Népszava, 1954. december (82. évfolyam, 284-309. sz.)
1954-12-01 / 284. szám
Az Elnöki Tanács határozatai a tanácsok üléseinek előkészítéséről, összehívásáról és tanácskozásának rendjéről A Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1954. évi 16. és 17. számú határozatában szabályozza a fővárosi, megyei, megyei jogú városi, járási, járási jogú városi és a fővárosi (városi) kerületi tanács, illetve a községi tanács üléseinek előkészítését, összehívását és tanácskozásának rendjét. A határozatok megállapítják, hogy a tanácsok tevékenysége a dolgozó tömegeket képviselő tanácstagok összességének együttes munkáján alapul. A tanács tevékenységének alapvető szervezeti formája a tanácsülés, amely határoz a társadalmi, gazdasági és kulturális élet irányításával járó legfőbb feladatok megoldásáról és ellenőrzi a végrehajtás módját és eredményét. A határozatok értelmében a fővárosi, a megyei és a megyei jogú városi tanács szükség szerint, de legalább háromhavonként, a járási, a járási jogú városi, valamint a fővárosi (városi) kerületi tanács legalább kéthavonként, a községi tanács legalább havonként tart ülést. Az ülések általában nyilvánosak. A végrehajtó bizottság szakigazgatási szerveinek vezetői — községekben a hivatali szervezet ügyintéző dolgozói — kötelesek az ülésen részt venni és az ügykörüket érintő kérdésekre felvilágosítást adni. Meg kell hívni az ülésre a tanács alá nem rendelt szervek vezetőit is, ha az ilyen szerv beszámolóját vagy javaslatát tárgyalják. Tanácskozási joggal részt vehetnek a tanácsülésen a felsőbb államhatalmi szervek tagjai és kiküldöttei, a minisztertanács tagjai és kiküldöttei, a felettes végrehajtó bizottságok tagjai és kiküldöttei, a területileg illetékes ügyész és felettesei, valamint azok, akiket a tanács vagy a végrehajtó bizottság tanácskozási joggal meghív. Az ügykörüket érintő napirendi pont tárgyalásán a felsoroltakon felül tanácskozási joggal részt vehetnek a minisztériumok és az egyéb országos hatáskörű szervek kiküldöttei, valamint a felettes szakigazgatási szervek kiküldöttei. A tanácsok összehívásáról a végrehajtó bizottság gondoskodik. Első esetben a megválasztást követő 15 napon belül köteles összehívni a tanácsot. Az ülésen szavazati joguk csak a tanácstagoknak van. A határozatokat szótöbbséggel hozzák. A tanácsülés elnöke mindig részt vesz a szavazásban. Szavazategyenlőség esetén azt a javaslatot kell elfogadni, amelyre a tanácsülés elnöke szavazott. A tanács nyílt szavazással, kézfélemeléssel határoz. A szavazatokat és ellenszavazatokat össze kell számolni. A tanács ülésének napirendi tervezetét a végrehajtó bizottság állítja össze. Figyelembe kell vennie az összeállításnál az előző ülés határozatait, a felsőbb államhatalmi és államigazgatási szervek rendelkezéseit, a bizottságok és a tanácstagok indítványait, a Hazafias Népfront helyi bizottságának, a tömegszervezeteknek, községekben a termelőszövetkezeteknek, valamint a termelési bizottságnak, végül a tanács alá rendelt és a tanács alá nem rendelt szerveknek javaslatait. Az előző ülésen meghatározott napirendi pontokat, valamint mindazt, aminek felvételét a felsőbb államhatalmi szervek, a minisztertanács és a felettes végrehajtó bizottság elrendelték, végül a Hazafias Népfront és a tanács bizottságai által javasolt napirendi pontokat a végrehajtó bizottság köteles a napirendbe felvenni. Gondoskodnia kell arról, hogy