések Gyára által készített ipari hőmérőknek például 60—70 százaléka selejt. Beszélhetnénk erről részletesebben is, de e cikkben nem a műszerek gyártásáról, hanem azok használatáról kívántam írni. A műszergyártás problémái külön cikket érdemelnének. A műszerek használata körül mutatkozó hibák akkor szüntethetők meg, ha az ipar gazdái, elsősorban a minisztériumok nagyobb gondot fordítanak az üzemi műszerszolgálat és műszerkarbantartás megszervezésére. A mi tapasztalataink szerint ugyanis ennek a feladatnak az üzemekben nincs gazdája. Márpedig jelszóvá kell tenni azt az igazságot, mely szerint: »Mérni annyit jelent, mint megtakarítani!« Számos példával lehetne bizonyítani, hogy azoknál az üzemeknél, ahol a mérőműszerek vizsgálata rendszeres, a karbantartás jó, ahol megfelelően ellenőrzik az alapmérőműszereket, ott lényegesen jobb minőségűek a gyártmányok, alacsonyabb a selejt és kisebb az önköltség. Ha minden vállalatnál megértik a helyes és tervszerű műszerkarbantartás jelentőségét és eszerint dolgoznak, nagy lépést tettünk a gazdaságos, jó minőségű gyártás megvalósítása felé. Miért nincs az üzletekben elég télikabát? Ilyenkor ősz derekén keresett áru a télikabát. Nézzük meg, mire számíthat a vásárló? Vegyük elsőnek a női télikabátot: bundabéléses fekete, bordó és méregzöld színű ittott még kapható, de bizony elég borsos áron, 2500 forinttal felfelé. Az egyszerű, vatelinos télikabát — a vevők és eladók kívánsága ellenére! — az idén »kezd kimenni a divatból«. Úgyszólván csak mutatóba akad a boltokban néhány darab ebből a fontos ruhaféléből. Az igényelt mennyiség 8—10 százalékát... Mi a helyzet a férfitélikabátokkalA 49-es számú Kiér ázatt Boltban — Rákócziul, 57 — például csak azért van még körülbelül két tucatnyi, mert az üzlet — tatarozás miatt — egy hónapig zárva volt és így maradt némi »készletük«. Általában a boltok az igényelt mennyiségnek csak 8—20 százalékát kapják meg. Választék tekintetében még sokkal rosszabbul állnak. Lényegében háromfajta , úgynevezett Oslo, Rozgony és Lomnic férfitélikabát kapható. Bőr a nevük és színük — sötétkék, világosabb és sötétebb szürke — eltérő, fazonjuk majdnem azonos és hasonlatosak abban is, hogy a minőségük sem megfelelő. Legutoljára hagytuk a gyermek téliskabátot. Ebben van legnagyobb hiány! Jelenleg valóságos csodának számít, ha egy-egy boltban bélelt gyermekkabát kapható. Tizenegy üzlet közül csupán az Újpesti Állami Áruházban találtunk hat darab sötétkék fiúkabátot — 500—950 forintos árban! Kislány télikabát az áruházakban és ruházati boltokban egyáltalán nincs. A váci utcai Gyermekeruhakülönlegességek Boltjában négy-ötéves kislánynak való télikabát 950 forint! Kevés az importált gyapjú A helyzet tehát nem meg Mi az oka a télikabáthiánynak? Tavalyi raktárkészleteink kifogytak. Ezért az áruellátás most teljesen az ipar termelésétől függ. Az alapanyaggyártó gyapjúipar pedig tetemes nehézségekkel küzd. Mindenki tudja, hogy a gyapjúszövet nyersanyagát szinte teljes egészében külföldről szerezzük be. Az idén azonban lényegesen kevesebb gyapjút hoztunk be. Bár a kereskedelmi minisztérium ruházati főosztálya tavaly decembertől kezdődően számtalanszor szóvátette, hogy a gyapjúbehozatal csökkentésének igen súlyos következményei lesznek , a helyzet nem javult! A hiány legfőbb oka tehát az elégtelen behozatal. Alit tehet az ipart