a tanács elé kerüljenek a társadalmi, gazdasági és kulturális tevékenység irányításával, a tanács saját működésével, az alárendelt szervek létrehozásával, irányításával és ellenőrzésével kapcsolatban felmerülő legfontosabb kérdések. Egyaránt gondot kell fordítani az országos jelentőségű feladatok és a lakosság helyi jellegű problémáinak megoldására. Az előterjesztéseket — lehetőleg írásban — kell előkészíteni, a határozati javaslatoknak fel kell tüntetniök a végrehajtásért felelős személy nevét és a végrehajtás határidejét. A végrehajtó bizottság jelöli ki a napirendi pont előadóját is. A legközelebbi tanácsülés napirendjén szereplő kérdésekről a tanács bizottságait előzetesen tájékoztatni kell. Ezeket a kérdéseket a bizottságok tagjai — szükség esetén aktíváik bevonásával — megbeszélik a választókerület dolgozóival és ha erre lehetőség van, szakértőkkel is. A bizottságoknak meg kell vitatniuk az őket érintő kérdéseket és ezzel kapcsolatban meg kell tenniök javaslataikat. A végrehajtó bizottság a tanácstagok részére írásbeli meghívót köteles küldeni, úgy, hogy azt a községekben az ülés előtt három nappal, a többi tanácsnál pedig öt, illetve nyolc nappal előbb megkapják. A meghívóhoz mellékelni kell a határozati javaslatok szövegét, a magasabb fokú tanácsoknál az előterjesztéseket vagy azok vázlatát és az előző tanácsülés határozatainak végrehajtásáról szóló beszámolót is. Írásban kell meghívni azokat is, akiknek a végrehajtó bizottság a tanácsülésen tanácskozási jogot kíván biztosítani. Az ülés helyéről, időpontjáról és napirendjéről a lakosságot a helyben szokásos módon idejekorán értesíteni kell. Községekben, ha a napirenden a gazdasági terv és költségvetés javaslata, vagy tanácsrendelet tervezete szerepel, azt a tanácsházán közszemlére kell tenni. A tanács ülése akkor határozatképes, ha a tanácstagoknak több mint fele jelen van. Ha az ülés nem határozatképes, a végrehajtó bizottság köteles a tanácsot nyolc napon belüli időpontra ismét összehívni. Az ülést a tanácstagok közül esetenként választott elnök vezeti. A jegyzőkönyv hitelesítésére két tanácstagot kell kijelölni. A kiváló munkát végző tanácstagok közül a tanács az ülés időtartamára elnökséget is választhat. Ezután az előző tanácsüléseken hozott és lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolót kell tárgyalni. Ezt követőleg kell megvitatni a végrehajtó bizottság által javasolt napirendi tervezetet, amelyet a végrehajtó bizottság elnöke terjeszt elő. Ismertetni kell azokat a javaslatokat is, amelyeket a végrehajtó bizottság nem vett fel a napirendtervezetébe. A tanácstagok a napirenddel kapcsolatban módosító javaslatokat tehetnek. Minden egyes előterjesztésről vitát kell nyitni. A vita lezárása után a hozzászólásokra a napirendi pont előadója válaszol, majd szavazás következik. Az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott határozati javaslatok felett egyenként kell szavazni úgy, hogy előbb a módosító javaslatokról dönt a tanács és azután szavaz az előterjesztésben szereplő javaslatokról. A napirend megtárgyalása után a tanácstagoknak joguk van ahhoz, hogy a végrehajtó bizottsághoz, a szakigazgatási szervek vezetőihez , községekben a hivatali szervezet jelenlevő dolgozóihoz, továbbá az egyéb helyi szervek megjelent vezetőihez a tanács hatáskörébe tartozó ügyekben kérdést intézzenek, függetlenül attól, hogy a kérdéssel kapcsolatos