Súlyosbítja a helyzetet, hogy az állami ipar a rendelkezésre álló gyapjúszövet- mennyiség feldolgozását sem győzi. Tavaly például még egész sor szövetkezet, a Hala-dás, a Pajtás, az Újpesti stb. készített gyermektélikabátot, s ezzel kisegítette a nagyi ipart. Azonban egy (darabonként tízforintos!) munkadíj- vita miatt abbahagyták a gyermeklkabát-készítést. A gyapjúipar csakúgy, mint a ruházati ipar sokat tehet azért, hogy a kétségkívül nehéz viszonyok ellenére is enyhítsen a helyzeten. A gyapjúipari igazgatóság hónapok óta ígéri, hogy a minőség javítása érdekében egységes technológiát dolgoz ki üzemei számára. Itt az ideje, hogy szavát állja, mert akkor nem fordulhat elő, hogy ugyanazt az árufajtát szinte gyáranként más és más keverési arány szerint más és más eljárással gyártsák. A ruházati ipar ütemesebb termelésétől is sok függ: halegalább szeptem-ber eleje óta folyamatosan szállítják a lekötött mennyiségieket, nem kellene az üzletekben máról holnapra eka,és a vevőknek ígéret helyett télikabátot adhatnának. A lakosság joggal elvárja, hogy a gyapjú- és ruházati ipar vezetői igyekezzenek tőlük telhetően úrrá lenni a nehézségeken, hogy több, jobb kabátravalót, meleg télikabátot adhassanak a dolgozóknak. Radnóti Edit Kinevezték a Termelőszövetkezeti Tanács tagjait A minisztertanács a Ter- melőszövetkezeti Tanács elnöksége javaslatára a Termelőszövetkezeti Tanács tagjait felmentette megbízatásuk alól, s egyben új tagokat nevezett ki. Felszabadulási ünnepségnek ! Kecskemét lakossága vasárnap ünnepelte felszabadulásának 10. évfordulóját. Szombat este a DISZ-fiatalok fáklyás felvonulást rendeztek a város utcáin, a Katona József Színházban pedig műsoros est volt. Vasárnap koszorúzási ünnepséget tartottak a szovjet hősök emlékművénél. Ezen a napon nyílt meg a Katona József múzeumban az első állandó jellegű kiállításA homok élővilága címmel. A kiállítást Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter nyitotta meg. Délután az MNDSZ városi szervezete műsoros teadélutánt rendezett. Este a Hazafias Népfront bizottság tartott ünnepi estet az új kollégium dísztermében. Szolnok felszabadulásának 10. évfordulóját a város dolgozói felszabadulási héttel ünnepük meg. Az ünnepi hét első napjának délelőttjén nyitották meg a Damjanich János múzeum első állandó kiállítását »Szolnok a török kortól máig« címmel. Záhony község lakói október 30-án és 31-én bensőséges ünnepségek keretében emlékeztek meg a felszabadulásról. Az állomás dolgozói felszabadulási műszakot tartottak. Tiszatardos község népe is vasárnap ünnepelte felszabadulásának 10. évfordulóját. A községi tanács nagytermében kiállítás nyílt meg, amely bemutatja hazánk fejlődését a felszabadulás óta. KITÜNTETÉSEK A Népköztársaság Elnöki Tanácsa negyvenéves szolgálati jubileuma alkalmából Fogarasi Bélának, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának a Munka Érdemrend kitüntetést adományozta. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa hatvanadik születésnapjuk alkalmából Nizsalovszky Endre egyetemi tanárnak és Hetényi Géza egyetemi tanárnak a Munka Érdemrend kitüntetést adományozta. Kinevezés A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Kocsis Lajos elvtársat a szénbányászati miniszter első helyettesévé nevezte ki. Eltemették Nagy Lajost Nagy Lajos Kossuth-díjas írót, a magyar irodalom kimagasló egyéniségét vasárnap kísérték, mély részvét mellett, utolsó útjára. Holttestét az írószövetség Gorkij-fasori székházának nagytermében ravatalozták fel. A ravatalnál a magyar irodalmi élet kiváló képviselői álltak gyászőrséget. Ezután az elhunyt nagy író koporsóját gyászmenetben a fiumei úti temetőbe kísérték, ahól díszsírhelyre temették el. A temetésen megjelent Darvas József népművelési miniszter, Andics Erzsébet, Béres Andor, Horváth Márton, Non György, az MDP Központi Vezetőségének tagjai, Veres Péter, az Írószövetség elnöke, Szabó Pál, a Hazafias Népfront országos tanácsának elnöke, Mihályfi Ernő, Sik Endre miniszterhelyettesek, a magyar irodalmi és kulturális élet számos kiváló képviselője. A sírnál elsőnek Horváth Márton, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének tagja mondott búcsúbeszédet. — Nagy gyász érte a nemzetet, mert egyik nagy író fiát, Nagy Lajost vesztette el — mondotta a többi között Horváth Márton. — Nagy csapás érte a magyar írókat és minden könyvet szerető embert, minden magyar olvasót, aki többet vár a könyvből, mint az idő könnyű múlását, minden olvasót, aki azt a könyvet szereti, melynek lapjairól süt a gyűlölet a kufárok, a harácsosok, a farizeusok, a becstelenek elem Ilyen írásokkal Lajos. Nagy csapás ért minden olvasót, aki azt a könyvet szereti, amelynek lapjairól sugárzik az emberek szeretete, a falu és a város dolgozóinak mély ismerete, az igaz írói együttérzés az egyszerű emberek sok bánatával, keserűségével és ritka örömével. Ilyen műveket hagyott miránk örökül Nagy Lajos. — Nagy Lajost egész élete az úri rend megdöntéséé;a vívott harcban fegyvertársunkká tette, a kommunisták fegyvertársává. És fegyvertársunk volt az új szocialista Magyaroszág építésében is. Darvas József népművelési miniszter a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa nevében vett végső búcsút Nagy Lajostól. Meleg szavakkal méltatta Nagy Lajos írói munkásságát az ellenforradalom idején. — Csaknem tíz esztendőt élt a mi világunkban — folytatta —, amelynek — a maga írói munkásságával, tagadva, rombolva a régit — harcosa volt. Meg kell vallanunk, e tíz év alatt nem vettük körül olyan megbecsüléssel és szeretettel, mint megérdemelte volna. Mi még többet veszítettünk ezzel, mint ő. Nemcsak neki, elsősorban magunknak, népünknek tartozunk azzal, hogy írói örökségének jó sáfárai legyünk. Veres Péter, az írószövetség elnöke mondott ezután búcsú- beszédet, majd a munkásgyász- ■ induló hangjai mellett, eresztették a koporsót a sírba, amelyet rövidesen elborítottek a JweacrufdMás--wereg'afc. * Meghalt Pruzsina Mihály A szénbányászati minisztérium és a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének gyászjelentése A szénbányászati minisztérium és a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete mély megrendüléssel jelenti, hogy Pruzsina Mihály elvtárs, a tatabányai XII-es akna sztahanovista frontmestere, a Szocialista Munka Hőse, 1954. október 31-én bányaomlás következtében életét vesztette. • Pruzsina Mihály elvtársban a szocializmus építésének hős katonáját gyászoljuk. Kora ifjúságától sem dolgozott a tárnák mélyén, rajongott hivatásáért, s a felszabadulás után a legjobbak között is az élre állott, hazánkban és az ország határain túl is megbecsülést szerzett a magyar bányászatnak. Ember volt a szó legteljesebb, legmélyebb értelmében: szerető