tárgy szerepelt-e a napirenden vagy sem. A kérdéseket írásban is be lett nyújtani és azokra a kérdezettek vagy azonnal vagy egkésőbb 15 napon belül vánszolni kötelesek. A napirendi pontok megtárgyalása után a végrehajtó biottság vagy bármelyik tancstag bejelentést tehet. Ha olyan bejelentés történik, amely további intéz- kedéseket tesz szükségessé, a további intézkedés a végrehajtó bizottság feladata. A községi tanácsok ülésein a végrehajtó bizottság a bejelentések keretében köteles ismertetni a lakosság jogait és kötelességeit szabályozó, a lakosság érdekeit közvetlenül érintő, a legutóbbi tanácsülés óta megjelent fontosabb jogszabályokat. A tanács üléséről a tanácskozás lényegét és a hozott határozatokat tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az ülés elnöke, a végrehajtó bizottság titkára és a jegyzőkönyv hitelesítésére kijelölt két tanácstag ír alá. A tanácstagok a tanácsülés után azokat a határozatokat, amelyek a dolgozókat érintik, ismertetik a választókkal. Ennek elősegítésére a végrehajtó bizottság községekben a határozatokat köteles a hirdetőtáblán, továbbá forgalmasabb helyeken kifüggeszteni, a magasabb fokú tanácsoknál pedig minden tanácstagnak megküldeni. Az ismertetés történhet személyes beszélgetés útján a választókkal, kisgyűléseken, az állandó bizottsági munka közben, az aktívák révén és a tömegkapcsolatok egyéb formáinak felhasználásával. A végrehajtó bizottság a tanács által meghatározott határidőn belül köteles megszervezni és biztosítani a tanács által hozott rendeletek és határozatok eredményes végrehajtását. A végrehajtó bizottság köteles ezekről az intézkedésekről és az intézkedések eredményéről a tanács ülésén beszámolni. A tanács az általa hozott rendeletek és határozatok végrehajtásának folyamatos ellenőrzésével az állandó bizottságokat, illetve esetenként az erre a célra létrehozott ideiglenes bizottságokat bízhatja meg. ■ ill .:I ✓III' Sz. M. Kirov halálának Halhatatlan példakép 20. évfordulójára Húsz esztendővel ezelőtt, 1934. december elsején egy fasiszta bérgyilkos golyójától életét vesztette korunk egyik legkiválóbb embere, a Szovjetunió Komunimista Pártjának egyik legkedveltebb fia, Szergej Mironovics Kirov, Kirov Lenin egyik legközelebbi tanítványa, Sztálin egyik meghitt harcostársa volt. A párt mindig a legfelelősségteljesebb feladatokkal bízta meg. Hihetetlen kitartás, határozottság és szilárdság jellemezte ezeknek a feladatoknak a megoldásáért vívott harcban. Nagyszerű volt Kirov életútja. 1886-ban született Oroszország északi határszélén, a távoli Urzsun városkában. Tizenötéves korában a kazáni gépésztechnikai iskolába lépett, ott került kapcsolatba a forradalmi diáksággal, bekapcsolódott a munkáskörökbe. 1904-ben Tomszkban tagja lett a szociáldemokrata pártszervezet bolsevik csoportjának és teljes erővel bekapcsolódott a forradalmi munkába. Földalatti nyomdát szervezett, Ő irányította a vasutasok egy nagyobb szabású politikai tüntetését Tajga vasúti csomóponton. Tomszkiban a fiatal forradalmárt letartóztatták és börtönbe vetették. Két évet töltött a börtönben.★ A polgárháború nehéz napjaiban, 1919-ben a párt az egyik döntő frontra, Asztrahánba küldte Szergej Mironovicsot. Asztrahán és az Alsó- Volgavidék stratégiai jelentősége óriási volt. Asztrahán akadályozta meg, hogy Denyikin és Kolcsak ellenforradalmi erői egyesüljenek és közösen indítsanak hadjáratot Oroszország szíve, Moszkva felé. Asztrahán tartóztatta fel az angol intervenciósok támadását is a Volga torkolatában, írta: Georgij Holopov Rendkívül nehéz idők voltak ezek. A városban nem volt kenyér, tüzelő és dühöngött a tífusz. Nyugaton a kalmük szteppében (20 versztnyire a várostól) és északon véres harcokat vívtak a forradalom ellenségeivel. Megszakadt minden összeköttetés a Volgán át a központtal. Keleten, Tolsztov tábornok csoportja támadott, délen, a Volga torkolatában, angol torpedórosmkolók és tengeralattjárók cirkáltak. Az angol légierők csaknem minden nap bombázták a várost. Mindennek tetejébe Trockij »a front kiegyenesítése« céljából áruló parancsot adott a város kiürítésére. A hivatalokban s a lakosság körében pánik uralkodott, a mensevikek és eszerek testvérgyilkos aknamunkát folytattak és összeesküvéseket szőttek a szovjet hatalom ellen. Ezekben a napokban mondta Kirov ezeket a felejthetetlen szavakat: »Amíg az asztraháni határterületen csak egyetlen kommunista is van, a Volga torkolata szovjet marad.*« És Asztrahán szovjet maradt! A 11. Vörös Hadsereg Kirov vezetésével támadásba ment át. Főszerepe volt Denyikin hadainak szétzúzásában, a Kaukázus felszabadításában. 1921 júliusában Kirov Bakuba utazott, ahol Ordzsonikidzével együtt teljes erővel hozzálátott az intervenciósok által lerombolt bakui kőolajipari üzemek újjáépítéséhez, összegyűjtötte a régi szakmunkásokat, gondoskodott az új fúrások technikai felszereléséről, a bakui proletariátus élelmiszerellátásáról. A kőolajkérdés egy évvel Kirov Bakuba érkezte után megoldódott. A fiatal szovjet ipar kellő mennyiségű üzemanyagot kapott. ★ Nehéz, válságos napokban bízta meg a párt Kirovot a leningrádi pártszervezet vezetésével. 1926-ban történt ez, amikor kemény harc folyt a nép ellenségeivel, a trockistákkal-zinovjevistáikkal. Kirov rátermettséggel leleplezte a leningrádi munkások előtt az ellenzéki »elméletek« burzsoá jellegét, azt, hogy ezek végeredményben a kapitalizmus visszaállításához vezettek volna. Sikerült szétzúznia a nép ellenségeinek kígyófészkét. Kirov gyors ütemben mozgósította a leningrádi pártszervezetet és munkásosztályt a történelmi jelentőségű feladatok, az ország iparosításának megvalósítására. A hatalmas ipari városban behatóan megismerkedett a termelés minden részletével, hozzáértéssel, konkréten irányította a nagyüzemek pártszervezeteinek munkáját. A leningrádi üzemek az ő segítségével kezdték meg a szovjet traktorok, bugahengersorok, turbinák, generátorok, nagykapacitású motorok, különféle gépek, bonyolult szerszámgépek és műszerek gyártását. Irányításával fejezték be a volhovi és kezdték meg a szviri vízierőmű építését. Az ő kezdeményezésére épültek meg a világ legészakibb vízierőművei, Nivánál és a Tülemén. De Kirov nevéhez fűződik a Fehér-tenger—Balti-tengeri csatorna építése, a nagy északi tengeri útvonal feltárásáért indított harc győzelme is. A nép »a nagy munkavezetőnek« nevezte ezt a szocializmus építéséért lángoló embert. Akiket magával ragadott lelkesedése és energiája, azok az emberek hősi tetteket hajtottak végre. Melegszívű, szocialista humanizmussal átitatott nagylelkű ember, igazi bolsevik volt. ★ Alkotó erejének virágjában szakította meg Kirov életét a trockista-bucharinista banda fasiszta bérgyilkosának golyója. A szovjet nép elvesztette szeretett Mironovicsot... De az ügy, amelyért Kirov harcolt és életét