férj és apa, jókedvű, segítőkész barát, a fiatalok gondos nevelője. Kom-munista volt: a párt hűséges és bátor katonája, az igazság harcosa, a haza hű fia, a szocialista Magyarország fáradhatatlan építője. A munka hőse volt, s a munka frontján halt hősi halált. Emlékét megőrzik a magyar bányászok s szivébe zárja őt egész dolgozó népünk. A szénbányászati minisztérium és a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete Pruzsina Mihály elvtársat saját halottjának tekinti és temetéséről gondoskodik. Megkezdődött a vas- és fémgyűjtési hónap Üzemeinkben megkezdődött a fémgyűjtési hónap. Októberben gyártakarítási hónapot tartottak, most pedig összegyűjtik a felesleges hulladékot, vasat, színesfémet és átadják újrafeldolgozásra. A Fémtömegcikk Művek ifjúmunkásai öt brigádot alakítottak. A hulladékanyagok osztályozásában olyan szép eredményt értek el, hogy a környékbeli üzemekből hozzájuk járnak tapasztalatcserére. A gyártakarítási hónap időszakában összeszedték és a VAFÉM-nek már átadtak 63.879 kiló kovácsoltvasat, 28.043 kiló színesfémhulladékot és 4150 kiló öntvénytörmeléket. Most fokozzák ezt a munkát és már szállításra előkészítettek újabb tízezer kiló vasat, kétezer kiló színesfémet. A Ganz Vagon- és Gépgyár dolgozói a DISZ és a szakszervezet irányításával brigádokat szerveztek a hulladékanyagok felkutatására és összegyűjtésére. Emellett létrehoztak egy selejtező bizottságot, amely az úgynevezett heverő készleteket vizsgálja felül. Október hónapban átadtak a begyűjtő vállalatnak több mint 700 tonna kovácsoltvasat, 28 tonna öntvénytörmeléket és mintegy három és fél tonna színesfémet. Legjobb eredményt a gondnokság gyártakarító brigádja érte el, amely közel 300 tonna vasat és 170 kiló színesfémet gyűjtött öszsze. A Klement Gottwald Villanmossági Gyár dolgozói fémgyűjtési értekezleten beszélték meg a DISZ, a szakszervezet és a gyári szervek ezzel kapcsolatos feladatait. Ennek eredményeképpen jól zárták a gyártakarítási hónapot: 236.966 kiló vashulladékot, 29.210 kiló színesfémet és több mint 27.000 kiló öntvény törmeléket juttattak vissza a termelésbe. A Kismotor- és Gépgyárban műhelyenként felelőst neveztek ki, akik a DISZ-esekkel együtt végigjárták a műhelyeket és felkutatták a hulladékanyagokat. Eredmény: mintegy 5 tonna színesfém és 57 tonna vas került elő a műhelyek zugaiból. Szovjet rostkenderaratógép bemutató Hétfőn a békéscsabai Előresztben a szakemberek, termelőszövetkezeti tagok és egyénileg dolgozó parasztok jelenlétében tartották meg a budapesti mezőgazdasági kiállításra küldött szovjet rostkenderaratógép kísérleti bemutatóját. A tervező mérnökök rövidesen megkezdik a szovjet minta alapján országunk viszonyainak megfelelőkenderaratógépek tervezését. 167.000 TÉGLA TERVEN FELÜL A Kőbányai Téglagyár nyers téglagyártó üzemében dolgozik Kulach János vácuumprés-brigádja. A brigád november 7-e tiszteletére vállalta, hogy terven felül elkészíti az üzem felajánlásából ráeső 35.700 darab nyerstéglát. A brigád november 1-ig 166.989 téglát gyártott tervén felül Ez a teljesítmény komoly mértékben járult he® ahhoz, hogy a nyerstéglagyártó üzem vállalásán felül 436.739 darab téglát készített. A Kulach-brigád november 1-én röpgyűlésen elhatározta, hogy » forradalmi műszakra« hívj® a gyár valamennyi brigádját. A képen Németh Mária, a brigád helyettes vezetője látható.