adta, él és élni fog, mert az halhatatlan. KITÜNTETÉSEK A Népköztársaság Elnöki Tanácsa , a kohó- és gépipar területén végzett kiemelkedő munkájuk elismeréséül, a SZOCIALISTA MUNKA HŐSE címet és ezzel egyidejűleg a MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ÉRDEMRENDJE kitüntetést adományozza: Bódy Bélának, az Ózdi Kohászati Művek előhengerészetnek. A MUNKA ÉRDEMREND kitüntetést adományozza: Vadász Elemérnek, az RM Vas- és Fémművek művezetőjének, Tóth Istvánnak, a Ganz Vagon- és Gépgyár részlegvezetőjének, Vaszily Györgynek, az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Gyár főmérnökének, Lacházi Gézának, a DIMAVAG Gépgyár egységvezetőjének, Kocsis Lászlónak, az RM Vas- és Fémművek Erőmű főmérnökének, Kerényi Györgynek, a Vörös Csillag Traktorgyár főművezetőjének. A SZOCIALISTA MUNKÁÉRT ÉRDEMÉREM kitüntetést adományozza: Vaár Jánosnak, a Finommechanikai Vállalat osztályvezetőjének, dr. Gebhardt Istvánnak, a Nitrokémiai Ipartelepek üzemvezetőhelyettesének, Bokodi Istvánnak, a Vaskohászati Kemenceépítő Vállalat igazgatójának, Pusztai Lajosnak, a Hűtőgépgyár fődiszpécserének, Varga Józsefnek, a Csepel Autógyár művezetőjének, Kovács Kálmánnak, a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár szerszámkészítőjének, ifj. Egyedi Andornak, a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár főkonstruktőrének, Berze Jánosnak, a MÁVAG Mozdony- és Gépgyár esztergályosának, Raich Istvánnak, a Gépipari Technológiai Intézet dolgozójának, Reimann Vince Vilmosnak, az Erőgépjavító Vállalat főszerelőjének, Városi Gézának, az óbudai Hajógyár műhelyfőnökének, Bodó Zalánnak, a Híradástechnikai Ipari Kutató Intézet munkatársának, Greschik Gyulának, a kohó- és gépipari minisztérium tervező irodái gépészmérnökének, Somogyi Balázsnak, az RM Acélmű művezetőjének, Molnár Sz. Lajosnak, az ózdi Kohászati Üzemek főforrasztórának, Balogh Jánosnak, a Klement Gottwald Villamossági Gyárgyalusának, Berecz Bertalannak, a kohó- és gépipari minisztérium híradástechnikai ipari igazgatóság helyettes vezetőjének, Vankó Gyulának, a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár igazgatójának, Brunner Jánosnak, a MÁVAG Mozdony- és Gépgyár főművezetőjének, Klimón Jenőnek, a Szállítóberendezések Gyára főmérnökének, Janiga Gyulának, a kohó- és gépipari minisztérium csoportvezetőjének, Polgár Sándornak, az Április 4. Gépgyár igazgatójának, Jaskó Gézának, a kohó- és gépipari minisztérium tervfőosztály vezetőjének, Kilényi Kálmánnak, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főmérnökének, Jeles László építőmunkásnak, Somogyi Gyulának, a Szabolcs megyei beruházási igazgatóság munkatársának, Zajácz János géplakatos, tanműhelyi oktatónak. A MUNKA ÉRDEMÉREM kitüntetést adományozna: Havas Péternek, a kohó- és gépipari minisztérium helyettes főosztályvezetőjének, Kardos Sándornak, a kohó- és gépipari minisztérium osztályvezetőjének, Kothencz Ferencnek, a Finommechanikai és Fémipari Vállalat végszerelő- vezetőjének, Liitvai Istvánnak, a Mechanikai Laboratórium osztályvezetőjének, Zsolnai Lászlónak, az RM Golyóscsapágygyár igazgatójának, Matejcsik Gézának, az ózdi Kohászati üzemek vezetőjének, András Istvának, a Salgótarjáni Acélárugyár csoportvezetőjének, Bozzay Józsefnek, a Gheorghiu-Dej Hajógyár csoportvezetőjének, ifj. Kovács Istvánnak, az RM Vas és Fémművek Erőmű igazgatójának, Sipos Lajosnak, az RM Vas- és Fémművek előhengerészének, Lausch Gusztávnak, a Salgótarjáni Acélárugyár csoportvezetőjének, Komáromi Lajosnak, a Csepel Autógyár üzemvezetőjének, Barta Erzsébetnek, az Irodagépipari Vállalat főkönyvelőjének, Hankóczi Jenőnek, a Dunai Hajógyár főkonstruktőrének, Nagy Bélának, az RM Vas- és Acélöntöde acélöntőjének, Chudovszky Jánosnak, az RM Motorkerékpárgyár autogénhegesztőjének, Gergely Andrásnak, a Szállítóberendezések Gyára lakatos brigádvezetőjének, Horváth Viktornak, a Szombathelyi Mezőgazdasági Gépgyár vasöntőjének, Soltész Lajosnak, a Vulkán Vasöntöde művezetőjének, Gyebnár Ferencnek, a Kőbányai Zománcárugyár üzemegységvezetőjének, Novák Margitnak, a kohó- és gépipari minisztérium tömegcikkipari igazgatósága személyzeti vezetőjének, Peredi Lajosnak, a Ganz Árammérőgyár üzemvezetőjének, Gyönkő Ferencnek, a Mechanikai Mérőműszerek Gyára műszerészének, Szittya Ferencnek, a Szállítóberendezések Gyára osztályvezetőjének, Fischer Imrének, a híradástechnikai ipari igazgatóság osztályvezetőjének, Magyar Imrének, a Kábel- és Műanyaggyár brigádvezetőjének. Lénárt Imrének, a Ganz Vagon- és Gépgyár üzemvezetőjének. Váradi Gézának, a kohó- és gépipari minisztérium járműipari igazgatósága osztályvezetőjének. Máté Ferencnek, a Dunakeszi Vagongyár gyáregységvezetőjének. Palcsek Rezsőnek, a Nyersolajszivattyúgyár csoportvezetőjének, Karsay Sándornak, a MAVAG Mozdony- és Gépgyár önelszámolóegység vezetőjének, Sztancsik Bélának, a Láng Gépgyár esztergályosának, Majzik Pálnak, a Láng Gépgyár turbinaszerelőjének, Zöldhelyi Elemérnek, a DIMAVAG Gépgyár lakatosának, dr. Fonó Albertnek, a kohó- és gépipari minisztérium tervezői irodái főmérnökének, Szabó Sándornak, a Műszeripari Kutató Intézet osztályvezetőjének, Jancsók Istvánnak, az RM Vas- és Fémművek köszörűsének, Darázsi Istvánnak, az RM Művek Varrógépgyár fémcsiszolójának, Takács Istvánnak, a Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyár osztályvezetőjének, Horváth Józsefnek, a Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyár osztályvezetőjének, Varga Józsefnek, a kohó- és gépipari minisztérium személyzeti főosztálya főelőadójának, Bakos Gyulának, a Ganz Vagon- és Gépgyár hivatalsegédének. A kitüntetéseket Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke kedd délben az Országusz épületében nyújtotta át. Az ünnepségen jelen volt Nagy Dániel, az Elnöki Tanács elnökhelyettese, Hidasi Ferenc kohó- és gépipari mónisztertelíteletes. Központi vezetőségi ülés az Élelmezési Dolgozók Szakszervezetében Az élelmezési szakszervezet központi vezetősége kedden ülést tartott, amelyen megvitatta, milyen feladatokat kell megoldania a szakszervezetnek a párt októberi határozata alapján. Karakas László, a szakszervezet elnöke röviden ismertette a kérdéseket. Elmondta, hogy a jelenlegi bérrendszer nem ösztönzi eléggé jobb munkára az ipar dolgozóit Nem segíti kellően a termelékenység növelését, a termékek minőségének javítását sem. Utalt arra, hogy az eredmények mellett még mindig sok a hiányosság az egészségvédelemben, a törvényesség, a kollektív szerződés rendelkezéseinek betartásában. Nincs kellő fejlődés a kultúr- és sportmunka területén sem. A beszámolót vita követte. A központi vezetőség tagjai számos javaslata és észrevétele egészítette ki a beszámolót. Majd az elnökség irányító tevékenységére, az apparátus feladataira és munkamódszereire vonatkozó téziseket beszélték meg.